Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Csodavárás helyett: válságtanácsadás
No menu items!

Csodavárás helyett: válságtanácsadás

A válság általában akkor következik be, amikor a szervezet semmiféle változáskésztetésre nem reagál, változtatásokra nem hajlandó vagy nem képes. Illusztráció: Bigstock

Kevés olyan cégvezetés van a világon, amelynek ne fordulna meg a fejében, hogy vállalata válságba kerülhet, és annak nyomán vagy összeomlás, vagy kilábalás vár rá. Különösen igaz ez évtizedünk eddig eltelt éveire, amikor a COVID-19 nyomán válság söpört végig a világgazdaságon és a cégvilágon, Oroszország február óta tartó háborúja Ukrajna ellen pedig újabb bizonytalanságot, recessziót, ágazati és vállalati csődöket hozott – és ki tudja még meddig hoz – az üzleti életben. Ebben a helyzetben nem véletlen, hogy a csőd, a válság megelőzésére, elkerülésére egyre több vállalat ad megbízást vezetési tanácsadási cégeknek válságtanácsadásra. Ez a viszonylag új tevékenység a válságmenedzselés „előszobája”, s egyik legfontosabb célja, hogy elkerülhető legyen a krízis és annak következményei. (A válságkezelés célja olyan, a fejlődés irányába mutató fordulat előidézése, amely újból esélyessé teszi a szervezetet a sikeres működésre.)

A közelmúlt gazdaságtörténetéből számos válságtípust ismerünk, többek között a termelési, a kereskedelmi, a pénzügyi, a logisztikai, a hitel, a spekulációs stb. krízist. Más vetületben beszélhetünk stratégiai, operatív és több dimenziós válságról. Ez utóbbi nem csak a vállalat egészét keríti hatalmába, hanem a cégen kívülre is kiterjed, illetve a vállalathoz kívülről „érkezik”, oda csap le. Ez a válság-típus szinte minden esetben szétrombolja a vállalat külső kapcsolatait is, amelynek következménye többek között a piacvesztés és a fizetésképtelenség.

Mit jelent a válság?

Egy meghatározás szerint a válság sajátságos – rendszerszinten történő – változás. Ennek során a rendszer változásai spontán jellegűek, dezorganizáló hatásúak, kezdetben egy fejletlen állapot, majd – nem megfelelő kezelés esetén – a szervezet teljes széthullása várható. A válság általában akkor következik be, amikor a szervezet semmiféle változáskésztetésre nem reagál, változtatásokra nem hajlandó vagy nem képes. Egy másik eshetőség, hogy a szervezet képes és akar a változásokra reagálni, hajlandó a változáskezelésre, de a változtatási projektekbe hibák csúsznak be akár a vállalat, akár a vezetési tanácsadók részéről.

Fontos rámutatni, hogy a válság nem azonos a csőddel. Sőt, a válság egyúttal lehetőség is a vállalatok számára: többek között az újra tervezés, az újraindítás, a stratégiaváltás, a korábbiaktól eltérő változás- és kockázatkezelés, az átszervezés, egy esetleges következő válságra való felkészülés, az új ellátási láncok megszervezése, a bezárkózás (autarchia) vagy a nyitás, az áramvonalasítás, a folyamatok és a költségek átalakítása és újragondolása, az új munkavégzési és kereskedelmi formák bevezetésének stb. a lehetősége.

Nem végleges adatok szerint tavaly a világon a cégcsődök száma mintegy 30 százalékkal növekedett és idén talán még rosszabb statisztika várható. Ez egyben azt is jelenti, hogy fellendült a csődmegelőző válságtanácsadás. Ez utóbbira sor kerülhet válságmentes időszakban, illetve a krízis kirobbanásakor. Az „okos” cégek szinte folyamatosan felkészülnek a válságra, s nem akkor hívnak válságtanácsadókat, amikor már mind több jel utal a bajra, vagy már az be is következett. A válságtanácsadás döntően a megelőzést, a prevenciót szolgálja annak érdekében, hogy egy esetleges krízis ne vezessen csődhöz, legyen biztosítva a védekezés és a kilábalás.

Válságból újrakezdés

Ismeretes, hogy a válság sok esetben lehetőséget teremt az újrakezdésre. Ennek érdekében érdemes cégszinten feltenni az alábbi kérdéseket:

  • mely problémák veszélyeztetik a vállalat fennmaradását?
  • melyek a vállalkozás erős, illetőleg gyenge pontjai?
  • milyen a vagyoni- és a tőkestruktúra megoszlása? (eredmények értékelése, termékanalízis: nyertesek/vesztesek, befolyásolható/nem befolyásolható költségek)
  • a tulajdonos, a partnerek mennyi pénzzel tartoznak a cégnek?
  • mennyit és mikor kell a különböző költségekre kifizetni?
  • a cég pillanatnyi helyzetében a bevételek fedezik–e a kiadásokat?

A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég kidolgozott egy öt lépésből álló stratégiát, melyet a vállalatok vezetői számára ajánl a válságközeli, vagy -helyzet menedzselésére. A válsághelyzetből való sikeres kilábalás öt lépése a Deloitte szerint:

  • a helyzet megértése, a gondolkodás átállítása. A sikeres kilábalás fontos eleme, hogy a vállalat vezetői csapata megváltoztassa a gondolkodását, a kríziskezelés mellett már a tervezésre kell koncentrálni.
  • a bizonytalanság kezelése: a válság számos bizonytalanságot hozott és hoz magával, mind társadalmi, mind vállalati szinten, melyekhez alkalmazkodni kell
  • bizalom és elköteleződés: a vállalat viszonylag ismeretlen vizekre való vezetése nagy kihívás, amely elköteleződést, bizalmat kíván mind fizikai, szellemi és pénzügyi téren
  • a cél meghatározása és új vagy módosított üzleti forgatókönyv kidolgozása. A vezetők részéről számos döntés meghozatala szükséges; érdemes kis lépésekkel haladni a kitűzött cél felé.
  • tanulni kell mások sikeréből: a válságból való kilábalás távolról sem rutin feladat, így érdemes mások példájából meríteni

Lépésről lépésre

De ne siessünk túl gyorsan előre, vessünk egy pillantást a válságtanácsadás főbb lépéseire. Mindennél fontosabb a bizalom megteremtése, kiépítése a tanácsvevők és a tanácsadók között. Érdemes megjegyezni, hogy a válságtanácsadók nem csak stratégiai, szervezeti, HR, informatikai, folyamattanácsadási, válságkezelési stb. szakemberek, hanem termelő és szolgáltatási ágazati ismerettel is rendelkeznek. Ismerik az ágazat összehasonlító elemzéseit (benchmarking), a legjobb gyakorlatokat (best practice), tehát komplex, a céget egészében (holisztikusan) áttekintő válságtanácsadást képesek nyújtani. A végeredmény, az eredményesség szempontjából természetesen nem mindegy, hogy válság előtt vagy a válság melyik szakaszában kezdik meg a tanácsvevő cégnél a tevekénységüket.

Az első lépés az adott vállalat belső és külső környezetének diagnosztizálása. Az állapotfelmérés igen sok területet ölel fel, többek között a piaci helyzetet, a jogi szabályozást, a versenytársakat, a bankhitelek lehetőségét, a cég emberi és pénzügyi erőforrásait, fontosabb termelési vagy szolgáltatási mutatóit, a létszámot, a teljesítmények értékelését, az ösztönzési rendszert, a folyamatok szabályozottságát, a szervezeti felépítést, a vállalat „immunrendszerét” és a sort hosszan lehet folytatni. A diagnózis jó alapot teremt a védekezés és az esetleges válság menedzselésének gyors kidolgozásához.

A következő lépés a válságkezelési és/vagy a kilábalási stratégia kidolgozása. Ennek a tevékenységnek is ki kell terjednie a vállalat egészére, és a 21-dik század követelményeinek megfelelően szükséges „B”, esetleg „C” variáns kidolgozására is.

Kisérőmechanizmusok izzítása

A stratégiák elkészülte után a válságtanácsadás fontos része a különféle kísérő-mechanizmusok készenlétbe helyezése, „beizzítása”, ezekről még külön is esik szó. Az elmúlt esztendők nagy és igen sok pénzt felemésztó cégválságai, illetve válsághelyzetei – British Petroleum, Facebook, Wells Fargo, Chase JP Morgan stb. – bebizonyították, hogy megfelelő, előre elkészített tervek, kommunikáció, valamint válságmenedzselő csapatok, tréningek stb. igen sokat segítenek egyrészről a válságtanácsadásban, másrészről a válságmenedzselésben.

A válságtanácsadás egyik első feladata a működőképes, operatív válságmegelőző, -kivédő és -kezelő csapatok felállítása minden nagyobb szervezeti egységben és természetesen a felső vezetés szintjén is. Ezeknek a teameknek azonnal mozgósíthatónak, bevethetőnek, cselekvőképesnek kell lenniük. Nem csak úgy „fejből”, hanem előre elkészített operatív cselekvési program alapján.

Fehér-borítékok kulcsszerepben

Még „békeidőben” szükséges elkészíteni az úgynevezett fehér-borítékokat, amelyeket válsághelyzetben kell felbontani. Ezek a borítékok mind összvállalati, mind nagyobb szervezeti egységek szintjén tartalmazzák a sürgősségi teendőket, ezek folyamatait, az értesítési rendszert, a kommunikációs eszközöket és -csatornákat, a felelősöket stb. Ezeket a vészforgatókönyveket tartalmazó „fehér borítékokat” érdemes minden cégnek elkészítenie, hiszen alkalmazásukkal elkerülhető a pánik, a kapkodás, szervezetten kézben tarthatóak a zavartalan működésfenntartási tennivalók.

Talán a legfontosabb kísérő mechanizmus a kommunikáció. Erről a tevékenységről is szükséges készíteni tartalmas „fehér-borítékot”, ugyanis a tartalmas, időben történő, részletes, nyugodt és őszinte kommunikáció elősegítheti a válság elkerülését, illetve a kilábalást. A válságtanácsadási és a válság kommunikáció külön szakma, nem elegendő a jó kommunikációs készség, a kommunikátoroknak rendelkezniük kell válságmenedzselési ismeretekkel is.

Nem kerülhető el a válságtanácsadás során azoknak a személyeknek a kijelölése, akik rendelkeznek a válságmegelőzéshez és a -kezeléshez szükséges ismeretekkel. Ezek a munkatársak nem minden esetben a felső vezetésből kerülnek ki. Egy hazai válságtanácsadó véleménye szerint „a háborúra a békeidőben kell felkészülni, ennek jegyében nem csupán a kommunikáció, hanem a vezetés és a teljes szervezeti kultúra területén is szükséges a változás. Egy krízist nem könnyű jól kommunikálni és megelőzni, ugyanakkor a túlélésből a márka és a vállalat is profitálhat. A válságra és az abban való működésre minden kollégát fel kell készíteni éppen úgy, ahogyan a front office-ban dolgozó banki alkalmazottakat is tréningezik arra, mit tegyenek – mondjuk — terrortámadás idején. Békeidőben egy vállalat életében a belső aktivitások jelentős részét a tréningek teszik ki. Az okos cégek évente szerveznek krízistréningeket, a multik és tőzsdei vállalatok esetében ez egyenesen kötelező.

Nagyon fontos kísérő projekt a kockázatkezelés, amelyre minden üzleti körülmény között fel kell készülni. A kockázatkezelés nem csak a felsővezetés feladata, hanem ebből a tevékenységből szinte minden dolgozónak ki kell vennie a részét, válsággyanús helyzetekben a fehér borítékban foglaltak szerint.

A PWC felmérésének fontosabb megállapításai

A PWC tavaly a világ 73 országában 29 ágazatra kiterjedő válságfelmérést végzett, amelyben csaknem háromezer vállalati felsővezető vett részt. Néhány fontosabb megállapítás a pandémia okozta válság válasz-elemzéseiből. A válaszadók több mint 70 százaléka szerint a válság kedvezőtlenül érintette cégét, mintegy 20 százalékra tehető azon vállalatok aránya, amelyeket viszonylag kedvezően érintett a krízis (gyógyszeripar, vegyipar, egészségügy egyes ágazatai stb.). A vállalatok 62 százaléka rendelkezett válságtervvel, amelyeknek igencsak hasznát vették. De: a vezetőknek csak 35 százaléka találta egyértelműen hibátlannak, teljesen használhatónak vállalata válságkezelési tervét. A válaszadók 82 százaléka hangsúlyozta, hogy a válságkezelésben megkülönböztetett fontossága volt és van a vállalati és a személyes rugalmasságnak.

Minden cégvezető hangsúlyozta a válaszában, hogy a dolgozók irányába is kiemelt jelentősége van a folyamatos és tisztességes kommunikációnak. Több mint érdekes, hogy a válaszadók 95 százaléka szükségesnek tartja saját válságkezelési ismereteinek, képességeinek fejlesztését.

Beigazolódott az is, hogy a válságtervvel rendelkező cégek, a többieknél gyorsabban, eredményesebben tudnak reagálni a válság romboló hatásaira, következményeire. Minden válaszadó kiemelte annak fontosságát, hogy a válságkezelő csapatok ismereteit, informáltságát naprakészen kell tartani békeidőben is. Egyébként a megkérdezett vezetők döntő többsége korábban számított arra, hogy két éven belül valamilyen válságra sor fog kerülni, természetesen nem a pandémiára gondoltak.

Ahogy a McKinsey látja

A McKinsey globális tanácsadó cég nemrégiben a „szokásos” válságmegelőzési, -kezelési tanácsokon kívül az alábbiak figyelembevételét is javasolta:

  • erre biztosan szükség van a cégnél? (beszerzések, juttatások, létszám stb.)
  • pénzt kérni olyanért, amiért eddig nem kért a cég
  • jó munkaerőt találni, változtatni a napi munkameneten
  • a marketing folyamat optimalizálása, és összpontosítás a meglévő vevőkre
  • új szerződések, együttműködések létrehozása
  • automatizálj, amit csak lehet!
  • teljesen új szolgáltatást, terméket, üzleti modellt kitalálni, bevezetni

Fontos feladatok a válságkezelés idején

A válságtanácsadók gyakran hívják fel a figyelmet arra, hogy a válság idején is fontos feladat a cég imázsának, a termékek és a szolgáltatások brandjének a megőrzése. Miközben erős, keresztfunkcionális válságkezelő csapatokat kell létrehozni, szükséges azonosítani a hibázási lehetőségeket is. Nem kevésbé fontos a működő- és fizetőképesség megőrzése. A folyamatos kockázatkezelés, kockázatelemzés, az ellátási láncok megőrzése és „karbantartása”, a bizonytalanság menedzselése, valamint a piacok megtartása és az új piaci lehetőségek feltárása ugyancsak fontos része a válsággal kapcsolatos tevékenységeknek.

A pandémia okozta válság bebizonyította, hogy azok a cégek kerülhetik el nagyobb valószínűséggel a csődöt, amelyek erős vállalati kultúrával rendelkeznek, előtérbe helyezik a cég értékeit, válságtervvel rendelkeznek, folyamatos kockázatelemzést végeznek a felsővezetők. Nagyon fontos a vállalati kommunikátorok személyisége, szakmai hozzáértése. Fontosak a gyors válaszok, a kommunikáció nem lehet kamu, nem lehet hazug és nem lehet elterelő. A vezetőknek folyamatosan „szem előtt” kell lenniük, nem lehetnek láthatatlanok a dolgozók számára.

Csodák helyett válságtanácsadás, válságkezelés

Nem tudható, hogy a még le nem csengett COVID-19 járvány és a mind kegyetlenebb orosz háború mellett, után milyen válságokkal kell szembenéznie a világnak, az üzleti életnek. Annyi azonban bizonyos, hogy jócskán felértékelődtek a válságtanácsadási és -kezelési ismeretek, szolgáltatások. Csodák persze ezen a területen sem várhatók, de karbantartási és cégmentési tevékenységek igen.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.huDr. Gonda György CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Itt az amerikai letiltás, de a Kaspersky tagadja, hogy kiberveszélyt veszélyt jelentene

A Kaspersky kiberbiztonsági cég tagadta, hogy biztonsági kockázatot jelentene,...

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben

A különleges leletet már a Múzeumok Éjszakáján megnézhetik az érdeklődők a veszprémi várnegyed Work in Progress kiállításán

Nem vagyunk Európa legszegényebb országa

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt.

Gyengüléssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken

Az euró jegyzése péntek reggel 396,58 forintra gyengült a csütörtök kora esti 396,80 forintról.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...