Egy törvénymódosítás nyomán átalakul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) adózása, megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítók szövetsége szerint „az autósok terhei alapvetően nem változnak”.
A közlemény szerint a biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem a díj részeként kell megfizetni. A kgfb-vel összefüggő adóeljárási feladatokat pedig a jövőben is a biztosítók látják el.
A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás 2019. január elsejétől esedékes. Ha valaki 2018. december 30-án köti meg a kgfb szerződését, akkor a vásárló jövőre egész évben a 2018-as szabályok szerint fizeti az adót, amelynek mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot.
Az biztosítási adót beépítik, nem a díjon felül fizetendő. A törvény indoklása szerint a változás a költségvetés szempontjából nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) arra számít, hogy ha az egyéb feltételek nem változnak, mint például az egyéni bonus-malus díj akkor az autósok terhei alapvetően nem változnak.
Ugyanakkor – jegyezték meg az MTI-nek kiadott közleményükben – társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.
A szövetség 2017-es, őszi adati szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül, 4,7 millió magyarországi gépjármű 98,2 százaléka rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.
A több mint 86 ezer, kgfb-nélkül közlekedő jármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy arra az időre, amelyre nem volt biztosítása, fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Az ekkor okozott kárért a Mabisz jót áll – kifizeti a károsultnak-, ám vissza kell követelnie a kár okozójától. ezt az öszeget.
A fedezetlenségi díjat törvény szabályozza 2010. óta, mértéke a gépjármű teljesítményétől függően 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatóknál elérheti a napi 2100-2600 forintot is.