Kezdőlap Pénzvilág A norvég állam önti a pénzt a tőzsdékre
No menu items!

A norvég állam önti a pénzt a tőzsdékre

A befektetők felfoghatatlan vagyont, 84 ezer milliárd dollárt invesztáltak tőzsdén jegyzett cégekbe. A norvég állam, illetve annak nyugdíjalapja a legnagyobb befektetők között van.

A világ tőzsdéin 41 ezer vállalatot jegyeznek. Részvényeik összértéke 84 ezer milliárd dollár. Ez megfelel az éves globális GDP-nek.

Az amerikai tőzsde épülete

A három legértékesebb konszern a Microsoft, az Apple és az SAP. Előbbi kettő értéke meghaladja az 1000 milliárd dollárt.

A harmadik helyezett német szoftvercégé 131 milliárd körül van. Mindegyikben 5 százalékot meghaladó részvénycsomaggal rendelkezik a világ legnagyobb befektetésialap-kezelője, a New York-i Blackrock és a tulajdonosok között van a norvég állam is.

A vállalatok részvényeinek összértékét nézve a tőzsdei cégek 36 százaléka amerikai, 20 százaléka európai. Ugyancsak 20 százalékot tesz ki a fejlett kelet-ázsiai országokban, elsősorban Japánban jegyzett cégek papírjainak összértéke.

A kínai vállalatok a globális részvényvagyon 12 százalékát adják. Kontinensünkön belül a brit tőzsdei cégek a legértékesebbek. A brit részvények összesen 3,8 milliárd dollárt érnek. A szigetországot – meglepetésre a németeket megelőzve – a franciák követik.

A francia székhelyű tőzsdei cégek teljes volumene 2,6 milliárd dollár, míg a németországiaké 2,2 milliárd. Ebben azok a francia és német vállalatok is benne vannak, amelyeket külföldön, tehát nem a párizsi, illetve frankfurti tőzsdén jegyeznek. Számottevő még a kanadai és svájci vállalatok összértéke, 2,1, és 1,4 milliárd dollárral.

Egyenként nézve valamennyi európai országot és Japánt is megelőzik, és csak minimális a lemaradás Kína mögött; a Hong-kong-i cégek 6,9 milliárdos összértékűek.

Hatalmas vagyonok kormányzati kezekben

A világ legnagyobb részvényese a 6.800 milliárd dollár értékű részvénycsomag felett rendelkező New York-i Blackrock bankház. A legjelentősebb befektetők között van a norvég állam is. Utóbbi 9.158 cégben rendelkezik részesedéssel 1.100 milliárd dollár értékben.

Változó, hogy egy országon belül kik a legnagyobb tulajdonosok. Az USA-ban a papírok 70 százaléka privát befektetési alapokhoz tartozik. Európában ezek aránya 40 százalék. Körülbelül ennyi áll köztulajdonban is, tehát ennyi felett rendelkeznek állami szervek, önkormányzatok, köztulajdonú cégek és állami nyugdíjalapok.

A két véglet Szaúdi-Arábia, ahol a világ tőzsdéin befektetett pénz szinte teljes egészében állami, és Szlovákia, ahol a tőzsdei vagyon 90 százalékban cégek és magánszemélyek kezében van.

Kivételek

A maradék 10 százalék nagy része befektetési alapokhoz tartozik. A szlovák állam gyakorlatilag nem rendelkezik részvénytulajdonnal.

Valamennyi országot figyelembe véve a közszektor befektetéseinek 56 százaléka kormányok, 24 százaléka nyugdíjalapok, 11 százaléka nemzeti bankok, 9 százaléka pedig állami vállalatok kezében van. Németországban és Japánban szinte minden közbefektetés kormányzati. Az USA- ban gyakorlatilag csak a nyugdíjalapok fektetnek be ‘közpénzt’ vállalatokba.

2000-ben még nagyjából megegyezett a befektetési- és nyugdíjalapok, valamint a biztosítók részesedése a globális részvényvagyonból. Mára utóbbiak megháromszorozták részvényvagyonukat. Így jóval megelőzik a nyugdíjalapok és a biztosítókat.

A BUX kispályás szereplő

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megjelent elemzésében a szárnyaló magyar gazdaságról nem túl rózsás képet festett a hazai részvénypiacról.

Nagyításért klikk a képre (A forrásunk oldalához ide klikkelve jut).

A frankfurti lap szerint a magyar gazdaság megítélésében a BUX teljesítménye alig játszik szerepet. A budapesti tőzsde régiós összehasonlításban is kicsi. Ezt az Erste Bank Közép-Kelet-Európával foglalkozó bécsi elemzője is megerősített.

Szerinte csak az OTP, a Mol és a Richter papírja érdekesek nemzetközi szemmel nézve a BUX-on jegyzett három tucat részvény közül.

Ez a három papír adja a teljes forgalom négyötödét. Az OTP-t vonzóvá teszi, hogy a kihelyezett hitelek nemzetközi összehasonlításban szokatlanul magas arányú, 20%-a saját tőkével fedezett. Nehezíti a helyzetét az adózás magyar rendje – mondja a legnagyobb magyar pénzintézetről az osztrák konkurencia elemzője.

A norvég állam mesés gazdagsága

Nagyításért klikkeljen a grafikonra

Norvégia kőolaj és földgáz bevételiből fektet be, amelyek nagy része 1967 óta az állami nyugdíjalap-kezelőhöz folyik be. (Government Pension Fund Norway, GPFN; Statens Pensjonsfond Norge, SPN).

Összvagyona 2018-ban 828 milliárd euró volt. Ezzel minden norvégra 170 ezer euró megtakarítás jut. 67 százalék részvényekbe, 31 állampapírokban, 3 ingatlanokba van befektetve. A bevételek 3 százalékát minden évben jótékonysági projektekre szánja az alapkezelő.

Norvégia a világ 77 országának börzéjén fektet be. A világ a tőzsdei összvagyon 1,3 százalékát birtokolja. Európában 2,33 százalékot, amivel a kontinens legnagyobb befektetője! Értékét tekintve a legnagyobb részesedése a brit Tescoban van (5%). Tulajdoni hányadát nézve pedig a 486 ezer németországi bérlakást tulajdonló Vanoviában (8%).

A norvég nyugdíjalapé az Apple és a Coca-Cola 1, a német gyógyszergyártó, a Bayer 2, a svájci Credit Suisse 5, vagy például a Volvo 2,5 és a Shell százaléka. Utóbbival kapcsolatban érdekesek a norvégok által követett morális szempontokat: fegyvergyártókba és dohánykonszernekbe nem invesztálnak; 2015 óta nem veszik olyan vállalatok részvényeit, illetve eladják a meglévő részesedésüket azokban, amelyek bevételeik több, mint 30 százalékát szénkereskedelemmel szerzik.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Újabb Közép-Ázsiai célpontra repülhetünk Budapestről

A SCAT Airlines csatlakozásával a Budapestről induló légi utasok számára egyúttal szélesebb kínálat és zökkenőmentes csatlakozás kínálkozik a régión belüli további városokba. 

Időkapszulát helyeztek el az Agrárminisztérium, Kossuth téri épületében

Ütemezetten zajlik a Steindl Imre Program keretében az Agrárminisztérium Kossuth téri épületének megújítása.

Így őrizhető meg a vagyon értéke infláció idején

Bár a gazdasági környezet folyamatosan változik, a pénzügyi stabilitás megőrizhető tudatos tervezéssel.

200 milliárd eurós beruházást mozgósítanak a mesterséges intelligencia fejlesztésére

Az Európai Bizottság elindította az InvestAI nevű kezdeményezést, amelynek keretében 200 milliárd eurót fordítanak a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésére.

Hírek

Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az eurót 1,0305 dolláron jegyezték kedden reggel, alacsonyabban a hétfő esti 1,0313 dollárnál.

Gyengült a forint hétfő reggel

Az euró 1,0315 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0326 dollár után.

Devizapiac – Erősödött kissé péntek reggelre a forint

Erősödött kissé a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A KSH publikálja leggyorsabban a külkereskedelmi termékforgalom adatait

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiemelt stratégiai célja az adatközlések gyorsítása, a piacra kerülési idő, az adminisztratív terhek csökkentése, illetve a relevancia, a hatékonyság, az időszerűség a felhasználói elégedettség növelése érdekében. A KSH folyamatosan monitorozza a piacra kerülés gyorsításának lehetőségeit.

Erősödött csütörtökön a forint

Erősödött a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a...

Erősödött a forint szerda reggel

Erősödött a forint árfolyama szerda reggelre.

Gyengült a forint szerda reggel

Az euró 1,0425 euróról 1,0416 euróra gyengült.

Alig változott hétfő reggelre a forint árfolyama

Hétfő reggeli jegyzésén a forint erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél, 0,2 százalékkal az euró, 0,8 százalékkal a dollár és 0,4 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gazdaság

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet

Megvan az új PMÁP kamat, kezdődhet a nagy állampapírcsata

Az idei PMÁP-lejáratokról és kamatfizetésekről már tavaly megkezdték az egyeztetést az ügyfelekkel, hogy fel tudjanak készülni, mi legyen a pénzükkel, amikor érkeznek a kifizetések.