Hirdetés
Kezdőlap Építőipar Németország. A középrétegnek sem futja saját otthonra
No menu items!

Németország. A középrétegnek sem futja saját otthonra

A német nagyvárosi középréteg frusztrált. A jól keresőknek sem telik saját lakásra. Az önkormányzatok kétségbeesetten igyekeznek megállítani az elszabadult árakat. Berlinben maximalizálták a bérleti díjakat!

Gratula az új lakáshoz. Mi nem számítunk örökségre, ezért esélyünk sincs saját lakásra. El vagyunk keseredve. Jobb, ha egy darabig nem találkozunk. Nem bírnánk irigység nélkül nézni a boldogságotokat.” – állt egy sms-ben, amit egy berlini ismerősöm kapott barátnőjétől.

Két értelmiségi pár a negyvenes évei elején jár. Jól keresnek és évek óta saját lakásról álmodnak. Az sms címzettje férjével együtt tehetősebb családból származik. Egy örökségnek köszönhetően tudtak lakást venni a berlini Charlottenburgban. Az üzenetet küldő párnak gazdag rokonok híján álom marad a saját otthon. Az elképzelt, 3 szobás, 100 m2 körüli lakás legalább 800 ezer euró lenne a középréteg körében kedvelt nyugat-berlini Charlottenburgban. Ezt magas jövedelme és az alacsony kamatok ellenére sem tudná finanszírozni a pár.

Berlinben a jól keresők is képtelenek kifizetni a lakások árát

Örökség nélkül nincs saját otthon – hangzik egy friss tanulmány legfontosabb megállapítása. A kölni Német Gazdasági Intézet (IW) arra kereste a választ, hogy a rekord alacsony kamatok ellenére miért stagnál a németországi ingatlantulajdonosok aránya. Az újraegyesülés után emelkedett a számuk. Majd befagyott 50 százaléknál. A 35 évnél fiatalabbak és az átlag alatt keresők körében még csökkent is. Az ingatlantulajdonosok aránya csak Svájcban alacsonyabb (41%). Az EU átlag 69%, a legmagasabb a román arány (97%). Magyarország az 5. helyen áll (85%).

Társadalmi és gazdasági okok

Az alacsony tulajdonosi ráta legfőbb társadalmi oka az egyszemélyes háztartások számának emelkedése. Lakást tipikusan párok vásárolnak. A felsőfokú végzettségűek számának emelkedése sem kedvez az ingatlanszerzésnek. Aki továbbtanul, később kezd keresni és a családalapítással is kivár – hiányzik a lakásvásárlás legfontosabb gazdasági és magánéleti feltétele.

Németországban 2011 óta 40 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. A nagyvárosok többségében a duplájukra ugrottak.

Münchenben és Stuttgartban az elmúlt két évben 7%, Frankfurtban és Hamburgban 10% volt az emelkedés. A bajor fővárosban a legdrágábbak a lakások: 7140 Euró/m2.

Az önerőhöz a növekvő ingatlanárak miatt egyre több pénz kell, amit jó jövedelmi viszonyok mellett is egyre nehezebb a havi fizetésből félretenni. A többség örökségből, szülői, nagyszülői segítséggel finanszírozza a lakást.

Veszélyben a demokrácia?

A pénzintézetek és a politika is a saját ingatlant propagálja. Ez is hozzájárul, hogy a felmérések szerint a 35 év felettiek egyik legfontosabb életcélja a saját otthon.

Az ingatlantulajdonosok vagyona az értéknövekedésnek köszönhetően folyamatosan nő. Míg a bérlőknek egyre emelkedik a havi kiadása. Kevesebbet tudnak megtakarítani. Egyre távolabb kerülnek a saját otthontól. Münchenben a legmagasabbak a bérleti díjak: 18 Euró/m2. Tehát 100 négyzetméter havi 1800 eurót kóstál!

10 éves átlagban Berlinben volt a legnagyobb, 52 százalékos az emelkedés. A második helyezett Münchenben 35 százalékkal kell többet fizetni.

Az ingatlanpiaci árrobbanás győztesekre és vesztesekre osztja a társadalmat. Egy kutatási adat szerint az ingatlantulajdon boldoggá tesz: a tulajdonosok körében 45 százalékkal alacsonyabb a válások aránya. Akinek nem telik lakásra sikertelennek érzi magát. Ha ez az életérzés meghatározóvá válik a középrétegben, középtávon veszélybe kerül a demokráciát – figyelmeztetnek szociológusok.

A frusztrációt jól mutatja, hogy a radikális kezdeményezések, mint a népszavazás a lakások államosításáról Berlinben, a polgári középosztályból is egyre több támogatóra talál.

Támogatások és piackorlátozások

A kormányzati lakásvásárlást támogató programokból, így a gyerekesek anyagi támogatásából elsősorban a vidéken élők profitálnak. Az állami segítségnek csak 16 százalékát használták fel városi lakás vásárlására, holott a lakosság harmada metropoliszban él.

A Brexit nem várt hatása Frankfurtban: a megfizethetetlen magasságokba emelkedő árak

A városi önkormányzatok a bérlakások elérhetőbb áruvá tételén dolgoznak. A pénz nagy része bérleti díj támogatásokra megy el. De vannak új ötletek is.

Frankfurtban egy átlagos jövedelmű, havi 6000 euróból gazdálkodó 4 tagú család kénytelenek az agglomerációba költözni, ha saját ingatlanra vágyik. A pénzügyi központban 6300 Euró/m2, a környező településeken 3500 az átlagár. Az emelkedés – nem utolsósorban a Brexit miatt Londonból Frankfurtba költöző bankok miatt – egy év alatt 14% volt! Fizetőképes kereslet még van, igaz egyre szűkebb a potenciális vásárlók köre.

Egy rendelet értelmében minden társasházépítési projekt kivitelezőjének szociális bérlakásokról is gondoskodnia kell. Egy másik jogszabály szerint a lakások 10 százalékának a piaci átlagot meg nem haladó árú öröklakásnak kell lennie.

A legdrágább német város, München önkormányzata olcsóbba ad el telket azoknak a befektetőknek, akik vállalják, hogy átlagárú bér- és öröklakásokat is építenek. A programnak köszönhetően eddig 4000 család jutott saját otthonhoz.

München a telkek árának szabályozásával próbálkozik

Egy hamburgi rendelet szerint az új beruházásoknál egyenlő arányban kell lenniük szociális- és piaci árú bér-, valamint öröklakásoknak. Utóbbiak árát azonban nem maximalizálta a városvezetés.

A legradikálisabb megoldással Berlin élt. A lakbéreket 5 évig maximalizáló jogszabályt fogadtak el. A felső határ az építési évtől és a városrésztől függ, de legfeljebb 9,80 Euró/m². A díjak 2022-től az infláció mértékével, de maximum évi 1,30 százalékkal emelhetők. Újbóli bérbeadásnál tilos az emelés. A felújítás költségek legfeljebb havi 1 Euró/m² erejéig terhelhetők a bérlőre.

A berlini rendelet jogilag és politikailag is vitatott.

Kérdés, kiállja-e az alkotmányosság próbáját. Berlin a szövetkezeti lakásépítést is támogatja. Az alacsony jövedelmű családok önkormányzati támogatással lehetnek szövetkezeti tagok. Tulajdont tehát nem szereznek, de befolyásolni tudják a bérleti díjakat. Emelni csak a szövetkezeti tagok többségének jóváhagyásával lehet. Egy másik, készülő berlini rendelet szerint a bérlők elővásárlási jogot fognak kapni. Az önerőhöz kedvezményes kamatozású hitelt vehetnek fel.

A bérlakáspiac egyre szigorúbb szabályozása tovább növeli a lakásárakat. A befektetők a bérlakásoknál kieső hasznot az eladásoknál pótolják. A világ nagyvárosainak sikeres projektjei nem egy lakhatási formát preferálták – mondják ingatlanpiaci szakértők. Az örök-, szövetkezeti- és bérlakások ideális arányának megteremtése volt a cél. Ha megfizethető a bérlakás, illetve jó szövetkezeti konstrukciók vannak, csökken a tulajdon státuszszimbólum jellegét, kevesebben vásárolnak erejükön felül, egy életre eladósodva.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Deloitte: a technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.

ESET: Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázatairól

Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázataira hívja fel a figyelmet az ESET informatikai cég

MÁV-Volán: rekordszámú bérlet- és jegyeladás márciusban

Márciusban rekordszámú, 932 ezer ország- és vármegyebérletet, valamint napijegyet váltottak az utasok - közölte a MÁV-VOLÁN-csoport szombaton.

USA: a mesterséges intelligencia hozza az agrárjövőt?

Az egész mezőgazdaságban a munkaerőhiány veszélyezteti az ipar életképességét, mind a nyereségesség, mind a terméshozam tekintetében.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.