Az év eleje a tervezés, optimalizálás, a bérfejlesztési döntések időszaka a cégek életében. Szakértők szerint sok kis- és közepes vállalkozásnál kihasználatlanul maradnak olyan lehetőségek, amelyek adókedvezményeket jelentenek, miközben a munkavállalói elégedettséget is növelnék. A januártól elérhető lakhatási támogatás előnyeiről még sok a kérdés, de számos egyéb adómentes juttatásból valódi előnyt kovácsolhatnak a vállalkozások, ha a számok mellé HR-tudatosság is párosul.
Az inflációkövető bérfejlesztés mellett olyan adómentes juttatási lehetőségek közül is választhatnak a munkáltatók, mint például a bölcsődei támogatás vagy a kerékpárhasználat. A szakértő szerint a január tökéletes időpont arra, hogy a cégvezetés kikérje a tanácsadók véleményét a béren kívüli juttatási lehetőségekről, de általánosságban elmondható, hogy ennél a folyamatnál a legtöbb esetben egyelőre az adózási szempont az elsődleges, nem pedig a HR.
„Azt látom, hogy sok KKV-nál a HR terület egy teher és sokszor a cég mérete sem indokolja, hogy önálló HR-osztályt működtessenek. Pedig ha a pénzügyi és a humán terület elkezd együtt gondolkodni, akkor teljesen más eredmény születhet meg a folyamat végén, támogatva a cégvezetés valódi célját” – hangsúlyozza az ICT Európa cégcsoport HR-osztályának vezető HR tanácsadója.
A béren kívüli juttatás nem lehet teljesítményalapú
Lovász Tibor példaként említette az egyik népszerű béren kívüli juttatási formát, a BKK-bérletet. „Ha egy vállalat ezt választja a lehetőségek közül, akkor nem mérlegelhet, mert az mindenkinek jár a cafeteriaszabályzatban meghatározott előírások szerint, ráadásul bérként is adózik.”
A szakértő szerint egy ilyen támogatás akár kontraproduktívvá is válhat, hiszen a felülteljesítő munkatársak azt érezhetik, hogy feleslegesen végzik 120 százalékon a munkájukat, a juttatást az is ugyanúgy megkapja, aki kevésbé lelkiismeretes.
„Jellemző, hogy a munkáltató ilyenkor tanácstalan, mert szeretné megtartani, lelkesnek látni a munkavállóit, bevezetett egy juttatást, pénzt szánt rá, mégis azt látja, hogy a legjobbak kevésbé motiváltak.”
Ilyen esetben igazán hasznos, ha a HR és a pénzügyi terület együtt gondolkodik, mert Lovász Tibor szerint, ha a költséget másképp osztják el – nem csak az adózási, hanem a humán erőforrás igényeket is figyelembe véve, meghatározva a hosszú távú célokat – valóban motivációként tekinthetnek a munkavállalók a cég által nyújtott juttatásokra.
Csapatépítés, kismama onboarding
Egy jól összeállított, vonzó és ösztönző juttatási csomag növelheti a munkavállalói jólétet, erősítheti a lojalitást, miközben csökkentheti a vállalat bérköltségeit. Lovász Tibor a jó példák között sorolta a bölcsődei támogatásra épített komplex programot, a céges edzőtermek kialakítását, csapatépítő programok szervezését.
„A bölcsődei támogatás és a kerékpárhasználat adómentesen adható, mindkettő akkor lehet igazán hatékony, ha az adóügyekkel és a személyzeti kérdésekkel foglalkozó szakemberek együttműködésével valósul meg a juttatási forma. Ha a HR-es munkatársak folyamatosan tartják a kapcsolatot a kismamákkal, meghívják őket a céges rendezvényekre, a visszatérésükkor képzéseket szerveznek számukra, akkor azt érezhetik, hogy fontosak a cégnek, számítanak rájuk. Ennek a folyamatnak a megkoronázása lehet a bölcsődei ellátás támogatása, de fontos, hogy a munkáltató ne az adóelőny szemszögéből közelítse meg ezt a juttatási formát.”
A kerékpár támogatás is egy olyan béren kívüli juttatási forma, ami adómentességet élvez, egy jó tervvel kiegészítve pedig kellően motiválhatja is a munkavállalókat.
„Ha a munkáltató szán időt arra, hogy megtervezzen egy ingyenes, színvonalas csapatépítő programot, például a Velencei-tó körbe tekerését, ahol közös élményeket szerezhetnek a kollégák és emellé még akár egy kampányt is társít, mint a „bringázz a munkába”, akkor sokat tesz az alkalmazottai egészségéért, a közösségért, a bicikliket pedig a cafeteriaszabályzatban meghatározottak szerint oszthatja szét, adómentesen” – magyarázta Lovász Tibor.
Már adható a lakhatási támogatás
A munkáltatók 2025. január 1-től évente 1,8 millió forinttal támogathatják a 35 év alatti dolgozóik lakhatását. Így az alkalmazottak lakásbérleti díjához vagy a lakáscélú hitelének törlesztőrészletéhez járulhatnak hozzá, a SZÉP-kártya adószabályai szerint.
„HR szempontból a legnagyobb kérdés, hogy mi történik, amikor valaki elveszti a jogosultságát, mert például betölti a meghatározott 35. életévét, vagy kifut a lakáshitele, megszűnik az albérlete” – fogalmazott a HR tanácsadó. „Vajon felvállalják-e a munkáltatók, hogy ezt követően bérré alakítják a juttatást, vagy más konstrukcióban, például munkáltatói kölcsönben gondolkodnak? Egyelőre nincs tapasztalat, a januári bérfejlesztéseknél vélhetően kevés cég fogja még alkalmazni, de ezt a juttatási formát is érdemes adóügyekkel és a személyzeti kérdésekkel foglalkozó szakemberek közös döntéseként bevezetni és hosszú távra tervezni” – emelte ki a szakértő.
Egy jól kialakított, adóhatékony juttatási rendszer nemcsak a költségeket csökkenti, hanem hozzájárul a munkavállalói elégedettség növeléséhez is, ami közvetlenül hat a fluktuáció csökkentésére és a kulcsemberek hosszú távú megtartására. A valós igények felmérése után kialakítható az optimális juttatási csomag. Az ICT Európa cégcsoport Synergy HR + TAX, humánerőforrás és adótanácsadói szakterületek szoros együttműködésén alapul szolgáltatása, hatékony megoldást kínál ezekre a kihívásokra.