Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Ökológiai lábnyomunk - Egybolygónyi gazdaság
No menu items!

Ökológiai lábnyomunk – Egybolygónyi gazdaság

Nem tréfa, nem találós kérdés, tény: bolygónk lakóinak számára az idei esztendő július 29-én befejeződött. Nem a naptári, hanem az ökológiai év ért véget júliusban az úgynevezett Túlfogyasztási napon. Ez azt jelenti, hogy azóta az emberiség folytatja a Föld tartalékainak felélését, más szavakkal túlfogyasztja az őt megillető lehetőségeket. Ez utóbbi az ökológiai lábnyomunkkal és a Föld biokapacitásával kapcsolatos. Természetesen ezekben az ökológiai kérdésekben a szervezetek, a cégek legalább olyan fontos, hasznos, káros szerepet játszanak, mint az egyének. Jó mutatja a helyzetünket, hogy a túlfogyasztás napja 1970-ben még december 29-re esett… Rohanunk a vesztünkbe?

Földünk ökológiai katasztrófa felé közelít. A globális felmelegedés ténye vitathatatlan. Bolygónk önmagában is rengeteg szén-dioxidot termel, ám ezt a mennyiséget még kezelni tudja. A probléma azzal van, amit az ember pluszban hozzátesz, ez ugyanis már túl sok a Földnek is. A vizeinkben rengeteg műanyag van, a szervezetünkbe ezáltal sok mikró műanyag jut be, a levegő folyamatosan melegszik, a tengerszint emelkedik, és ózonlyuk tátong a légkörben. Egyre kevesebb az édesvíz, a szántóföldek hamarosan már nem tudnak közel 8 milliárd embert táplálni. A sort még hosszan lehet folytatni, annyi azonban bizonyos, hogy a jelenlegi ökológiai lábnyom és biokapacitás adatok alapján megközelítőleg csak 4,5 milliárd ember élhetne fenntartható módon a Földön.

Lábnyom, biokapacitás, globális hektár

Ismerkedjünk meg a téma alapvető kifejezéseinek tartalmával. Az ökológiai lábnyom az erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett az emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik a múlt század kilencvenes éveiből. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is. Egy másik, de hasonló meghatározás szerint az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy mennyire használjuk fel, illetve használjuk túl Földünk javait. Számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az adott társadalom életszínvonalának fenntartásához, beleértve az ipari javak, élelmiszerek előállítását, illetve a megtermelt hulladék kezelését vagy megsemmisítését is. A biokapacitás a biológiailag produktív föld- és tengeri területek összessége, melyek az említett igények kielégítésére rendelkezésre állnak egy adott területen. Ez lehet a teljes bolygó, egy térség, esetleg egy ország területe is.

Az ökológiai lábnyomot globális hektárban mérik (gha) – tehát globálisan összehasonlítható, szabványosított egységben a világ átlagos termelékenységével. A globális földhektár  termelékenysége egyenlő a Föld teljes bioproduktív területeinek hektárban mért átlagos termelékenységével. A rendszer hasonlít a könyveléshez: ha egy területen élők ökológiai lábnyoma meghaladja a régió biokapacitását, többet használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll, akkor ökológiai hiány keletkezik. Ekkor az áruknak és szolgáltatásoknak az igénye, és a környezetszennyezés meghaladja azt a szintet, amelyet még a régió ökoszisztémái megújíthatnak. Ha pedig egy régió biokapacitása meghaladja az ökológiai lábnyomát, akkor ökológiai tartalékkal rendelkezik.

Az ökológiai lábnyom tehát annak a földterületnek a nagysága, amely képes kiszolgálni egy ember teljes erőforrásigényét. Ennek mértékegysége egy hektár emberenként, vagyis 1 ökológiai lábnyom 10.000 m2 személyenként. Sajnos ez a szám mára 2 fölé emelkedett a teljes népesség átlagát nézve (azaz átlagosan 2 hektárra van szüksége egy embernek), pedig a Föld csupán 1.8 hektárt képes biztosítani személyenként.

Az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze:

  1. Karbonlábnyom, szénlábnyom

Ez mutatja, hogy mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez, éghajlatváltozáshoz az adott ország, régió, termék vagy tevékenység. Egyéni szinten azt jelenti, hogy az életmód, a fogyasztási szokások mennyivel szennyezik a levegőt, terhelik a környezetet. A fosszilis üzemanyagok elégetéséből, a mezőgazdasági és ipari folyamatokból keletkező széndioxid mennyisége környezeti terhelése a karbonlábnyom.

