Hirdetés
Kezdőlap HR Családtámogatás cafeteriával
No menu items!

Családtámogatás cafeteriával

A cafeteria jelenlegi kedvezményeinek megőrzése a családtámogatás hatékony formája lenne – állítja a szakértő. Elemzés.

A 2019-re beterjesztett költségvetés legfontosabb céljaként a kormány a családok megerősítését jelölte meg. Ennek keretében növelné a családok támogatását, ösztönözné a gyermekvállalást, elősegítené a munkahelyteremtést.

Így még kevésbé érthető, hogy az adótörvények módosításával miért veszik el ugyanennek a lehetőségét a munkáltatóktól. A beterjesztett módosítás indoklása csupán a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását tűzi ki célul, annak indokára nem ad választ.

Legfeljebb az eddig elhangzott nyilatkozatok utalhatnak a javaslat miértjére.

„A munkáért munkabér jár mindenkinek, ami nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal.” (Pénzügyminiszter)

Ezt a követelményt azonban – a Munka törvénykönyve mellett – eddig is tartalmazta az Szja törvény 1.§ (10) pontja. A jogszerűen eljáró vállalkozásoknál a cafeteria nem a munkabért helyettesíti, hanem azon felül, valamely munkáltatói célok elérését szolgálja (munkaerő megszerzése, megtartása, szociális célú támogatás, gondoskodás, ösztönzés, motiváció), ami lényegesen több a különféle utalványoknál.

A cafeteria rendszernek éppen az a lényege, hogy a munkáltató a saját prioritásai alapján eldönti, hogy milyen juttatásokat kínál fel, és a munkavállalók a saját körülményeiknek, élethelyzetüknek megfelelően választanak ezek közül. Előfordulhat, hogy a választható juttatások között például utalványok nem is szerepelnek.

Egyébiránt azok az utalványok, amelyek nem célzottan valamilyen termék vagy szolgáltatás juttatását valósítják meg (hanem bármire elkölthetők, és így alkalmasak lehetnek a munkabér egy részének helyettesítésére), eddig sem feleltek meg a törvényi előírásoknak. Ez azonban már az utalvány kibocsátójánál is könnyen kontrollálható.

„Jellemzően nem az arra rászorulók részesülnek cafeteriában. A cégek töredéke fizet ilyen juttatást, ahol a dolgozók átlagos jövedelme magas.” (Pénzügyminisztérium)

Nem ismert, hogy milyen statisztika támasztja alá ezt a megállapítást, de a közepes és nagyvállalati körben legalábbis megkérdőjelezhető. A vállalatok nagy része már csak a munkaerőpiaci verseny miatt is bevezette a cafeteria rendszert. Egy nagyobb vállalatnál pedig nem jellemző a teljes létszámra a magasabb jövedelem, sőt. A munkavállalók többsége az átlagos vagy átlag alatti jövedelem kategóriába tartozik, gondoljunk csak egy ipari üzemre vagy egy áruházláncra, de akár egy szállodára.

„Senki sem veszi el a cafeteriát az emberektől, a cafeteria mennyisége nem változik.” (Miniszterelnök)

Ennek kijelentésekor a kormányfő vélhetően arra gondolt, hogy az adótörvény tervezet szerint megmarad az a 450 ezer forintos maximális éves keret, amelyet eddig is SZÉP-kártyára – 2018-ban még a 100 ezer forint készpénzzel együtt– lehetett kedvezményesen adni. A többi juttatási forma nem tartozott a 450 ezres korlát alá.

Azt, hogy egy cégnél mekkora a cafeteria keret, nem határozza meg az adótörvény, lehet több is, kevesebb is, a munkáltató döntésének függvényében. Tekintve azonban, hogy a javaslat szerint az egyetlen juttatási forma a SZÉP-kártya maradna, a cafeteria értelemszerűen megszűnne, hiszen annak éppen a többféle juttatásból történő választási lehetőség az értelme. (A SZÉP-kártya három zsebe közötti választást nem nevezném cafeteriának.)

Abban is ellentmondás látszik, hogy éppen a SZÉP-kártya az, amelyet a magasabb jövedelműek választanak előszeretettel. Ezzel az ő juttatásaik maradnának meg, a kisjövedelműek között népszerű elemek pedig megszűnhetnek.

„Adminisztráció csökkentés”

Elhangzott még indokként a munkáltatók adminisztratív terheinek csökkentése. Tekintve, hogy cafeteria rendszert működtetni, juttatásokat adni nem kötelező, a munkáltatók a döntésükben nyilván azt is mérlegelték, hogy ez mivel jár. Egy észszerűen kialakított és üzemeltetett cafeteria rendszer adminisztrációja közel sem jelent akkora plusz terhet, ami ne térülne meg sokszorosan a vállalat munkaerőgazdálkodásában és teljesítményében.

Abban az esetben viszont, ha a munkáltató valamilyen okból jövőre is fenntartja az eddigi juttatásokat (például mert kötelezettséget vállalt a kollektív szerződésben), a bérszámfejtésénél sokkal több bonyodalomra számíthat. A törvénymódosítás ugyanis nem azt jelentené, ahogy sokan gondolják, hogy a munkáltatónak kell csak több adót fizetni ezután, hanem a SZÉP-kártyán és az óvoda/bölcsőde támogatáson kívüli minden egyéb juttatásra a munkavállalótól is le kell vonni az adót és járulékot a neki kifizetésre kerülő munkabérből. Ez pedig mind a bérszámfejtés technikájában, mind a munkavállalók felé történő kommunikációban igen sok problémát vetne fel.

Természetesen a juttatások adminisztrációját lehetne egyszerűsíteni, amelyre az óvoda/bölcsőde számlák vonatkozásában történt is előrelépés. De itt is érdemes tisztázni, hogy az adminisztráció elsősorban nem a cafeteriához mint rendszerhez, hanem az egyes juttatásokhoz fűződő adójogi kötelezettségekhez kapcsolódik

Visszatérve a családok megerősítésére, a jelenlegi szabályok alapján a munkáltató többféle juttatással célzottan és hatékonyan támogathatja a munkavállalókat és családjukat. Ezeket az eszközöket célszerű lenne meghagyni a munkáltatóknak. Egyrészt mert ők tudják a legjobban megítélni, mivel tudják a valóban segíteni a dolgozóikat, másrészt az állami támogatások mellett anyagi forrásaikkal is jelentős mértékben hozzájárulhatnak a célok eléréséhez.

A jelenlegi szabályozás alapján kifejezetten családtámogató juttatások:

A lakásszerzés (vásárlás, építés, hiteltörlesztés) támogatása, amellett, hogy elősegíti a fiatalok lakásszerzését, és ezzel a családalapítást, az idősebb munkavállalóknak is megkönnyíti a régebbi, még kedvezőtlenebb hitelek törlesztését. Ennek a támogatásnak komoly munkaerőmegtartó hatása is van. Egy-egy munkáltatónál a 30%-ot is eléri a lakáscélú támogatásban részesülők száma.

A mobilitási célú lakhatási (albérlet) támogatás első sorban azoknak a családoknak jelent nagy segítséget a megélhetésben, akik távoli kis településeken élnek és napi bejárással nem találnak munkalehetőséget.

Az iskolakezdési támogatás megszűntetése még kevésbé indokolható, amikor a bölcsődés és óvodás gyermekek szülei továbbra is kaphatnak adómentes támogatást.

A diákhitel, mint egészen friss támogatási forma a fiatal munkavállalókat segíti, köztük például azokat a munkába visszatérő kismamákat, akik a diákhitel elengedésében nem részesülnek.

Az egészségbiztosítások és egészségpénztári befizetések nem csak a munkavállaló, hanem egész családja számára jelentenek támogatást éppen akkor, amikor egészségügyi okokból kerül a család nehéz helyzetbe.

Az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetés sok nagyvállalatnál hosszú múltra visszatekintő tradíció. A munkáltatók ezzel is kifejezik megbecsülésüket azoknak a dolgozóiknak, akik akár évtizedeken keresztül hűek maradtak a céghez, így gondoskodva méltó nyugdíjaskorukról.

A munkáltatók ezeknek a juttatási formáknak az alkalmazásával tudják elérni, hogy az ilyen célra szánt összegek, valóban erre is fordítódjanak, ami sem SZÉP-kártyával, sem a cafeteria munkabéresítésével nem garantált.

Az már csak plusz adalék, hogy munkabérként csak akkora terhet vállal egy vállalkozás, amit tartósan ki tud termelni. A juttatások forrása viszont rugalmasan alakulhat a cég gazdasági eredményei függvényében.

Összességében mind gazdaságilag, mind társadalmilag hasznos lenne, ha továbbra is megmaradna a munkáltatók családtámogatási eszköztára is.

Király Ágnes okleveles adószakértő a Top Cafeteria ügyvezető igazgatója

Kapcsolódó cikkünk:

Mi lesz, ha gyakorlatilag nem lesz cafeteria?

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Húsvéti programokkal várják a családokat a nemzeti parkok

A négynapos hétvégén is nyitva lesznek a látogatóközpontok és tematikus túrákkal várják a kirándulókat.

A Bükk-vidék Geopark elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet

A geoparkok fontos szerepet töltenek be a vidéki térségek fejlesztésében a földtudományi értékekre alapuló, a helyi szolgáltatókat helyzetbe hozó fenntartható geoturizmus által

Baj van: több büntetést szabott ki a Nébih

Egy kicsivel rosszabbak lettek a számok, mint korábban, ez valószínűleg annak a kereskedői viselkedésnek köszönhető, amivel megpróbálják a fogyasztás visszaesése miatt kiesett nyereséget visszapótolni

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Hírek

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Gazdaság

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody’s

A hitelminősítő kiemeli, hogy az OTP finanszírozása stabil, és mindenekelőtt a betétállományra épül.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önállóan működik tovább

A költségvetés biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez

A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.