Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Olajipari elemző: a magyar háztartások erősen megszenvedik az energiaár-robbanást és az inflációt,...
No menu items!

Olajipari elemző: a magyar háztartások erősen megszenvedik az energiaár-robbanást és az inflációt, a zöld átállás is csúszni fog

Pletser Tamás

A mostani telet a jelenlegi gázhelyzetben is túléli Európa és Magyarország – mondja Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. A szakember szerint a baj inkább az, hogy a jelenlegi, kiemelkedően magas energiaárak a magyar gazdaságnak és a magyar családoknak egyaránt nagy kárt okoznak.  

– Az alapvető tézisem az, hogy Magyarországnak a mai magas energiaár nagyon rossz hír, mert ezt hosszútávon sem a magyar gazdasági modell, sem pedig a költségvetés nem tudja elviselni. Kiszámítottam azt, hogy az importált magyar energia számlája a három fő energiaforrást – elektromos ára, földgáz, olaj – tekintve 2019-től kezdve hogyan változott. Figyelembe véve azt is, hogy az elektromos áram, és a földgáz ára erőteljesen összefügg, mert a csúcsidei áram árának legalább két és fél, háromszor drágábbnak kell lennie a gázárnál, hiszen különben a gáz alapú erőművek nem kapcsolják be a termelést. Mindezt figyelembe véve azt láthatjuk, hogy 2019-ben 5,1 milliárd euró volt ez a számla, majd 2020-ban, amikor mélyponton voltak az árak, lement 3,3 milliárd euróra. 2022-ben viszont az ukrajnai háború hatására jelentős sokkhatás érte a gazdaságot és a korábbi energiaszámlák közel a négyszeresére emelkedtek. A becslésünk szerint 2023-ra ez még tovább nőhet, és 2024 lehet az első olyan év, amikor ez a költség csökkenhet – fejti ki a szakember.

Elsősorban a földgáz, illetve az elektromos áram számla az, ami rendkívüli módon megnőtt – ez adja a növekedés nagy részét. A nyersolaj esetében minimális a növekedés. De azt is hozzá kell tenni, hogy Magyarország jelentős nyersolajtermék importőr is. Többek között a dízel esetében most egy jelentős, 60-70 dollár/hordó árkülönbség mutatkozik a termék, illetve a nyersolaj között. Ugyanakkor arra kell számítani, hogy a dízel fronton nagyon kritikus lesz a téli időszak, mert soha ekkora hiányt nem láttunk még a világban: például az amerikai dízelkészlet harmincéves mélypontot mutat.

Ez a magas energiaár drasztikusan megnöveli a külkereskedelmi mérleg hiányát. A mostani állapotban havonta közel egymilliárd euró az, amiben a magyar külkereskedelem negatívumban van. Ami azt jelenti, hogy a jelenlegi, magas energiaár nemcsak a gazdaság szereplőinek, hanem a költségvetésnek, illetve az ország külkereskedelmi mérlegének is rendkívül rossz hír.

Mindez ugyanis azt jelenti, hogy a mostani energiaárak mellett az az exporttöbblet, ami a gazdaságban normálisan jelentkezik, most egyszerűen nem tudja fedezni azt az energiaimportot, amire a magyar gazdaságnak szüksége van. Az Magyar Nemzeti Bank prognózisa ráadásul azt mutatja, hogy ez a folyamat 2023-ban is folytatódni fog. Igaz, az MNB egyfajta gazdasági fellendülésre számít jövőre, ami a külkereskedelmi többletet javíthatja.

– A mi makroelemzőink az Erste Banknál nullszaldó körüli növekedésre, recesszió közeli állapotra számítanak jövőre. Ami viszont szintén nem jó hír, hogy a jelenlegi, magas energiaárak a háztartásokra is nagymértékben kihatnak. Ha azt próbáljuk számszerűsíteni, hogy mennyit költ egy hipotetikus, négyfős magyar háztartás élelmiszerre, illetve háztartási energiára, az jön ki, hogy egy ilyen család 2019-ben a kiadások közel egyharmadát ezekre a termékekre költötte. 2023-ra viszont ez az arány durván az 50 százalékra nő. Ami azt jelenti, hogy a magyar háztartásokat is rendkívül masszívan sújtja az a mostani jelentős infláció, ami az élelmiszer és energiaárakban megmutatkozik. Ráadásul az élelmiszer és az energia ára más tekintetben is mélyen összefügg, mert minden élelmiszertermék valahol maga a megtestesült energia. Gondoljunk csak arra, hogy a tejet pasztörizálni kell, a traktor dízelolajjal működik és a húshoz szintén nagyon nagy energia befektetésére van szükség – elemez Pletser Tamás.

Aki úgy látja: az, hogy a magyar háztartások kiadási oldalán egyre jelentősebb szerepe van az élelmiszer- és az energiaköltségnek, nagyon rossz hír az olyan szereplőnek, mint a kulturális szolgáltatók, a turizmus, vagy a nem élelmiszeralapú kiskereskedelem. Ők ugyanis sokkal kisebb fogyasztási tortával kénytelenek szembesülni, mint korábban. Ezért a magyar gazdaságnak azt a részét, ami a belső keresletre alapul, és ami nem az élelmiszer, illetve energiaszektorhoz kötődik, meglátása szerint nagyon masszívan sújtani fogja a mostani helyzet. Még akkor is, ha az elemző 2020-23 között a bérek növekedésével is számol.

– Magyarországot azért is különösen súlyosan érinti a földgázárak emelkedése, mert ez az energiahordozó a magyar gazdaság egyik nagyon fontos energiaforrása. Jellemző, hogy a földgáz az Európai Unión belül nálunk az egyik legmagasabb, 35 százalékos úgynevezett elsődleges energiaforrás. Ennél csak Hollandiában és Olaszországban magasabb, de mindkét országnak sokkal jobbak az adottságai, mint nekünk. Egyrészt azért, mert mindkettőjüknek jóval magasabb a saját gáztermelése, másrészt mert van tengerpartjuk, és így be tudják hozni az LNG-t. Magyarország kiszolgáltatottságát viszont nemcsak az növeli, hogy nincs tengerpartunk, hanem az is, hogy a mi ellátottságunk a vezetékes orosz földgázra épül, amivel talán csak Szlovákia hasonlítható össze.

Sokfelé kapom azt a kérdést, hogy miként lehetne az orosz vezetékes gázról leválni. Ezzel kapcsolatban azt kell látni, hogy van egy keresleti oldali, meg egy kínálati oldali alkalmazkodás. A keresleti oldali alkalmazkodás azt jelenti, hogy visszafogjuk a keresletet. Kínálati oldalról pedig megpróbálunk alternatívákat találni az orosz földgáznak. Ez leginkább a cseppfolyós földgáz, az LNG irányt jelenti, illetve a vezetékes földgáz tekintetében esetleg Romániát majd hosszabb távon. De mivel egyik sem tűnik gyors megoldásnak, az látszik, hogy ez a kitettség Magyarország esetében valószínűleg a háború után is fennmarad majd.

A gáztározók képét nézve a szakember kifejtette: az Európai Unió és Magyarország is jól áll a magas feltöltést tekintve. Hozzátéve: a téli magyar gázfogyasztás átlagosan, napi 30 és 40 millió köbméter között van. Amikor nagyon hideg volt, amikor az átlaghőmérséklet lement mínusz 8-10 fokra, akkor a fogyasztás nagyjából 60-65 millió köbméter per napra növekedett. Tavaly a csúcsérték 62 millió köbméter volt. Mindez egyértelműen mutatja, hogy az időjárás nagy mértékben befolyásolja hogy mennyi földgázra van szükség, hogy alakul a kereslet.

- Gyakori kérdés az is, hogy túlélhető-e ez a mostani tél, illetve a következő telek. Én azt gondolom, hogy a gázmennyiség alapján, ami be van tárolva, valószínűleg túl fogjuk élni, és túl fogja Nyugat-Európa is élni ezt. Ha Nyugat-Európáról beszélek, ami most kritikus, az főleg Németország helyzete, és mindenkinek tőle keletre.

Egyetlen egy probléma lehet, hogy mivel a gázfogyasztás nem egyenletes, nagymértékben függ az időjárástól. A gázrendszerben pedig a belül lévő nyomást mindig fenn kell tartani. Úgy lehet ezt elképzelni, mint egy lufi. Ha nagy lufi van, nagyobb a nyomás, akkor bemegy a tárolóba a gáz, ha kisebb a nyomás, akkor a tárolóból megy kifelé. Három forrásból „fújjuk” ezt a lufit: import, hazai termelés, és ott van a tároló kitárolása, vagy betárolása, attól függően, hogy a nyomás éppen milyen. Ami veszélyes ebben a folyamatban, ha a fűtési időszak végén hirtelen jön egy hidegbetörés, mondjuk február-márciusban, amikor már kitárolás zajlik. A tárolók kitárolása ugyanis nem folyamatos: ahogy csökken a benne lévő gázmennyiség, úgy csökken a napi kivehető volumen is. Azonban eljöhet egy olyan veszélyes pillanat, mondjuk február végén, március elején, amikor a tárolók már kiürülnek, vagyis kevés gázt tudunk már onnan kivenni. A hazai termelés ilyenkor viszont adott, de az import változhat, ha esetleg Oroszország éppen akkor kívánja elzárni a gázcsapot. Ami akkor lehet kellemetlen, ha éppen abban a pillanatban, más forrásból sem tudnánk beszerezni a földgázt.

Ebből a szempontból az sem közömbös, hogy miként oszlik el a gáz felhasználása a fogyasztók között. A gázfogyasztóknak három fő csoportja van: a lakosság, aki főleg fűtési célra használja a gázt, az áramtermelés, ahol a gáz, mint kiegyenlítő kapacitás szerepel, és az ipar. Magyarország esetében durván 35 százalék a lakossági, 25 százalék ipari felhasználás, ami együtt hatvan százalék. A maradék negyven, az az ipar. Ha bármilyen ellátási nehézség bekövetkezne, valószínűleg az ipari termelés kapcsán lennének inkább korlátozások.

Pletser Tamás végezetül kifejtette: a fenttarthatóság iránti egyre erőteljesebb elköteleződés mellett a mostani kritikus helyzetben a politika mindenütt egyértelművé tette, hogy jelenleg a megfelelő energiaellátás élvez prioritást. Például Németországban ezért nem állnak le a korábban bezárásra ítélt atomerőművek, indulnak újra a ligniterőművek. A szakember hozzátette: korábban is nagyon szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a teljes zöld átállás milyen hosszan és sebességgel fog végbemenni. lenni. Megemlítve azt az elemzést, amely globálisan 275 ezer milliárd dollárra becsülte az átállás költségeit, ami azt jelentené, hogy globálisan – a fejlődő országokat is beleértve – 30 éven keresztül a világ GDP-jének 10 százalékát a zöld átállásra kellene költeni. Ezért úgy látja, hogy az átállás folyamata, ha nem is áll le, de a korábbinál lassab lesz és a világ egy darabig még ki fog tartani a fosszilis energiahordozók mellett. Ezt mutatja az is, hogy miközben Németországban 2006 körül 84 százalék volt fosszilis energia aránya, 22 év alatt, mostanra is csak 76 százalékra csökkent ez arány.

Érsek M. Zoltán

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hungarikum lett a kocsi, a szaloncukor és a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom

A Hungarikum Bizottság döntésével 92-re emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig 154 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.

Történelmi győzelem az Európai Unió természetvédelme számára

A törvény elfogadása azért is időszerű eredmény, mert az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján (CBD COP16) még ebben az évben be lehet mutatni, hogy Európa hajlandó az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében élen járni, vállalva globális kötelezettségvállalásait.

Ijesztő mértékben nő a banki csalások összege, a cégeket is csúnyán rászedik

Gyakran előfordul az is, hogy banki ügyintézőnek adják ki magukat a csalók, és arra kérik az ügyfelet, telepítsen vírusirtót a gépére, mert csalás áldozata lett.

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.