Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Olajembargó. Von der Leyen után Macronnal is tárgyalt Orbán Viktor
No menu items!

Olajembargó. Von der Leyen után Macronnal is tárgyalt Orbán Viktor

Ursula von der Leyen és Orbán Viktor a hétfői munkavacsora előtt. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor miniszterelnök kedden az energiabiztonságról tárgyalt, miközben az Európai Unió igyekszik meggyőzni Budapestet, hogy hagyjon fel az orosz olajimportra vonatkozó szankciókkal szembeni ellenállásával.

Az európai energiabiztonsággal kapcsolatos kérdésekről beszéltek” – mondta Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan a Bloombergnek.

Az EU eközben elhalasztotta a Magyarországgal és szomszédaival tervezett videohívást. A blokk szóvivője nem adott azonnali magyarázatot arra, hogy miért halasztották el ezt a hívást, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő este jelentett be.

A hívás célja az volt, hogy az ellátás biztonságának garantálására és a szolidaritási mechanizmusokra összpontosítson – mondta egy francia szóvivő, megjegyezve, hogy Macron azért tervezte a részvételt, mert Franciaország tölti be az EU soros elnökségét.

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden azt mondta, hogy az uniós oldalról érkező nyomás a gyors szankciós megállapodásra “mesterséges“, mivel a tilalom hatályba lépése hat-nyolc hónapot vesz igénybe.

Von der Leyen és Orbán hétfőn munkavacsorán találkozott, ahol mindkét fél szerint bár előrelépést elértek, áttörést nem.

Orbán az orosz olaj uniós beszerzésének fokozatos megszüntetésére vonatkozó tervét Magyarország orosz energiától való függőségére hivatkozva blokkolja.

Némi előrelépést értünk el, mondhatnánk, hogy tettünk egy kis lépést előre. Azonban még sok mindennek kell történnie ahhoz, hogy potenciálisan megváltoztassuk az álláspontunkat” – mondta Szijjártó Péter egy Facebook-videóban a hétfői tárgyalások befejezése után.

Von der Leyen a találkozó után azt mondta, hogy virtuális konferenciát hív össze “az olajinfrastruktúrával kapcsolatos regionális együttműködés megerősítésére“.

Az Orbánnal folytatott megbeszélések “hasznosak voltak a szankciókkal és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések tisztázásában. Előrelépés történt, de további munkára van szükség” – írta a Twitteren.

Az EU hatodik szankciócsomagja Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt az orosz nyersolajat a következő hat hónapban, a finomított üzemanyagokat pedig január elejétől tiltaná be. Az EU korábban Magyarországnak és Szlovákiának 2024 végéig, Csehországnak pedig ugyanezen év júniusáig ajánlotta fel a szankciók betartását, mivel nagymértékben függnek az orosz nyersolajtól.

Orbán Viktor a múlt héten azt mondta, hogy az ötéves mentesség és a magyar energiaipar átalakításának költségeire szánt dollármilliárdok nélkül semmi sem fogja rávenni arra, hogy támogassa a szankciók újabb körét.

Azt mondta, biztosítékot kell kapnia arra, hogy Magyarország képes lesz alternatív forrásokon keresztül elegendő energiához jutni, hogy kielégítse szükségleteit.

A megbeszéléseket ismerő személyek szerint Magyarország olyan technikai biztosítékokat keres, amelyek garantálják energiabiztonságát, tekintettel arra, hogy az ország mennyire függ az orosz szállításoktól.

A megbeszélések középpontjában a kazahsztáni szállítások fontossága áll, valamint az Oroszországról való átállás finanszírozásához szükséges beruházásokra vonatkozó garanciák, beleértve a horvátországi infrastruktúrát is – mondták a Bloombergnek nyilatkozó diplomaták.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az MNB 50 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság ugyanakkor romlott a márciusi kamatdöntés óta, a rövid távú európai kilátásokat főként lefelé mutató kockázatok határozzák meg.

Markovich Béla, a díjnyertes menedzser az oktatásban és a partnerségben hisz 

Ezt szolgálja a Mapei tudásmegosztási programja is, amely évente több ezer részvevő - diákok, szakemberek, építőanyag kereskedők, tervezők - számára biztosít szakmai képzéseket.

Gyorstöltő tanácsok a szakértőtől

Egyre több mobilgyártó úgy árulja készülékét, hogy annak dobozában a töltőkábel mellet nem lapul már töltő.

Turisztikai támogatással erősít a kormány

Tavaly a járvány után teljes helyreállást ért el az ágazat, idén pedig a vendégéjszakák tartós növekedése várható,
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.