Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Oszkó: az iparűzési adó rontja a versenyképességet
No menu items!

Oszkó: az iparűzési adó rontja a versenyképességet

Érdemes megfontolni a helyi iparűzési adó átalakítását, mert ez az adónem éppen azokat a cégeket nem segíti, amelyek fejlesztenek – mondta az InfoRádiónak Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter, az OXO Technologies Holding alapító-tulajdonosa.

Oszkó Péter úgy vélte, az iparűzési adóval az a legnagyobb baj, hogy nagyon eltérő mértékben terhel különböző jellegű cégeket, és azokat terheli nagyobb arányban, amelyek magas hozzáadott értéket állítanak elő, illetve innovatív technológiába fektetnek be. Hozzátette, már 15 éve is a legnagyobb ellenzője volt az iparűzési adó fenntartásának, mert rontja a versenyképességet.

Oszkó Péter. Fotó: MTI/Bugány János

A vállalati szektor fejlődését torzítja rossz irányban, hiszen aki változatlan formában értékesít tovább valamit, az nem vagy alig fizet iparűzési adót, aki pedig értéket állít elő, az a legnagyobb befizető. Érdemes lenne úgy átalakítani, hogy ne azokat jutalmazza, akik a lehető legkevesebbet állítják elő, és azokat büntesse, akik nagyobb értéket állítanak elő” – fogalmazott Oszkó Péter.

A volt pénzügyminiszter szerint az nem gazdaságszabályozási kérdés, hogy az adónem megszűnik-e, mert egy nyereségadó jellegű helyi adó akár fenn is maradhat, bár a racionalitását megkérdőjelezi, és felvetette, miért nem központi beszedésű adók vannak, amelyekből aztán a helyi önkormányzatok megfelelő mértékű finanszírozást kapnak.

Abban van logika, hogy a helyi önkormányzatoknak legyen a helyi vállalkozásoktól bevételük, de ezt olyan adóalappal kellene megtenni, amely nem ennyire hátrányos az értékteremtő vállalkozásoknak – jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy az iparűzési adó az önkormányzatok jelentős bevételi forrása, ezért érdekeltek abban, hogy a területükön működjenek olyan vállalkozások, amelyek fejlesztenek, Oszkó Péter azt mondta, az adópolitikát makroszinten érdemes kitalálni és rendezni, utána már minden csak címkézés kérdése.

Jó lenne, ha az iparűzési adó rendezését nem kötné gúzsba az, hogy az önkormányzatok bevétele abból származik. Számos más adónem, lehetőség van az önkormányzati bevételek biztosítására.

Ez önmagában nem okozhatja azt, hogy az adónem folyamatos gazdaságtorzító hatása fennmarad – mondta a pénzügyi szakember, és hozzátette, az alapvető kérdés, hogy a költségvetésben van-e elegendő mozgástér az adónem átalakítására. Úgy látja, hogy az utóbbi években számos kedvező adójogi intézkedésre volt mozgástér, ezért lehet, hogy érdemes lenne most az iparűzési adót előre venni.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nyereséges zárás az európai tőzsdéken

Nagy, egy-másfél százalékos indexnyereséggel fejezték be a pénteki kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok.

Ágh Péter: a béke tudja megteremteni az alapot a gazdasági fellendüléshez

A béke tudja megteremteni az alapot a gazdasági fellendüléshez - mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzéren tartott útátadón.

Megjelentek az otthonfelújítási támogatás részletei, így lehet pályázni

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új otthonfelújítási támogatás részleteit. A tervezett pályázati felhívás alapján az ismert alapfeltételek nem változtak, vannak azonban új előírások és kedvezmények is.

Márciusban 4 millió 746 ezer volt a foglalkoztatottak száma

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt .
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.