Kezdőlap Agrár OECD prognózis. Globálisan nő a húsfogyasztás. Nyugaton más a trendi
No menu items!

OECD prognózis. Globálisan nő a húsfogyasztás. Nyugaton más a trendi

A népesség és a jövedelmek növekedése miatt a húsfogyasztás globálisan rohamosan nő: az egy főre jutó mennyiségben nagyok az országok és a társadalmi rétegek közötti különbségek. Régió és jövedelmi viszonytól függetlenül a szárnyasból készült termékek messze a legeladottabbak.

Nagy növekedés – nagy egyenlőtlenség

A világ húsfogyasztása az elmúlt 20 évben megduplázódott, 2019-ben elérte a 360 millió tonnát. A két legfőbb ok a globális népesség- és jövedelemnövekedés. A fogyasztás bővülésének üteme az elmúlt években lassult, de az elemzések 2028-ig további 13 százalékos növekedéssel számolnak.

A statisztikai adatok megtévesztőek. A világ számos régiójában továbbra is luxus hús enni. A fejlődő országokban csak a középréteg és a gazdagok rendszeres húsfogyasztók.

A fejlett országokban 68,6 kiló volt az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás 2019-ben. A leggazdagabb országokban összesen 121 millió tonna hústerméket értékesítettek: 48 millió tonna szárnyast, 41 millió tonna sertést, 29 millió tonna szarvasmarhát és 2,7 millió tonna birkát. A fejlődő országokban az átlag több, mint 50 százalékkal alacsonyabb, 26,6 kiló volt. Az összes mennyiség viszont sokkal nagyobb, 203 millió tonna. Ebből arányaiban kisebb, 75 millió tonna volt a sertés, viszont nagyobb, 76 millió tonna a szárnyas részesedése. Szarvasmarhából 40 millió tonna, birkából 12 fogyott a fejlődő országokban. Mindez az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) statisztikájából derül ki.

A fejlődő világ bővül, a nyugat stagnál

A bővülés motorja a fejlődő világ. Nyugaton évtizedek óta nincs számottevő növekedés. A húsfogyasztás magas szinten stagnál. Nyugat-Európában az egészséges táplálkozás, a környezetvédelem és az állatok tartási körülményének fókuszba kerülésével némileg csökken is a húsevési kedv. Németországban már a fejelt országok átlaga alatt van, 60 kiló. A csökkenés igaz a legtöbb húst evő amerikaiakra és ausztrálokra is, igaz még mindig világrekorderek több, mint 100 kg/fő/évvel.

COVID-krízis hatására világszerte csökkennek a jövedelmek. Becslése szerint világviszonylatban 150 millióan csúsztak a szegénységi küszöb alá és milliárdoknak kell jövedelemkiesést elszenvedniük. Kizárólag a COVID hatása, hogy 2020-ban megszakadt a húsfogyasztás 20 éve tartó dinamikus növekedése.

Sok kicsi sokra megy

A fogyasztás globális növekedése a COVID-válság után újraindul – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzésében. A 2028-ig szóló prognózis szerint az egy főre jutó fogyasztás a csak kicsit fog emelkedni a fejlődő államokban és továbbra is messze a nyugati átlag alatt fog maradni, de népességnövekedéssel párosulva összességében számottevően emelni fogja a hús iránti igényt. Az OECD Afrikában a jelenlegi 17 kg/fő/éves fogyasztás mindössze 0,5 kilós emelkedésére számít. A dinamikus népességbővülés hatására azonban a legszegényebb kontinensnek 50 százalékkal több húsra lesz igénye 2028-ban, mint napjainkban.

Kína leg marad – de nem az első

A legfontosabb húspiac a következő évtizedben, ahogy az elmúlt években is, Kína lesz. A világ legnépesebb országában eszik meg a világszerte elkészülő hústermékek harmadát és a kínai fogyasztók adták az elmúlt 20 év dinamikus globális keresletbővülésének körülbelül 35 százalékát! Ezzel együtt az egy főre eső fogyasztás csak felel annyi, mint a rekorder USA-ban. A bővülési potenciál tehát még mindig hatalmas.

Az OECD Kínában további, igaz az elmúlt években megszokottnál kisebb ütemű bővülésre számít Kínában. Sok húst enni várhatóan középtávon is státuszszimbólum marad a kínai társadalomban, de ez már a középréteg elhízástól való félelmével párosulhat. A keresletbővülés csökkenése azért is valószínű, mert a demográfisok szerint 2030 körül elkezd csökkeni az 1,4 milliárdos ország népessége.

Go east!

Az előrejelzések szerint a keresletnövekedéssel Ázsiában és Afrikában sem lesznek képesek lépést tartani a helyi állattenyésztők és a húsüzemek. A két kontinens országainak behozatala adni 2028-ra a világ húskereskedelmének 56 százalékát – áll az OECD elemzésében. Ez esélyt teremt a nyugati állattenyésztőknek és -feldolgozóknak. Sikeres exporttal bőven ellensúlyozhatnák a hazai piac szűkülését.

A világ csirkét eszik

A globális kereslet országok közötti eloszlásának változásával, valamint a táplálkozási szokások alakulásával módosul a termékek piaci részesedése. A szarvasmarha és a birka iránti kereslet csökken, míg a disznó és a szárnyas iránti nő. Az utóbbi fokozódó fogyasztása fogja adni a következő 10 év globális növekedésének felét. Míg a szárnyas iránti igény kontinensek és országok közötti összehasonlításban viszonylag kiegyenlített, addig a disznó fogyasztás nagyon eltérő képet mutat.

A szárnyas népszerűségének növekedése az elmúlt években is érvényesült. Az USA-ban például 30 év alatt harmadával csökkent a marhahús-fogyasztás, miközben a szárnyasé megduplázódott. A csirkeolcsóbb és egészségesebb, mint a marha – hangzik az elemzői magyarázat. Hasonló okokból a sertéshús is egyre rosszabbúl fogy nyugaton. Arról, hogy a globális disznóhús fogyasztás ennek ellenére bővülni fog az elkövetkezendő évtizedben az ázsiai országok gondoskodnak. Afrikában továbbra is alacsony marad a sertéshús iránti igény, mert a kontinens számos országában vallási okok miatt tabu a disznóhús.

Nyugaton a vegán a sikk, a fejlődőkben a húsevés

Nem csak a kontinensek és az országok között vannak különbségek. A társadalmi státusz nagyban befolyásolja, ki mennyit és melyik húsfajtákból fogyaszt. A nyugati világban a jövedelme és az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan csökken a húsfogyasztás. A fejlődő országokra éppen ennek ellenkezője igaz, ott a húsevés a gazdagság szimbóluma. Ezért a szegény országok gazdagjai nem vásárolnak kevesebb húst, mint a fejlett országokban élők átlaga.

Általában igaz viszont, hogy a fiatalok és a nők kevesebb húst esznek, mint a férfiak. A fejlett világban különösen nagy az eltérés: az urak kétszer annyit fogyasztanak, mint a hölgyek.

A fiatalok nemüktől függetlenül kritikusabban viszonyulnak a húsfogyasztáshoz a teljes népesség átlagánál. Nyugat-Európában háromnegyedük elutasítja az ipari állattartást. Ezzel függ össze, hogy körükben az átlag duplája a vegetáriánusok aránya. Ők jelentik az alternatív, tehát növényi alapanyagból vagy kémiailag elállított húsételek legfontosabb célközönségét.

A gasztronómiai hagyományokkal függ össze, hogy a japánok fogyasztása jóval a nyugati átlag alatt, míg a braziloké felelte van. Szintén a konyhai szokásoknak tudható be, hogy a fejlődő országok között Indiában különösen kevés, míg Törökországban és Iránban különösen sok, a fejlett országok átlagát közelítő mennyiségű húst fogyasztanak. Európában az évek óta tartó csökkenés ellenére németek a húsevés éllovasai, míg a britek a sereghajtói.

A gasztronómiai hagyományok a világ legtöbb országában kedveznek a húsfogyasztásnak. A fejlett országokban leginkább ennek a következménye, hogy a környezetvédelmi, állattartási és egészségügyi fenntartások ellenére sem csökken jobban a húsfogyasztás.

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Szlovákia százezerszám továbbad a vakcinákon – Megjelent a delta variáns az országban

Szlovákiában egy laboratóriumi vizsgálat során kimutatták a koronavírus úgynevezett delta variánsát - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) közlésére hivatkozva.

A házhozszállítás adója változik, a forgalom nem – más vendéglátási áfafurcsaságok

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke szerint nagy valószínűséggel nem okoz majd forgalomcsökkenést, hogy augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs az ételkiszállításra és elvitelre.

50 fontos polimer bankjegy – uralkodói arcképpel és Pride színekkel

Forgalomba került az új, polimer alapanyagú brit 50 fontos...

Könnyen fizet? Kutatás a cégek pénzügyi kötelezettségeinek teljesíthetőségéről

A pénzügyi kötelezettségek teljesítése a cégek negyede-harmada számára egyáltalán nem, további egyharmaduknak pedig közepes nehézséget jelent - közölte az MKIK Vállalkozáskutató Intézete.

Hírek

Szlovákia százezerszám továbbad a vakcinákon – Megjelent a delta variáns az országban

Szlovákiában egy laboratóriumi vizsgálat során kimutatták a koronavírus úgynevezett delta variánsát - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) közlésére hivatkozva.

Korrupció. Fiktív adatok alapján kisállat-útleveleket állított ki a hatósági állatorvos

A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért, a hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt eljárást indított egy hatósági állatorvos és öt társa ellen

Nyáron egyre több lesz az extrém eső és a szárazság is

Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is - írta Kis Anna meteorológus.

Ennyien neteznek Magyarországon és az EU-ban!

Egyre jobban növekszik a 65 év felettiek körében is az internethasználat az Európai Unió országaiban, hazánk jelenleg a középmezőnyben foglal helyet, derül ki mindez az Eurostat közelmúltban közzétett adataiból. A felmérésben a különböző korcsoportok internetezési szokásait vizsgálták.

Moszkva: barátságtalan ország marad az USA

A genfi csúcs nem teremtette meg a feltételeit annak, hogy az Egyesült Államok lekerüljön az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájáról - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában.

Hőségriadó – Vörös kóddal! 40 fok meleg, erősödő allergiás tünetek

Tovább erősödik a kánikula, többfelé 40 fok közeli csúcsértékeket is mérhetnek - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből. Az ellergiásokra nehéz napok várnak. A pollenszezon idén erősnek ígérkezik (pollennaptár)

Délkelet-Ázsiát ellepi a szemetünk – Kínai tiltás, részleges egyezségek

1950 óta 6,3 milliárd tonna plasztik hulladék képződött. 9 százalékát újrahasznosítottuk, 12 elégettük, 79 százalék a természetben végezte. Különösen rossza a helyzet Délkelet Ázsiában. A térség országai a kínai behozatali tilalom bevezetése óta belefulladnak a nyugati szemétbe.

Milliárdos áfacsalás. Csőre töltött fegyverek fogadták a NAV kommandósait

Őrzés-védelemmel foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A banda a fizetendő áfáját úgy csökkentette, hogy bevételeit egy strómanok vezette, gyakran váltott fantomcégekből kiépített hálózaton keresztül futtatta át.

Szerdán újra nagyot drágulnak az üzemanyagok

Tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is 5 forinttal kerül majd többe szerdától.

Medvetámadás a székelyföldi Kápolnásfalunál – túlszaporodott állomány

Súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba egy férfit, akit medve sebesített meg vasárnap a székelyföldi Kápolnásfalu határában - közölte közösségi oldalán Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.

A sötét anyag hiányát azonosította egy galaxisban a Hubble

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai...

Afrikai gyermekrabszolgaság. A Nestlé, a Cargill Amerikában nem perelhető

A Nestlé és a Cargill vállalatoknak adott igazat csütörtöki döntésével az amerikai legfelsőbb bíróság abban a peres eljárásban, amelyben azzal vádolták az élelmiszeripari óriásokat, hogy tudatosan vásároltak afrikai földművesektől gyerekrabszolgák által betakarított kakaóbabot.

Gazdaság

50 fontos polimer bankjegy – uralkodói arcképpel és Pride színekkel

Forgalomba került az új, polimer alapanyagú brit 50 fontos bankjegy, amelyen Alan Turing portréja látható. Turing, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának...

Elemzők: A kamatemelés megfelel a várakozásoknak

A várakozásoknak megfelelő mértékű volt a jegybanki kamatemelés az MTI által megkérdezett elemzők szerint. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a jegybanki alapkamat mértékét 30...

Kamatemelés – a Monetáris Tanács indoklása

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az árstabilitás biztosítása, az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében indította el a kamatemelési ciklust - írták a keddi, kamatemelést indokló közleményben.

Erősödött a forint az MNB új inflációs és GDP-előrejelzésére

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben kedden azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) változtatott inflációs és GDP előrejelzésén.

Az MNB emelte inflációs és GDP-előrejelzését

A legutóbbi, márciusi Inflációs jelentésben 4-6 százalékos gazdasági bővülést, és 3,8-3,9 százalékos inflációt vártak 2021-re. A jelentésben a jövő évi számok is változtak, 2022-re 5,5...

0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács, nem változott a kamatfolyosó

30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa; a kamatfolyosó nem változott.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom