Hirdetés
Kezdőlap Agrár OECD prognózis. Globálisan nő a húsfogyasztás. Nyugaton más a trendi
No menu items!

OECD prognózis. Globálisan nő a húsfogyasztás. Nyugaton más a trendi

A népesség és a jövedelmek növekedése miatt a húsfogyasztás globálisan rohamosan nő: az egy főre jutó mennyiségben nagyok az országok és a társadalmi rétegek közötti különbségek. Régió és jövedelmi viszonytól függetlenül a szárnyasból készült termékek messze a legeladottabbak.

Nagy növekedés – nagy egyenlőtlenség

A világ húsfogyasztása az elmúlt 20 évben megduplázódott, 2019-ben elérte a 360 millió tonnát. A két legfőbb ok a globális népesség- és jövedelemnövekedés. A fogyasztás bővülésének üteme az elmúlt években lassult, de az elemzések 2028-ig további 13 százalékos növekedéssel számolnak.

A statisztikai adatok megtévesztőek. A világ számos régiójában továbbra is luxus hús enni. A fejlődő országokban csak a középréteg és a gazdagok rendszeres húsfogyasztók.

A fejlett országokban 68,6 kiló volt az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás 2019-ben. A leggazdagabb országokban összesen 121 millió tonna hústerméket értékesítettek: 48 millió tonna szárnyast, 41 millió tonna sertést, 29 millió tonna szarvasmarhát és 2,7 millió tonna birkát. A fejlődő országokban az átlag több, mint 50 százalékkal alacsonyabb, 26,6 kiló volt. Az összes mennyiség viszont sokkal nagyobb, 203 millió tonna. Ebből arányaiban kisebb, 75 millió tonna volt a sertés, viszont nagyobb, 76 millió tonna a szárnyas részesedése. Szarvasmarhából 40 millió tonna, birkából 12 fogyott a fejlődő országokban. Mindez az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) statisztikájából derül ki.

A fejlődő világ bővül, a nyugat stagnál

A bővülés motorja a fejlődő világ. Nyugaton évtizedek óta nincs számottevő növekedés. A húsfogyasztás magas szinten stagnál. Nyugat-Európában az egészséges táplálkozás, a környezetvédelem és az állatok tartási körülményének fókuszba kerülésével némileg csökken is a húsevési kedv. Németországban már a fejelt országok átlaga alatt van, 60 kiló. A csökkenés igaz a legtöbb húst evő amerikaiakra és ausztrálokra is, igaz még mindig világrekorderek több, mint 100 kg/fő/évvel.

COVID-krízis hatására világszerte csökkennek a jövedelmek. Becslése szerint világviszonylatban 150 millióan csúsztak a szegénységi küszöb alá és milliárdoknak kell jövedelemkiesést elszenvedniük. Kizárólag a COVID hatása, hogy 2020-ban megszakadt a húsfogyasztás 20 éve tartó dinamikus növekedése.

Sok kicsi sokra megy

A fogyasztás globális növekedése a COVID-válság után újraindul – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzésében. A 2028-ig szóló prognózis szerint az egy főre jutó fogyasztás a csak kicsit fog emelkedni a fejlődő államokban és továbbra is messze a nyugati átlag alatt fog maradni, de népességnövekedéssel párosulva összességében számottevően emelni fogja a hús iránti igényt. Az OECD Afrikában a jelenlegi 17 kg/fő/éves fogyasztás mindössze 0,5 kilós emelkedésére számít. A dinamikus népességbővülés hatására azonban a legszegényebb kontinensnek 50 százalékkal több húsra lesz igénye 2028-ban, mint napjainkban.

Kína leg marad – de nem az első

A legfontosabb húspiac a következő évtizedben, ahogy az elmúlt években is, Kína lesz. A világ legnépesebb országában eszik meg a világszerte elkészülő hústermékek harmadát és a kínai fogyasztók adták az elmúlt 20 év dinamikus globális keresletbővülésének körülbelül 35 százalékát! Ezzel együtt az egy főre eső fogyasztás csak felel annyi, mint a rekorder USA-ban. A bővülési potenciál tehát még mindig hatalmas.

Az OECD Kínában további, igaz az elmúlt években megszokottnál kisebb ütemű bővülésre számít Kínában. Sok húst enni várhatóan középtávon is státuszszimbólum marad a kínai társadalomban, de ez már a középréteg elhízástól való félelmével párosulhat. A keresletbővülés csökkenése azért is valószínű, mert a demográfisok szerint 2030 körül elkezd csökkeni az 1,4 milliárdos ország népessége.

Go east!

Az előrejelzések szerint a keresletnövekedéssel Ázsiában és Afrikában sem lesznek képesek lépést tartani a helyi állattenyésztők és a húsüzemek. A két kontinens országainak behozatala adni 2028-ra a világ húskereskedelmének 56 százalékát – áll az OECD elemzésében. Ez esélyt teremt a nyugati állattenyésztőknek és -feldolgozóknak. Sikeres exporttal bőven ellensúlyozhatnák a hazai piac szűkülését.

A világ csirkét eszik

A globális kereslet országok közötti eloszlásának változásával, valamint a táplálkozási szokások alakulásával módosul a termékek piaci részesedése. A szarvasmarha és a birka iránti kereslet csökken, míg a disznó és a szárnyas iránti nő. Az utóbbi fokozódó fogyasztása fogja adni a következő 10 év globális növekedésének felét. Míg a szárnyas iránti igény kontinensek és országok közötti összehasonlításban viszonylag kiegyenlített, addig a disznó fogyasztás nagyon eltérő képet mutat.

A szárnyas népszerűségének növekedése az elmúlt években is érvényesült. Az USA-ban például 30 év alatt harmadával csökkent a marhahús-fogyasztás, miközben a szárnyasé megduplázódott. A csirkeolcsóbb és egészségesebb, mint a marha – hangzik az elemzői magyarázat. Hasonló okokból a sertéshús is egyre rosszabbúl fogy nyugaton. Arról, hogy a globális disznóhús fogyasztás ennek ellenére bővülni fog az elkövetkezendő évtizedben az ázsiai országok gondoskodnak. Afrikában továbbra is alacsony marad a sertéshús iránti igény, mert a kontinens számos országában vallási okok miatt tabu a disznóhús.

Nyugaton a vegán a sikk, a fejlődőkben a húsevés

Nem csak a kontinensek és az országok között vannak különbségek. A társadalmi státusz nagyban befolyásolja, ki mennyit és melyik húsfajtákból fogyaszt. A nyugati világban a jövedelme és az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan csökken a húsfogyasztás. A fejlődő országokra éppen ennek ellenkezője igaz, ott a húsevés a gazdagság szimbóluma. Ezért a szegény országok gazdagjai nem vásárolnak kevesebb húst, mint a fejlett országokban élők átlaga.

Általában igaz viszont, hogy a fiatalok és a nők kevesebb húst esznek, mint a férfiak. A fejlett világban különösen nagy az eltérés: az urak kétszer annyit fogyasztanak, mint a hölgyek.

A fiatalok nemüktől függetlenül kritikusabban viszonyulnak a húsfogyasztáshoz a teljes népesség átlagánál. Nyugat-Európában háromnegyedük elutasítja az ipari állattartást. Ezzel függ össze, hogy körükben az átlag duplája a vegetáriánusok aránya. Ők jelentik az alternatív, tehát növényi alapanyagból vagy kémiailag elállított húsételek legfontosabb célközönségét.

A gasztronómiai hagyományokkal függ össze, hogy a japánok fogyasztása jóval a nyugati átlag alatt, míg a braziloké felelte van. Szintén a konyhai szokásoknak tudható be, hogy a fejlődő országok között Indiában különösen kevés, míg Törökországban és Iránban különösen sok, a fejlett országok átlagát közelítő mennyiségű húst fogyasztanak. Európában az évek óta tartó csökkenés ellenére németek a húsevés éllovasai, míg a britek a sereghajtói.

A gasztronómiai hagyományok a világ legtöbb országában kedveznek a húsfogyasztásnak. A fejlett országokban leginkább ennek a következménye, hogy a környezetvédelmi, állattartási és egészségügyi fenntartások ellenére sem csökken jobban a húsfogyasztás.

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Üzleti célú utazás – Szigorú szabályok

2021. március 1-től ismét szigorodtak Magyarországon a határátlépésre vonatkozó szabályok. Külön elbírálás alá esnek azonban az Európai Unión belüli és kívüli utazások.

AstraZeneca vakcina – Romániában felső korhatár nélkül

Romániában eltörölték az eddigi 55 éves korhatárt, és a továbbiakban valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt megkaphatja a koronavírus elleni AstraZeneca vakcinát - közölte az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).

Magyar-svéd kutatócsoport igazolta egy új részecske, az Odderon létezését

Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését - hangzott el a felfedezésről beszámoló.

CO2 mentes gazdaság? A Shell nagyot lépett

Az energetikai óriás bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti az olajkitermelést....

Hírek

AstraZeneca vakcina – Romániában felső korhatár nélkül

Romániában eltörölték az eddigi 55 éves korhatárt, és a továbbiakban valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt megkaphatja a koronavírus elleni AstraZeneca vakcinát - közölte az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).

Már igényelhető a kibővített bértámogatás

A márciusban zárásra kényszerült vállalkozások is kérhetik az ágazati bértámogatást. Az igényléseket március 31-ig nyújthatják be a főként kiskereskedelemben és egyéb szolgáltatások szektorban működő cégek - közölte Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Közép-európai online jogtár magyarul – csak regisztrálni kell

Az ingyenes HULEX-jogtár hozzáférést biztosít a CED által lefedett országok teljes joganyagának hiteles magyar nyelvű fordításához, ezzel is segítve az eredményes külpiacra lépést - közölte a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.

Szerdán újra nagyot emelkedik az üzemanyagok ára

Szerdán tovább drágulnak az üzemanyagok: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is bruttó 6 forinttal emelkedik.

Helikopterbalesetben meghalt az egyik leggazdagabb francia

Hatvankilenc éves korában helikopterbalesetben meghalt vasárnap Olivier Dassault francia milliárdos, a Mirage, a Falcon és a Rafale harci repülőket gyártó Dassault cégcsoport egyik örököse, jobboldali politikus.

Hamarosan drágul a cigaretta

Rövidesen emelkedik a dohánycikkek ára Magyarországon. Jelzésértékű, hogy a kétlépcsős jövedékiadó-emelés első, januári szakaszához közeledve a trafikok már decemberben elkezdtek árat emelni, ezért az iparági várakozások szerint a közelgő április 1-jei adóváltozás hatása is lassan érezhető lesz.

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Krokodil nyelt le egy gyereket Indonéziában

Krokodil nyelt le egy nyolcéves kisfiút az Indonéziához tartozó Borneó szigetén - adta hírül a The Sydney News Today online kiadása.

Szálló por. Hat városban veszélyes a levegő

Tovább romlott a levegőminőség a magas szálló por koncentráció miatt, már hat településen veszélyes a levegő.

Pénzmosás? Ghánai bűnbandának segíthetett a 69 éves tolnai asszony

Egy 69 éves naki asszonyt azzal gyanúsítanak, hogy legalább 50 millió forintnyi bűncselekményekből származó összeg tisztára mosásában vett részt - közölte Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Olaszország – Kormánypárti lemondás. A Demokrata Párt főtitkára távozott

Bejelentette lemondását Nicola Zingaretti, a legnagyobb olaszországi baloldali erő...

Gazdaság

Exim: fix kamatozású beruházási hitel – nem csak exportőröknek

A gazdaság újraindításának elősegítése, illetve a mikro-, kis- és középvállalati szegmens hosszútávú finanszírozása érdekében 10 éves futamidejű, kamattámogatott és euró alapon 0,5 százalékon fixált kamatozású programot indít az EXIM, fordulat beruházási hitel néven - közölte a hitelintézet.

Bővítés. A kamatmentes újraindítási gyorskölcsön az új korlátozásokkal érintett ágazatoknak is jár

Jelentősen bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek elsőként igényelhetik a Magyar Fejlesztési Bak (MFB) kamatmentes újraindítási gyorskölcsönét. A módosítás célja, hogy azok a vállalkozások is forráshoz juthassanak, amelyeket a március 8-tól életbe lépő új korlátozó intézkedések kedvezőtlenül érintenek - közölte az MFB.

Megugrott a legnagyobb bankok bevétele

Tíz éve legnagyobb mértékben nőtt a világ 12 legnagyobb befektetési bankjának a bevétele tavaly. Az első negyedévi minimális emelkedést követően a második negyedévben felgyorsult a növekedés, és ez a bővülés kitartott az év végéig.

Jogosulatlanul adott hitelt – százmilliós bírság a fővárosi cégnek

A Magyar Nemzeti Bank 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a budapesti F-hold Kft.-re, és véglegesen megtiltotta, hogy üzletszerűen pénzkölcsönt nyújtson. A jegybank a társasággal szemben büntetőfeljelentést is tett, illetve öt magánszemélyt összesen 7,5 millió forint eljárási bírsággal sújtott.

Széchenyi Kártya Program – meghosszabbított krízishitelek

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, a kormány ugyanis június 30-ról az év végéig meghosszabbította a hitelek igénybevételi lehetőségét - közölte a programot koordináló KAVOSZ Zrt.

Zöld pénzügyek – MNB: az irány jó, de van hova fejlődni

A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom