inflációs jelentés

Év végére 7-8 százalék közé süllyed a fogyasztóiár-index, és a dezinflációs hatás 2024-ben is kitart majd, de az infláció csak 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.

Januárban tetőzött a magyarországi infláció, a külső és a belső tényezők is a dezinfláció irányába mutatnak - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank friss Inflációs jelentését bemutatva.

Az inflációt jövő év második felétől külső és belső tényezők egyaránt markánsan csökkenteni fogják, továbbá a lassuló gazdasági növekedés "gyors visszapattanása" is várható júliustól - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank decemberi Inflációs jelentését bemutatva.

Az infláció üteme ez év végéig, döntően szeptemberben tovább emelkedik a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők miatt, utána jövő év elejétől lassulás várható, a dezinflációs hatások 2023 második felében erősödnek - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.

Az infláció ősszel tetőzik, ezt követően lassan mérséklődik, 2023 végén visszatér a jegybanki toleranciasávba, 2024 első félévében pedig újra eléri a 3 százalékos jegybanki célt - mondta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az Inflációs jelentést bemutatva.

Az infláció emelkedésének 80 százalékát külső tényezők okozták, a magas infláció globális jelensége a járvány szövődménye. Ezzel együtt mindent meg kell tenni, hogy a külső hatások ne épüljenek be az inflációs kilátásokba - mondta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a jegybank decemberi Inflációs jelentését bemutatva.

A gyors, határozott és proaktív kamatemelések a jövő év elejétől mérséklik az infláció ütemét, továbbá a bázishatások is tompítják majd az adatokat - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője.

A Magyar Nemzeti Bank 4,6-4,7 százalékra emelte idei inflációs és 6,5-7,0 százalékra GDP-várakozását legfrissebb Inflációs jelentésében.

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben kedden azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) változtatott inflációs és GDP előrejelzésén.

A legutóbbi, márciusi Inflációs jelentésben 4-6 százalékos gazdasági bővülést, és 3,8-3,9 százalékos inflációt vártak 2021-re.A jelentésben a jövő évi számok is változtak, 2022-re 5,5...

Az infláció megugrása átmeneti, a legfrissebb jegybanki előrejelzés szerint idén a 3,8-3,9 százalékos tartományban alakulhat - mondta a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank márciusi Inflációs jelentését bemutatva.

Az idei 6-6,5 százalékos visszaesés mértéke nagyjából megegyezik a 2009-essel, de a gazdaság egészen másképp reagált a mostani krízisre, ezért a kilábalás várhatóan sokkal gyorsabb lesz - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank Inflációs jelentését bemutatva.

A GDP idén szerény ütemben, 0,3-2,0 százalék között növekedhet, jövőre viszont 3,8-5,1 százalék, 2022-ben pedig 3,5-3,7 százalék lehet a bővülés - mondta Balatoni András, az MNB igazgatója a jegybank Inflációs jelentését bemutatva.

Az MNB a korábban vártnál kisé lassabb, 2-3 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,6-2,8 százalékos inflációval számol idén, megjegyezve, hogy az előrejelzés bizonytalansága nagy, és a prognózis a március 19-ei állapotot tükrözi.

A fogyasztóiár-index januárig az üzemanyagárak bázishatásainak és az élelmiszerárak növekedésének következtében emelkedik, majd fokozatos mérséklődést követően - várhatóan 2022-ben - a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Inflációs jelentése.

A jegybank elérte az inflációs célját, a következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik, az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik.

MNB: versenyképességi fordulat nélkül 2019-től fokozatosan lassul a növekedés