Hirdetés
Kezdőlap Ingatlan A lakbérstop nem segített. Államosítás kezdődik Berlinben
No menu items!

A lakbérstop nem segített. Államosítás kezdődik Berlinben

Az igenek győztek a lakáskisajátítási népszavazáson a német fővárosban. E szerint az ingatlankonszernek bérlakásait köztulajdonba veszi az önkormányzat. Az államosítás a bérbeadott lakóingatlanok 15 százalékát, 243 ezer lakást érint. Berlin 29 – 36 milliárd euró  közötti kártalanítást fizet cserébe a konszerneknek.

Alacsony részvétel, egyértelmű többség

A berliniek 56 százaléka igennek szavazott a szeptember végi lakáskisajátítási népszavazáson. Az országgyűlési és helyhatósági választással egyidőben tartott referendumon a részvétel jóval alacsonyabb volt, mint az előbbi két szavazáson, mindössze 39 százalék, de ez is meghaladja a 25 százalékos érvényességi küszöböt. Így Berlin Szenátusa köteles rendeletet alkotni az ingatlankonszernek bérlakásainak köztulajdonba vételéről. A berliniek nem egy konkrét rendeletjavaslatról szavaztak, ezért a képviselők szabadon dönthetnek a köztulajdonosba vétel részleteiről.

Szociáldemokraták a szocializmus ellen

A Németországban példátlan népszavazáson arra mondott igent a többség, hogy a háromezernél több lakással rendelkező nyereségorientált ingatlankonszernek lakásait önkormányzati tulajdonba kell venni. Ez összesen 240 ezer lakás, a bérbeadott lakóingatlanok 15 százaléka.

A helyhatósági választást megnyerő szociáldemokraták (SPD) várhatóan annak ellenére eleget fog tenni a lakossági akaratnak, hogy a párthoz tartozó főpolgármester, Michael Müller az államosítás ellen kampányolt: „Színtiszta tervgazdaság. NDK-romantika. Ez nem az én politikám.”

Franziska Giffey: „Horribilis pénzt kellene kiadnunk, mégse épülnének új lakások” 

A kisajátítás ellen van az eddigi koalíciós partner, a konzervatív CDU is. De a választást megnyerő SPD a jövőben várhatóan a kisajátítást támogató Zöldekkel és a Demokratikus Szocializmus Pártjával (Linke) fogja irányítani Berlint. Azonban az is elképzelhető, hogy a koalícióba a Linke helyett harmadiknak a pártok közül a legaktívabban a kisajátítás ellen kampányoló liberálisok fognak beszállni. Változik a főpolgármester személye is: a nagy politikától visszavonuló Müller helyét Franziska Giffey veszi át. Változatlan viszont, hogy az új főpolgármester asszony, ahogy párttársa és elődje, a köztulajdonba vétel ellen van.

A pártok ellenállására reagálva a népszavazást kezdeményező civil szervezet, a ’Deutsche Wohnen & Co Enteignen’  szóvivője közölte, hogy intenzíven be fognak folyni a koalíciós tárgyalásokba, hogy mielőbb a választói akaratnak megfelelő rendelet szülessen. Meg fogjuk akadályozni a trükközést és az időhúzást” – mondta Kalle Kunkel.

Az egyesület vezetője, Rouzbeh Taheri pedig azt jelentette be, hogy ha kell, új népszavazást kezdeményeznek, amelyen egy konkrét rendeletjavaslatot terjesztenek a berliniek elé. Ebben az esetben az igenek győzelmével automatikusan rendeletté válna a javaslat.

Anyagi ellenérvek

a háromezernél több lakással rendelkező konszernek lakásait önkormányzati tulajdonba kell venni

A városvezetés legfőbb érve a kisajátítás ellen a horribilis költség. Müller és Giffey is arra figyelmeztettek a kampányban, hogy a jogilag amúgy is vitatott kisajátítás biztos, hogy alkotmányellenes lenne kártalanítás nélkül. Ennek költségét a városvezetés 243 ezer lakással számol szakértői 29 és 36 milliárd euró közé teszik.

A civilek csak 200 lakásról és jóval alacsonyabb, de még így is jelentős, 7,3 és 13,7 milliárd közötti összegről beszélnek. Szerintük ennek se a költségvetést kellene terhelnie: a kártalanítást 40 év alatt, a köztulajdonba vett lakások bérleti díjaiból fizetnék. A város vezetői ezt az utat jogilag járhatatlannak tartják, és arra figyelmeztetnek, hogy a 30 milliárd euró a város teljes éves költségvetésének felel meg, ezért a tömeges kisajátítás csak hitelből finanszírozható. A kamat jelentős terhet róna a városra, ami miatt a mostaninál kevesebb jutna az oktatásra, az infrastruktúrára és új önkormányzati bérlakások építésére. „Horribilis pénzt kellene kiadnunk, mégse épülnének új lakások” – ismételte meg többször a kampányban Giffey.

Valós probléma

Rouzbeh Taheri

A ’Deutsche Wohnen & enteignen’ létrehozása Rouzbeh Taheri ötlete volt 2017-ben. Az 1973-ban Iránban született és 14 évesen szüleivel Németországba menekült Taheri terve a kisajátításról rögtön bejárta a világsajtót. Most, hogy 1.500 aktivista társával együtt sikerre vitte a népszavazást, ismét nemzetközi hír lett a berlini államosításból.

A civilek sikerükében döntő szerepet játszott a vitathatatlan tény, hogy Berlinben évek óta meredeken emelkednek a bérleti díjak. Nagy különbségek vannak a kerületek között, de a város nagy részén az átlagos jövedelemből élőknek egyre nagyobb gond megfizethető lakást találni, illetve lakásuk bérleti díját fizetni. A probléma sokakat érint, tekintve, hogy a berliniek 85 százaléka bérlakásban él! A berlini helyzetet tovább rontja, hogy az ott élők az országos átlagnál jóval kevesebbet keresnek, a bérleti díjak viszont az elmúlt évtizedben megduplázódtak és négyzetméterenként 10,50 euróval meghaladják a német nagyvárosok átlagát.

Lukas Siebenkotten

A bérlők magas aránya és az árak elszabadulása a legtöbb német városban probléma. Ezért az országot 2017 és 2021 között irányító nagykoalíció 2018-ban ’lakásépítési offenzívát’ jelentett meg. A megígért 1,5 millió bérlakásból azonban csak 300 ezer épült meg. A kereslet hosszú évek óta jóval meghaladja a kínálatot. Ezen a korona-járvány annak ellenére se változtatott érdemben, hogy tavaly tavasz óta kevesebben költöznek a metropoliszokba, mint a megelőző években.

A Német Bérlők Szövetségének (Deutscher Mieterbund) becslése szerint továbbra is hiányzik 2 millió bérlakás és növekszik a háztatások aránya, hol a jövedelem felénél is több a bérleti díjra megy el. „Tarthatatlan állapot” – fogalmazott a berlini kampány hajrájában a 3 millió tagod tömörítő civil szervezet elnöke, Lukas Siebenkotten.

Az elkeseredett kísérlet elbukott

A kezdeményezés aláíróinak száma áprilisban ugrott meg, amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a berlini jogszabályt, amely korlátozta a bérleti díj emelését.  Nyáron a városvezetés elkeseredett kísérletet tett a kisajátítás párti közhangulat megváltoztatására: megvásárolt 14.500 bérlakást a legnagyobb berlini ingatlankonszerntől 2,4 milliárd euró értékben. Jelentős összeg, de eltörpül ahhoz képest, amennyit az önkormányzat és rajtuk keresztül az adófizetőknek ki kell adniuk, ha a népszavazás kezdeményezés által követelt rendelet hatályba lép.

Petrus Szabolcs

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Deloitte: a technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.

ESET: Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázatairól

Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázataira hívja fel a figyelmet az ESET informatikai cég

MÁV-Volán: rekordszámú bérlet- és jegyeladás márciusban

Márciusban rekordszámú, 932 ezer ország- és vármegyebérletet, valamint napijegyet váltottak az utasok - közölte a MÁV-VOLÁN-csoport szombaton.

USA: a mesterséges intelligencia hozza az agrárjövőt?

Az egész mezőgazdaságban a munkaerőhiány veszélyezteti az ipar életképességét, mind a nyereségesség, mind a terméshozam tekintetében.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.