Hirdetés
Kezdőlap Edukáció Palkovics: "szintet lépünk" a szakképzési intézmények fejlesztésében
No menu items!

Palkovics: “szintet lépünk” a szakképzési intézmények fejlesztésében

A szakképzés társadalmi elfogadottságát a gimnáziumokéval egyenlővé kell tenni úgy, hogy egymás pozícióit erősítve egyenrangú versenytársakká váljanak. Az elmúlt két évben a szakképzési centrumok tagintézményeinek csaknem fele újult meg, és az év végéig további tizennégy felújított iskolát adnak át – közölte az innovációs és technológiai miniszter szombaton Kiskunhalason. 

Palkovics László a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma energetikai korszerűsítését követő ünnepélyes intézményátadásán hangsúlyozta: “a korunkat jellemző technológiai változás és fejlődés szükségessé teszi, hogy a gazdaság minden ágazatában szintet lépjünk”.

Hozzátette, a magasabb minőség és nagyobb hatékonyság elérésének vezérfonala az innováció kell, hogy legyen.

A minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiája azokat az intézkedéseket foglalja magába, amelyek a szintlépést segítik a vállalatok termelékenysége, a digitális világra való átállás, a szakképzés vagy éppen a mesterséges intelligencia alkalmazásának területein – mondta Palkovics László.

A miniszter kiemelte, az elmúlt két évben fejlesztésekre mintegy 10 milliárd forintot fordítottak, és az idei költségvetésből is 9 milliárd forint áll rendelkezésre.

A minisztérium célja ugyanis, hogy még ebben a ciklusban valamennyi szakképző intézmény fejlesztése megvalósuljon.

Mint mondta, az átfogó szakképzési infrastruktúra-fejlesztési programot az indokolta, hogy a tartalmi kérdések mellett az infrastrukturális és a tanműhely-fejlesztések is elengedhetetlenek.

Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell, rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4. ipari forradalom átalakuló munkaköreiben is.

További cél, hogy a szakképzés társadalmi elfogadottsága egyezzen meg a gimnáziumokéval, és egymás pozícióit erősítve egyenrangú versenytársakká váljanak. Emellett fontos az is, hogy a diákok és szüleik elhiggyék, szakképzettséggel Magyarországon ugyanúgy lehet boldogulni, mint más végzettséggel - fogalmazott.

A miniszter hangsúlyozta, Bács-Kiskun az ország legnagyobb és lassan gazdaságilag az egyik legfontosabb megyéje különös hangsúlyt fektet a szakképző intézmények továbbfejlesztésére.

Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a kormány tagjai 2012 után felismerték, hogy “nagyon sok pénz hiányzik” mind infrastrukturális, mind képzési szinten a szakképzési rendszerből, így ezek pótlására jelentős lépéseket tettek. A változások eredményeként mára elmondható, hogy a kiskunhalasi Vári Szabó István Szakképző Iskola a szakképzés egyik fellegvára lett.

Emlékeztetett, Vári Szabó István Kiskunhalas egykori polgármestere volt az, aki felismerte a szakképzés fontosságát és megteremtette ennek alapjait. A település jegyzőjével 1887-ben alapítottak iparos tanonciskolát Kiskunhalason.

Papp Gyula, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum főigazgatója elmondta: a kiskunhalasi Vári Szabó István Szakképző Iskolát és Kollégiumot több mint 330 millió forint uniós és kormányzati támogatásból, valamint saját forrásból korszerűsítették. A 2017 nyara óta folyó munkák során valamennyi nyílászárót újra cserélték, kondenzációs kazánokat vásároltak és szigetelték az intézményt. Új parkolót építettek, és megkezdődött az épület belső megújulása is.

A jelenleg 570 diák oktatását ellátó intézményben több mint 40 szakmát kínálnak a fiataloknak. Választhatnak az építő-, fém- és vendéglátóipari szakmák közül, de tanulhatnak asztalosnak, villanyszerelőnek, vagy éppen varrónak is.

A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum hároméves fennállása alatt beruházásokra, korszerűsítésekre és karbantartásokra több mint 1,6 milliárd forintot, informatikai eszközökre 157 millió, egyéb eszközfejlesztésre pedig 325 millió forintot költöttek – tette hozzá a főigazgató.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Beleremegett a forint a Barátság kőolajvezeték leállásába

Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon arra a hírre, hogy leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken.

Transznyefty: a szankciók miatt Oroszországból Magyarország felé is leállt az olaj

Az Ukrajnán keresztül Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba irányuló orosz nyersolaj áramlása a múlt héten leállt, miután a szankciók megakadályozták a tranzitdíj megfizetését - közölte a Transznyefty orosz csővezeték-üzemeltető.

1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik - közölte az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).

Az üzemanyagkáosz miatt megugrott a villanyautók iránti kereslet

Több mint 20 százalékkal nőtt a kereslet a villanyautókra egy hét alatt - közölte a Használtautó.hu portál.

Hírek

Beleremegett a forint a Barátság kőolajvezeték leállásába

Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon arra a hírre, hogy leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken.

1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik - közölte az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).

Az oroszok is el akarják kerülni a zaporizzsjai atomkatasztrófát

Oroszország bejelentette, hogy kész nemzetközi megfigyelőket fogadni az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműben, amelynek biztonsága kétséges, miután a múlt héten támadás érte.

Titokzatos űreszközt lőtt fel Kína

Miközben növekszenek a feszültségek Kína, az Egyesült Államok és Tajvan között, egy kínai hordozórakéta nemrég ismeretlen céllal pályára állított egy titkos űreszközt - írta a Futura francia hírportál.  

Gyengült a forint kedd reggelre

Gyengült kissé a forint kedd reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben: 0,1 százalékkal az euró és 0,2 százalékkal a dollár és a svájci frank ellenében.

Viharok és villámárvizek Amerikában – már több száz járatot töröltek

Az Egyesült Államokban hétfőn is több száz légijáratot töröltek, és számos útvonalon jelentősek a késések elsősorban az ország keleti és középső részét sújtó viharok miatt.

Megvan a világ TOP 10 városának listája. Budapest a legrosszabbak között sem szerepel

Az Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a Global Liveability Index rangsorát, amely a világ 10 legjobb és 10 legrosszabb helyét mutatja be 2022-ben. Az index 172 várost értékelt öt kategóriában: kultúra, egészségügy, oktatás, infrastruktúra és szórakozás.

Kína nem áll le a hadgyakorlatokkal. A tajvani képviselet vezetője válaszolt AzÜzletnek

A kínai hadsereg hétfőn újabb hadgyakorlatokat jelentett be a Tajvan körüli tengereken és légtérben, tiltakozásul Nancy Pelosi amerikai házelnök múlt heti tajpeji látogatása ellen.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom