Kezdőlap Menedzser Akadémia Az MI, mesterséges ész? - Tájkép csata közben
No menu items!

Az MI, mesterséges ész? – Tájkép csata közben

A mesterséges intelligencia (MI vagy AI – az angol Artificial Intelligence-ből) a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti, mint például az érvelés, a tanulás, a tervezés és a kreativitás. Lehetővé teszi a technika számára, hogy érzékelje környezetét, foglalkozzon azzal, amit észlel, problémákat oldjon meg, és konkrét cél elérése érdekében tervezze meg lépéseit.

Még a láthatáron sem volt a koronavírus-járvány, amikor már egyre több elemzés, tanulmány, vélemény látott napvilágot a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésének irányairól, s várható hatásairól a nemzetközi munkaerőpiacra. A COVID-19 felgyorsította az MI-vel kapcsolatos félelmek és vélelmek folyamatát, s ma már távolról sem hagyható figyelmen kívül az MI és „melléktermékeinek” befolyása a munkahelyekre, azok átalakulására, minőségére, de mindenekelőtt a munkavállalók jelenére és nem távoli jövőjére.

A pandémia megjelenése óta nagyon kevés lehet azon munkaadók és munkavállalók száma a világon, akik ne fordítanának megkülönböztetett figyelmet a szervezet, a cég üzletmenetének és létszámigényének alakulására rövid és közepes távon. A járványt és annak gazdasági, társadalmi következményeit körülvevő sok bizonytalanság, egymásnak ellentmondó előrejelzések és statisztikák a termelési és szolgáltatási üzletmenetre vonatkozóan nagy hibaszázalékot „eredményeznek”. Ez a megállapítás kevésbé igaz a munkaerőpiac várható fejleményeire, irányzataira.

Munkerőpiaci kérdőjelek

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb jelentése szerint 1,6 milliárd ember megélhetése van veszélyben a járvány miatt. Az ENSZ szakosított szervezetének becslése alapján a világ összes, mintegy 3,3 milliárd munkavállalója közül 2 milliárd dolgozik informális keretek között, többnyire egyéni vállalkozóként vagy határozott idejű szerződéssel. Az ő béreik pedig átlagosan 60 százalékkal estek vissza a válság első hónapjaiban.

Közülük nagyjából 1,6 milliárd ember – a világ nem céges, hanem informális szektorában foglalkoztatottak nagyjából háromnegyedének – megélhetése van most veszélyben rövid távon is. Számukra a munka elvesztése – állapítja meg az ILO jelentése – nagyon rövid időn belül éhezéshez és fizetésképtelenséghez vezethet, és ugyanez igaz számos kisvállalkozásra, amelyeknek nincsenek tartalékjaik, és hitelt sem kapnak a jelenlegi helyzetben. (Az informális szektorban dolgozók számára Afrikában és Latin-Amerikában van a legsúlyosabb hatása a járványnak, ugyanis ezekben a régiókban összesítve 81 százalékkal esett vissza az informális ágazat dolgozóinak jövedelme.)

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint sok állás megszűnik, de még több lesz bizonytalan a járvány utáni munkaerőpiacon. A szervezet azokat az álláshelyeket sorolja a bizonytalan kategóriába, amelyeket három hónapnál rövidebb lejáratú szerződés alapján töltenek be, azaz az érintett munkavállaló három hónapon belül jó eséllyel munkanélküli lesz.

Az Eurostat rövid elemzésében azt írta, hogy az ilyen megállapodás keretében foglalkoztatottak aránya az elmúlt évtizedben viszonylag stabil volt, a koronavírus azonban ezen is változtathat.

Mint az európai statisztikai hivatal megállapítja, a járványhelyzet, illetve az arra adott kormányzati intézkedések miatt igen sok vállalatnak kellett átmenetileg felfüggesztenie a tevékenységét, embereket elbocsátani, vagy legalábbis csökkenteni a munkaidejüket. Így nem teljesen egyértelmű, hogy milyen irányú elmozdulás várható az egyébként az összes munkahelyhez viszonyítva tényleg stabilan 2,1 és 2,5 százalék között mozgó bizonytalan álláshelyek arányában. Az elmozdulás egyébként már rövid és középtávon is ellentétes irányú lehet. Eleinte valószínűleg inkább csökkenni fog azok aránya, akik rövidtávú szerződéssel dolgoznak, mivel tőlük jogilag könnyebb megválni, így a cégek nagyobb eséllyel szüntetik meg az ilyen szerződéseket, mint a határozatlan időre szerződött dolgozókét.

A világgazdaság újra indulását követően azonban éppen ellentétes irányú folyamat játszódhat le. A vállalatok többsége egyelőre nem tudja megbecsülni, hogy milyen ütemű lesz a visszarendeződés, így jó eséllyel nagyobb arányban vesznek majd fel csak meghatározott időre embereket, akiket legfeljebb később véglegesítenek, ha már biztosak abban, hogy tényleg szükség van a munkájukra

Az egész folyamatba bezavarhat, hogy az ilyen bizonytalan, rövid távra szóló tevékenységek és munkák jellemzően szezonálisak. Nyáron, illetve ősszel, amikor az év többi időszakához képest sokkal jobban teljesít a turizmus, az építőipar és a mezőgazdasági idénymunka is, jelentősen megnövekszik az ideiglenesen foglalkoztatottak aránya. (Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon az uniós átlagnál kevésbé elterjedt a rövidtávú foglalkoztatás, de így is százezrek dolgoznak határozott idejű munkaszerződés alapján.)

Előretör az MI, a robotizáció és a digitális korszak

De hogy jön ide a mesterséges intelligencia, a robotizáció, a digitalizáció? A válasz viszonylag egyszerű: 2020-ban és 2021-ben ezek fontos munkaügyi és műszaki hívószavak, hiszen mindegyikük erőteljes reformot kényszeríthet a munkaerőpiacra. A világ 36 legfejlettebb országát tömörítő, párizsi székhelyű OECD friss előrejelzése szerint a következő években a munkahelyek 14 százaléka megszűnhet, 32 százaléka pedig számottevően átalakulhat a digitalizációval, a technológiai fejlesztéssel.

Ma már nem kérdés, hogy 10-15 éven belül szakmák, foglalkozások, termelési és szolgáltatások fognak leépülni, eltűnni, s helyükbe újak lépnek majd, melyek egy részét még nem is ismerjük ma. Elon Musk multimilliárdos innovátor (Tesla, SpaceX stb.) korábban már felhívta a figyelmet, hogy a távolabbi jövőben egyes foglalkozások „leépülése” még tovább fog nőni, így egyre indokoltabb lesz a munkanélküli alapjövedelem bevezetése.

Idősödés, szociális biztonság

Az OECD szerint a demográfiai folyamatok miatt a következő években jelentősen nő az idősek aránya: míg 1980-ban száz emberből húsz volt 65 év feletti, napjainkra közel 30-an vannak, míg 2050-re csaknem 60-an lesznek. Várhatóan csökken a részmunkaidőben, szezonálisan foglalkoztatottak aránya, ellenben felértékelődnek a teljes munkaidős pozíciók. Éppen ezért a nem teljes munkaidőben dolgozók szociális biztonságára lényegesen nagyobb hangsúlyt kell helyezni – a szervezet szerint.

Automatizáció és élőmunka

A hazai pénzügyminisztérium egyik, a témában illetékes államtitkárának véleménye szerint számos, már ma is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban – akár már középtávon – a jelenleginél is kevesebb munkavállalóra lehet szükség. Az előrejelzések szerint az automatizáció komplett ágazatokban válthatja ki az élőmunkát. A várakozások szerint a technológiai fejlődés komolyan veszélyezteti többek között a takarítók és a kisegítők, a szakképzetlen segédmunkások, az összeszerelő üzemek szalagmunkásainak állását, a mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazottak stb. munkaköreit. A robotok konkurenciát jelenthetnek a gépkezelőknek, a bányászoknak, az építőipari munkásoknak is.

Egy hazai vezető HR cég szakértője szerint informatikus, mérnök, adatelemző, és mellettük olyan más munkaerő iránt erősödhet leginkább a kereslet a versenyszférában, amelyek segítik vagy felgyorsítják a vállalatok automatizálási folyamatait. A korábbi években tapasztaltakhoz képest a cégek toborzási kedve viszont mérséklődhet olyan állásokra vonatkozóan, amelyek egyszerűen kiválthatók a digitalizáció vagy a robotizáció segítségével.

A PWC jövőképe

A PricewaterhouseCoopers legújabb tanulmánya szerint a következő 15 évben idehaza 900 ezer munkahelyet is érinthetnek a technológiai változások. A PwC Magyarország úgy látja, hogy a hazai feldolgozóipart, a szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben megváltoztatni az MI térnyerése.

Az ország gazdasági szerkezete alapján arra lehet következtetni, hogy itthon a kétkezi, a precizitást igénylő, illetve a monoton feladatok automatizálása okozhatja a legnagyobb arányú változást a munkaerőpiacon. A feldolgozóiparban, a szállítmányozásban és az építőiparban a gazdasági ágazatokban foglalkoztatják a magyar munkavállalók több mint egyharmadát, valamint az összes, MI által érintett munkahelynek a kétharmada tartozik ezekbe az ágazatokba. Ez a változás azonban csak a 2030-as évektől, az MI harmadik megjelenési hullámában, a fizikai munka és a kézi precíziós feladatok automatizálódásával várható. (A McKinsey egy Magyarországra is kiterjedő elemzése azt jósolja, hogy a következő években nálunk akár a munkakörök fele fog átalakulni.)

A robotizáció és a vezérigazgatók

A robotizáció térnyerését illető prognózisoknál vannak azonban jóval pesszimistább becslések szerint is: egyes szakemberek szerint húsz év múlva a demográfiai tendenciák, különösen az elöregedés, a megnövekedett földrajzi mobilitási képesség miatt az atlanti munkaerőpiacok összeomolhatnak.

A robotizáció nemcsak a fizikai munkát megkívánó állások esetében változtathatja meg a munkaerőpiaci helyzetet, hanem több elemzői jellegű, vagy kreatív állás esetében is. Sőt, egy friss kutatás szerint a vezérigazgatók feladatkörének 20 százalékát is átveheti a gépesített munkaerő! Az adatok azonban csalókák: a kutatások szerint csupán a munkahelyek 5 százaléka esetében lehet teljes körű robotizációt végrehajtani, míg a munkahelyek további 60 százalékánál csak részben, a feladatok mintegy egyharmad részénél lesz erre lehetőség.

Mi  is az a mesterséges intelligencia?

Érdemes röviden áttekinteni a mesterséges intelligencia fogalom-körét, gazdasági és nem technikai, technológiai szempontból. A mesterséges intelligencia a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti, mint például az érvelés, a tanulás, a tervezés és a kreativitás. Lehetővé teszi a technika számára, hogy érzékelje környezetét, foglalkozzon azzal, amit észlel, problémákat oldjon meg, és konkrét cél elérése érdekében tervezze meg lépéseit. A számítógép nemcsak adatokat fogad (már előkészített vagy összegyűjtött adatokat érzékelőin, például kameráján keresztül), hanem fel is dolgozza azokat és reagál rájuk. Ezek a rendszerek képesek viselkedésük bizonyos fokú módosítására is, a korábbi lépéseik hatásainak elemzésével és önálló munkával. Miért fontos a mesterséges intelligencia?

Az MI technológia egyes fajtái már több mint 50 éve léteznek, de az MI- teljesítmény fejlődése, a hatalmas mennyiségű adat feldolgozása és az új algoritmusok jelentős áttörést csak az elmúlt években jelentettek a területen. Szakemberek véleménye szerint a mesterséges intelligencia napjaink digitális forradalmának központi eleme és kiemelt szerepet élvez az EU-ban is. Igen fontos, hogy a mesterségesen létrehozott tárgy legyen képes viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni (tanulás). A modern MI-kutatásban ez a tényező került előtérbe és jelenleg az MI fogalmával ez azonosítható a leginkább.

A mesterséges intelligencia fő típusai

szoftveralapú: virtuális asszisztensek, képelemző szoftverek, keresők, beszéd- és arcfelismerő rendszerek stb.

fizikai: robotok, önvezető autók, drónok stb.

A mesterséges intelligencia a tudományos-fantasztikus irodalom terméke (a robot kifejezés atyja egyébként Karel Capek iró, aki 1931-ben találta ki ezt a szót), jelenleg a számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással, és a gépek adaptációjával foglalkozik. Így például szabályozással, tervezéssel és ütemezéssel, diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, kézírás-, beszéd- és arcfelismeréssel. Egy olyan tudományággá vált, amely a valós életbeli problémákra próbál válaszokat adni. A mesterséges intelligencia rendszereket napjainkban elterjedten használják például a gazdaságban, az orvostudományban, a tervezésben, a hadseregnél, sok elterjedt számítógépes programban és videójátékban, de az online szövegírásban is.

(Szinte mindenki előtt ismeretes, hogy 2000-es évek elején elkezdődött az önvezető járművek fejlesztése, a legnagyobb fejlesztő a Tesla és az Audi, valamint a Google. 2017-ben a Huawei piacra dobta az első MI mobiltelefonját, Huawei Mate 10 néven, Kirin 970 MI chippel. Ugyanebben az esztendőben a világon először kap egy MI humanoid robot állampolgárságot: a robot neve Sophia, állampolgársága szaúdi.)

MI napi használatban

Érdemes felsorolni néhány olyan területet, eszközt, ahol szinte naponta használják, használjuk a mesterséges intelligenciát (beleértve a robotokat is):

A példákat és szakterületeket még igen hosszan lehet folytatni, hiszen az MI már a negyedik ipari forradalom megkerülhetetlen része. (Nem véletlen, hogy a világjárvány idején is az úgynevezett tech-cégek részvényei és a tech-befektetési alapok igen jól teljesítenek.) A mesterséges intelligencia és a robotika vívmányai kiválóan alkalmasak arra is, hogy mentesítsék az embert a fárasztó, nehéz, monoton, unalmas munkáktól vagy veszélyes feladatoktól (tűzhányók vizsgálata, bányamunka, mélytengeri kutatások), de érző, melegszívű, kedves, tudatos robotlények megjelenését aligha várhatjuk. Ez utóbbi még mindig a tudományos-fantasztikus irodalom műfaja.

Átképzés, MI-ismeretek tanítása

Az Eurobarometer 2017-ben készült felmérése szerint az európaiak 61 százaléka pozitívan tekint az MI és a robotok kínálta lehetőségekre, 88 százalékuk szerint viszont nagyon fontos ezeknek a technológiáknak a gondos kezelése. Ma már a szakszervezetek és az egyéb munkavállalói szakmai érdekképviseletek arra is felhívják a figyelmet, hogy sürgősen meg kell oldani azoknak a dolgozóknak az átképzését, akik az MI vagy a pandémia más munkaügyi következményei miatt esnek ki a foglalkoztatásból. Az oktatási szervezetek pedig azt sürgetik, hogy a diákok már az általános iskolában kapjanak elégséges ismeretet az MI-ről, a robotikáról és nem utolsó sorban az új digitális világról.

Oktatás: újra tervezés vagy lemaradó gazdaság

Mindezek fényében az egész világon érdemes átgondolni, újra tervezni az oktatás minden szintjét, ugyanis kihaló szakmák további képzése fölösleges és gazdaságtalan, viszont a digitális paletta szakember kínálatát gyors ütemben, kompromisszum nélkül bővíteni kell. Belátható időn belül ugyanis lemaradnak a nemzetközi versenyben azok a gazdaságok, amelyek leragadtak a múlt század végének oktatási rendszereinél és nem álltak át időben a digitális világ szakember igényeinek a kielégítésére.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vándorlási mérleg. A vízpartokra költöztek a legtöbben tavaly

A legtöbben az agglomerációba és a Balaton környékére költöztek tavaly, a vándorlás egyik legnagyobb vesztese Budapest volt - közölte az Otthon Centrum.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Hírek

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Ausztriában igazolni kell a munkahelyeken a vírus elleni védettséget

Ausztriában a kormány szerdai döntése értelmében a munkavállalók többségének novembertől dokumentummal kell igazolnia munkahelyén a koronavírus elleni védettséget.

Coronavírus – egyhetes kényszerszabadság Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a koronavírusjárvány-helyzet romlása miatt október 30. és november 7. között munkaszünetet tartsanak Oroszországban.

Csoportos társasági adó – közeleg a nyilatkozási határidő

A vállalkozásoknak pár hetük maradt eldönteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e. A csoportos társasági adózással a cégek összességében akár 15 milliárd forintot is megtakaríthatnak - hívja fel a figyelmet a Mazars.

Áder János: az emberiség felelőtlenül használja a vizet

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség felelőtlenül használja a rendelkezésre álló vizet - közölte Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Öt évig bujkált a toplistás magyar bűnöző – Detroitban fogták el

Detroitban fogtak el egy költségvetési csalás miatt keresett magyar férfit - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Fővárosi kocsmarazziára indult a NAV – kerületi lista

Két hónapos kocsmarazziába kezdett a főváros déli kerületeiben az adóhivatal: a NAV az italok vizezése, a feketefoglalkoztatás és a számla nélküli értékesítés ellen lép fel.

Gazdaság

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.

Moratórium – körkép. Kevesen kérik a hosszabbítást

Az ügyfelek közül kevesen élnek a meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriummal, amelyet novembertől már csak a rászorulók vehetnek igénybe - közölték a pénzintézetek.

Londoni elemzők: a piaci nyomás agresszívabb lépésre késztetheti az MNB-t

Valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett - vélik londoni pénzügyi elemzők.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom