Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Üzleti utazások - Tájkép újra-töltés közben II. rész (Hogyan tovább?)
No menu items!

Üzleti utazások – Tájkép újra-töltés közben II. rész (Hogyan tovább?)

Az összes utazás 22 százaléka üzleti volt 2019-ben

A nyár és a szabadságidőszak vége után „békeidőben” jelentősen megélénkült az üzleti utazási tevékenység a szállodák, a légitársaságok, az utazási irodák, az autókölcsönzők, sőt még a repülőgépgyártó cégek nagy örömére is. Az  üzeti utazás mellett és ellenene is szólnak érvek: Tájkép újratöltés közben I. rész

A cégvezetők döntő többségének véleménye szerint az üzleti életben a huszonegyedik század első évtizedeiben még mindig a személyes kontaktus a meghatározó, többek között ezért sem mindegy, miként alakul a biznisz utazások világa a belátható jövőben.

Vasút és környezetvédelem

Reneszánszát éli a vasút az üzleti utazásokban, ugyanis mind több európai vállalat részesíti előnyben a vasútat a légiközlekedéssel szemben, mondván, hogy az előbbi nem csak olcsóbb, hanem kisebb a fajlagos környezetszennyezése is.

(Kontinensünk nyugati felén a vállalatok egy része megszabta azt az utazási távolságot, amelyhez nem lehet igénybe venni repülőgépet.) S itt értünk el az üzleti utazások piacát igen jelentősen befolyásoló új tényezőhöz, a Swiss Rehez, illetve az üvegházi károsanyag kibocsátás erőteljes visszafogásához.

Üzleti utazások és a fenntartható fejlődés

Ismeretes, hogy a vállalatok döntő többsége kiemelt feladatának tekinti a fenntartható fejlődés gyakorlatát. Az úgynevezett 2030-as menetrendbe foglalt fenntartható fejlődési célokban a környezetről való céges gondoskodás abszolút elsőbbséget élvez. A vállalatok szinte versenyt futnak, melyikük tudja gyorsabban és nagyobb mértékben csökkenteni ökológiai lábnyomát. Az Egyesült Államokban a polgári légiközlekedés részesedése a káros anyag kibocsátásban eléri a 4 százalékot, ami évi 120 ezer tonna széndioxiddal egyenlő. Ezzel kapcsolatban érdekes megállapítás, hogy ebben a magas arányban komoly szerepet játszik az első osztály, ahol az egy-egy ülésre jutó kibocsátás négyszerese a repülőgép más osztályai üléseinek, az előbbiek szellős elhelyezése miatt.

Egy kocka a Swiss Re törekvéseit összefoglaló bemutatóból 2018-ból

A híres svájci viszontbiztosító társaság, a Swiss Re még tavaly célul tűzte ki a vállalat széndioxid kibocsátásának gyors csökkentését, majd megszüntetését. A cél elérésének egyik fontos eszköze az üzleti utazások – amelyek a Swiss Re széndioxid kibocsátásának kétharmadáért felelősek – erőteljes visszafogása.

Tavaly a Swiss Re üzleti utazásainak száma 80 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2018-ban. Ebben a jelentős visszaesésben fontos szerepet játszik, hogy a cég összevonja a szükséges utazásokat, másképpen fogalmazva, új logisztikával kevesebbet, de okosabban utaztatja dolgozóit. A Deloitte pedig nemrégiben jelentette be, hogy 2030-ig az üzleti utazások okozta, egy munkatársra jutó káros kibocsátást 50 százalékkal csökkenti. Az Ernst and Young sem akar lemaradni, a globális cég 35 százalékkal mérsékli 2025-ig az üzleti utazásai okozta káros CO2 kibocsátást.

Jövőt formáló tényezők és hatások

A már említetteken kívül melyek azok a tényezők, hatások, amelyek befolyásolják, meghatározzák – a maguk nem kizárható bizonytalanságaival – az üzleti utazási iparág jövőjét? Ezek közül emelünk ki néhányat:

  • a távmunka, a home office fontos része marad a vállalati, úgynevezett hibrid (heti 2-3 nap bejárás) munkavégzésnek
  • az üzleti kapcsolatokban továbbra is jelen lesz (hosszabb távon növekvő mértékben) a virtuális tér
  • a közegészségügyi és higiénés helyzet alakulása a célországokban
  • az utazók és a céges utaztatási politika egészségbiztonsági motiváltsága
  • egyéni és vállalati elkötelezettség a fenntartható fejlődés irányába
  • az üzleti utazások során is alkalmazzák a digitális technikákat, technológiákat (kapcsolattartás a központtal, tárgyalások, ajánlatok értékelése mesterséges intelligenciával stb.)
  • az egy és több napos szakmai konferenciák száma ugyan várhatóan növekedni fog, de a személyesen résztvevők száma tartósan csökken, előtérbe kerülnek a nagy létszámú videokonferenciák
  • az utazók és a cégek az eddiginél jóval nagyobb figyelmet fordítanak a külügyminisztérium, a konzuli szolgálat, az egészségügyi szervezetek utazási ajánlásaira, korlátozásaira
  • a bizonytalansági tényezők miatt az utazók sok esetben ezentúl nem az utazási irodákon keresztül, hanem maguk foglalnak repülőjegyet, szállodát

Előtérben a saját ügyintézés

A Lufthansa Innovation Hub Analysis felmérésének eredményei közül érdemes két megállapítást kiemelni. Az egyik arra vonatkozik, hogy a jövőben az üzleti utazók a korábbinál jóval több figyelmet fordítanak az utazások körülményeire és mind nagyobb arányban szeretnék kézbe venni a repüléssel, szállodákkal, egészségügyi előírásokkal stb. kapcsolatos konkrét ügyintézést. Ez nem jó hír a szakosodott utazási irodák számára, ugyanakkor az önálló ügyintézés több munkát, de kevesebb stresszt jelent az utazóknak. A felmérés másik fontos megállapítása: az üzleti utak megszervezésére a vállalatok a jövőben csak olyan utazási irodákat vesznek igénybe, amelyek egyrészről komplex szolgáltatást nyújtanak, másrészről pedig gyorsan és rugalmasan reagálnak a változó körülményekre.

Kulcsszerepben az utazások optimalizálása és a higiéne

Egy másik kutatásban megkérdezett vállalatvezetők többsége egyetért abban, hogy a cégek további növekedésének egyik legfontosabb hajtóereje a vállalaton kívüli üzleti utazás. (Természetesen az új irányzatoknak megfelelően változnak majd a céges utazási büdzsék is. Nem a takarékosság, hanem az utazók egészségének a biztonsága lesz az elsődleges költség-szempont.)

Abban is egyetértés van, hogy a Covid utáni időszakban az ügyfelekhez irányuló és a piackutató üzleti utak száma növekedni fog, de azokat észszerűsíteni, optimalizálni kell, vagyis a költséghatékonyság mellett kiemelt fontosságú, hogy minden utazásból időben, szervezésben, a találkozók számában és az eredményekben a maximumot kell kihozni. Úgy tűnik, vége a potya, a kamu és az üzletinek álcázott, úgynevezett vajaskenyér utazásoknak.

Természetesen a légitársaságok is nagyobb figyelmet forfítanak a biztosnságra, arra, hogy hol takarítanak és milyen gyakran, illetve milyen eszközökkel.Kép/ Forrás / The New York Times / Stefano Ukmar)

Maguk az üzleti utazók azt várják el a légitársaságoktól, vasútaktól, repülőterektől, pályaudvaroktól, szállodáktól, autókölcsönzőktől stb., hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a tisztaságra, a takarításra, a fertőtlenítésre stb. a Covidtól függetlenül is. Az üzleti utazásokat nélkülözni nem tudó helyi és globális vállalatoktól a dolgozók pedig azt várják el, hogy mielőbb dolgozzák át, módosítsák utaztatási politikájukat, előírásaikat, szabályaikat a rugalmasság és a változtathatóság jegyében. Ez utóbbiaknak elsősorban az utazók biztonságát kell szolgálniuk. Itt érdemes megjegyezni, hogy a megkérdezett európai és amerikai cégvezetők mintegy 60 százaléka ma még nem igazán engedi el munkatársait üzleti utazásra.

Jól jellemzi a nyár végi helyzetet a Bank of America több száz céget felölelő felmérése. A válaszadók közel fele idén még nem utaztatja dolgozóit. Jövőre pedig a cégek 56 százaléka tervez több, 31 százaléka pedig kevesebb üzleti utat, mint a járvány előtt. Meglehetősen ellentmondásos a pillanatfelvétel, de a jelek szerint egyértelműek az új irányzatok.

Hódít a bleisure

Újdonságot jelentenek és mind népszerűbbek az úgynevezett bleisure utazások (business and pleasure), amelyek az üzleti és a szabadidős, céges és egyéni utak kombinációját jelentik. Nevezzük üzleti nyaralásnak, amikor a munkavállaló a kiküldetés előtt vagy után extra napokat tölt el a célállomáson, azaz meghosszabbított üzleti úton vesz részt. Ez előnyös mindkét fél számára, hiszen az üzleti utazó eltölthet olyan országban, városban néhány napot, ahova valószínűleg magától nem utazna, vagy nem tudna elutazni. Így viszont megismerhet egy-egy új országot, városokat és azok kultúráját, miközben a munka mellett pihenésre is jut ideje. A munkáltatónak az útiköltséget így is-úgy is meg kell fizetnie az üzleti útra, így, ha a saját dolgozója fedezi a „ráadás napok” költségeit (szállás, étkezés stb.), az üzleti nyaralás nem jelent külön kiadást a vállalatnak. A tapasztalatok szerint kipihentebb, feltöltődött alkalmazottat „kapnak vissza” a cégek az üzleti nyaralás után, ami általában a produktivitásra is jótékony hatással van, illetve hosszú távon növelheti a vállalat iránti lojalitást is az efféle juttatás.

Érdemes visszatekinteni egy, a koronavírus járvány előtt készült felmérésre. A Booking.com már 2016-ban megállapította, hogy az üzleti és a szabadidős utazás közötti határ sok esetben kezd elmosódni, és sokan mindennapi munkájuk során is egyre gyakrabban keresik az utazási lehetőségeket. A cég felmérése szerint 2016-ban a külföldre látogatók 40 százaléka üzleti célból utazott, közülük 46 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy 2017-ben még több ilyen jellegű úton fog részt venni. Negyvenkilenc százalékuk meghosszabbította utazását, hogy kiélvezze az adott desztináció által kínált szabadidős lehetőségeket is; 75 százalékuk pedig azt mondta, hogy 2017-ben üzleti útja során a szabadidős tevékenységekre is teremt időt. Az utazók 30 százaléka hajlandó lenne alacsonyabb fizetésért is dolgozni, ha ezzel egyidejűleg több utazásban lehet része a munkája során.

Bónuszként is működik a bleisure

A megkérdezett vállalatvezetők csaknem négyötöde teljes mértékben támogatja a szabadidős üzleti utazások ötletét. Ez a kombinált utazási forma a pandémia után amolyan ösztönzőként is hathat a dolgozók megcsappant utazási kedvére. Sok cég már bejelentette, hogy jutalomként, bónuszként fizeti az extra napok költségeit (szálloda, étkezés, helyi közlekedés, buszos városnézés, környékbeli kirándulások, múzeumi belépők, jegyek kulturális rendezvényekre stb.) dolgozói számára.

Egyre többen utaztak üzleti céllal, és egyben éltek a lehetőséggel, hogy találkozzanak és szórakozzanak a célállomáson Kép / Forrás / po.travel2latam

Minden jel arra mutat, hogy a turizmuson belül új iparág, a bleisure van születőben. Az üzleti nyaralás elterjedését, a bleisure iránti igény növekedését a szállodák, a vendéglők és természetesen az utazási irodák is érzékelik, így manapság egyre több a kifejezetten ilyen jellegű utasokra specializálódott csomagajánlat is. Ezek magukban foglalnak olyan szolgáltatásokat is, amelyeket az ilyen pár napos „mini nyaralásokra” állítottak össze. Például a szállodai szobákba bekészített lista a város és a környék „ezeket látnod kell”, illetve „ezt ki kell próbálnod” látványosságairól és kikapcsolódási lehetőségeiről, természetesen térképpel, sok esetben kedvezmény-kuponokkal.

Szép régi-új világ?

Nem nehéz megjósolni, hogy a pandémia utáni években a cégek az utazók partnere, esetleg gyermekei számára is felajánlják a részvételt a bleisure utazásokban. Hajlandóak a családtagok költségeinek egy részét is fedezni, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint a családos üzleti nyaralás jobb üzleteket, szorosabb ügyfélkapcsolatokat és nem utolsó sorban eredményesebb helyszíni piaci munkát eredményez.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.huNos, a Zoom és a többi üzleti és digitális platform ezen a területen – egyelőre – nem versenyképes, a digitális világ még jó ideig nem veszélyezteti az észszerűen átgondolt, optimalizált üzleti utazásokat. Még akkor sem, ha a biznisz utak száma csökkenőben van, pandémiától függetlenül is.

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: a növekedés 6, az infláció 5,5 százalék lehet az idén

A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.

Eurostat: a hiány és az adósság is csökkent az EU-ban

A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Hírek

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

Csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott csaló portál jelent meg az interneten - figyelmeztetett az adóhivatal.

Brexit – Soha ennyi brit nem élt még Franciaországban

Közel 100 ezer brit állampolgár kapott tartózkodási engedélyt a Brexit miatt tavaly Franciaországban - közölte a francia belügyminiszter.

Megdőlt a közbeszerzési csúcs

Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly: 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Gazdaság

Magyar siker. Elindult Európa első blokklánc alapú neobankja

Pénzügyi szolgáltatói engedélyt kapott az Európai Unió területén a Benker. A Litván Nemzeti Bank által felügyelt, magyar szakemberek által létrehozott blokklánc alapú neobank 600 ezer euró (214 millió forint) jegyzett tőkével kezdi működését.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom