Kezdőlap Menedzser Akadémia Túlélő csomagok válság idején - Fogyókúra és méretre-szabóság
No menu items!

Túlélő csomagok válság idején – Fogyókúra és méretre-szabóság

Senki sem szereti a (kényszer) fogyókúrát, de az ezt követő karcsúsodásnak mindenki örül. Nincs ez másként a vállalati, az üzleti életben sem, ahol már a Covid-19 járványt megelőző két évtizedben is igen sok cég élt a leépítéssel, a méretcsökkentés-racionalizálással. A járvány okozta válság pedig szinte minden – túlélő és túlélést kívánó – szervezetet, vállalatot arra kényszerített, hogy csökkentse, optimalizálja létszámát, költségeit, általános- és létesítmény gazdálkodását. Akarva-akaratlanul ismét fontos feladata lett a cégvezetéseknek a karcsúsítás, itthon is elfogadott vezetési tanácsadói kifejezéssel élve a downsizing. Az optimalizálás (rightsizing) ennél jóval kellemesebb folyamat, ami akár létszám bővüléssel, a tevékenységi körök kiterjesztésével, valamint a gazdálkodás stb. viszonylag pontos „beállításával”, új stratégiai célok kitűzésével is járhat.

Az Airbnb visszaesése miatt is sokak munkája vált feleslegessé a cégnél: jött a ‘karcsúsítás’ Kép/Forrás/wired.com

Az elmúlt csaknem másfél évben sorra érkeztek és érkeznek vállalati hírek a zsugorodásról, amely természetesen nem független a piaci helyzet, a járvány okozta gazdasági sokk alakulásától. A nagy légitársaságok, a Szilícium-völgy cégei, az Uber, az Airbnb (négyezer munkahelyet szüntetett meg), a Boeing (12 ezerrel csökkentette alkalmazottainak számát), a Toshiba, az autógyárak egy része, a patinás szállodaláncok többsége – és a sort igen hosszan lehet folytatni – százával, ezrével bocsátottak el dolgozókat, vezetőket gyakorlatilag egyik napról a másikra a kényszerfogyókúra keretében. Az ideiglenes és végleges gyárbezárások, az irodabérletek felmondása az otthonról végzett munka miatt, a fizetések és a bónuszok csökkentése, illetve befagyasztása, a dologi kiadások erőteljes visszafogása stb. sok vállalatot tartott -többnyire takaréklángon – életben, de a karcsúsítás ellenére sok cég jutott csődbe, tűnt el szinte egyik napról a másikra a termelési és a szolgáltatási ágazatokból.

Zsugorodás és optimalizálás

A tervezett és szervezett költségcsökkentés, a zsugorodás, az átszervezés, az olcsóbb nyersanyagforrások felkutatása, a párhuzamosságok és a felesleges tevékenységek megszüntetése stb. természetesen nem a válságok „műfaja”, hanem az elmúlt 30-40 év egyik legnépszerűbb versenyképességet és nyereséget növelő vállalati gyakorlata. Sok esetben csak a talpon maradást szolgálja, s ez sem kevés. A downsizing első „fordulója” általában jelentős létszámcsökkentéssel jár. S itt elsősorban a karcsúsítási folyamat tervezésén van a hangsúly. A méretcsökkentés, illetve a helyes méretek kialakítása (rightsizing) azt a célt szolgálja, hogy a vállalat mindig az optimális üzemméretnek megfelelő létszámot foglalkoztathassa: akár egészen rövid periódusok alatt is követheti egymást a létszámcsökkentés, illetve a -növelés művelete. A módszer mögött húzódó elv létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, ám megvalósítása igen nehéz. Ugyanis az ilyen gyorsan reagáló létszámtervezés inkább becsléseken, mintsem kimunkált adatokon alapul. Ebből következik, hogy tömeges elbocsátást – amennyiben ez lehetséges – főként az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatásánál érdemes alkalmazni, miután a munka jellege miatt betanításuk is kevesebb időt vesz igénybe.

Feladatok elbocsátás után

A költségcsökkentést, a hatékonyság növelését szolgáló elbocsátások után a cégek menedzsmentjére és HR részlegére nem kis személyzeti feladatok várnak:

  • stabilizálni kell, meg kell erősíteni a kulcspozíciókban lévő vezetőket, munkatársakat
  • összetartó felső vezetés létrehozása, illetve a menedzsment revitalizálása
  • változáskezelési szakemberek bevonása
  • hatékony (változás) kommunikáció kialakítása
  • a dolgozók félelmeinek eloszlatása és a bizalom kiépítése a vezetés irányába
  • a változás folyamatának fenntartása, megerősítése
  • a „túlélők” jövedelmének áttekintése, lehetőség szerinti emelése

A karcsúsítást a cégek igen komolyan veszik, hiszen fontos és fájdalmas döntéseket kell meghozni, kellemetlen beszélgetéseket kell lefolytatni a létszámcsökkentéssel kapcsolatban, miközben fenn kell tartani a cég jó hírnevét házon belül és a vásárlók, az ügyfelek, a beszállítók stb. körében.

Nem kis feladatot jelent a cég iránti elkötelezettség, a munkaerkölcs, az etikus magatartás fenntartása a dolgozóknál és a vezetőknél egyaránt. A viszonylag zökkenőmentes karcsúsodás érdekében szükséges előre kidolgozni HR cselekvési tervet az átmenti időszakra. Ennek keretében érdemes ösztönözni többek között az önkéntes távozást a vállalattól, valamint az idő előtti nyugdíjba vonulást. (Érdemes megjegyezni, hogy a pandémia eddig eltelt időszakában a downsizingra szoruló nagyobb cégek közül sok nyújtott átképzési és munkahelykeresési anyagi támogatást azoknak a dolgozóinak, akiktől kénytelen volt megválni.)

Karcsúsít az egész világ?

Az eddigiekben a méretcsökkentés kapcsán elsősorban az emberi erőforrással kapcsolatos teendőkről volt szó, hiszen talán ez a legfontosabb és a leginkább érzékeny területe a karcsúsításnak. A járvány előtti három-négy évtized vállalati downsizing példái azonban jól bizonyítják, hogy a céges fogyókúra nem csak a vezetőkről és a dolgozókról szól.

A McDonald’s piaci részesedése az elmúlt évtizedben az USA-ban évi több száz millió adaggal csökkent a versenytársak (Burger King, Wendy’s) javára. Válaszként az óriáscég működési és szervezeti átalakításokat hajtott végre, amely már 2019 végéig mintegy 500 millió dollár megtakarítást eredményezett. A cégstruktúra egyszerűsítése jelentős elbocsátásokkal is járt, de a változások érintették és érintik a beszállítókat és a franchise partnereket is.

A McDonald’s 2019-es elbocsátási hullámát beharangozó NBC video Kép/Forrás/NBC

A McDonald’s cégvezetés nem csinált titkot abból, hogy a karcsúsítási folyamat szinte mindenkinek fájni fog. A felső vezetés annyira elszánt volt a változások végrehajtásában, hogy bejelentette: a McDonald’s alapjaitól gondolja újra a kínálatot és az ételkészítési technológiát. A vállalatnál ezért külön íz- és élményszakértői csapatot állítottak fel azért, hogy kiderüljön, mit változtassanak az alaptermékeknél. (Az első eredmények szerint, a „mekis” szendvicsek nem elég melegek és nem keltenek olyan friss benyomást, mint a versenytársak hamburgerei.)

Az Intel az elmúlt évtized közepén jelentette be, hogy 12 ezer fős leépítést hajt végre. Vagyis a vállalat alkalmazottainak 11 százalékától vált meg 2017 közepéig, évi másfél milliárdos megtakarításért cserébe. A karcsúsítás egyszeri költsége 1,2 milliárd dollár volt. Nem verték nagydobra, de többek között jelentős létszámleépítéssel járó karcsúsítást hajtott végre az amerikai játékipari vállalatbirodalom, a Mattel, a papíripari termékeiről ismert Kimberly Clark, a Tesla, a Ford, a Deutsche Bank, a General Electric, a Wells Fargo, az IBM, a General Motors, a Kodak, a Citigroup és a Hewlett Packard.

A makrogazdasági környezetben bekövetkezett változások (globalizáció, amerikai-kínai kereskedelmi háború, informatikai, távközlési és digitális forradalom stb.) sok olyan céget is downsizingra kényszerítettek, amelyek nyereségesek voltak, pénzügyi, gyártási, szolgáltatási, kereskedelmi teljesítményük színvonala magas volt, és folyamatosan terjeszkedtek a világpiacon. Ezek közé tartozott többek között a General Electric, a Siemens, a Microsoft, az Oracle, a Bank of America, a Cisco és a Walmart is. Az elbocsátások, a karcsúsító szervezeti átszervezések, a költségcsökkentések mellett ezeknek az óriáscégeknek számos területen meg kellett újulniuk, jelentős változásokat kellett jól menedzselve végrehajtaniuk.

A downsizing nem mindig hozza meg az elvárt eredményeket. A zsugorodás ellenére sok a cégcsőd, nem javul a vállalat piaci helyzete és versenyképessége. Nem kétséges, hogy a következő években is sok vállalat kezd majd kényszerből vagy tervezetten karcsúsítani, de azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy rövid távon nem mindig érezhetőek a nagy ívű méretcsökkentés költségmérséklő eredményei. Ennek elkerülésére sok vállalat csökkenti a fizetett munkaidőt, növeli a nem fizetett szabadság-napok számát, ösztönzi a korkedvezményes nyugdíjba vonulást, „visszabérli” az elküldött alkalmazottakat. Mind nagyobb szerepet kapnak a downsizingban a sok irányú költség/haszon elemzések is.

Made in Japan

Érdemes röviden megemlíteni a karcsúsítás japán módszereit, amelyeket ma már a világ mind több országában alkalmaznak. A „legyél karcsúbb és rugalmasabb” jelszó jegyében a japánok kidolgozták az Öt Szigma, a Kaizen és a Kanban „fogyókúrát”. Ezeket a módszereket – némi átigazítással – a többi fejlett országban is alkalmazzák: közös elem bennük a vállalati folyamatokban rejlő veszteségek (túltermelés, készletek, várakozás, selejt, hibák, feleslegesen lekötött tőke stb.) kiküszöbölésével történő költségcsökkentés. A vállalati körökben a módszerek japán elnevezése és gyakorlata ma már jól ismert; a sokféle módszert összefoglaló karcsúsító rendszert angolul lean-nek nevezik.

Mi a rightsizing?

A karcsúsítás sürgősségi méretcsökkentő módszereit (elsősorban a létszámleépítést) a cégek többnyire válság közelben, veszélyes gazdálkodási helyzetben, mondhatni túlélési kényszerből alkalmazzák. Nem ezek a körülmények jellemzik az erőforrások optimalizálását szolgáló „műveletet”, a rightsizingot. A két módszer között az a legfontosabb különbség, hogy miközben a karcsúsítás elsősorban elbocsátásokkal jár a nyereség növelése és a felesleges tevékenységek elhagyása érdekében, a rightsizing célja a vállalati termelési, szolgáltatási, pénzügyi, létszám tényezők legmegfelelőbb „beállítása”, finomhangolása a kitűzött stratégia célok elérésére. Gyakran az is előfordul, hogy a karcsúsítás után a cég – új céljai ismeretében – hozzálát az optimalizáláshoz, vagyis a két folyamat egymást is követheti. Fontos különbség az is, hogy míg a downsizing egyszeri cselekvés-sorozat, a rightsizing összetett, fejlesztő jellegű, akár éveket átívelő folyamat, amely az új célok megvalósításáig tart.

Ezek után nem meglepő, hogy az optimalizálás nem csak létszam csökkentéssel, hanem a dolgozók és a vezetők számának a bővítésével is járhat. Hiszen az új célokhoz sok esetben több munkatársra, más képzettségű, más gyakorlattal rendelkező szakemberekre van szükség. Nem véletlen, hogy az optimalizáló cégek HR-audit keretében felmérik a meglévő és a célok eléréséhez szükséges humán erőforrás állományukat, igényeiket és szükség esetén célzott toborzást folytatnak. Arra is figyelmet fordítanak, hogy milyen irányzatok jellemzik majd a jövőben azt az ágazatot, amelyben tevékenykednek, s igyekeznek az optimalizálással a jövőre is felkészülni.

Bevonás, alkalmazkodás

Amennyiben a karcsúsítást rightsizing követi érdemes „szemezgetni” az elbocsátott dolgozók körében egy esetleges, határozott idejű szerződéses foglalkoztatásuk, „visszabérlésük” céljából. Sok esetben elkerülhetetlen, sőt, kívánatos, hogy a cégvezetés bevonja a dolgozókat, kikérje véleményüket a célkitűzésekkel, az optimalizálással kapcsolatban. A végső döntést természetesen a tulajdonosoknak és a cégvezetésnek kell meghoznia, de a delegálás, az empowerment (felhatalmazás) gyakorlata sok jó ötletet hozhat a felszínre, egyúttal növeli a dolgozók elkötelezettségét is a vállalat irányába. (Újabban az optimalizálást smartsizing-nak is nevezik, amely az okos megoldásokra utal. Természetesen ebben az esetben nem a hazai „majd megoldjuk, lerendezzük okosban” gyakorlat érvényesül.)

Az optimalizálás proaktív folyamat, tehát míg a sürgősségi downsizingra inkább válságos helyzetben kerül sor, az előbbi inkább a gazdasági, üzleti gondok megelőzésére szolgál. A proaktív megközelítés azzal kezdődik, hogy a felső vezetés felméri a cég jövőbeli lehetőségeit, szükségleteit, és olyan körülményeket teremt, hogy a vállalat ezekhez bármikor tudjon alkalmazkodni, például a termelés, a szolgáltatás, a létszám stb. átméretezésével. Ennek a megközelítésnek a során többnyire beazonosításra kerülnek a felesleges költségek, a veszteségforrások, valamint a korábbi, hibásnak bizonyult elsőbbségi célok.

Nem csodaszerek, DE…

Szakértői vélemények szerint az okos optimalizálás fontos része a teendők sorrendjének megállapítása, azok pontos meghatározása és nem utolsó sorban a rightsizing eredményei mérési módszereinek a kialakítása. Mindezeknek vonatkozniuk kell a szervezetre (szervezeti felépítés, a vezetési rendszer szintjei, az egyes részlegek tevékenységei), az üzleti folyamatokra (alap- és támogató tevékenységek, illetve folyamatok), nem kevésbé a szervezet értékláncával kapcsolatos kiadásokra, költségekre.

Sem a karcsúsítás, sem az optimalizálás nem csodaszer, egyik módszer sem alkalmas forradalmi átalakításra a szervezeti és az üzleti életben. Arra viszont alkalmasak, hogy egyrészről csökkentsék a válság veszélyét és annak negatív következményeit, másrészről pedig felkészítsék a céget a hullámvölgyből való kilábalásra, valamint egy stabilabb jövőre. Nem kétséges, hogy mind a sürgősségi méretcsökkentést, mind az optimalizálást egy viszonylag gyors diagnózisnak kell megelőznie, amelynek alapján alkalmazni lehet a hatékony „gyógyszereket”.

Biztosak lehetünk abban, hogy a Covid-19 járvány okozta gazdasági válság idején és utána mind idehaza, mind pedig külföldön a vállalatok döntő része a karcsúsításhoz és az optimalizáláshoz folyamodott, illetve folyamodik.

Természetesen más, ugyancsak hatékony, sok esetben a cégek életét megmentő módszerekkel – üzleti folyamatok átszervezése, több lábon állás, digitalizálás, robotizálás, szervezetfejlesztés stb. – együtt. Válság idején ugyanis a vegyes-tál jellegű módszercsomagok alkalmazását nehéz elkerülni. Még a „legmenőbb” cégeknek is…

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Erősödéssel zártak a New York-i tőzsde főbb mutatói

Erősödéssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.  

Tőzsde – Csökkenéssel nyitottak a New York-i indexek

Csökkenéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók hétfőn.

Helyreállítási alap. Az EU elfogadta újabb négy tagállam tervét

Az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) elfogadta négy tagállam, Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti helyreállítási tervét, amelyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása. A testület elsőként 12 tagállam helyreállítási tervének adott zöld jelzést július közepén.

Matolcsy: több digitális, kevesebb építési beruházásra lenne szükség

Az állam vasba és betonba, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet - bírálja a beruházások szerkezetét és ebből a szempontból érvel a magas költségvetési deficit ellen e heti írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Hírek

KSH: tízmillió fölött az internet-előfizetések száma

Tavaly az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című kiadványából.

Hőségriadót rendelt el Müller Cecília

A következő napokban várható tartós hőség miatt déltől hőségriadót rendelt el Müller Cecília országos tisztifőorvos.

Házassági vagyonjog – tévhitek. A szerződés tiszta helyzetet teremt

A házassági vagyonjogi szerződés tiszta helyzetet teremt, a házastársak biztonságát is szolgálja - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

Vatikán – 65 millió euró deficit. Nyilvános a vagyonnyilatkozat is

A Vatikán első alkalommal hozott nyilvánosságra információkat a birtokában álló ingatlanokról: a Szentszék eddigi legrészletesebb vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy több mint ötezer ingatlannal rendelkezik szerte a világon.

Világörökség. Kilenc új helyszín az UNESCO listáján

Kilenc új helyszínt - köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét - vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán.

Olaszország: Tűzvész tombol Szardínián

Négyszáz embernek kellett elhagynia otthonát vasárnapra virradóra Szardínia szigetén, amelynek nyugati térségében tűz pusztít.

Németországban újabb csúcs felé közelíthet az új fertőzöttek napi száma

Németországban két hónapon belül százezerre is emelkedhet a koronavírussal fertőzöttek napi száma, hacsak nem olttatják be magukat többen

Hőhullám és sáros eső is érkezik

Újabb hőhullám várható a hétvégén, és ismét szaharai por...

Gazdaság

Tovább mélyíti kínai kapcsolatait az MNB

Az információcsere és a tudásmegosztás érdekében kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Értékpapír-felügyeleti Hatóság (CSRC) és a Magyar Nemzeti Bank.

Duplázott a lakossági megtakarítás

A járvány alatt jóval nagyobb megtakarítások halmozódtak fel a lakosságnál, mint a megelőző időszakban, az öngondoskodás célja nem változott számottevően, továbbra is a legnépszerűbb...

Moratórium – Nagy Márton: újra kellene gondolni egyes hitelek kondícióit

Még szeptember vége előtt érdemes lenne átgondolni a moratóriumban lévő lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését - jelentette ki a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.

Az EKB nem változtatott az irányadó eurókamaton

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa nem változtatott csütörtöki kamatdöntő ülésén az irányadó eurókamaton.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom