Ki ne emlékezne arra, hogy a COVID-19 járvány idején szerte a világon százmilliók, idehaza százezrek dolgoztak otthonról, s a home office kifejezést sokan akkor ismerték meg. A pandémia csillapulásával, majd csaknem megszűnésével új világ köszöntött be a munkavégzési szokásokban és az irodapiacon: csökkent az otthonról dolgozók száma, ugyanakkor nagy gyorsasággal terjedt el a hibrid, vagyis a vegyes munkavégzés. Hetente néhány nap otthon, néhány nap az irodában. Napjainkban pedig – távolról sem önkéntesen – megindult a „népvándorlás” az irodák felé.
A pandémia idején az otthonról dolgozóknak a telefon mellett az internet, a Zoom, a Teams és a többi platform jelentette a kapcsolatot a cégükkel, az ügyfeleikkel és az üzleti világ más szereplőivel. Magyarországon az otthonról dolgozók jelentős részét azok tették ki, akik internetkapcsolaton alapuló távmunka vagy home office keretében végezték munkájukat. Számuk a járvány megjelenésekor ugrásszerűen megnőtt: a 2020 februárig még 100 ezer körüli létszám már márciusban több mint háromszorosára duzzadt, majd májusban érte el a csúcsát, amikor közel 760 ezer főt, a foglalkoztatottak 17 százalékát érintette.
Távmunka, home office, hibrid munkavégzés
Első pillantásra nincsen különbség a távmunka és az otthoni vagy hibrid munkavégzés között, de jogi szempontból két fogalomról van szó. A távmunkavégzés a Munka Törvénykönyvében szabályozott, úgynevezett atipikus foglalkoztatási forma. A munkavállaló a munkáltató telephelyétől távol – jellemzően otthonról – dolgozik, akár teljes, akár részmunkaidőben. Ezzel szemben a home office és a pandémia csúcspontja után világszerte gyorsan elterjedt hibrid munkarend nem jogi kategória, hanem munkaszervezési megoldás, amelynek keretében a dolgozó egyes napokon az irodában, más napokon pedig otthon végzi a munkáját.
A hibrid munkavégzés (2 nap otthon, 3 nap iroda, vagy 3 nap otthon, 2 nap iroda és egyéb variációk) mára a legtöbb szellemi munkát végző dolgozó esetében általánossá vált. A kutatások szerint a dolgozók többsége vegyesen, részben otthonról, részben irodából végzi a munkáját. A vezetők azonban sokszor nehezen tudják átlátni, ki mikor van bent, és ténylegesen mennyit használják az irodai tereket.
A Teams kommunikációs rendszer viszonylag új funkciója segíthet az iroda kihasználtságának és a munkacsapatok koordinációjának javításában. A Teams automatikusan felismeri, ha egy dolgozó a vállalat WiFi-hálózatára csatlakozik, és ennek alapján frissíti az illető tartózkodási helyét. Így a rendszer pontosan megmutatja, ki van bent az irodában, és ki dolgozik távolról. A vezetők így pontosabban tervezhetik a személyes megbeszéléseket is.
Dolgozói alapelvárás a rugalmasság
A munka világa az elmúlt negyedszázadban több változáson ment keresztül. Az igazán nagy fordulatot természetesen a járványhelyzet hozta el, aminek köszönhetően az otthoni munkavégzés lehetősége mára meghatározó tényezővé vált a munkavállalók számára. Miután a home office és a hibrid munkavégzés nyújtotta rugalmasság munkavállalói alapelvárássá vált, a szervezeteknél ideje azt is újra gondolni, milyen funkciót tölt be az iroda. (Ez utóbbi kérdéskörről később még lesz szó.)
Egyre több jel mutat arra, hogy a kizárólag otthoni munka jelentősen visszaesőben van, s megindult a „menetelés” a hibrid munkavégzés felé, sőt a vezetők nem kis része az ötnapos visszatérést az irodába fogadtatta el a dolgozókkal. Ez utóbbira mind több a példa (Amazon, Nike, UPS, Boeing, JP Morgan Chase, Walmart, Home Depot, idehaza a MOL, a MÁV-Volán csoport stb.), de egyelőre a hibrid „tarol”.
Hibrid-körkép
Számos tényező, például a népsűrűség, a lakások mérete és a kulturális normák is meghatározzák, hogy egy-egy országban visszatérnek-e a munkavállalók az irodákba vagy sem. Van, ahol 1,6 nap/hó, másutt 4 vagy 6 nap/hó a távmunka aránya. Hogyan alakult, alakul a hibrid munkavégzés globálisan?
A New York Times cikke szerint a Stanford egyetem, az Ifo Institute és az Instituto Tecnologico Autonomo de Mexico felmérése 34 országban 42 000 munkavállalót vizsgált. A kutatásból kiderült, hogy a népsűrűség, a Covid miatti lezárások hosszúsága és az adott országban érvényesülő munkavállalói jogok is meghatározzák, hogyan alakult és alakul egyes régiókban a hibrid munkavégzés.
Ezzel szemben például Dél-Koreában mindössze átlagosan 1,6 napot tölthettek egy hónapban távmunkával a munkavállalók, Nagy-Britanniában pedig 6 napot. Japánban 2 nap az átlag, Tajvanon 2,6, Argentínában és Dél-Afrikában 3,6 nap, Németországban átlagosan négy nap egy hónapban. Több országban szakszervezeti megállapodások segítségével alakultak ki a hibrid munka keretei.
Ausztráliában a távmunka havonta 5,2 nap, az Egyesült Államokban pedig havi 5,6 nap az átlag. (Érdemes megemlíteni: a kutatásban egy cég ügyvezetői azt nyilatkozták, hogy bár ők nem tették kötelezővé a visszatérést az irodába, a dolgozók mégis úgy érzik, ha nem járnak be, kimaradnak valamiből, például csapatépítésből, innovációból, folyósói „hírekből”, anyagi elismerésből.)
A felmérés szerint az ázsiai országokban összességében a munkáltatók kevésbé tették magukévá a home office és a távmunka gondolatát az európai és az amerikai kontinens munkaadóihoz képest. A kutatók úgy vélik, hogy a lakhatási körülmények is szerepet játszanak a munkába való visszatérési szokásokban. Például az USA külvárosi részein, ahol az embereknek nagyobb otthona és akár otthoni irodája van, a munkavállalók lassabban mennek vissza az irodákba. A sűrűn lakott városokban, különösen Ázsiában, általában magasabb az irodába való visszatérési arány, gyakran azért, mert az alkalmazottak nehezen tudnak hatékonyak lenni a sok családtaggal megosztott kis lakásokban.
A hibrid nem juttatás, hanem életforma
A munkavállalók többsége nagyon szereti a home office-t, de a vállalatok inkább csak megtűrik azt. A home office népszerűsége tehát évek óta töretlen a dolgozók körében, de a szervezetek egyre kevésbé lelkesek miatta. Mind több vállalat szigorít, csökkenti az otthoni munkavégzés lehetőségét, miközben a hibrid modell népszerűsége növekszik.
Az otthoni munkavégzés és a rugalmas munkarendek felfelé ívelő trendje viszont egyes kutatások szerint megtorpanni látszik. Globálisan egyre több munkáltató állna vissza az irodai létre, a dolgozók azonban nagyon is szeretik a mostani hibrid és távmunka lehetőségeket.
Az, hogy egy vállalat milyen mértékben tudja bevezetni a hibrid modellt, számos tényezőtől függ: például a vállalati politika, a szervezeti struktúra, a szükséges kommunikáció a csapatok között, az alkalmazottak által elvégzett feladatok típusa, szakmai karrierjük szakasza, valamint a munkavállaló személyes elkötelezettsége és lojalitása stb. – ezek mind befolyásoló szempontok.
Az egyik hazai ingatlan-menedzsment cég ügyvezető igazgatója szerint „a hibrid munkavégzés nem múló trend, hanem a munkakultúra új valósága – de messze vagyunk még attól, hogy végleg kialakuljon az egyensúly. A munkáltatók egyre inkább szeretnék visszahívni a kollégákat az irodába, részben a hatékonyság, részben a csapatkohézió erősítése miatt. A munkavállalók viszont nem szívesen adnák fel azt a rugalmasságot, amit az elmúlt években kivívtak maguknak”.
A hibrid munkavégzés és a home office a munkavállalók számára nem juttatás, hanem életforma, életvitel. Munkáltatói oldalról nézve pedig a munka-magánélet egyensúly megteremtésének eszköze. A vállalatok jól tudják, hogy nagyon kell a munkáltatói márkaépítéshez ez az egyensúly.
Egy KPMG-felmérésben megkérdezett amerikai vezérigazgatók 79 százaléka arra számít, hogy a következő három évben a munkakörnyezet az irodába való teljes visszatérés irányába fog elmozdulni, 17 százalékuk hibrid megközelítést vár, 4 százalékuk pedig teljesen távmunka-kultúrára számít.
A visszatérés előnyei
Milyen tényezők késztetik a vállalatokat, hogy visszatérjenek az irodákba? A számos előny közül érdemes kiemelni:
- a céghez való tartozás érzésének fenntartása
- a munka és a magánélet egyensúly biztosítása
- segítségnyújtás az új alkalmazottak felvételében
- könnyebb csapatvezetés a nem szétszórt működési rendszerben
- hatékonyabb kommunikáció a csapatok között és lehetőség spontán, azonnali megbeszélésekre
- a vállalaton belüli zavartalan információáramlás biztosítása
- a csapatokon belüli kötelékek kiépítése
Milyen előnyökkel jár az alkalmazottak számára, ha bejárnak az irodába? Néhány előny:
- fejlődésük támogatása szakmai pályafutásuk korai szakaszában
- napirendjük rendszeresebbé válása
- a munka-magánélet egyensúly biztosítása
- részvételi lehetőség az innovációban
- lehetőség a hálózatépítésre és a spontán elindított projektekben való részvételre
Ellentmondások, nehézségek
Látnivaló, hogy a széleskörű felmérések egymással összehasonlítva is sok ellentmondást tartalmaznak. Az International Workplace Group (IWG) tanulmánya egy felmérés alapján rámutat arra, hogy a munkavállalók következő generációja egyértelműen megfogalmazta véleményét: a munkavégzés helyének és módjának rugalmassága nem választás kérdése, hanem alapvető szükséglet. A mai fiatalok úgy nőttek fel, hogy szüleik rengeteg időt és pénzt fordítottak hosszadalmas napi ingázásra – ám a digitális technológia mára ezt teljesen feleslegessé tette.
Egy nemrégiben publikált amerikai kutatás szerint a home office-ban dolgozók 25 százalékának romlanak a szociális készségei az otthoni munkavégzés során. Ezek közé tartozik például a beszélgetések kezdeményezésének képessége vagy a szemkontaktus fenntartása. Az otthon dolgozó megkérdezettek egyötöde vallotta be: mentális egészsége romlott, míg kétharmaduk a társas kapcsolatokat hiányolta.
A felmérést szervező amerikai portál, a Resume Builder karriertanácsadója szerint leginkább azokat érinti a távmunka nehézsége, akik irodai környezetben kezdték a pályafutásukat. Egy kétmillió munkavállaló körében végzett kutatás alapján a teljes munkaidőben dolgozó távmunkások 35 százalékkal nagyobb valószínűséggel hagyták ott az állásukat, és 31 százalékkal kisebb eséllyel kaptak előléptetést 2023-ban, mint az irodában dolgozó kollégáik.
Átalakulóban az irodák szerepe
A home office és a hibrid munkavégzés nem hagyta érintetlenül az irodapiacot és magukat az irodákat sem. A Covid járvány óta az iroda szerepe megváltozott a cégek életében. A munkahelyválasztás legfontosabb kritériumai között szerepel az iroda lokációja, a környék szolgáltatásai, valamint az iroda nyújtotta élmények. Ez utóbbiak az elmúlt években egyre inkább felértékelődtek a dolgozók körében. Emellett egyre több cég látja be, hogy nincs szükség akkora irodára, amely az egész munkahelyi létszámot kiszolgálja, helyette a hibrid munkarendhez igazodva rugalmas, valós használaton alapuló térkihasználásban gondolkodnak.
Szakértők véleménye szerint a jövőben az iroda szerepe is átalakulhat: nem feltétlenül állandó munkakörnyezetet jelent majd, hanem közösségi és együttműködési pont lesz. Ugyanakkor vissza fog „épülni” az irodai kultúra, aminek több előnye is van: stratégiai megbeszélések, kreatív munka, ötletroham, csapatépítés, a közösséghez tartozás élménye stb.
A jövő irodáinak legfőbb értékét tehát már nem a befogadóképesség vagy a technikai felszereltség adja, hanem az, hogy mennyire sokoldalúan tudják kiszolgálni az adott vállalat igényeit. Kisebb, okosan kialakított terekre van szükség, olyan kiegészítő szolgáltatásokkal, amelyek a munkavégzés minden területét támogatják. Például ma már elvárás az is, hogy olyan konferenciaterem legyen az irodaházban, amely be van kamerázva és ahová online kapcsolattal akár több százan is becsatlakozhatnak egy-egy hibrid konferenciára. Persze az sem mellékes szempont, hogy az irodaméretek optimalizálása a létszámmal és a munkavégzési formákkal fontos költségcsökkenő tényező lehet. Sok vállalatnál a vezetés úgy gondolja, hogy a jövőben kisebb, rugalmasabb szervezetekkel kívánnak működni, miközben jelentős összegeket csoportosítanak át technológiai, technikai beruházásokra.
Az irányított hibrid munkavégzésé a jövő?
Munkaügyi szakemberek és a cégvezetők többségének véleménye szerint a munka jövője az irányított hibrid munkavégzés. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit szeretne, hanem arról szól, hogy a cég és a dolgozók közösen alakítják ki azokat a kereteket, amelyek biztosítják a megfelelő működést és az egyéni igények tiszteletben tartását is. Ilyen keret lehet az, ha a hét fix napjain elvárás az irodai jelenlét, míg a többi napról maga a munkavállaló dönthet (vagyis dolgozhat otthonról, vagy az irodából is).
Természetesen a hibrid munkavégzés sem „csodafegyver”, viszont megfelelő alkalmazás mellett idővel versenyelőnyhöz segítheti a szervezetet. A világjárvány után hét évvel a hibrid rendszer tehát nem a teljes home office finomított változata, sokkal inkább egy olyan szervezés, amely a rugalmasságot tartja kiemelten fontosnak, de eközben nem veszíti szem elől a hatékonyságot sem.
Fontos ezen kívül, hogy minden esetben személyre szabott szabályokat állítsunk fel. Vannak munkakörök, ahol nagyszerűen kivitelezhető a hibrid rendszer, míg más esetekben semmiképp nem adottak ehhez a feltételek. Elengedhetetlen emiatt, hogy minden egyes munkakör és munkavállaló esetében egyéni rendszer kerüljön kialakításra.
Mi a helyzet idehaza?
S végül egy rövid hazai körkép. A Gazdaság Kutató Intézet (GKI) 2025 szeptemberében készített reprezentatív felmérése szerint a munkavállalók 29 százalékának van lehetősége otthonról is dolgozni. (A lehetőség nem azonos a ténylegesen otthon dolgozók számával.) A közeljövő meghatározó trendje lehet Magyarországon is a fokozatos visszatérés az irodába, de az otthoni munkavégzés szerepe nem tűnik el.
A KSH adatai szerint a 4,6 millió munkavállalóból ma 350 ezer ember engedheti meg magának, hogy ne induljon el a munkába nap mint nap. A Központi Statisztikai Hivatal minden munkavállalóra kiterjedő felmérése szerint ez az összes magyarországi dolgozó 7 százalékát jelenti.
A Profession.hu kutatása pedig arra mutat rá, hogy a magyar munkavállalók, ha választhatnának, akkor 46 százalékuk dolgozna teljes vállalatot érintő hibrid munkarendben. Huszonöt százalék támogatná a jelenléti munkát, 14 százalék a kizárólagos távmunkát részesítené előnyben, 15 százalék pedig meghagyná, mindenki maga döntse el, hogy csak jelenléti, vagy csak távoli rendben dolgozik.
Ugyanebből az országos kutatásból az is kiderül, hogy a magyar munkavállalók 39 százaléka véli úgy, hogy kevésbé hatékonyan végzi a munkáját otthoni vagy távoli munkavégzéssel. Huszonhárom százalék mondta azt, hogy hatékonyabbak home office-ban, míg 38 százalék szerint ugyanolyan hatékonyan végzik/végeznék munkáját otthonról, mint a munkahelyükön.
Mindent összevetve: ma úgy tűnik, hogy idehaza és a nagyvilágban a jövő elsősorban a hibrid, rugalmas munkavégzésé, amely alkalmazkodik a különböző élethelyzetekhez és a piaci viszonyokhoz. Most és a belátható jövőben ebben a formában történik a visszatérés a megváltozott funkciójú irodákba.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
