Kezdőlap Építőipar Németország. A középrétegnek sem futja saját otthonra
No menu items!

Németország. A középrétegnek sem futja saját otthonra

A német nagyvárosi középréteg frusztrált. A jól keresőknek sem telik saját lakásra. Az önkormányzatok kétségbeesetten igyekeznek megállítani az elszabadult árakat. Berlinben maximalizálták a bérleti díjakat!

Gratula az új lakáshoz. Mi nem számítunk örökségre, ezért esélyünk sincs saját lakásra. El vagyunk keseredve. Jobb, ha egy darabig nem találkozunk. Nem bírnánk irigység nélkül nézni a boldogságotokat.” – állt egy sms-ben, amit egy berlini ismerősöm kapott barátnőjétől.

Két értelmiségi pár a negyvenes évei elején jár. Jól keresnek és évek óta saját lakásról álmodnak. Az sms címzettje férjével együtt tehetősebb családból származik. Egy örökségnek köszönhetően tudtak lakást venni a berlini Charlottenburgban. Az üzenetet küldő párnak gazdag rokonok híján álom marad a saját otthon. Az elképzelt, 3 szobás, 100 m2 körüli lakás legalább 800 ezer euró lenne a középréteg körében kedvelt nyugat-berlini Charlottenburgban. Ezt magas jövedelme és az alacsony kamatok ellenére sem tudná finanszírozni a pár.

Berlinben a jól keresők is képtelenek kifizetni a lakások árát

Örökség nélkül nincs saját otthon – hangzik egy friss tanulmány legfontosabb megállapítása. A kölni Német Gazdasági Intézet (IW) arra kereste a választ, hogy a rekord alacsony kamatok ellenére miért stagnál a németországi ingatlantulajdonosok aránya. Az újraegyesülés után emelkedett a számuk. Majd befagyott 50 százaléknál. A 35 évnél fiatalabbak és az átlag alatt keresők körében még csökkent is. Az ingatlantulajdonosok aránya csak Svájcban alacsonyabb (41%). Az EU átlag 69%, a legmagasabb a román arány (97%). Magyarország az 5. helyen áll (85%).

Társadalmi és gazdasági okok

Az alacsony tulajdonosi ráta legfőbb társadalmi oka az egyszemélyes háztartások számának emelkedése. Lakást tipikusan párok vásárolnak. A felsőfokú végzettségűek számának emelkedése sem kedvez az ingatlanszerzésnek. Aki továbbtanul, később kezd keresni és a családalapítással is kivár – hiányzik a lakásvásárlás legfontosabb gazdasági és magánéleti feltétele.

Németországban 2011 óta 40 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. A nagyvárosok többségében a duplájukra ugrottak.

Münchenben és Stuttgartban az elmúlt két évben 7%, Frankfurtban és Hamburgban 10% volt az emelkedés. A bajor fővárosban a legdrágábbak a lakások: 7140 Euró/m2.

Az önerőhöz a növekvő ingatlanárak miatt egyre több pénz kell, amit jó jövedelmi viszonyok mellett is egyre nehezebb a havi fizetésből félretenni. A többség örökségből, szülői, nagyszülői segítséggel finanszírozza a lakást.

Veszélyben a demokrácia?

A pénzintézetek és a politika is a saját ingatlant propagálja. Ez is hozzájárul, hogy a felmérések szerint a 35 év felettiek egyik legfontosabb életcélja a saját otthon.

Az ingatlantulajdonosok vagyona az értéknövekedésnek köszönhetően folyamatosan nő. Míg a bérlőknek egyre emelkedik a havi kiadása. Kevesebbet tudnak megtakarítani. Egyre távolabb kerülnek a saját otthontól. Münchenben a legmagasabbak a bérleti díjak: 18 Euró/m2. Tehát 100 négyzetméter havi 1800 eurót kóstál!

10 éves átlagban Berlinben volt a legnagyobb, 52 százalékos az emelkedés. A második helyezett Münchenben 35 százalékkal kell többet fizetni.

Az ingatlanpiaci árrobbanás győztesekre és vesztesekre osztja a társadalmat. Egy kutatási adat szerint az ingatlantulajdon boldoggá tesz: a tulajdonosok körében 45 százalékkal alacsonyabb a válások aránya. Akinek nem telik lakásra sikertelennek érzi magát. Ha ez az életérzés meghatározóvá válik a középrétegben, középtávon veszélybe kerül a demokráciát – figyelmeztetnek szociológusok.

A frusztrációt jól mutatja, hogy a radikális kezdeményezések, mint a népszavazás a lakások államosításáról Berlinben, a polgári középosztályból is egyre több támogatóra talál.

Támogatások és piackorlátozások

A kormányzati lakásvásárlást támogató programokból, így a gyerekesek anyagi támogatásából elsősorban a vidéken élők profitálnak. Az állami segítségnek csak 16 százalékát használták fel városi lakás vásárlására, holott a lakosság harmada metropoliszban él.

A Brexit nem várt hatása Frankfurtban: a megfizethetetlen magasságokba emelkedő árak

A városi önkormányzatok a bérlakások elérhetőbb áruvá tételén dolgoznak. A pénz nagy része bérleti díj támogatásokra megy el. De vannak új ötletek is.

Frankfurtban egy átlagos jövedelmű, havi 6000 euróból gazdálkodó 4 tagú család kénytelenek az agglomerációba költözni, ha saját ingatlanra vágyik. A pénzügyi központban 6300 Euró/m2, a környező településeken 3500 az átlagár. Az emelkedés – nem utolsósorban a Brexit miatt Londonból Frankfurtba költöző bankok miatt – egy év alatt 14% volt! Fizetőképes kereslet még van, igaz egyre szűkebb a potenciális vásárlók köre.

Egy rendelet értelmében minden társasházépítési projekt kivitelezőjének szociális bérlakásokról is gondoskodnia kell. Egy másik jogszabály szerint a lakások 10 százalékának a piaci átlagot meg nem haladó árú öröklakásnak kell lennie.

A legdrágább német város, München önkormányzata olcsóbba ad el telket azoknak a befektetőknek, akik vállalják, hogy átlagárú bér- és öröklakásokat is építenek. A programnak köszönhetően eddig 4000 család jutott saját otthonhoz.

München a telkek árának szabályozásával próbálkozik

Egy hamburgi rendelet szerint az új beruházásoknál egyenlő arányban kell lenniük szociális- és piaci árú bér-, valamint öröklakásoknak. Utóbbiak árát azonban nem maximalizálta a városvezetés.

A legradikálisabb megoldással Berlin élt. A lakbéreket 5 évig maximalizáló jogszabályt fogadtak el. A felső határ az építési évtől és a városrésztől függ, de legfeljebb 9,80 Euró/m². A díjak 2022-től az infláció mértékével, de maximum évi 1,30 százalékkal emelhetők. Újbóli bérbeadásnál tilos az emelés. A felújítás költségek legfeljebb havi 1 Euró/m² erejéig terhelhetők a bérlőre.

A berlini rendelet jogilag és politikailag is vitatott.

Kérdés, kiállja-e az alkotmányosság próbáját. Berlin a szövetkezeti lakásépítést is támogatja. Az alacsony jövedelmű családok önkormányzati támogatással lehetnek szövetkezeti tagok. Tulajdont tehát nem szereznek, de befolyásolni tudják a bérleti díjakat. Emelni csak a szövetkezeti tagok többségének jóváhagyásával lehet. Egy másik, készülő berlini rendelet szerint a bérlők elővásárlási jogot fognak kapni. Az önerőhöz kedvezményes kamatozású hitelt vehetnek fel.

A bérlakáspiac egyre szigorúbb szabályozása tovább növeli a lakásárakat. A befektetők a bérlakásoknál kieső hasznot az eladásoknál pótolják. A világ nagyvárosainak sikeres projektjei nem egy lakhatási formát preferálták – mondják ingatlanpiaci szakértők. Az örök-, szövetkezeti- és bérlakások ideális arányának megteremtése volt a cél. Ha megfizethető a bérlakás, illetve jó szövetkezeti konstrukciók vannak, csökken a tulajdon státuszszimbólum jellegét, kevesebben vásárolnak erejükön felül, egy életre eladósodva.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ipari park, fejlesztések, új üzletek – Dombóvár az autópályára is számít

Dombóvár nagyon számít a régóta várt M9-es autópályára, amely...

Koronavírus – Izraelben az időseket újraoltják

Az idősek augusztus elején kezdődő újraoltásáról, a harmadik adag...

Ókori, birodalmi csatornát és utat találtak Hollandiában

Ókori, a Római Birodalom idejéből származó csatornát és utat találtak az UNESCO világörökségi listájára a nemrégiben felkerült ősi katonai táborok közelében - jelentették be holland régészek.

Amerika. A vártnál gyengébb lett a negyedéves GDP-adat

Jelentősen, de az elemzők által vártnál szerényebb ütemben nőtt az amerikai gazdaság teljesítménye a második negyedévben. A növekedéshez hozzájárult, hogy a koronavírus-járvány visszaszorításával gyorsuló ütemben kezdett visszatérni a gazdasági és társadalmi élet a normális kerékvágásba.

Hírek

Nem kísérte pusztító szökőár a 8,2-es alaszkai földrengést

Nem okozott károkat az alaszkai 8,2 es földrengés. Legfeljebb 21 centiméteres szökőárhullámot figyeltek meg az érintett térségben.

Szökőárriadó – 8,2-es földrengés volt Alaszka déli partjainál

Erős, az amerikai földtani intézet (USGS) tájékoztatása szerint 8,2-es földrengés volt Alaszka déli partvidékénél helyi idő szerint szerda este, szökőárriadót rendeltek el.

Vádemelés. Milliárdos ingatlant akart átjátszani az élettársának

Vádat emeltek egy felszámolóbiztos - és társai - ellen, aki a vádirat szerint egy egymilliárd forintnál is nagyobb értékű irodaházat akart átjátszani 160 millió forintért partnerének - közölte a fővárosi főügyész.

Gyengülnek a Föld életjelei – tudósok ezrei sürgetnek azonnali beavatkozást

A Föld életjeleinek gyengülésére figyelmeztetett a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint tízezer vezető kutatója.

Srí Lanka-i kútásók találtak rá – 100 millió dollárt érhet

Véletlenül egy mintegy 100 millió dollárt (30 milliárd forintot) érő csillagzafír tömböt fedeztek fel egy Srí Lanka-i férfi hátsó kertjében munkások, akik éppen kutat ástak.

Péntektől újra történelmi rekordon a benzinár – drágul a gázolaj is

Az üzemanyagok újabb jelentős drágulásával búcsúzik a július: péntektől a benzin literenkénti átlagára bruttó 5 forinttal - történelmi rekordra - emelkedik, a gázolaj literje pedig bruttó 6 forinttal drágul.

27%. Vasárnaptól a régi lesz a házhoz vitt ételek áfája

Megszűnik a kedvezményes, 5 százalékos áfa augusztus 1-jével az...

Nagyot erősödött a forint a kamatdöntés után

Jelentősen erősödött a forint a főbb devizákkal szemben azután, hogy a Magyar Nemzet Bank monetáris tanácsa a vártnál nagyobb kamatemelésről döntött és változtatott a kamatfolyosón is.

Gazdaság

Elemzők: tovább szigoríthat az MNB

Nem okozott meglepetést az alapkamat keddi emelése, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további szigorításokat is bejelenthet a következő hónapokban - közölték az MTI-nek nyilatkozó...

Monetáris tanács: indokolt a kamatemelési ciklus folytatása

Az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak: az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében a tanács indokoltnak tartja a kamatemelési ciklus havi ütemű, határozott lépésekkel történő folytatását - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tonetáris tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.

Tovább emelte az alapkamatot a monetáris tanács – változott a kamatfolyosó is

Harminc bázisponttal 1,20 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.

Tovább mélyíti kínai kapcsolatait az MNB

Az információcsere és a tudásmegosztás érdekében kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Értékpapír-felügyeleti Hatóság (CSRC) és a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom