Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban A Kincstár elnökhelyettese: a nyugdíj melletti munkavégzés mindenkinek jó, ezért is támogatja...
No menu items!

A Kincstár elnökhelyettese: a nyugdíj melletti munkavégzés mindenkinek jó, ezért is támogatja a kormány

Labancz Attila, a Magyar Államkincstár lakossági szolgáltatásokért felelős elnökhelyettese. Kép forrása: Magyar Államkincstár

Havonta 465 milliárd forintot folyósít a magyar állam nyugdíjakra. A kormány több kedvezménnyel is támogatja a nyugdíjasok tovább foglalkoztatását. 2022-ben egy jogszabályváltozás lehetővé tette, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek a nyugdíjkorhatáruk betöltését követően, bizonyos feltételek teljesülése esetén, bármikor kérhetik a nyugdíjuk újraszámítását – fejtette ki AzÜzletnek adott exkluzív interjújában Labancz Attila, a Magyar Államkincstár lakossági szolgáltatásokért felelős elnökhelyettese.

– Hány ember tartozik ma az öregségi nyugdíjasok körébe?

– Ma Magyarországon mintegy 2,5 millióan részesülnek nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátásban, ami egy összetett fogalomkör. Ebbe beletartozik az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött személyek és a Nők 40 kedvezményes nyugdíja, valamint a hozzátartozói ellátás is. De ide sorolható a megváltozott munkaképességűek, a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülők ellátása is. A minden érintett számára elérhető kommunikációs felületeinken, a Kincstár megújult honlapján és a Facebokon is folyamatosan tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy ki és mikor kapja meg az ellátást, ami részben bankszámlára utalással, részben postai kifizetésen keresztül történik. A két, szabadon választható lehetőség közül a bankszámlára történő utalások száma mára már meghaladja a 1,5 milliót és azt is látjuk, hogy a postai kifizetési utalványok száma folyamatosan csökken, már nem éri el a 900 ezret.

De az eredeti kérdésre visszatérve: a nyugdíjszerű ellátásban részesülő 2,5 millióból nagyjából 2 millió főt tesz ki az öregségi nyugdíjasok száma. Korhatár előtti ellátást nagyjából 33 ezer, özvegyi nyugdíjat és árvaellátást mintegy 100 ezer főnek folyósítunk. A különbözetet pedig a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátottak jelentik.

Havi 465 milliárd nyugellátásra

– Mekkora összegről beszélünk a teljes nyugdíjszerű ellátás kapcsán?

– Havi szinten ez 465 milliárd forintnyi kiadást jelent az államnak.

– A nagyközönség körében a tavalyi év második felében nagy izgalmat szült, hogy újra lehet számolni a nyugdíjakat. Mit jelent ez pontosan?

– A korhatár előtti ellátásban részesülők ellátása – amely ellátások egyébként nem minősülnek nyugdíjnak – jellemzően 2011 végével lett megállapítva. A jogszabály ugyan eddig is biztosította azt a lehetőséget, hogy ha valaki a korhatár előtti ellátás megállapítása és az öregség nyugdíjkorhatár betöltésének időpontja között legalább 365 napot dolgozott – tehát járulékfizetéssel lefedett időszaka volt -, akkor az ellátás összegét újra kiszámíttassa. Azonban eddig volt egy jogszabályi korlát, ami azt mondta ki, hogy erre a lehetőségre csak a nyugdíjkorhatár betöltését követő fél éven belüli időszak áll rendelkezésre. Egy példánál maradva: ha valaki 2021. december 31-én töltötte be az öregségi nyugdíj korhatárt, akkor a korhatár előtti ellátás mellett szerzett további 365 nap szolgálati idő alapján, 2022. június 30-ig kérhette nyugdíja újraszámolását, ezután ezzel a lehetőséggel az akkor hatályos jogszabály alapján már nem élhetett. Ezért a tavaly július elsejével életbe lépő jogszabálymódosítás azt tette lehetővé, hogy mindazok, akik az eddigi, jogvesztő hathónapos törvényi határidőt elmulasztották, mostantól bármikor kérhetik az újraszámítást.  A témával kapcsolatban fontos még megemlíteni, hogy aki a nyugdíja mellett végez keresőtevékenységet, azzal nem szerez újabb szolgálati időt, ezért esetében az újraszámításra nincs lehetőség.

– Mi történik akkor, ha valaki a hagyományos keretek között kiszámított és folyósított öregségi nyugdíj kapcsán jön rá, hogy mondjuk egy korábbi foglalkoztatás kapcsán hiányos adatot adott meg?

–  A saját, illetve hozzátartozói nyugellátások megállapítására irányuló kérelmek elbírálása során a nyugdíjra jogosító szolgálati idő, valamint a nyugdíj összegének megállapításakor elsődlegesen a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat kell figyelembe venni, mely nyilvántartást a munkáltatók saját nyilvántartásai alapján teljesített adatszolgáltatások képezik. Ugyanakkor, amennyiben a szükséges adatok a nyilvántartásban nem, vagy hiányosan lelhetők fel, lehetőség van azok egyéb módon történő igazolására, bizonyítására.

Amennyiben a nyugdíj megállapítását követően veszi észre az érintett személy, hogy a foglalkoztatása kapcsán hiányosak az adatok, úgy abban az esetben élhet jogorvoslati jogával és kérheti az ügye felülvizsgálatát. Ilyen esetben meg kell jelölnie pontosan a vitatott időszak, kereseti adat hiányát, továbbá amennyiben rendelkezik bármilyen részbizonyítékkal az általa hiányolt adatra vonatkozóan, úgy azt is célszerű csatolnia.

Jelentős kedvezmények a tovább dolgozóknak

– Ma már egyre többen választják azt, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgoznak. Milyen szabályok vonatkoznak erre?

– Nagyon fontos és pozitív változások történtek ezen a téren. Amíg korábban az volt a szabály, hogy ha valaki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, legalább egy napra szüneteltetni kellett a jogviszonyát, hogy megállapítsák az öregségi nyugdíját, 2018. július 18-ától erre már nincs szükség. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett munkát végzőknek nem kell egyetlen napra sem megszüntetniük jogviszonyukat azért, hogy számukra megállapítható legyen a nyugellátás is. A másik fontos és pozitív változás, hogy miközben az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötteknek eddig is megvolt a lehetőségük arra, hogy a nyugdíj mellett dolgozzanak, korábban járulékfizetési kötelezettségük állt fent, vagyis a 18,5 %-os társadalombiztosítási járulékot meg kellett fizetniük. Ezért cserébe az úgynevezett fél százalékos nyugdíjnövelésre szereztek jogosultságot. 2020. július 1-jével viszont a nyugdíjas munkavállalók esetében a kormány kivezette a TB járulékfizetési kötelezettséget.

Mindez nagyban segíti, hogy a nyugdíjkort betöltöttek minél többen és minél több területen munkában maradjanak. Speciális helyzetben vannak azok a korhatár előtti ellátásban részesülők, akik ma már, a mindenkori minimálbér 18-szorosáig terjedő összegért tudnak dolgozni. Szintén speciális helyzetben vannak azok, akik korbetöltöttként a közszférában szeretnének elhelyezkedni. Az egészségügyben történő tovább foglalkoztatásra külön szabályozás vonatkozik, ugyanis az egészségügyi alkalmazottak nyugellátása a foglalkoztatás időtartamára szünetel, azonban külön eljárás során a nyugellátásuk összegével azonos mértékű kiegészítő támogatást kapnak. A tavalyi évtől viszont néhány olyan kiemelt területen, mint a köznevelés, a szakképzés, a szociális területek, a gyámügy, az ott dolgozók a foglalkoztatásukból származó keresetük mellett az öregségi nyugdíjukat vagy egyéb ellátásukat is megkaphatják, azaz nem kell szüneteltetni a nyugdíjuk folyósítását a közszolgálati jogviszonyuk fennállása miatt. Vagyis nagyon sok olyan ösztönző elem van, ami azt támogatja, hogy valaki az ellátás mellett, járulékfizetés és felső összeghatár nélkül a munkaerőpiacon maradjon és tovább dolgozzon.

Érdemes még megemlíteni azt is, hogy miközben nem kötelező nyugdíjba menni, ha valaki eléri a korhatárt, külön ösztönző is támogatja azt, hogy ne vegye azonnal igénybe az ellátást.  A korhatár betöltése után minden egyes,  nem nyugdíjasként ledolgozott hónapra fél százalékos nyugdíjnövelés jár. Ami azt jelenti, hogy ha valaki például 65 év helyett 66 éves koráig dolgozik, akkor az 6 százalékos plusz nyugdíjat jelent majd a számára.

– Van-e adat arra, hogy miként alakult a tovább foglalkoztatottak száma az elmúlt időszakban?

– Magára a tovább foglalkoztatásra nincs rálátásunk, mert az helyi szinten zajlik. Ugyanakkor azt látjuk, hogy egyre csökken azoknak a nyugdíjkorhatárt elérteknek a száma, akiknél szüneteltetni kell az ellátást. Ez is azt mutatja, hogy az állam, a fent ismertetett jogi szabályozó ösztönzőkön keresztül eredményesen teremtette meg a lehetőségét annak, hogy egyre jobban megérje tovább dolgozni. Ami nem csak az adott személynek előnyös, úgy anyagilag, mint mentálisan is, hanem a mai munkaerő- és szakemberhiány mellett a magyar államnak és az egész gazdaságnak hasznára válik a tapasztalt munkaerő tovább foglalkoztatása.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Mivel magyarázható a munkaerőpiaci átrendeződés?

A szakember hangsúlyozta, hogy a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon is szüksége lesz vendégmunkásokra.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Energetikai tanácsadási szolgáltatásokra kérhetnek támogatást vállalkozások

A támogatási kérelmeket a vali.hu honlapnján keresztül, a program oldalán lehet benyújtani május 2-án 12 órától.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.