A globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol; a monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és a következő hónapokban ezek alapján dönt a monetáris kondíciók további módosításáról – közölte a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését követő közleményében.
Keddi kamatdöntő ülésén az MNB Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal, 11,50 százalékra csökkentette az alapkamatot, és ugyanilyen mértékben vágta vissza a kamatfolyosó két szélét is. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak és megegyezik az októberi kamatcsökkentés ütemével.
Az indoklásában ismertették, az erőteljes dezinfláció és a pénzügyi piacok stabilitása lehetővé tette, hogy az MNB az alapkamat további csökkentésével folytassa a monetáris kondíciók alakítását. Hozzátették, hogy ugyanakkor a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják.
Megjegyezték azt is, a dezinfláció gyorsulásával a hazai reálkamat tovább emelkedett; a pozitív reálkamat pedig segíti az infláció további csökkenését.
A világgazdasági kereslet gyengülése, a nyersanyagárak tavalyinál alacsonyabb szintje, valamint a nemzetközi szállítási költségek korrekciója az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat a testület szerint. Ugyanakkor a nyersanyagárak változékonysága fennmaradt, ami változatlanul kockázatot jelent inflációs szempontból. A lassabban mérséklődő maginflációs mutatók arra utalnak, hogy az árstabilitás újbóli elérése várhatóan általánosan elhúzódó folyamat lesz – összegezte a grémium.
Közölték: a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság a szeptemberi kamatdöntés óta változékony. A globális pénzpiaci hangulatot jelentős mértékben befolyásolták a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások: a Federal Reserve és az európai Központi Bank elérhette a kamatpálya tetejét, ugyanakkor a monetáris kondíciók mindkét jegybank kommunikációja alapján tartósan szigorúak maradnak – jelezték.
A magyar makrogazdasági folyamatokat értékelve megjegyezték: mind az októberi teljes infláció (9,9 százalék), mind a maginfláció (10,9 százalék) a szeptemberi Inflációs Jelentés előrejelzési sávjának kedvezőbb, alsó felében volt, és a mindkét inflációs mutatóban tapasztalható, havi alapú átárazások az októberre jellemző historikus átlag alatt maradtak.
A szigorú monetáris politika, a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása, a tavalyinál alacsonyabb nyersanyagárak és a visszafogott belső kereslet egyre szélesebb körben fejt ki erős dezinflációs hatást, és a következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció csökkenése – írták.
A jegybank várakozása szerint az éves infláció 2023 év végére 7 százalék körüli szintre süllyed, míg éves átlagban idén 17,6-18,1, 2024-ben 4,0-6,0 százalék között alakulhat, és várhatóan 2025-ben tér vissza a három százalékos jegybanki toleranciasávba: 2025-ra az MNB 2,5-3,5 százalék közötti sávba várja az inflációt.
A tanács előrejelzése szerint a 2023-as gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági termelés jelentősen javítja, és az év végi lassú élénkülésében szerepet játszik a szeptembertől növekvő reálbér-index is. A magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban a szeptemberi Inflációs Jelentésben közölt sáv – mínusz 0,5 és plusz 0,5 között – alsó felében várható.
Az infláció mérséklődése és a belső keresleti tételek helyreállása támogatja a jövő évi és a 2025-es GDP bővülését, amely egyaránt 3,0-4,0 százalék között alakulhat az előrejelzések szerint. Hozzátették: a kiépülő új exportkapacitások termelésének felfutásával az exportpiaci részesedés várhatóan tovább emelkedik és a normalizálódó világgazdasági környezettel együtt támogatja a külső egyensúlyi folyamatok fennmaradását.
A trendszerűen javuló külső pozícióhoz a tavalyinál számottevően alacsonyabb energiaárak, az energiafogyasztás alkalmazkodása, a visszafogott belső kereslettel összhangban szűkülő importigény és a közúti jármű- és akkumulátorgyártás felfutó exportja egyaránt hozzájárul – írták.
Az MNB prognózisa szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP 1 százaléka alá mérséklődik, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul.