Kezdőlap Fókuszban A Kincstár elnökhelyettese: a nyugdíj melletti munkavégzés mindenkinek jó, ezért is támogatja...
No menu items!

A Kincstár elnökhelyettese: a nyugdíj melletti munkavégzés mindenkinek jó, ezért is támogatja a kormány

Labancz Attila, a Magyar Államkincstár lakossági szolgáltatásokért felelős elnökhelyettese. Kép forrása: Magyar Államkincstár

Havonta 465 milliárd forintot folyósít a magyar állam nyugdíjakra. A kormány több kedvezménnyel is támogatja a nyugdíjasok tovább foglalkoztatását. 2022-ben egy jogszabályváltozás lehetővé tette, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek a nyugdíjkorhatáruk betöltését követően, bizonyos feltételek teljesülése esetén, bármikor kérhetik a nyugdíjuk újraszámítását – fejtette ki AzÜzletnek adott exkluzív interjújában Labancz Attila, a Magyar Államkincstár lakossági szolgáltatásokért felelős elnökhelyettese.

– Hány ember tartozik ma az öregségi nyugdíjasok körébe?

– Ma Magyarországon mintegy 2,5 millióan részesülnek nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátásban, ami egy összetett fogalomkör. Ebbe beletartozik az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött személyek és a Nők 40 kedvezményes nyugdíja, valamint a hozzátartozói ellátás is. De ide sorolható a megváltozott munkaképességűek, a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülők ellátása is. A minden érintett számára elérhető kommunikációs felületeinken, a Kincstár megújult honlapján és a Facebokon is folyamatosan tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy ki és mikor kapja meg az ellátást, ami részben bankszámlára utalással, részben postai kifizetésen keresztül történik. A két, szabadon választható lehetőség közül a bankszámlára történő utalások száma mára már meghaladja a 1,5 milliót és azt is látjuk, hogy a postai kifizetési utalványok száma folyamatosan csökken, már nem éri el a 900 ezret.

De az eredeti kérdésre visszatérve: a nyugdíjszerű ellátásban részesülő 2,5 millióból nagyjából 2 millió főt tesz ki az öregségi nyugdíjasok száma. Korhatár előtti ellátást nagyjából 33 ezer, özvegyi nyugdíjat és árvaellátást mintegy 100 ezer főnek folyósítunk. A különbözetet pedig a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátottak jelentik.

Havi 465 milliárd nyugellátásra

– Mekkora összegről beszélünk a teljes nyugdíjszerű ellátás kapcsán?

– Havi szinten ez 465 milliárd forintnyi kiadást jelent az államnak.

– A nagyközönség körében a tavalyi év második felében nagy izgalmat szült, hogy újra lehet számolni a nyugdíjakat. Mit jelent ez pontosan?

– A korhatár előtti ellátásban részesülők ellátása – amely ellátások egyébként nem minősülnek nyugdíjnak – jellemzően 2011 végével lett megállapítva. A jogszabály ugyan eddig is biztosította azt a lehetőséget, hogy ha valaki a korhatár előtti ellátás megállapítása és az öregség nyugdíjkorhatár betöltésének időpontja között legalább 365 napot dolgozott – tehát járulékfizetéssel lefedett időszaka volt -, akkor az ellátás összegét újra kiszámíttassa. Azonban eddig volt egy jogszabályi korlát, ami azt mondta ki, hogy erre a lehetőségre csak a nyugdíjkorhatár betöltését követő fél éven belüli időszak áll rendelkezésre. Egy példánál maradva: ha valaki 2021. december 31-én töltötte be az öregségi nyugdíj korhatárt, akkor a korhatár előtti ellátás mellett szerzett további 365 nap szolgálati idő alapján, 2022. június 30-ig kérhette nyugdíja újraszámolását, ezután ezzel a lehetőséggel az akkor hatályos jogszabály alapján már nem élhetett. Ezért a tavaly július elsejével életbe lépő jogszabálymódosítás azt tette lehetővé, hogy mindazok, akik az eddigi, jogvesztő hathónapos törvényi határidőt elmulasztották, mostantól bármikor kérhetik az újraszámítást.  A témával kapcsolatban fontos még megemlíteni, hogy aki a nyugdíja mellett végez keresőtevékenységet, azzal nem szerez újabb szolgálati időt, ezért esetében az újraszámításra nincs lehetőség.

– Mi történik akkor, ha valaki a hagyományos keretek között kiszámított és folyósított öregségi nyugdíj kapcsán jön rá, hogy mondjuk egy korábbi foglalkoztatás kapcsán hiányos adatot adott meg?

–  A saját, illetve hozzátartozói nyugellátások megállapítására irányuló kérelmek elbírálása során a nyugdíjra jogosító szolgálati idő, valamint a nyugdíj összegének megállapításakor elsődlegesen a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat kell figyelembe venni, mely nyilvántartást a munkáltatók saját nyilvántartásai alapján teljesített adatszolgáltatások képezik. Ugyanakkor, amennyiben a szükséges adatok a nyilvántartásban nem, vagy hiányosan lelhetők fel, lehetőség van azok egyéb módon történő igazolására, bizonyítására.

Amennyiben a nyugdíj megállapítását követően veszi észre az érintett személy, hogy a foglalkoztatása kapcsán hiányosak az adatok, úgy abban az esetben élhet jogorvoslati jogával és kérheti az ügye felülvizsgálatát. Ilyen esetben meg kell jelölnie pontosan a vitatott időszak, kereseti adat hiányát, továbbá amennyiben rendelkezik bármilyen részbizonyítékkal az általa hiányolt adatra vonatkozóan, úgy azt is célszerű csatolnia.

Jelentős kedvezmények a tovább dolgozóknak

– Ma már egyre többen választják azt, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgoznak. Milyen szabályok vonatkoznak erre?

– Nagyon fontos és pozitív változások történtek ezen a téren. Amíg korábban az volt a szabály, hogy ha valaki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, legalább egy napra szüneteltetni kellett a jogviszonyát, hogy megállapítsák az öregségi nyugdíját, 2018. július 18-ától erre már nincs szükség. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett munkát végzőknek nem kell egyetlen napra sem megszüntetniük jogviszonyukat azért, hogy számukra megállapítható legyen a nyugellátás is. A másik fontos és pozitív változás, hogy miközben az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötteknek eddig is megvolt a lehetőségük arra, hogy a nyugdíj mellett dolgozzanak, korábban járulékfizetési kötelezettségük állt fent, vagyis a 18,5 %-os társadalombiztosítási járulékot meg kellett fizetniük. Ezért cserébe az úgynevezett fél százalékos nyugdíjnövelésre szereztek jogosultságot. 2020. július 1-jével viszont a nyugdíjas munkavállalók esetében a kormány kivezette a TB járulékfizetési kötelezettséget.

Mindez nagyban segíti, hogy a nyugdíjkort betöltöttek minél többen és minél több területen munkában maradjanak. Speciális helyzetben vannak azok a korhatár előtti ellátásban részesülők, akik ma már, a mindenkori minimálbér 18-szorosáig terjedő összegért tudnak dolgozni. Szintén speciális helyzetben vannak azok, akik korbetöltöttként a közszférában szeretnének elhelyezkedni. Az egészségügyben történő tovább foglalkoztatásra külön szabályozás vonatkozik, ugyanis az egészségügyi alkalmazottak nyugellátása a foglalkoztatás időtartamára szünetel, azonban külön eljárás során a nyugellátásuk összegével azonos mértékű kiegészítő támogatást kapnak. A tavalyi évtől viszont néhány olyan kiemelt területen, mint a köznevelés, a szakképzés, a szociális területek, a gyámügy, az ott dolgozók a foglalkoztatásukból származó keresetük mellett az öregségi nyugdíjukat vagy egyéb ellátásukat is megkaphatják, azaz nem kell szüneteltetni a nyugdíjuk folyósítását a közszolgálati jogviszonyuk fennállása miatt. Vagyis nagyon sok olyan ösztönző elem van, ami azt támogatja, hogy valaki az ellátás mellett, járulékfizetés és felső összeghatár nélkül a munkaerőpiacon maradjon és tovább dolgozzon.

Érdemes még megemlíteni azt is, hogy miközben nem kötelező nyugdíjba menni, ha valaki eléri a korhatárt, külön ösztönző is támogatja azt, hogy ne vegye azonnal igénybe az ellátást.  A korhatár betöltése után minden egyes,  nem nyugdíjasként ledolgozott hónapra fél százalékos nyugdíjnövelés jár. Ami azt jelenti, hogy ha valaki például 65 év helyett 66 éves koráig dolgozik, akkor az 6 százalékos plusz nyugdíjat jelent majd a számára.

– Van-e adat arra, hogy miként alakult a tovább foglalkoztatottak száma az elmúlt időszakban?

– Magára a tovább foglalkoztatásra nincs rálátásunk, mert az helyi szinten zajlik. Ugyanakkor azt látjuk, hogy egyre csökken azoknak a nyugdíjkorhatárt elérteknek a száma, akiknél szüneteltetni kell az ellátást. Ez is azt mutatja, hogy az állam, a fent ismertetett jogi szabályozó ösztönzőkön keresztül eredményesen teremtette meg a lehetőségét annak, hogy egyre jobban megérje tovább dolgozni. Ami nem csak az adott személynek előnyös, úgy anyagilag, mint mentálisan is, hanem a mai munkaerő- és szakemberhiány mellett a magyar államnak és az egész gazdaságnak hasznára válik a tapasztalt munkaerő tovább foglalkoztatása.

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

61. Közgazdász-vándorgyűlés: a pénzromlás meg kell fékezni

A 61. Közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján, Egerben történt. Három vélemény.

BÉT – Nagyot estek az OTP részvényei

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1789,86 pontos, 3,12 százalékos csökkenéssel, 55 589,52 ponton zárt csütörtökön.

Korlátozta az üzemanyagok kivitelét az orosz kormány

Az orosz kormány két lehetőséget mérlegelt az üzemanyagárak stabilizálására: az olajtermékek exportjának átmeneti teljes tilalmát a belföldi piac telítése érdekében, illetve azt, hogy tonnánként 250 dollárra emelje olajtermékek exportvámját.

Javult a Pannon homoki élőhelyek ökológiai állapota

Európa több országával ellentétben Magyarország teljes területének csaknem egyharmada természetközeli állapotban maradt fent, amely egy rendkívüli arány és egyben nemzeti kincs is.

Hírek

A DRK és EGOM közös kollekciója Esztergomban

Közös ruházati kollekciót, két márka együttműködéséből született termékcsaládot mutattak be a közelmúltban Esztergomban. A helyiek úgy vélték, hogy Esztergom beceneve, az EGOM ruhamárkává is vált.

Így optimalizálják IT kiadásaikat a magyar cégek, rákaptak a használt szerverekre a vállalatok

A felmérésből kiderül, hogy meglepő módon az informatikát hangsúlyosabban használó cégeknél volt a számottevőbb költségcsökkentés, aminek oka egy jelentősebb költségracionalizálás volt.

Tőzsde – Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Vegyesen zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön.

Tőzsde – Veszteséges tőzsdezárás Európában

Gyenge kezdés után indexcsökkenéssel fejezték be a szerdai kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok.

Devizapiac – Nagyot gyengült a forint kedden

Másfél-két százalékkal gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi devizapiacon.

Nálunk mikor? Rómában ingyenes lesz a tömegközlekedés a tizenkilenc év alattiaknak

Róma az első olaszországi város, ahol ingyenessé teszik a tömegközlekedést a tizenegy és tizenkilenc év közötti gyerekek és fiatalok számára.

Erősödéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék, Londonban bankszünnap

Pluszban indítottak a főbb nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn. Londonban bankszünnap miatt egész nap nincs kereskedés.

Zsinagógák Hete: augusztus 27-től szeptember 10-ig

Már szokás szerint ismét a Sóletfesztivállal indul a Zsinagógák Hete, amely augusztus 27-től szeptember 10-ig változatos kulturális és szórakoztató programokkal várja a közönséget Budapesten és vidéki helyszíneken.

Gazdaság

Nem módosította alapkamatát a Bank of England

A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt az első, amelyen a monetáris testület nem emelte a jegybanki kamatszintet.

Devizapiac – Gyengült csütörtök reggelre a forint

Gyengült csütörtök reggelre a forint az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.

Csökkent a 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama

Hozamcsökkenés mellett értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet keddi aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Visszavonták az ONEY pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét

Az ONEY így nem rendelkezett az ügyfelekkel szembeni követelésekkel, illetve pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettséggel az engedély visszavonása és a végelszámolás időpontjában.