Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Németországi adósságvita. Részleges lezárás - nagyvonalú kártérítés
No menu items!

Németországi adósságvita. Részleges lezárás – nagyvonalú kártérítés

Bonn – Szövetségi Számvevőszék

A berlini kormány ismét korlátozó intézkedésekről döntött a vírus terjedése miatt. A vállalkozóknak a tavaly novemberi bevételük 75 százalékának megfelelő kártalanítást ígérnek. A német Számvevőszék ezt aránytalanul soknak tartja.  

A német Szövetségi Számvevőszék, a Bundesrechnungshof (BRH) heves kritikával illette a kormány legújabb, nagyvonalú korona-mentőövét. A Merkel-kabinet november elejétől ’részleges lockdownról’ határozott. Bezáratta a vendéglátóipari egységeket, valamint megtiltott minden szervezett szabadidős-, sport és kulturális tevékenységet. Merkel egyidejűleg megígérte, hogy „senki nem fog segítség nélkül maradni, aki bevételkiesést szenved el”. A konkrét ígéret szerint minden vállalkozó, akinek be kell zárnia üzletét az államtól a tavaly novemberi árbevétele 75 százalékának megfelelő vissza nem térítendő támogatást fog kapni.

A segítség ’aránytalanul nagy’ és az államadósság ’sosem látott’ emelkedéséhez vezet – áll a BRH állásfoglalásában. A független intézmény figyelmeztet: Az adósság kezelhető szintre csökkentése ’sokkal nagyobb kihívás’ lesz, mint a 2008-as világgazdasági válság után.

A német állam március óta ezer milliárd eurót adott ki vissza nem térítendő támogatásokra, hitelekre és kezességvállalásokra. A legújabb csomag további 10 milliárdba fog kerülni csak novemberre, amelynek idejére a kabinet a korlátozások fenntartását tervezi. Az BRH nem csak túlzott mértékűnek, de átgondolatlannak is tartja a segítséget.

Olaf Scholz

Ezekben a napokban zajlik a Bundestagban a 2021-2024-es pénzügyi terv vitája. A Bonn-i hivatal ehhez készítette az állásfoglalást. A pénzügyminiszter, Olaf Scholz 2021-re jóval több hitel felvételét tervezi, mint amennyit az Alaptörvényben rögzített adósságfék megengedne. Ennek értelmében a szövetségi kormány legfeljebb 28 milliárd euró új adósságot csinálhatna. A szociáldemokrata politikus által előterjesztett tervben azonban 96 milliárd szerepel! Ez ’ijesztően sok’ a BRH szakemberei szerint. Egyidejűleg hiányolják az alternatív, kevesebb adósságot eredményező konjunktúra programok terveit. Ezért a pénzügyi tervet ’alkotmányjogilag is kétségesnek’ tartják.

A számvevőknek az sem tetszik, hogy a 2021-es költségvetés 30 milliárd euró szabadon felhasználható tartalékot tartalmazna. „Ez önmagában több, mint, amennyi hitelt összesen fel szabadna venni az Alaptörvény értelmében” – áll a jelentésben. Az ellenzék is kritizálja a hitelből tervezett tartalékképzést. A kormány az adósságfék 2022-es teljesítésére használná fel a pénzt. Ennek érdekében szükség esetén 2021-re csúsztatna át 2022-es kiadási tételeket.

A BRH túl optimistának tartja a tervet, amely 2022 és 2024 között csak 42 milliárd euró hitelfelvétellel számol. A bonni szakértők szerint ’felelőtlen’ a regnáló kabinettől, hogy a 2021 őszi választások után felálló új kormányra akarja hagyni a tervezett hitelfelvétellel együtt sem egálba kerülő kiadások és bevételek problémáját. A BRH szerint a tervezett 42 milliárdnak több mint háromszorosára, 130 milliárd euró hitelre lesz szükség a kiadások fedezéséhez 2022 és 2024 között. Amennyiben ennyit még sem akar felvenni a kabinet, elengedhetetlen lesz a kiadások drasztikus megnyirbálása, ill. az adóemelés – figyelmeztetnek Bonnból.

A BRH megjegyzi, hogy az adósság elszabadulását ’nem lehet egyedül a vírus-válság számlájára írni’. Az elemzők szerint a krízis nélkül is tarthatatlan lett volna a 2020-as költségvetés.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: a növekedés 6, az infláció 5,5 százalék lehet az idén

A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.

Eurostat: a hiány és az adósság is csökkent az EU-ban

A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Hírek

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

Csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott csaló portál jelent meg az interneten - figyelmeztetett az adóhivatal.

Brexit – Soha ennyi brit nem élt még Franciaországban

Közel 100 ezer brit állampolgár kapott tartózkodási engedélyt a Brexit miatt tavaly Franciaországban - közölte a francia belügyminiszter.

Megdőlt a közbeszerzési csúcs

Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly: 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Gazdaság

Magyar siker. Elindult Európa első blokklánc alapú neobankja

Pénzügyi szolgáltatói engedélyt kapott az Európai Unió területén a Benker. A Litván Nemzeti Bank által felügyelt, magyar szakemberek által létrehozott blokklánc alapú neobank 600 ezer euró (214 millió forint) jegyzett tőkével kezdi működését.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom