Kezdőlap Építőipar Németország. A középrétegnek sem futja saját otthonra
No menu items!

Németország. A középrétegnek sem futja saját otthonra

A német nagyvárosi középréteg frusztrált. A jól keresőknek sem telik saját lakásra. Az önkormányzatok kétségbeesetten igyekeznek megállítani az elszabadult árakat. Berlinben maximalizálták a bérleti díjakat!

Gratula az új lakáshoz. Mi nem számítunk örökségre, ezért esélyünk sincs saját lakásra. El vagyunk keseredve. Jobb, ha egy darabig nem találkozunk. Nem bírnánk irigység nélkül nézni a boldogságotokat.” – állt egy sms-ben, amit egy berlini ismerősöm kapott barátnőjétől.

Két értelmiségi pár a negyvenes évei elején jár. Jól keresnek és évek óta saját lakásról álmodnak. Az sms címzettje férjével együtt tehetősebb családból származik. Egy örökségnek köszönhetően tudtak lakást venni a berlini Charlottenburgban. Az üzenetet küldő párnak gazdag rokonok híján álom marad a saját otthon. Az elképzelt, 3 szobás, 100 m2 körüli lakás legalább 800 ezer euró lenne a középréteg körében kedvelt nyugat-berlini Charlottenburgban. Ezt magas jövedelme és az alacsony kamatok ellenére sem tudná finanszírozni a pár.

Berlinben a jól keresők is képtelenek kifizetni a lakások árát

Örökség nélkül nincs saját otthon – hangzik egy friss tanulmány legfontosabb megállapítása. A kölni Német Gazdasági Intézet (IW) arra kereste a választ, hogy a rekord alacsony kamatok ellenére miért stagnál a németországi ingatlantulajdonosok aránya. Az újraegyesülés után emelkedett a számuk. Majd befagyott 50 százaléknál. A 35 évnél fiatalabbak és az átlag alatt keresők körében még csökkent is. Az ingatlantulajdonosok aránya csak Svájcban alacsonyabb (41%). Az EU átlag 69%, a legmagasabb a román arány (97%). Magyarország az 5. helyen áll (85%).

Társadalmi és gazdasági okok

Az alacsony tulajdonosi ráta legfőbb társadalmi oka az egyszemélyes háztartások számának emelkedése. Lakást tipikusan párok vásárolnak. A felsőfokú végzettségűek számának emelkedése sem kedvez az ingatlanszerzésnek. Aki továbbtanul, később kezd keresni és a családalapítással is kivár – hiányzik a lakásvásárlás legfontosabb gazdasági és magánéleti feltétele.

Németországban 2011 óta 40 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. A nagyvárosok többségében a duplájukra ugrottak.

Münchenben és Stuttgartban az elmúlt két évben 7%, Frankfurtban és Hamburgban 10% volt az emelkedés. A bajor fővárosban a legdrágábbak a lakások: 7140 Euró/m2.

Az önerőhöz a növekvő ingatlanárak miatt egyre több pénz kell, amit jó jövedelmi viszonyok mellett is egyre nehezebb a havi fizetésből félretenni. A többség örökségből, szülői, nagyszülői segítséggel finanszírozza a lakást.

Veszélyben a demokrácia?

A pénzintézetek és a politika is a saját ingatlant propagálja. Ez is hozzájárul, hogy a felmérések szerint a 35 év felettiek egyik legfontosabb életcélja a saját otthon.

Az ingatlantulajdonosok vagyona az értéknövekedésnek köszönhetően folyamatosan nő. Míg a bérlőknek egyre emelkedik a havi kiadása. Kevesebbet tudnak megtakarítani. Egyre távolabb kerülnek a saját otthontól. Münchenben a legmagasabbak a bérleti díjak: 18 Euró/m2. Tehát 100 négyzetméter havi 1800 eurót kóstál!

10 éves átlagban Berlinben volt a legnagyobb, 52 százalékos az emelkedés. A második helyezett Münchenben 35 százalékkal kell többet fizetni.

Az ingatlanpiaci árrobbanás győztesekre és vesztesekre osztja a társadalmat. Egy kutatási adat szerint az ingatlantulajdon boldoggá tesz: a tulajdonosok körében 45 százalékkal alacsonyabb a válások aránya. Akinek nem telik lakásra sikertelennek érzi magát. Ha ez az életérzés meghatározóvá válik a középrétegben, középtávon veszélybe kerül a demokráciát – figyelmeztetnek szociológusok.

A frusztrációt jól mutatja, hogy a radikális kezdeményezések, mint a népszavazás a lakások államosításáról Berlinben, a polgári középosztályból is egyre több támogatóra talál.

Támogatások és piackorlátozások

A kormányzati lakásvásárlást támogató programokból, így a gyerekesek anyagi támogatásából elsősorban a vidéken élők profitálnak. Az állami segítségnek csak 16 százalékát használták fel városi lakás vásárlására, holott a lakosság harmada metropoliszban él.

A Brexit nem várt hatása Frankfurtban: a megfizethetetlen magasságokba emelkedő árak

A városi önkormányzatok a bérlakások elérhetőbb áruvá tételén dolgoznak. A pénz nagy része bérleti díj támogatásokra megy el. De vannak új ötletek is.

Frankfurtban egy átlagos jövedelmű, havi 6000 euróból gazdálkodó 4 tagú család kénytelenek az agglomerációba költözni, ha saját ingatlanra vágyik. A pénzügyi központban 6300 Euró/m2, a környező településeken 3500 az átlagár. Az emelkedés – nem utolsósorban a Brexit miatt Londonból Frankfurtba költöző bankok miatt – egy év alatt 14% volt! Fizetőképes kereslet még van, igaz egyre szűkebb a potenciális vásárlók köre.

Egy rendelet értelmében minden társasházépítési projekt kivitelezőjének szociális bérlakásokról is gondoskodnia kell. Egy másik jogszabály szerint a lakások 10 százalékának a piaci átlagot meg nem haladó árú öröklakásnak kell lennie.

A legdrágább német város, München önkormányzata olcsóbba ad el telket azoknak a befektetőknek, akik vállalják, hogy átlagárú bér- és öröklakásokat is építenek. A programnak köszönhetően eddig 4000 család jutott saját otthonhoz.

München a telkek árának szabályozásával próbálkozik

Egy hamburgi rendelet szerint az új beruházásoknál egyenlő arányban kell lenniük szociális- és piaci árú bér-, valamint öröklakásoknak. Utóbbiak árát azonban nem maximalizálta a városvezetés.

A legradikálisabb megoldással Berlin élt. A lakbéreket 5 évig maximalizáló jogszabályt fogadtak el. A felső határ az építési évtől és a városrésztől függ, de legfeljebb 9,80 Euró/m². A díjak 2022-től az infláció mértékével, de maximum évi 1,30 százalékkal emelhetők. Újbóli bérbeadásnál tilos az emelés. A felújítás költségek legfeljebb havi 1 Euró/m² erejéig terhelhetők a bérlőre.

A berlini rendelet jogilag és politikailag is vitatott.

Kérdés, kiállja-e az alkotmányosság próbáját. Berlin a szövetkezeti lakásépítést is támogatja. Az alacsony jövedelmű családok önkormányzati támogatással lehetnek szövetkezeti tagok. Tulajdont tehát nem szereznek, de befolyásolni tudják a bérleti díjakat. Emelni csak a szövetkezeti tagok többségének jóváhagyásával lehet. Egy másik, készülő berlini rendelet szerint a bérlők elővásárlási jogot fognak kapni. Az önerőhöz kedvezményes kamatozású hitelt vehetnek fel.

A bérlakáspiac egyre szigorúbb szabályozása tovább növeli a lakásárakat. A befektetők a bérlakásoknál kieső hasznot az eladásoknál pótolják. A világ nagyvárosainak sikeres projektjei nem egy lakhatási formát preferálták – mondják ingatlanpiaci szakértők. Az örök-, szövetkezeti- és bérlakások ideális arányának megteremtése volt a cél. Ha megfizethető a bérlakás, illetve jó szövetkezeti konstrukciók vannak, csökken a tulajdon státuszszimbólum jellegét, kevesebben vásárolnak erejükön felül, egy életre eladósodva.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Erősödéssel indítottak az amerikai tőzsdék

Indexemelkedéssel indult kedden a kereskedés az amerikai értékpapírpiacokon.

Megalakult a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség

Az egészségügyi ágazat tudományos tevékenységeinek összehangolására és a kutatások gyakorlati koordinálásának támogatására megalakult a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség (NEKÜ). Élére Tarnai Juditot nevezte ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Darknetes piactérre csapott le az Europol – 144 letartóztatott

Közel százötven embert őrizetbe vettek, továbbá készpénzt, kábítószert, kriptovalutát és fegyvereket is lefoglaltak a darkneten végzett Dark HunTOR nevű művelet során - közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

Megalakult az új Bundestag – ügyvezető kormánnyal

Megalakult Berlinben az új német szövetségi parlament, és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza.

Hírek

Darknetes piactérre csapott le az Europol – 144 letartóztatott

Közel százötven embert őrizetbe vettek, továbbá készpénzt, kábítószert, kriptovalutát és fegyvereket is lefoglaltak a darkneten végzett Dark HunTOR nevű művelet során - közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

Megalakult az új Bundestag – ügyvezető kormánnyal

Megalakult Berlinben az új német szövetségi parlament, és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza.

Klímaváltozás. 2100-ra két métert is nőhet a tengerszint Hollandiánál

Az alacsonyan fekvő Hollandia partjainál a vártnál gyorsabban emelkedhet a tengervíz, 2100-ra akár két méterrel is - közölte a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI).

Fogyasztóbarát otthonbiztosítás – öt társaságnál online is

Már öt biztosítótársaság fogyasztóbarát otthonbiztosításának megkötése indítható online az MNB összehasonlító oldaláról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Rákot hazudva gyűjtöttek milliókat – börtön vár az anya-fia párosra

Vádat emeltek egy anya és a fia ellen, mert 160 sértettől több mint 13 millió forintot csaltak ki, azt hazudva, hogy a fiú daganatos beteg - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.

Szlávik: felfutóban a negyedik hullám, óvintézkedésekre lesz szükség

Folyamatosan emelkedik a koronavírus-fertőzés miatt kórházban lévők száma, de kevesebben vannak, mint az előző év azonos időszakában - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa az M1 aktuális csatornán.

Kalóztámadást hiúsított meg egy orosz hadihajó

Kalóztámadást akadályozott meg egy orosz hadihajó Afrika nyugati partjainál, amikor segített egy bajba jutott konténerszállító hajó legénységének - közölte az orosz védelmi minisztérium.

Rekordárat fizettek Michael Jordan 1984-es cipőjéért

Rekordáron, 1,47 millió dollárért kelt el az első pár Nike-cipő, amelyet kifejezetten az egykori NBA-sztár Michael Jordannek terveztek - közölte a Sotheby's aukciós ház.

Gazdaság

KSH: rekord közelébe nőtt a lakáshitel-állomány

A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül csaknem 48 százalékot tettek ki a lakáscélú hitelek, amelyek GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 8,4 százalékról 8,9 százalékra nőtt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom