Hirdetés
Kezdőlap Ingatlan A lakbérstop nem segített. Államosítás kezdődik Berlinben
No menu items!

A lakbérstop nem segített. Államosítás kezdődik Berlinben

Az igenek győztek a lakáskisajátítási népszavazáson a német fővárosban. E szerint az ingatlankonszernek bérlakásait köztulajdonba veszi az önkormányzat. Az államosítás a bérbeadott lakóingatlanok 15 százalékát, 243 ezer lakást érint. Berlin 29 – 36 milliárd euró  közötti kártalanítást fizet cserébe a konszerneknek.

Alacsony részvétel, egyértelmű többség

A berliniek 56 százaléka igennek szavazott a szeptember végi lakáskisajátítási népszavazáson. Az országgyűlési és helyhatósági választással egyidőben tartott referendumon a részvétel jóval alacsonyabb volt, mint az előbbi két szavazáson, mindössze 39 százalék, de ez is meghaladja a 25 százalékos érvényességi küszöböt. Így Berlin Szenátusa köteles rendeletet alkotni az ingatlankonszernek bérlakásainak köztulajdonba vételéről. A berliniek nem egy konkrét rendeletjavaslatról szavaztak, ezért a képviselők szabadon dönthetnek a köztulajdonosba vétel részleteiről.

Szociáldemokraták a szocializmus ellen

A Németországban példátlan népszavazáson arra mondott igent a többség, hogy a háromezernél több lakással rendelkező nyereségorientált ingatlankonszernek lakásait önkormányzati tulajdonba kell venni. Ez összesen 240 ezer lakás, a bérbeadott lakóingatlanok 15 százaléka.

A helyhatósági választást megnyerő szociáldemokraták (SPD) várhatóan annak ellenére eleget fog tenni a lakossági akaratnak, hogy a párthoz tartozó főpolgármester, Michael Müller az államosítás ellen kampányolt: „Színtiszta tervgazdaság. NDK-romantika. Ez nem az én politikám.”

Franziska Giffey: „Horribilis pénzt kellene kiadnunk, mégse épülnének új lakások” 

A kisajátítás ellen van az eddigi koalíciós partner, a konzervatív CDU is. De a választást megnyerő SPD a jövőben várhatóan a kisajátítást támogató Zöldekkel és a Demokratikus Szocializmus Pártjával (Linke) fogja irányítani Berlint. Azonban az is elképzelhető, hogy a koalícióba a Linke helyett harmadiknak a pártok közül a legaktívabban a kisajátítás ellen kampányoló liberálisok fognak beszállni. Változik a főpolgármester személye is: a nagy politikától visszavonuló Müller helyét Franziska Giffey veszi át. Változatlan viszont, hogy az új főpolgármester asszony, ahogy párttársa és elődje, a köztulajdonba vétel ellen van.

A pártok ellenállására reagálva a népszavazást kezdeményező civil szervezet, a ’Deutsche Wohnen & Co Enteignen’  szóvivője közölte, hogy intenzíven be fognak folyni a koalíciós tárgyalásokba, hogy mielőbb a választói akaratnak megfelelő rendelet szülessen. Meg fogjuk akadályozni a trükközést és az időhúzást” – mondta Kalle Kunkel.

Az egyesület vezetője, Rouzbeh Taheri pedig azt jelentette be, hogy ha kell, új népszavazást kezdeményeznek, amelyen egy konkrét rendeletjavaslatot terjesztenek a berliniek elé. Ebben az esetben az igenek győzelmével automatikusan rendeletté válna a javaslat.

Anyagi ellenérvek

a háromezernél több lakással rendelkező konszernek lakásait önkormányzati tulajdonba kell venni

A városvezetés legfőbb érve a kisajátítás ellen a horribilis költség. Müller és Giffey is arra figyelmeztettek a kampányban, hogy a jogilag amúgy is vitatott kisajátítás biztos, hogy alkotmányellenes lenne kártalanítás nélkül. Ennek költségét a városvezetés 243 ezer lakással számol szakértői 29 és 36 milliárd euró közé teszik.

A civilek csak 200 lakásról és jóval alacsonyabb, de még így is jelentős, 7,3 és 13,7 milliárd közötti összegről beszélnek. Szerintük ennek se a költségvetést kellene terhelnie: a kártalanítást 40 év alatt, a köztulajdonba vett lakások bérleti díjaiból fizetnék. A város vezetői ezt az utat jogilag járhatatlannak tartják, és arra figyelmeztetnek, hogy a 30 milliárd euró a város teljes éves költségvetésének felel meg, ezért a tömeges kisajátítás csak hitelből finanszírozható. A kamat jelentős terhet róna a városra, ami miatt a mostaninál kevesebb jutna az oktatásra, az infrastruktúrára és új önkormányzati bérlakások építésére. „Horribilis pénzt kellene kiadnunk, mégse épülnének új lakások” – ismételte meg többször a kampányban Giffey.

Valós probléma

Rouzbeh Taheri

A ’Deutsche Wohnen & enteignen’ létrehozása Rouzbeh Taheri ötlete volt 2017-ben. Az 1973-ban Iránban született és 14 évesen szüleivel Németországba menekült Taheri terve a kisajátításról rögtön bejárta a világsajtót. Most, hogy 1.500 aktivista társával együtt sikerre vitte a népszavazást, ismét nemzetközi hír lett a berlini államosításból.

A civilek sikerükében döntő szerepet játszott a vitathatatlan tény, hogy Berlinben évek óta meredeken emelkednek a bérleti díjak. Nagy különbségek vannak a kerületek között, de a város nagy részén az átlagos jövedelemből élőknek egyre nagyobb gond megfizethető lakást találni, illetve lakásuk bérleti díját fizetni. A probléma sokakat érint, tekintve, hogy a berliniek 85 százaléka bérlakásban él! A berlini helyzetet tovább rontja, hogy az ott élők az országos átlagnál jóval kevesebbet keresnek, a bérleti díjak viszont az elmúlt évtizedben megduplázódtak és négyzetméterenként 10,50 euróval meghaladják a német nagyvárosok átlagát.

Lukas Siebenkotten

A bérlők magas aránya és az árak elszabadulása a legtöbb német városban probléma. Ezért az országot 2017 és 2021 között irányító nagykoalíció 2018-ban ’lakásépítési offenzívát’ jelentett meg. A megígért 1,5 millió bérlakásból azonban csak 300 ezer épült meg. A kereslet hosszú évek óta jóval meghaladja a kínálatot. Ezen a korona-járvány annak ellenére se változtatott érdemben, hogy tavaly tavasz óta kevesebben költöznek a metropoliszokba, mint a megelőző években.

A Német Bérlők Szövetségének (Deutscher Mieterbund) becslése szerint továbbra is hiányzik 2 millió bérlakás és növekszik a háztatások aránya, hol a jövedelem felénél is több a bérleti díjra megy el. „Tarthatatlan állapot” – fogalmazott a berlini kampány hajrájában a 3 millió tagod tömörítő civil szervezet elnöke, Lukas Siebenkotten.

Az elkeseredett kísérlet elbukott

A kezdeményezés aláíróinak száma áprilisban ugrott meg, amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a berlini jogszabályt, amely korlátozta a bérleti díj emelését.  Nyáron a városvezetés elkeseredett kísérletet tett a kisajátítás párti közhangulat megváltoztatására: megvásárolt 14.500 bérlakást a legnagyobb berlini ingatlankonszerntől 2,4 milliárd euró értékben. Jelentős összeg, de eltörpül ahhoz képest, amennyit az önkormányzat és rajtuk keresztül az adófizetőknek ki kell adniuk, ha a népszavazás kezdeményezés által követelt rendelet hatályba lép.

Petrus Szabolcs

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

KSH: októberben sem talált magára az ipar

Az előző havihoz viszonyítva négy havi csökkenés után 0,3 százalékkal nőtt az ipari termelés októberben, de éves összevetésben 3,4 százalékkal csökkent a szeptemberi 2,3 százalékos visszaesés után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Egy jegybankelnök tündöklése és bukása

A libanoni jegybankelnök évtizedekig a stabilitás záloga volt. Hatalmát és reputációját saját gazdagodására használta. Monetáris politikájával pedig válságba juttatta az országot. A problémák régóta ismertek, de a nyugati hitelezők és szövetségesek nem vettek tudomást róluk. 

Új napelemes pályázat – 35 ezer család kaphat milliókat

Elindult hazánk eddigi legnagyobb szabású, lakosságot érintő zöldítési projektje, amelyben napelemes rendszerek telepítéséhez, nyílászárók cseréjéhez, fűtés korszerűsítéséhez és akkumulátor telepítéséhez lehet forrást igényelni - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Orbán: három helyett öt százalékkal emelkedik a nyugdíj januártól

Jövő januárban 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak a korábban tervezett 3 százalék helyett - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben egy azonnali kérdésre válaszolva.

Hírek

Új napelemes pályázat – 35 ezer család kaphat milliókat

Elindult hazánk eddigi legnagyobb szabású, lakosságot érintő zöldítési projektje, amelyben napelemes rendszerek telepítéséhez, nyílászárók cseréjéhez, fűtés korszerűsítéséhez és akkumulátor telepítéséhez lehet forrást igényelni - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Orbán: három helyett öt százalékkal emelkedik a nyugdíj januártól

Jövő januárban 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak a korábban tervezett 3 százalék helyett - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben egy azonnali kérdésre válaszolva.

Napcore. Harminc ország nyitja egybe közlekedési adatrendszereit

A világ legnagyobb, közlekedési adatplatformok közötti együttműködése jött létre a Napcore projekt elindulásával.

Áder János kinevezte a médiahatóság új elnökét

A köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének.

Idén drágább lesz a karácsonyi halászlé

A kedvezőtlen körülmények ellenére nem csökkent jelentősen a tógazdaságok halhozama, így lesz elég hazai hal karácsonyra. Ugyanakkor a halak ára a tavalyihoz képest a takarmányárak növekedését követve várhatóan kis mértékben emelkedni fog - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Kormányinfó: a kisvállalkozókra is kiterjesztik a rezsicsökkentést

Az infláció elleni küzdelemben a kormány egyik legfontosabb eszköze a rezsicsökkentés fenntartása, és kiterjesztése a kisvállalkozói és az önkormányzati szektorra is - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

480 forint alá csökkenthet az üzemanyagok ára a benzinkutakon

Péntektől a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is bruttó 11 forinttal csökken - közölte a holtankoljak.hu portál.

Nem működött az IKEA online céges felülete – az adatok a kibertámadás után is biztonságban vannak

Olvasóink tegnap jelezték, hogy még este sem működik az IKEA internetes felülete a céges vásárlóknak. Kérdésünkre a cég reagált.

Gazdaság

Az OTP újabb bankot vesz Albániában

Az OTP Bank 55 millió euróért, vagyis mintegy 20 milliárd forintért megvásárolja a görög Alpha Bank albán leánybankját, az Alpha Bank Albániát.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MNB: a magyar bankrendszer továbbra is stabil

A magyar bankrendszer a koronavírus-járvány második évében is stabil, jelentős tőketartalékkal rendelkezik - ismertette a jegybank decemberi Pénzügyi stabilitási jelentését Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

30 milliós bírságot kapott a Signal Biztosító

A kárrendezési folyamatoknál és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál feltárt, illetve egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 30 millió forint bírságot szabott ki a Signal Biztosítóra. A jogsértések nem érintik a társaság megbízható működését - közölte a jegybank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom