Kezdőlap Menedzser Akadémia Üzleti utazások és a COVID - Tájkép újratöltés közben I. rész
No menu items!

Üzleti utazások és a COVID – Tájkép újratöltés közben I. rész

A nyár és a szabadságidőszak vége után „békeidőben” jelentősen megélénkült az üzleti utazási tevékenység a szállodák, a légitársaságok, az utazási irodák, az autókölcsönzők, sőt még a repülőgépgyártó cégek nagy örömére is. A koronavírus járvány miatt tavaly csaknem befagyott ez az üzletág, a személyes találkozásokat, az üzleti megbeszéléseket, a szerződések aláírását stb. többnyire a Zoom, a Teams, a Skype és a többi képernyős informatikai és távközlési tárgyalási megoldások váltották fel, helyettesítették. Már amennyire helyettesítették… A cégvezetők döntő többségének véleménye szerint az üzleti életben a huszonegyedik század első évtizedeiben még mindig a személyes kontaktus a meghatározó, többek között ezért sem mindegy, miként alakul a biznisz utazások világa a belátható jövőben.

Az üzleti utazási ágazat fontos része az egyes országok gazdaságának, nem kevésbé a világgazdaságnak. Az Oxford Economics számításai szerint az üzleti utakra költött minden dollár 12,5 dollár további bevételt generál a légitársaságok, a szállodák, az éttermek, az autókölcsönző cégek, a múzeumok, a városnéző járatok, a bankok, a biztosítók, a konferencia-szervezők (és a sort még hosszan lehet folytatni) számára. Más szavakkal: a biznisz utazások jó bizniszt jelentenek a szolgáltató ágazatoknak. Nem meglepő, hogy az üzleti utazási iparág és maguk az üzleti utak számára is nagy változásokat eredményezett és eredményez a pandémia.

Képernyős és/vagy személyes üzletelés?

Home office – nagy segítség a „képernyős találkozás”

Egyértelmű, hogy a turizmusnak ez a szektora is egyelőre a Covid-járvány jelentős veszteseinek sorát gyarapítja, miközben az elmúlt egy-másfél esztendőben a videokonferenciákat, -tárgyalásokat, -tréningeket, -üzletkötéseket lehetővé tevő szoftverek gyártói és fejlesztői a kis számú nyertesek közé tartoznak.

Az üzleti tárgyalások, az ügyfélkapcsolatok felkutatása és ápolása, a csapatépítés, a tanfolyamok és a vállalati élet számos területe -noha csökkenő mértékben – személyes jelenlétet és kapcsolatot igényel még az informatikai és a távközlési forradalom jelenlegi szakaszában is. (Érdemes megjegyezni, hogy ugyanez vonatkozik minden szinten az oktatásra is.) A „képernyős üzletelés” nagy segítséget jelentett és jelent a home office, az iroda-, gyár- és boltok bezárása, nyitvatartásuk korlátozása, valamint a kijárási tilalom idején, de a nem virtuális, tehát személyes üzleti kapcsolatok visszaállását a gazdasági élet szinte minden szereplője nagyon várta és várja.

A felmérések, a kutatások és a cégvezetők megnyilvánulásai szerte a világon azt bizonyítják, hogy az üzleti utazások iparága, gyakorlata már nem lesz ugyanaz, mint amilyen a járvány előtt volt. S ennek nem kizárólag a pandémia az oka, hanem a gyorsan változó (üzleti) világ is. Új irányok, új megközelítések és új gazdasági, üzleti kényszerek és megoldások vannak kialakulóban, amelyekben fontos szerepet kap a cégek társadalmi felelősség vállalása, különös tekintettel a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre.

Megdöbbentő statisztikai tükör

A járvány előtti utolsó teljes évben, 2019-ben az üzleti utazásokra fordított összegek az egész turizmus iparág 21,4 százalékával voltak egyenlőek. A világ összesített GDP-jének másfél százalékát adták az üzleti utazások, amelyek piaca 2015-19 között átlagosan évi 3,6 százalékkal növekedett. A globális üzleti utazásokra fordított összegekből az Egyesült Államok és Kína részesedése megközelítette a 45 százalékot. A szállodaipar mellett különösen értékesek az üzleti utasok a légitársaságok számára: a légiközlekedési cégek járvány előtti éves 800 milliárd dolláros bevételében az üzleti utazások 300 milliárd dollárt képviseltek.

Miközben az üzleti utasok az összesített utaslétszámban 12 százalékát adták, a Trondent Development utazási szoftver vállalat adatai szerint a légitársaságok nyereségének közel 75 százaléka köszönhető nekik. (Tudvalevő, hogy az üzleti utasok általában nem fapados járatokkal utaznak, hanem többnyire az első osztályt és a business class-t veszik igénybe, s ezek a kategóriák „termelik ki” a profit nagy részét. Ráadásul az üzletemberek sok esetben az utolsó pillanatban vásárolnak repülőjegyet, s ezért ugyancsak jókora többletet kell fizetni.) Jól jellemzi az új helyzetet, hogy az amerikai United és a Delta légitársaságok friss adati szerint üzleti utasaik száma tavaly 60 százalékkal csökkent.

Az összes utazási költség majd 22 százaléka volt  üzleti 2019-ben

Tavaly április és december között üzleti utakra a világon több mint kétharmaddal kevesebbet fordítottak, mint 2019-ben. Érdemes megjegyezni, hogy a 2001-es és a 2009-es gazdasági válságban a visszaesés „csak” 11, illetve 7,5 százalékos volt. Az amerikai bejegyzett könyvelők szövetségének kutatása szerint az USA-cégek mindössze 9 százalékának sikerült tavaly megismételnie a 2019-ben mért üzleti utazások számát.

Továbbra is a fontosabb számoknál, adatoknál maradva: amennyiben a delta-variáns okozta negyedik hullám nem végez nagyobb rombolást, idén az üzleti utazások – az előrejelzések szerint- elérik a 2019-es állapot 52 százalékát. A következő két esztendőben a várható növekedés 50-50 százalékos lesz, de a Covid előtti szint elérése csak 2025 körül várható. Ismételten feltételezve, hogy nem lobban be újra drámai módon a világjárvány.

Borús kilátások

A tekintélyes The Wall Street Journal (amelynek tulajdonosa az Amazon-főnök Jeff Bezos) véleménye szerint az üzleti utazások számának csökkenése a jövőben elérheti a 38 százalékot, Bill Gates pedig a közelmúltban egy konferencián úgy vélekedett, hogy a járvány elmúlta után a 2019-es szint 50 százalékos „beállására” lehet számítani. Nem optimista az Airbnb vezérigazgatója sem, aki szerint nem tér vissza belátható időn belül az üzleti utazás a koronavírus előtti szintre. Mi az oka a borúlátó, jó esetben pedig a korábbi szint újbóli elérését előrejelző véleményeknek, merre tart az üzleti utazási ágazat?

A Boeing-vezér irányt mutat

David Calhoun, a Boeing vezérigazgatója számára nem jelent gondot a céges repülőgép szolgálati igénybevétele, mégis azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy a járvány lecsengése után jelentősen csökkenti saját utazásainak számát a vállalatbirodalom belföldi és külföldi részlegei felé. Véleménye szerint a videókonferencia kényelmesebb, gyorsabban megszervezhető, s több téma tárgyalható meg, mint egy-egy személyes látogatás alkalmával. Számára (és a legtöbb vállalatvezető is így gondolja) tehát egyértelmű, hogy a cégen belüli üzleti utak helyébe döntően a „képernyős” találkozók, a videokonferenciák lépnek. Természetesen időnként szükség van a távoli leánycégek és kollégák meglátogatására is. A vezérigazgató ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem csökkenti a meglévő és a leendő ügyfelek felé irányuló üzleti utak számát, hiszen elengedhetetlen a kapcsolatok ápolása, fejlesztése.

Marad a Zoom-korszak?

Folytatódik, erősödik tehát a „Zoom-korszak”? Igen is és nem is. Az elmúlt másfél évben az üzleti utazások és tevékenységek nagy része „átment” videokonferenciára és az internetre. Ennek nyomán számos üzletember arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi utazásaik egy része elvesztegetett idő volt, kedvezőtlen hatással volt egészségi és mentális állapotukra, a családi kapcsolatokra, a környezet megóvására. Arról nem is beszélve, hogy az interkontinentális utazásokkal a koronavírust is terjeszthetik, illetve megfertőződhetnek.

Sok vezető üzletember – igencsak szélsőséges és szakmailag erősen támadható – véleménye szerint egy-egy üzleti utazás jól helyettesíthető egy emaillel vagy egy Zoom megbeszéléssel. A Tripadvisor vállalat egyik felső vezetője szerint nem csak az üzleti utazások tartalmában, hanem az üzleti utasok „jellegében” is gyökeres változások tapasztalhatóak.

Az üzleti utazás jól helyettesíthető emaillel vagy Zoom megbeszéléssel?!

Ez utóbbi azt jelenti, hogy mind több cégnél önkéntes, tehát nem kötelező az üzleti utazás. Ezt egyrészről a pandémiától való további félelem, valamint a családok egészségének a védelme indokolja. Másrészről a cégközponttól távolabb lakók és dolgozók utaznak inkább be időnként a központba stratégiai megbeszélésekre és tanfolyamokra a vezetők korábbi, ellenkező irányú „kirepülése” helyett. Új jelenség, hogy a vállalatok biztonsági és felelősségi okokból csak akkor engedélyezik a vezetők és a dolgozók céges utazását, ha bizonyíthatóan felvették a két oltást.

A felmérések szerint 2019-ben a vállalaton belüli üzleti utazások, valamint a cégen belüli tanfolyamokra történő utazások tették ki a biznisz utak 20 százalékát. Az előrejelzések szerint a cégen belüli utazások száma a jövőben 40-60 százalékkal csökken, egybecsengően a Boeing-vezér véleményével és gyakorlatával. Egyértelmű, hogy az üzleti utazási piac változásának egyik új irányzata a cégen belüli, a leányvállalatok közötti utazások jelentős visszafogása, ezzel párhuzamosan a megbeszélések, értekezletek, tanfolyamok (vagyis a nem létfontosságú üzleti utazások) átterelése digitális platformokra.

Nélkülözhetetlen a személyes „karbantartás”

Nem meglepő, hogy az ügyféllátogatások, a kapcsolatfejlesztések, az értékesítési célú utazások és az új piaci, partneri lehetőségek felkutatása jelenti a jövőben az üzleti utazások fő irányát. Ezt a stratégiát fogalmazta, hirdette meg a Boeing-vezér is, és ezt az irányzatot erősítették meg a könyvelői szövetség kérdéseire érkezett válaszok is. Hogy mennyire fontos az ügyfélkapcsolatok személyes „karbantartása”, azt jól bizonyítja, hogy a JPMorgan Chase bankóriás vezérigazgatója szerint: „komoly ügyfeleket vesztettünk tavaly el amiatt, hogy míg más bankok munkatársai felkeresték a mi ügyfeleinket, mi leállítottuk ezeket a látogatásokat”.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu

Persze vannak más vélemények is a pénzügyi szektorban: a HSBC, a Lloyds banking Group és az ABN Amro nemrégiben azt jelentette be, hogy radikálisan csökkentik dolgozóik üzleti utazásainak számát. A HSBC vezérigazgatója, Noel Quinn pedig arról tájékoztatta a sajtót és saját munkatársait, hogy maga megfelezi a korábbi üzleti utazásainak számát.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Üzleti utazások – Tájkép újra-töltés közben II. rész (Hogyan tovább?) Ide klikkelve olvasható

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom