Hirdetés
Kezdőlap Agrár OECD prognózis. Globálisan nő a húsfogyasztás. Nyugaton más a trendi
No menu items!

OECD prognózis. Globálisan nő a húsfogyasztás. Nyugaton más a trendi

A népesség és a jövedelmek növekedése miatt a húsfogyasztás globálisan rohamosan nő: az egy főre jutó mennyiségben nagyok az országok és a társadalmi rétegek közötti különbségek. Régió és jövedelmi viszonytól függetlenül a szárnyasból készült termékek messze a legeladottabbak.

Nagy növekedés – nagy egyenlőtlenség

A világ húsfogyasztása az elmúlt 20 évben megduplázódott, 2019-ben elérte a 360 millió tonnát. A két legfőbb ok a globális népesség- és jövedelemnövekedés. A fogyasztás bővülésének üteme az elmúlt években lassult, de az elemzések 2028-ig további 13 százalékos növekedéssel számolnak.

A statisztikai adatok megtévesztőek. A világ számos régiójában továbbra is luxus hús enni. A fejlődő országokban csak a középréteg és a gazdagok rendszeres húsfogyasztók.

A fejlett országokban 68,6 kiló volt az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás 2019-ben. A leggazdagabb országokban összesen 121 millió tonna hústerméket értékesítettek: 48 millió tonna szárnyast, 41 millió tonna sertést, 29 millió tonna szarvasmarhát és 2,7 millió tonna birkát. A fejlődő országokban az átlag több, mint 50 százalékkal alacsonyabb, 26,6 kiló volt. Az összes mennyiség viszont sokkal nagyobb, 203 millió tonna. Ebből arányaiban kisebb, 75 millió tonna volt a sertés, viszont nagyobb, 76 millió tonna a szárnyas részesedése. Szarvasmarhából 40 millió tonna, birkából 12 fogyott a fejlődő országokban. Mindez az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) statisztikájából derül ki.

A fejlődő világ bővül, a nyugat stagnál

A bővülés motorja a fejlődő világ. Nyugaton évtizedek óta nincs számottevő növekedés. A húsfogyasztás magas szinten stagnál. Nyugat-Európában az egészséges táplálkozás, a környezetvédelem és az állatok tartási körülményének fókuszba kerülésével némileg csökken is a húsevési kedv. Németországban már a fejelt országok átlaga alatt van, 60 kiló. A csökkenés igaz a legtöbb húst evő amerikaiakra és ausztrálokra is, igaz még mindig világrekorderek több, mint 100 kg/fő/évvel.

COVID-krízis hatására világszerte csökkennek a jövedelmek. Becslése szerint világviszonylatban 150 millióan csúsztak a szegénységi küszöb alá és milliárdoknak kell jövedelemkiesést elszenvedniük. Kizárólag a COVID hatása, hogy 2020-ban megszakadt a húsfogyasztás 20 éve tartó dinamikus növekedése.

Sok kicsi sokra megy

A fogyasztás globális növekedése a COVID-válság után újraindul – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzésében. A 2028-ig szóló prognózis szerint az egy főre jutó fogyasztás a csak kicsit fog emelkedni a fejlődő államokban és továbbra is messze a nyugati átlag alatt fog maradni, de népességnövekedéssel párosulva összességében számottevően emelni fogja a hús iránti igényt. Az OECD Afrikában a jelenlegi 17 kg/fő/éves fogyasztás mindössze 0,5 kilós emelkedésére számít. A dinamikus népességbővülés hatására azonban a legszegényebb kontinensnek 50 százalékkal több húsra lesz igénye 2028-ban, mint napjainkban.

Kína leg marad – de nem az első

A legfontosabb húspiac a következő évtizedben, ahogy az elmúlt években is, Kína lesz. A világ legnépesebb országában eszik meg a világszerte elkészülő hústermékek harmadát és a kínai fogyasztók adták az elmúlt 20 év dinamikus globális keresletbővülésének körülbelül 35 százalékát! Ezzel együtt az egy főre eső fogyasztás csak felel annyi, mint a rekorder USA-ban. A bővülési potenciál tehát még mindig hatalmas.

Az OECD Kínában további, igaz az elmúlt években megszokottnál kisebb ütemű bővülésre számít Kínában. Sok húst enni várhatóan középtávon is státuszszimbólum marad a kínai társadalomban, de ez már a középréteg elhízástól való félelmével párosulhat. A keresletbővülés csökkenése azért is valószínű, mert a demográfisok szerint 2030 körül elkezd csökkeni az 1,4 milliárdos ország népessége.

Go east!

Az előrejelzések szerint a keresletnövekedéssel Ázsiában és Afrikában sem lesznek képesek lépést tartani a helyi állattenyésztők és a húsüzemek. A két kontinens országainak behozatala adni 2028-ra a világ húskereskedelmének 56 százalékát – áll az OECD elemzésében. Ez esélyt teremt a nyugati állattenyésztőknek és -feldolgozóknak. Sikeres exporttal bőven ellensúlyozhatnák a hazai piac szűkülését.

A világ csirkét eszik

A globális kereslet országok közötti eloszlásának változásával, valamint a táplálkozási szokások alakulásával módosul a termékek piaci részesedése. A szarvasmarha és a birka iránti kereslet csökken, míg a disznó és a szárnyas iránti nő. Az utóbbi fokozódó fogyasztása fogja adni a következő 10 év globális növekedésének felét. Míg a szárnyas iránti igény kontinensek és országok közötti összehasonlításban viszonylag kiegyenlített, addig a disznó fogyasztás nagyon eltérő képet mutat.

A szárnyas népszerűségének növekedése az elmúlt években is érvényesült. Az USA-ban például 30 év alatt harmadával csökkent a marhahús-fogyasztás, miközben a szárnyasé megduplázódott. A csirkeolcsóbb és egészségesebb, mint a marha – hangzik az elemzői magyarázat. Hasonló okokból a sertéshús is egyre rosszabbúl fogy nyugaton. Arról, hogy a globális disznóhús fogyasztás ennek ellenére bővülni fog az elkövetkezendő évtizedben az ázsiai országok gondoskodnak. Afrikában továbbra is alacsony marad a sertéshús iránti igény, mert a kontinens számos országában vallási okok miatt tabu a disznóhús.

Nyugaton a vegán a sikk, a fejlődőkben a húsevés

Nem csak a kontinensek és az országok között vannak különbségek. A társadalmi státusz nagyban befolyásolja, ki mennyit és melyik húsfajtákból fogyaszt. A nyugati világban a jövedelme és az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan csökken a húsfogyasztás. A fejlődő országokra éppen ennek ellenkezője igaz, ott a húsevés a gazdagság szimbóluma. Ezért a szegény országok gazdagjai nem vásárolnak kevesebb húst, mint a fejlett országokban élők átlaga.

Általában igaz viszont, hogy a fiatalok és a nők kevesebb húst esznek, mint a férfiak. A fejlett világban különösen nagy az eltérés: az urak kétszer annyit fogyasztanak, mint a hölgyek.

A fiatalok nemüktől függetlenül kritikusabban viszonyulnak a húsfogyasztáshoz a teljes népesség átlagánál. Nyugat-Európában háromnegyedük elutasítja az ipari állattartást. Ezzel függ össze, hogy körükben az átlag duplája a vegetáriánusok aránya. Ők jelentik az alternatív, tehát növényi alapanyagból vagy kémiailag elállított húsételek legfontosabb célközönségét.

A gasztronómiai hagyományokkal függ össze, hogy a japánok fogyasztása jóval a nyugati átlag alatt, míg a braziloké felelte van. Szintén a konyhai szokásoknak tudható be, hogy a fejlődő országok között Indiában különösen kevés, míg Törökországban és Iránban különösen sok, a fejlett országok átlagát közelítő mennyiségű húst fogyasztanak. Európában az évek óta tartó csökkenés ellenére németek a húsevés éllovasai, míg a britek a sereghajtói.

A gasztronómiai hagyományok a világ legtöbb országában kedveznek a húsfogyasztásnak. A fejlett országokban leginkább ennek a következménye, hogy a környezetvédelmi, állattartási és egészségügyi fenntartások ellenére sem csökken jobban a húsfogyasztás.

Petrus Szabolcs

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Deloitte: a technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.

ESET: Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázatairól

Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázataira hívja fel a figyelmet az ESET informatikai cég

MÁV-Volán: rekordszámú bérlet- és jegyeladás márciusban

Márciusban rekordszámú, 932 ezer ország- és vármegyebérletet, valamint napijegyet váltottak az utasok - közölte a MÁV-VOLÁN-csoport szombaton.

USA: a mesterséges intelligencia hozza az agrárjövőt?

Az egész mezőgazdaságban a munkaerőhiány veszélyezteti az ipar életképességét, mind a nyereségesség, mind a terméshozam tekintetében.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.