  1. Halászati lábnyom

A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték. A Föld óceánfelületének több mint 55 százalékát ipari halászhajók járják be. A túlhalászás hatalmas méreteket öltött, mértéke jóval a fenntarthatósági szint felett mozog, így természetvédelmileg kiemelt kérdés ennek ellenőrzése és fenntartható szintre csökkentése. Ha egyes fajok eltűnnek, vagy drámaian csökken az egyedszámuk, az más fajok elszaporodásához vezet, így felborul a tengerek biológiai egyensúlya, ami kiszámíthatatlan környezeti hatásokhoz vezet.

  1. Termőföld lábnyom

Azt mutatja, hogy mennyi területre van szükség az élelmiszerek, beleértve az állati takarmányok előállításához. Ide szokták még számolni a bioüzemanyagok előállítására termelt növények termőterületeit is. Ugyancsak ide tartozik a szilárd biomassza elégetéséből származó energia, de a cseppfolyós növényi olajok, (napraforgó, repce, szója, pálmaolaj stb.) kenő- és üzemanyagok, illetve bioetanol is. Ezek megújuló energiának számítanak, bár monokulturális termesztésük több környezetvédelmi problémát is felvet.

  1. Legelő lábnyom

Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, tojásért, illetve gyapjáért tartott háziállatok eltartásához szükséges. A marhahús kilóra vetített előállításának az egyik legmagasabb a termőföld lábnyoma, hiszen éveken át nagy mennyiségben fogyaszt takarmányt az állat. A baromfi-, illetve tojáságazaté ennél viszonylag kisebb, de még mindig többszöröse annak, mintha a növényeket vagy gabonaféléket közvetlenül emberi fogyasztásra termelnének az adott földterületen.

  1. Erdő lábnyom

A kivágott erdőkből származó fa felhasználása nyomán becsült terület. Ez lehet rönkfa, építészeti faáru, bútor- és papíralapanyag, valamint a tűzifa.

  1. Beépített területek lábnyoma

Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, gyárak, víztározók, autópályák stb.) szükséges földterület nagysága.

Ezen a hat lábnyomon felül még érdemes szót kell ejteni a vízlábnyomról is. Ez mutatja azt a felhasznált vízmennyiséget, amennyit közvetlenül elfogyasztunk és amennyit közvetve az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez használunk el. Egyéni szinten ide tartozik az ivóvíz, a mosáshoz, fürdéshez, kerti locsoláshoz használt víz, vagyis amit a vízóránk mutat.

Az egyéni ökológiai lábnyom is sok tényezőből tevődik össze. Ezek közül a legfontosabb a háztartás energiafogyasztása, a villany, földgáz, illetve egyéb fűtőanyag használata, a közlekedési és nyaralási, illetve az étkezési szokások. Ide tartozik az is, hogy valaki mennyi hulladékot termel, mennyi csomagoló anyagot használ, milyen tárgyakkal veszi körül magát. Egy személy ökológiai lábnyomának nagysága tehát az életkörülményeitől is függ, egyénileg változik és elsősorban az élet-színvonallal arányos. Tágabb értelemben az internetezési szokások, banki szolgáltatások, kultúrafogyasztási szokások is ide sorolhatók, vagyis az életünk összes területe valamilyen módon része az ökológiai lábnyomnak.

Néhány megdöbbentő statisztika

Globális méretben az ipari és technológiai fejlettség, a fosszilis üzemanyagok elégetése, a városiasodás, illetve a jóléti életmód iránti vágy emeli meg drámaian ezt az értéket. Az ökológiai lábnyom mérete sajnos évről évre növekszik. Minél gazdagabb egy ország, a legtöbb esetben annál nagyobb ez a szám. 1961-ben egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt. 

Földön viszont minden emberre csak 1,8 hektár terület jut. Ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk. (2019-es adatok alapján Magyarország biokapacitása 2,5 hektár/fő, ökológiai lábnyoma pedig 3,7 hektár/fő volt, tehát -1,2 hektárral mérhető a deficit. Ezzel Magyarország a 85. helyen áll. Az Amerikai Egyesült Államok esetében ez a szám 3,4 – 8,0 hektár, vagyis -4,6 globális hektár.)

Érdemes megjegyezni, hogy 2020-ban a Túlfogyasztás napja az ideihez képest jócskán kitolódott; ennek elsősorban az volt az oka, hogy a pandémia miatt visszaesett a világ termelése és fogyasztása. A Global Footprint Network adatai szerint a csökkenéshez leginkább a fosszilis energiahordozók visszafogottabb fogyasztása járult hozzá (amely a globális ökológiai lábnyom 60 százalékát adja). Modellezéseik szerint a Túlfogyasztás világnapjáig az energiafogyasztás 9,5 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Mivel ez elsősorban a fosszilis alapú erőműveket érintette, az ökológiai lábnyom karbonkibocsátásának visszaesése ennél is jelentősebb, 14,5 százalék volt.

Globálisan a teljes ökolábnyomunk 10 százalékát a faanyaghoz köthető termékek – rönkfa-, papíralapanyag-, faáru- és tűzifa – iránti kereslet teszi ki. Tavaly ez az érték is jelentősen, 8,4 százalékkal csökkent. Ennek oka egyrészt a korlátozások okozta hirtelen keresletcsökkenés, másrészt pedig általánosságban az építőipar gazdasági teljesítményének visszaesése. Bár azt még nem tudni pontosan, hogy az élelmiszer-fogyasztáshoz köthető lábnyomunk változott-e, az előzetes számítások szerint ez az érték valószínűsíthetően ugyanakkora maradt. Az iskolák és munkahelyi menzák bezárásával 2020-ban csökkenhetett az élelmiszer-pazarlás egy része, hiszen a legtöbben otthon étkeztek. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy rengetegen halmoztak fel hatalmas élelmiszer-készleteket is, amelyeket nem tudtak felhasználni, és azok végül a kukába kerültek. Ellátási oldalról azonban nagyobb pazarlás volt megfigyelhető, ami alátámasztja, mennyire törékenyek a jelenlegi élelmiszer-ellátó rendszerek. A korlátozások következtében például sok helyen nem tudták betakarítani a terményeket, a szállítás és elosztás pedig nehézkessé vált. A fenti adatok és előrejelzések alapján látható, hogy az élelmiszer-pazarlás és a fogyasztás általános mérséklése mellett a világ a leghatékonyabb módon úgy tudja csökkenteni az ökológiai lábnyomát – és ezáltal későbbre tolni a Túlfogyasztás világnapját –, ha kevesebb fosszilis energiahordozót használ fel.

Ami a Covid előtti utolsó „békeév”, 2019 ökológiai lábnyom adatait illeti, a sort Luxemburg vezeti, ökológia lábnyoma 15,8, Kataré 10,8, Ausztráliálé 9,2, az Egyesült Államoké 8,2, Ausztriáé 6,0, Japáné 5,0, Szlovákiáé pedig 5,0 gha volt. A szakemberek egybehangzóan állítják, hogy a jelenlegi életvitelünk, a fogyasztói társadalom és a javak korlátlan habzsolása túl nagyra nőtt. Ez ökológiai katasztrófa felé sodorja az egész világot és a jövő generációit.

Túlfogyasztás, karbonsemlegesség

Eddig nem volt szó róla, de köztudott, hogy az ökológiai lábnyom méretében és a túlfogyasztásban nagy szerepe van az iparnak, a mezőgazdaságnak, a szolgáltató szektornak és még számos más ágazatnak is. „Bűnlajstromuk” többek között olyan tényezőket tartalmaz, mint a hatalmas széndioxid kibocsátás, a levegőszennyezés egyéb formái, a vízszennyezés, a szakszerűtlen hulladéktárolás és -megsemmisítés. Nem véletlen, hogy országos és nemzetközi szinten mind több cselekvési program és célkitűzés születik bolygónk, környezetünk megóvására, az ökológiai lábnyom méretének csökkentésére. Az Európai Unió például 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet, vagyis a széndioxid kibocsátás megzabolázását.

Nem csak GDP-vel mérünk

Ma már egy ország, egy gazdaság fejlettségét nem csak a GDP és az egyéb makroökonómiai jelzőszámokkal mérik és értékelik, hanem az ökológiai lábnyom méretével, az alternatív energiaforrások felhasználásával, a széndioxid kibocsátás szintjének csökkentésével, a környezetvédelemre fordított kiadások arányával a bruttó nemzeti össztermékben, s a sort még hosszan lehet folytatni. A címben szereplő kifejezés mögött az ökológiai lábnyomhoz teljes mértékben illeszkedő koncepció áll, amelyet nem is a környezetvédő mozgalmak kezdtek hangoztatni, hanem egy jelentős befolyással bíró politikus. „One planet economy” – hirdette meg gazdaságfejlesztési koncepcióját Tony Blair korábbi brit miniszterelnök még 2005. márciusában. Más szóval: sikeres gazdaság az, amely a Föld erőforrásainak keretein belül fejlődik. Meghirdetett koncepciójának egyik alapját valószínűleg az a DEFRA és WWF által készített tanulmány adta, amely szerint, ha mindenki úgy élne a világon, olyan szinten fogyasztaná a természeti erőforrásokat és termelné a hulladékot, azaz akkora lenne az egy főre eső ökológiai lábnyoma, mint az Egyesült Királyságban élőké, akkor három bolygóra lenne szükség a fennmaradáshoz. (A számítások szerint az USA esetében 4,5 bolygóra lenne szükség…) A „One Planet Economy” radikálisan új megközelítés volt és az első alkalommal történő elismerése volt annak, hogy a gazdasági növekedés önmagában és elszigetelten értelmezve nem a siker mérőszáma, hanem a növekedést az emberekre és a környezetre gyakorolt globális hatásain keresztül kell megítélni.

Új szempontok a vállalati stratégiában

Jelentős változásokon megy keresztül a vállalati szféra is. Egy hazai tanulmány szerint a globalizáció, a fenntarthatóság, az IT-alkalmazások, a munkaerő diverzitás, az etikai és vezetői kompetenciák jelentősen átformálják napjaink vállalatainak működését. A vállalati érdek akkor érvényesül leginkább, ha a gazdasági célok mellett a társadalmi és a környezeti szempontokat is megfelelően sikerül beépíteni a vállalati stratégiába. A társadalmi és környezeti standardok szigorodása egyúttal a vállalat versenyképességének biztosítékává is válik. Ennek az átalakulási folyamatnak az eredményeként egyre elterjedtebb a hagyományos növekedési és profitmaximalizálási modell alternatívájaként egy új fejlődési koncepció, a vállalati fenntarthatóság (corporate sustainability – CS).

A CS koncepció eredete az 1987-es, az ENSZ keretein belül készült Brundtland-jelentés „fenntartható fejlődés” definíciójához kapcsolódik, amely szerint a fejlődés akkor tekinthető fenntarthatónak, ha úgy felel meg a jelen igényeinek, hogy nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését. A vállalati fenntartható fejlődés háromdimenziós „szerkezet”, amely a gazdasági jóléten, a társadalmi méltányosságon és a környezeti integritáson alapul. Ugyanakkor fontos, hogy egy vállalat fenntartható fejlődési stratégiája ne csupán a környezeti károk csökkentésére törekedjen, hanem arra is, hogy a jövőben a végtelenségig fenntartható módon termeljen. Új elvárás a vállalatokkal szemben, hogy ne használják fel a természeti erőforrásokat gyorsabban, mint ezen erőforrások megújulásának, újrahasznosításának vagy újratermelődésének sebessége. Az ökohatékonyság a költségek és az ökológiai lábnyom csökkentésének függvénye, amelynek érdekében a vállalatok takarékosságra törekednek az energia, víz és anyagfelhasználás terén.

Vezető, üzleti érdek, társadalmi érdek

A vállalati fenntarthatóság hatékonyságának növelése érdekében szükség van a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő vezetői képességek erősítésére is. A vezető már nem engedheti meg magának, hogy elzárkózva irányítson, ehelyett a társadalmi érdekeket cége üzleti érdekeivel együtt juttatja érvényre. Mindennek fényében a hangsúly a piacorientált vállalati stratégiákról egyre inkább eltolódik a társadalomorientált stratégiák felé, ezen túl pedig a vállalatok egyre inkább proaktív, azaz a fenntartható fejlődésben rejlő lehetőségeket kihívásként értékelő magatartási formát tanúsítanak.

Az Audi Hungariánál például központi téma a fenntarthatóság. Az Igazgatóság elnöke szerint a vállalati filozófia meghatározó részét képezi a környezetterhelés lehető legalacsonyabb szinten tartása és a természeti erőforrások megóvása. A vállalat az Audi Környezetvédelmi Programja, a „Mission:Zero” jegyében következetesen törekszik a fenntartható termelésre. A cég számára a középpontban a fő kihívást jelentő dekarbonizáció, a víz-, valamint az erőforrások hatékony felhasználása és a biodiverzitás állnak. A célkitűzések eléréséhez nagymértékben hozzájárul az alumínium zárt körforgásba kapcsolása, amely során a vállalat jelentős erőforrásokat takarít meg és tovább csökkenti ökológiai lábnyomát.

Az Audinál központi téma a fenntarthatóság. Illusztráció: MTI/Krizsán Csaba

Az Audi Hungariánál a fenntarthatóság alapbeállítottság, amely meghatározza a vállalat mindennapi működését. Ennek szellemében a vállalat folyamatosan csökkenti karbonlábnyomát: 2020 óta az Audi Hungaria karbonsemlegesen működik. A vállalat dekarbonizációs törekvései három fő területre összpontosultak. Az első pillér a zöldenergiára történő átállás volt, amelyet egy 160 000 négyzetméteres, ezáltal Európa legnagyobb, tetőre épített napelemparkjával, valamint a megújuló forrásból származó áramra történő átváltással valósított meg. Második pillért a Föld energiájának felhasználása jelentette: a vállalat hőenergia-felhasználásának több mint 70 százalékát megújuló, geotermikus energiával fedezi. A jelenleg nem elkerülhető CO2-kibocsátást, mint például a motorvizsgálópadok esetében, az Audi Hungaria nemzetközileg elismert és hitelesített tanúsítványokkal úgynevezett karbonkreditekkel kompenzálja. Ez jelenti a harmadik pillért, amely a vállalat széndioxid-kibocsátásának 5 százalékát teszi ki. Emellett – nyilatkozta az elnök – a vállalat klímasemleges, „zöld vonatokat” közlekedtet Ingolstadt, Brüsszel és Győr között.

Az Magyar Nemzeti Bank saját ökológiai lábnyomának csökkentése mellett 2019-ben elindította Zöld Programját, amelynek keretében a hazai pénzügyi intézmények számára kedvező szabályozási környezetet biztosít a fenntartható működés elősegítéséhez és a zöld pénzügyi termékek bevezetéséhez. Emellett a hazai lakosságot célzó pénzügyi ismeretterjesztésben és a tudatos fogyasztói szemléletformálásban is aktív szerepet vállalnak többek között a tavaly elindított Családi Zöld Pénzügyek program segítségével.

Térségről térségre

Visszatérve a globális, illetve a regionális ökológiai lábnyomra: az egyes kontinensek lábnyoma és biokapacitása eltérő. Egy néhány évvel ezelőtti táblázat szerint Afrika az egyetlen földrész, ahol a biológiai kapacitás meghaladja az ökológiai lábnyomot. A többi kontinenst az ökológiai hiány jellemzi, a deficit láthatóan függ a térség gazdasági fejlettségétől.

Lábnyom csökkentés egyéni és vállalati szinten

Nem kérdéses, hogy kiemelten sürgős feladata a világ országainak, vállalatainak és nemzetközi szervezeteinek az ökológiai lábnyom méretének csökkentése. Ezen a területen igen sok feladat vár az egyes emberekre is. Egyéni szinten többek között az alábbiakkal csökkenthető az ökológiai lábnyom:

  • használjuk kevesebb energiát, illetve amit lehet, megújuló energiával helyettesítsünk. A házunk fűtését, korszerűbb energiafokozatú kazánnal vagy alternatív fűtési móddal helyettesítsük. Szereltessünk fel napelemeket, használjunk – ahol lehet – geotermikus energiát
  • szigeteljük a házat, a lakást, az ablakokat, csökkentsük az energiapazarlást
  • fogyasszunk kevesebb állati és több növényi eredetű, lehetőleg helyben termelt élelmiszert
  • válasszuk a kevesebb csomagolású, illetve a lebomló, vagy visszaváltható csomagolású termékeket
  • ültessünk fákat, lombos növényeket, ha van kertünk, hogy megkösse a széndioxidot
  • vizsgáljuk át közlekedési szokásainkat és ahol lehet a közösségi közlekedést, illetve a kerékpározást részesítsük előnyben az egyéni autózás helyett
  • kevesebb, de minőségi ruhát vásároljunk, és hordjuk tovább az egyes darabokat. Vehetünk használt tárgyakat, ruhákat is
  • javíttassuk meg, ami elromlik, használjuk, ami még működik
  • minimalizáljuk a légiközlekedést: például nyaraláskor válasszunk közelebbi úticélt. Egyes üzleti megbeszéléseket online is meg lehet tartani
  • amikor nem tölt a telefon, húzzuk ki a zsinórt
  • használjunk kulacsot, termoszt műanyag palackok helyett
  • gyűjtsük szelektíven a szemetet
  • takarékoskodjunk a fűtéssel és a légkondival
  • használjunk környezetbarát, könnyen lebomló tisztítószereket (ecet, szóda stb.)
  • használjunk víztakarékos csapfejeket
  • minimalizáljuk a papírfogyasztást
  • kapcsoljuk le a villanyt, ahol nem tartózkodunk
  • vigyünk saját szatyrot a bevásárláshoz
  • minél kevesebb előrecsomagolt élelmiszert vásároljunk
  • locsoljunk esővízzel stb, stb.

Nem kevés feladat vár a vállalatokra (ezek közül néhány korábban már említésre került), például:

  • az ökológiai lábnyomot folyamatosan mérni kell
  • az eddiginél hatékonyabb energiafelhasználás szükséges (dekarbonizáció, LED izzók használata, energiakezelő rendszerek kiépítése stb.)
  • mielőbbi váltás szükséges zöldenergiára (szélturbina, biomassza stb.)
  • energiatárolás kialakítása
  • értékálló eszközök (ládák, raklapos stb.) használata
  • megújuló energiaforrások előnyben részesítése

A túlélés ára

Az ökológiai lábnyom csökkenthető, ehhez azonban az országok, a vállalatok és az egyének összehangolt együttműködésére van szükség. A világ vezetői 2015-ben elfogadták az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjét, amely megadja a fenntartható fejlesztés globális kereteit és 17 fenntartható fejlesztési célt határoz meg. Az ENSZ tagországai többek között arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2030-ra mindenhol megszüntetik a szegénységet, és fenntarthatóvá teszik a fejlődést, mindenkit felzárkóztatva.

A fenntartható fejlesztési célokban megfelelő arányban jutnak érvényre a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontjai. A célok megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy az EU tagországai között és társadalmain belül nagyobb legyen a konvergencia és a világ egyéb részeihez képest is kiegyenlítődjenek a különbségek.

Napjainkban a környezetvédelem és az ökológiai lábnyom témákban legtöbbször a széndioxid kibocsátás, a karbonsemlegesség, az ózonlyuk, a globális felmelegedés, a klímaváltozás, a zöld energia, a megújuló energiák, víztisztaság szavak fordulnak elő. Ezek a kifejezések, „hívószavak” meg is szabják a fenntartható fejlődés irányait, amelyek megvalósítása hatalmas összegekbe kerül. A célok megvalósítására – vagyis bolygónk és az emberiség túlélése érdekében – nem csak a nemzetközi szervezeteknek és az egyes országoknak, hanem a környezetünket leginkább szennyező cégeknek is a zsebükbe kell nyúlniuk. Mélyen.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.huDr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

A nagyvállalatok többsége beépítette áraiba az inflációt

A negyedik negyedévben a legalább 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező magyarországi vállalatok közel kétharmada, 64 százaléka tudta érvényesíteni áraiban az inflációt, szemben a harmadik negyedév 54 százalékos arányával - közölte friss felmérésének adatait a K&H csoport.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.

Koronavírus – Egymilliárd ingyenes tesztet oszt szét az amerikai kormány

Joe Biden elnök múlt heti bejelentése szerint az amerikai kormány egymilliárd otthon is felhasználható, a Covid-19 kimutatására alkalmas gyorstesztet oszt szét ingyenesen az amerikaiak között. Az online leadható igényléseket már rögzítik, minden háztartás négy gyorstesztet rendelhet házhoz. A teszteket a posta szállítja ki 7-12 napon belül.

Hírek

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Amerikai repülőjáratokat töröltek az 5G miatt

Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.

Máltai elnököt választott az Európai Parlament

Roberta Metsolát, az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét választották meg az Európai Parlament elnökének a testület strasbourgi plenáris ülésén.

Megújult a NAV honlapja

Néhány napja debütált a NAV új információs, illetve online ügyintézésre is alkalmas portálja, amely a magánszemélyek és a szakmabeliek számára is új megoldásokat kínál.

Horvátország újabb lépéssel készül az euró bevezetésére

Horvátországban szeptember elejétől már euróban is fel kell tüntetni a termékek árát - jeéentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Gazdaság

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MNB: még mindig nem szerzett magyar banklicenszt a Revolut

A Revolut Bank Magyarországon továbbra is határon átnyúló intézményként működik, itthoni banklicenszt nem szerzett, noha ezt a jegybank folyamatosan szorgalmazza az ügyfelek biztonsága érdekében - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom