Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság A német kormány egyenlően osztaná el az orosz gázszállítások kiesése miatt keletkező...
No menu items!

A német kormány egyenlően osztaná el az orosz gázszállítások kiesése miatt keletkező költségeket

A német kormány hétvégi sajtójelentések szerint azt javasolja, hogy egy új illeték bevezetésével egyenlően, az összes fogyasztóra szétterítve kellene elosztani az orosz földgázszállítások csökkenése és esetleges teljes kiesése miatt keletkező költségeket Németországban.

Közvetve megerősítette a Reuters hírügynökség értesülését Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár, miszerint az energiaellátás biztonságáról szóló törvény napokon belül várható módosításával a földgázellátási válsághelyzet riasztási vagy vészhelyzeti szintjének kihirdetése esetén lehetővé válik egy új illeték beépítése a földgáz fogyasztói árába.

A miniszter az ország legnagyobb földgázimportőre, a fizetési nehézségekkel küszködő Uniper példájára utalva azt mondta, hogy súlyos gondjai támadhatnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az orosz gázszállítások visszafogása miatt kénytelenek jóval magasabb áron pótolni a hiányzó mennyiséget, de a váratlanul és jelentősen megemelkedő költséget a hosszú távú szerződéseik miatt nem tudják rögtön áthárítani a vásárlóikra, például a települési, városi közműszolgáltatókra.

Az ilyen helyzetek kezelésére szolgál az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amelynek révén az érintett cégek a még érvényes tarifát felülírva azonnal érvényesíthetik a költségnövekedést az áraikban. Ez azonban “nagyon éles kard”, ezért nem is használják – mondta a miniszter.

Véleménye szerint az árkiigazítási mechanizmus beindítása azzal járna, hogy a földgázt az orosz import visszafogása miatt máshol, drágábban beszerző vállalatoktól vásárló közműszolgáltatóknak hirtelen a megszokottnál jóval magasabb árat kellene fizetniük, és ezt a költségnövekedést érvényesíteniük kellene fogyasztóiknál, a háztartásoknál és egyéb ügyfeleknél, cégeknél, közintézményeknél. Ez szerinte azonnali “árrobbanást” okozna.

Ráadásul a mechanizmus szélsőségesen eltérő módon érintené a fogyasztókat, hiszen nem minden importőr üzletel orosz gázzal, így nem minden közműszolgáltatónál emelkednének az árak robbanásszerűen.

A tervezett új megoldás, az illeték, a kormány szándéka szerint átlátható és igazságos módon osztaná el a költségeket minden fogyasztó között – jelentette a Reuters. Ezzel kapcsolatban Robert Habeck a Die Zeit című hetilap hamburgi rendezvényén – videókapcsolaton bejelentkezve – elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború energiapiaci hatásainak kezelése egy “tanulási folyamat”, ezért ismét hozzá kell nyúlni az energiabiztonsági törvényhez. Hozzátette, hogy a tervezett módosításról még tárgyalnak a szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciókkal.

A Zöldek politikusa aláhúzta, hogy a bajok Vlagyimir Putyin miatt keletkeztek. Az orosz államfő az Ukrajna elleni háborúval egyszerre “kvázi gazdasági háborút” indított a Nyugat, és benne Németország ellen. Putyin arra számít, hogy az energia árának felsrófolásával megosztottságot idéz elő, “szétrombolja az ország egységét és szolidaritását” – mondta a német alkancellár, megismételve azt a számos alkalommal kifejtette véleményét, miszerint előfordulhat, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gézszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken a július 11-én kezdődő, tíznapos karbantartás után.

A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A hatóság legutóbbi, pénteki napi jelentés szerint az ellátási helyzet “feszített, és nem zárható ki, hogy tovább romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “jelentősen drágábban”.

A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 61,03 százalékos. A zavartalan téli ellátáshoz októberre 80 százalékos, novemberre 90 százalékos töltöttségi szintet kell elérni. (Forrás: Reuters/MTI)

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Beleremegett a forint a Barátság kőolajvezeték leállásába

Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon arra a hírre, hogy leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken.

Transznyefty: a szankciók miatt Oroszországból Magyarország felé is leállt az olaj

Az Ukrajnán keresztül Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba irányuló orosz nyersolaj áramlása a múlt héten leállt, miután a szankciók megakadályozták a tranzitdíj megfizetését - közölte a Transznyefty orosz csővezeték-üzemeltető.

1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik - közölte az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).

Az üzemanyagkáosz miatt megugrott a villanyautók iránti kereslet

Több mint 20 százalékkal nőtt a kereslet a villanyautókra egy hét alatt - közölte a Használtautó.hu portál.

Hírek

Beleremegett a forint a Barátság kőolajvezeték leállásába

Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon arra a hírre, hogy leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken.

1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik - közölte az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).

Az oroszok is el akarják kerülni a zaporizzsjai atomkatasztrófát

Oroszország bejelentette, hogy kész nemzetközi megfigyelőket fogadni az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműben, amelynek biztonsága kétséges, miután a múlt héten támadás érte.

Titokzatos űreszközt lőtt fel Kína

Miközben növekszenek a feszültségek Kína, az Egyesült Államok és Tajvan között, egy kínai hordozórakéta nemrég ismeretlen céllal pályára állított egy titkos űreszközt - írta a Futura francia hírportál.  

Gyengült a forint kedd reggelre

Gyengült kissé a forint kedd reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben: 0,1 százalékkal az euró és 0,2 százalékkal a dollár és a svájci frank ellenében.

Viharok és villámárvizek Amerikában – már több száz járatot töröltek

Az Egyesült Államokban hétfőn is több száz légijáratot töröltek, és számos útvonalon jelentősek a késések elsősorban az ország keleti és középső részét sújtó viharok miatt.

Megvan a világ TOP 10 városának listája. Budapest a legrosszabbak között sem szerepel

Az Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a Global Liveability Index rangsorát, amely a világ 10 legjobb és 10 legrosszabb helyét mutatja be 2022-ben. Az index 172 várost értékelt öt kategóriában: kultúra, egészségügy, oktatás, infrastruktúra és szórakozás.

Kína nem áll le a hadgyakorlatokkal. A tajvani képviselet vezetője válaszolt AzÜzletnek

A kínai hadsereg hétfőn újabb hadgyakorlatokat jelentett be a Tajvan körüli tengereken és légtérben, tiltakozásul Nancy Pelosi amerikai házelnök múlt heti tajpeji látogatása ellen.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom