A jegybank elérte az inflációs célját, a következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik, az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik – áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, márciusi Inflációs jelentésében.
A gazdasági növekedés 2019-től fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad.
Az MNB a monetáris tanács kamatdöntő ülését követően nyilvánosságra hozta márciusi Inflációs jelentésének főbb számait. Ebben a korábban vártnál magasabb inflációt és gazdasági növekedést vár idén és jövőre. A legfrissebb Inflációs jelentés fő számai szerint az idei és a jövő évi infláció 3,1 százalék lehet, 2021-ben az előző előrejelzéssel megegyezően 3,0 százalék marad. A gazdaság idén 3,8 százalékkal bővülhet, az ütem 2020-ban 3,2 százalékra, 2021-ben pedig 3,0 százalékra lassul a prognózis szerint.
A jelentés szerint kettősség figyelhető meg az infláció és az adószűrt maginfláció alakulását meghatározó tényezőkben: a változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét.
Az éves fogyasztóiár-index 2018 közepe óta folyamatosan 3 százalék körül ingadozik. Az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalékra emelkedett, így az MNB elérte inflációs célját. Megismételték, az inflációt továbbra is változékony tételek befolyásolják, ezért a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet kapnak a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók.
Az EKB legújabb előrejelzése szerint a globális konjunktúra lassulása következtében az eurozóna inflációs alapfolyamatai várhatóan tartósan visszafogottak maradnak – írták.
Az MNB a lakossági hitelezés további növekedésére számít, amit a háztartások jövedelmének tartós bővülése mellett a hitelfelvételi hajlandóság emelkedése is magyaráz. 2019 második felétől a családtámogatási célokat szolgáló intézkedések a szabadfelhasználású, kedvezményes hitelekkel, valamint az otthonteremtési támogatás és hitelkeret jelentős bővítésével a fogyasztás, valamint a lakossági beruházások további emelkedését támogatják; a jegybank a fogyasztási ráta stabilizálódására számít.
A nemzetgazdasági beruházások bővülnek a teljes előrejelzési időszakban, az idén a beruházások növekedéséhez mindhárom szektor beruházási aktivitásának emelkedése hozzájárul, ugyanakkor 2020-tól a kormányzati beruházások mérséklődése visszafogja a nemzetgazdasági beruházások növekedési ütemét. Előretekintve a nemzetgazdasági beruházási ráta folyamatosan 25 százalék felett alakul – írták.
A februárban bejelentett kormányzati intézkedések a lakossági beruházás dinamikáját főként 2020-2021-ben emelhetik. Emellett a lakásépítési engedélyek állományának magas szintje és az újlakás-építések fokozatos felfutása szintén a lakosság élénk beruházási aktivitására utal, a lakásépítések 2020-ban tetőzhetnek – írták.
Az export 2019-ben elmaradhat a korábban feltételezett pályától, ugyanakkor az ipari alágazatok széles körét érintő új exportkapacitások kiépülésével és a szolgáltatásexport dinamikus bővülésével összhangban a kivitel stabilan bővül az előrejelzési időtávon, ami Magyarország exportpiaci részesedése további javulását jelenti.
Az import is tovább nő, ennek következtében várakozásaik szerint a nettó export 2019-ben enyhén lassítja a gazdaság bővülését, 2020-2021-ben azonban már pozitívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez.
2018-ban a mezőgazdaság teljesítménye pozitívan járult hozzá a GDP növekedéséhez, az idén – az ágazat átlagos teljesítményét feltételezve – a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása semleges lehet.
Az elmúlt időszakban a termelékenység bővült, azonban ez a folyamat inkább ciklikus tényezőkkel, mint a gazdaság versenyképességének strukturális javulásával magyarázható az MNB szerint. Ugyanakkor a magas beruházási ráta, a bejelentett nagyberuházások és a beszállítói hálózat kapacitásbővítései középtávon a magasabb hozzáadott értékű piaci szolgáltatások (infokommunikáció, pénzügy, logisztika, marketing) körében is növekedést indíthatnak. (MTI)
