Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy A versenyfutás folytatódik - még a vírus áll győzelemre. Interjú Nagy Károly...
No menu items!

A versenyfutás folytatódik – még a vírus áll győzelemre. Interjú Nagy Károly professzorral

Nagy Károly professzor: “Nagyon vigyázni kell, mert az ilyen nagymértékű fertőződést 5-6 héttel követheti a halálozási szám emelkedése”. Kép/Forrás/Fotó: Kovács Attila Semmelweis Egyetem

Felgyorsult a versenyfutás a koronavírus és az oltóanyag fejlesztésén dolgozó kutatók között. Nyerésre még a vírus áll; nem tudni, hogy fokozott fertőzőképessége mellett, az enyhébb tüneteket produkáló fiataloktól tovább terjedve milyen mértékű mortalitást okoz. Nagy Károly professzor számos ígéretes vakcinafejlesztés állásáról is tájékoztatott AzÜzlet.hu-nak nyilatkozva. A ma is aktív virológus tíz évig vezette a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetét.

– A pandémia berobbanása óta mennyivel tudunk többet a koronavírusról? Mennyivel állunk közelebb ahhoz, hogy valami értelmezhető és főként hatékony oltás születhessen?

– Nagyon felgyorsultak azok a vakcinakutatások, amelyek a koronavírus-fertőzést, vagy a vírusszaporodást igyekeznek meggátolni. Információk szerint több mint száz vakcina fejlesztési projekt zajlik a világban. Közülük 27 ígéretesnek nevezhető, és 6 már az úgynevezett klinikai fázis 3 periódusában van. Ebből 3 amerikai, 2 kínai és 1 brit vakcina.

Miközben az átlagember azt gondolná, hogy minden oltóanyag kifejlesztése egyforma az utóbbi 10 év molekuláris biológiai, biotechnológiai, mikrobiológiai és virológiai fejlődése azt is lehetővé tette, hogy egy-egy oltóanyag megszületésekor számtalan technológiai megoldás ötvöződjön. Most csak beszéljünk a vírusok elleni oltóanyag, a vakcina előállításról. A klasszikus megoldás az, hogy egy élő, gyengített, úgynevezett attenuált mikroorganizmust, jelen esetben vírust alkalmaznak. Ez azért jó, mert ez váltja ki a leghatásosabb ellenanyagot. A kockázat az, hogy adott esetben „visszavadulhat”, tehát betegséget is okozhat. Aztán vannak az elölt vírussal készített vakcinák, amelyek abszolút biztonságosak, de nem annyira hatékonyak. Emellett van olyan megoldás is, amikor csak az örökítőanyagot, adott esettben a messenger RNS-t, vagy a DNS-t alkalmazzák az oltóanyagban. És a legújabbak, az úgynevezett vektor típusú vakcinák, amikor a betegséget nem okozó vírusba csomagolják be a kérdéses vírust. Jelen esetben a koronavírus – a COVID-19 – örökítőanyagát. Ehhez a leggyakrabban használt vírus, az úgynevezett adenovírus, ami egy nagy DNS vírus, amelynek az a tulajdonsága, hogy nagyon sok sejtet képes megfertőzni. Illetve van már olyan biotechnológiai eljárás is, amellyel az adenovírus génjéből ki lehet vágni a betegséget okozó gént és így  semmiképpen nem okoz betegséget, viszont a postás szerepét kiválóan ellátja.

Magyarország ötmillió oltást kötött le a brit fejlesztőknél, India 100 millió adagot rendelt az oroszoktól, az amerikai kormány három fejlesztést anyagilag is támogat.

– A COVID elleni vakcinák esetében melyik eljárás tűnik a leghatékonyabbnak?

– A hat legelőrébb tartó vakcina többféle eljárás eredményeként született meg. Például a brit vakcinánál, amit az oxfordi egyetem és az AstraZeneca együtt fejleszt ki, és amire Magyarország már úgy tudom, 5 millió adag megrendelést előre feladott, például az adenovírus vektor technológiát alkalmazzák. De hogy emellett is milyen ötletek vannak, jelzi, hogy egy amerikai cég az Inovio egy olyan DNS vakcinát fejleszt ki, amelyet nem egy injekciós fecskendővel adnak be, hanem a bőrön át prés pisztollyal, elektromos belövéssel juttatnak mélyen a bőr alá. Ez a technológia régóta ismert: Afrikában például nagyon sok ilyen vakcinát alkalmaztak, mert a fejlődő országok higiénés sztenderdjei nem feltétlenül engedik meg, hogy steril fecskendőkkel mindenkit beoltsanak. Ráadásul rendkívül gyors, mert sorban állnak a páciensek, mutatják a karjukat, és már meg is történik az oltás. Jómagam is ismerem ezt, mert amikor Amerikában dolgoztam, bizonyos mértékig foglalkoztam a HIV-vírus elleni ilyen technológia kifejlesztésével is, amelynél a molekulákat apró aranyrögökhöz kötik. A mostani DNS vakcina esetében a róla elinduló, vírus elleni információ hatására kezdődik meg az ellenanyag termelés.

– Vagyis az eddig alkalmazott és a teljesen új technológiák egyaránt harcba indulnak a koronavírus megfékezésére?

A Nature Structural and Molecular Biology című lapban közölt tudományos cikk egyik ábrája

– Ez így van. Például a legújabb hír, hogy a zürichi, illetve a berni egyetem kutatói a koronavírus új mechanizmusát tárták föl, és megfejtették, hogyan veszi át az irányítást a SARS-CoV-2 vírus a megfertőzött sejt fölött. Amikor a vírus bekerül a sejtbe, tulajdonképpen a riboszómákhoz kerül – itt állítódnak elő a sejtfehérjék, illetve a vírusfehérjék is -, és a fertőzés során a vírusnak van egy különleges fehérjéje, amit úgy neveztek el a kutatók, hogy Nsp1. Ez a vírusprotein, a riboszómákban – amik tulajdonképpen olyan sejtszervecskék, amelyek a genetikai információt olvassák le -, nemcsak, hogy meggátolja a saját sejt által termelt fehérjék szintézisét, hanem arra kényszeríti a riboszómákat, hogy vírusfehérjéket produkáljanak elsősorban. Ez az eredmény természetesen meg is jelent a Nature Structural and Molecular Biology című lapban, vagyis már több, mint újságinformáció: tudományos hír. Aminek az az óriási értéke, hogy új irányt szabhat a gyógyszerkutatásnak, illetve a gyógyszertervezésnek.

Egy másik felfedezésnek pedig, amit Pittsburghben ért el az ottani egyetem és ami a Cell nevű nagyon tekintélyes lapban jelent meg, az a lényege, hogy a koronavírus ellen a szervezetben termelődő immunoglobulin IgG molekuláknak – amelyek nagy molekulák -, sikerült egy nagyon kis fragmentjét, vagyis töredékét meghatározni és külön izolálni. Ennek lett a technikai neve Ab8. Ennek az a funkciója, hogy megakadályozza a vírus szétterjedését a szervezetben. Ennek kapcsán pedig már annyira komoly jóslatokat engedtek meg a kutatók, miszerint ez olyan hatékony lehet, hogy akár inhalációval is be lehet majd juttatni a szervezetbe, mert annyira picike a molekula, hogy gyakorlatilag akár be is beszippantjuk.

De vannak olyan technikai megoldások is, amelyek más irányt követnek. Ilyen az, amikor az ember bőrére egy gyufásdoboz nagyságú tapaszt helyeznek el Ab8-cal töltve, ami a bőrön keresztül szép lassan beszivárog és szét terjed a szervezetben, és ezáltal prevencióra is lehetne használni. Tehát nagyon komoly erőfeszítések és nagyon ötletes megoldások is vannak a világban. Sorolhatnám, hogy például a Hong Kong-i egyetem vagy például Indiában a Bharat Biotech is dolgozik a maga vakcináján. Más kérdés, hogy ezek közül  nem mindegyik érte el a fázis 3-as szintet, amikor több tízezer emberen próbálják ki.

– Korábban AzÜzlet.hu-nak kifejtette, hogy mivel a vakcinafejlesztés rendkívül költséges, ugyanakkor korántsem biztos kimenetelű, a kormányok jelentős megrendelésekkel már a fejlesztések finanszírozásába is beszállnak.

– Az amerikai kormány például a jelenlegi hat vakcinafejlesztésből hármat nemcsak eszmeileg, hanem komoly összegekkel is támogat. Ez a Johnson & Johnson-féle vakcina, az előbb említett oxfordi egyetem és AstraZeneca nevéhez kötődő brit vakcina, aminek most már van egy neve is: AZD1222, valamint a német BioNTech, illetve a Pfizer cég 162B2 nevezetű vakcinája. Ez utóbbi úgynevezett messenger RNS alapú, ami azt jelenti, hogy olyan RNS-eket juttatnak a szervezetbe, amelyekből rögtön ellenanyag képződik. Ezeket már több mind 30 ezer embernek adták be, vagyis már valódi kísérletek, amelyek különböző országokban, elsősorban Argentínában, Brazíliában, Németországban zajlanak.

AstraZeneca és az oxfordi egyetem vakcinája nevet is kapott: AZD1221

Az amerikai vakcinát a legújabb információk szerint az Egyesült Államokban 43 ezer embert beoltva kezdik kipróbálni. Mindez tehát azt jelenti, hogy nagyon felgyorsultak a dolgok. Az is friss hír, hogy Trump elnök nehezményezte az amerikai egészségügyi hatóságnak azt az előrejelzését, hogy mindennek ellenére a tömeges használatra készen álló vakcina csak a jövő év második negyedévében áll majd rendelkezésre. Pedig az elnökválasztás előtt – érthetően – azt szeretné, ha novemberig történne valami pozitívum, de még a saját szakemberei is óvnak attól, hogy illúziókat keltsen azzal, hogy még ebben az évben tömegesen alkalmazható lehet bármilyen koronavírus-vakcina.

Ez is jelzi, hogy politikai kérdés is a vakcina. Ha már itt tartunk: nem beszéltünk az orosz vakcinától, amiről azt mondta Putyin elnök, hogy már kész van és embereken is tesztelik. Ugyanakkor azt is hallani, hogy kellemetlen mellékhatásai is vannak: minden hetedik embernél – egy–másfél napig tartó gyengeség, láz vagy izomfájdalom jelentkezett. (Igaz – az 50 ezer bevont önkéntes egyikénél fellépett súlyos mellékhatás miatt az AstraZeneca vakcinájával zajló próbát is felfüggesztették, de ott kiderült, hogy az nem az oltás mellékhatásaként alakult ki.)

– A Sputnik V – aminek a korábbi neve a Gam-COVID-Vac vagy Vaccine – annak a rövidítése, hogy ezt a Gamaleya intézet Moszkvában állítja elő. Dolgoztam a Gamaleya intézetben is a ‘80-as években: az egy elég komoly intézmény. Az oroszok is siettek, amikor azt beregisztráltatták, azonnal be is jelentették a vakcinát, még azelőtt, hogy a fázis 3-as kísérletek, vagyis az emberi kipróbálások megtörténtek volna. De azóta tudomásom szerint 27 ezer embert oltottak be és azt írják, hogy ennek az 1/7-énél, 17%-ánál léptek fel mellékhatások. Én ezt nagyon pozitív dolognak tartom. Tudniillik ezek nem mellékhatások, hanem ezek az oltást követő reakciók. Ami azt jelenti, hogy az oltásra, a beoltottak szervezete elég keményen reagált. Kis gyulladással, kis fájdalommal, kis levertséggel. Még azt is lehet mondani, hogy enyhe hőemelkedéssel, ami azt jelenti, hogy abban a vakcinában van valami, ami a szervezet immunrendszerét arra készteti, hogy egy kicsit aktivizálódjon. Tehát én ezt nem mellékhatásnak veszem, legfeljebb melléktünetnek, ami 2-3 nap alatt minden beavatkozás nélkül természetesen elmúlik.

Az első bejegyzett koronavírus elleni oltás, a Sputnik V.

Ugyanakkor még most sem tudjuk, hogy a COVID-tól milyen hatásfokkal véd az orosz vakcina a Sputnik V. De ezt a többiekről se tudjuk pontosan. Ezek a fázis 3-as kipróbálások nem azt jelentik, hogy beoltják az illetőt, és utána megfertőzik őket a vírussal. Ilyet semmiféle etikai bizottság nem engedélyezne. Hanem azt nézik, hogy a beoltás után van-e valamilyen adverse, káros, valami kellemetlen mellékhatásnak tekinthető reakció. De a legfőbb, hogy kiváltja-e a nagyfokú ellenanyag-termelést a szervezetben, és ami a legfontosabb és ezt ma még egyáltalán nem tudjuk, hogy ez az – úgynevezett -, magas titerű ellenanyag, milyen hosszan, mennyi ideig marad meg és védi az illetőt.

Visszatérve a Sputnik V-re: ebből a világon a második legrosszabb statisztikával rendelkező ország, India nagyjából 100 millió adagot rendelt az oroszoktól. Fontos tudni, hogy Indiában nem olyan rossz az egészségügyi ellátás és az indiai orvosok nagyon jók. Egy részük Nagy-Britanniában, Amerikában tanult, másrészt maga az indiai orvosképzés is elég magas színvonalú. Ha az indiaiak azt mondják, hogy nekik kellene a Sputnik V-ből, akkor azt gondolják, hogy az nem annyira rossz. Arról nem beszélve, hogy mindenki tudja, hogy az elsőt mindig kritikák érik. Azt is tudjuk, hogy a múltban, a szovjet rendszerben, elsősorban az orosz propaganda nem mindig azt mondta, ami a valóság, és bizonyos adatokat egészen másképpen interpretált, mint ahogy azok valójában voltak. De azért gondoljunk bele, hogy már az ‘50-es években a BCG vakcinát, orosz technológia alapon kezdte el Magyarország gyártani, és alkalmazni. Azóta természetesen egy kicsit azon már változtattak a 60-70 évben, de ezek működtek.

– Ugyanakkor olyan hírek is vannak, hogy még a fertőzöttek is újra megfertőződhetnek.

– A legújabb kísérletek és a legújabb szakmai beszámolók szerint ugyan létezik hosszú távú immunitás, de nem mindenkiben. Úgy tűnik, hogy azokban nem, akik tünetmentesen fertőződtek, és azokban sem, akik súlyos tünetekkel vészelik át a fertőzést. Tehát azokban is, akik enyhe de mégiscsak valamilyen klinikai tüneteket produkálnak, úgy tűnik, hogy magas titerű ellenanyag termelődik, és ez hosszú időn keresztül meg is marad. Tehát a jelenség létezik. Ez nagyon fontos a vakcinaelőállítás szempontjából, mert akkor ez útmutatás a vakcinakészítők számára, hogy milyen dózist állítsanak be, mert kialakítható magas titerű ellenanyagtermelés a vakcinálás után. Ami hosszú távú védelmet nyújt.

Lehet, hogy ötévente ismételni kell?

Erről a hosszú távú védelemről, az átlagember azt gondolná, hogy a születéskor megkapjuk a szükséges oltásokat és ezek az egész életre védettséget adnak. Valószínű, hogy ezek a modern vírus elleni vakcinák nem egészen így működnek, de azért körülbelül öt év vagy talán még 1-2 évvel hosszabb időszakra is lehet számítani, hogy védettséget nyújtanak, ami egy ilyen világjárvány idején életmentő lehet. Tehát ez egy abszolút jó irány. Hogy aztán majd ötévente ismételni kell, mert még mindig fennáll majd a koronavírus-fertőzés tömeges jelenléte, azt egyelőre nem lehet megmondani. Az viszont kétségtelen, hogy a mostani járvány, nagyon felfutott mindenhol. Ez egészen addig fog tartani, amíg hatásos vakcina nem lesz, és azt tömegesen nem alkalmazzák. Ezért is várja most nagyon már mindenki.

Főleg milyen hatóanyagok kerülnek képbe?

– A potenciális gyógyszerek tekintetében továbbra is nagyon vezet a média által is már ismertetett, úgynevezett ACE2 blokkolás [ACE2 = Angiotensin-Converting Enzyme 2]. Ez a receptor a sejtek felszínén van, amihez lényegében a vírus kötődik. Ha ezt valamilyen anyaggal gátoljuk, vagy legalábbis a víruskötő helyet semlegesítjük, a vírusnak nincs hová kötődni a sejten. Ez nagyon komoly lehetőség és ezzel kapcsolatban sok elképzelés van. Egy szintén nagyon új eljárás, amit az amerikai Illinois egyetemen fedeztek fel és amelynek az a lényege, hogy a vírus nyúlványát vagy tüskéjét tanulmányozták. Érdekes módon ezt a felfedezést nem orvosok, hanem az anyagtudományi és mérnöki tanszék emberei tették, olyan rettenetesen nagy felbontású térion mikroszkópokkal, amelyek molekuláris nagyításokat tesznek lehetővé. Arra jöttek rá, hogy a vírus része, nyúlványa, egy fehérje, amelynek ujjszerű kitüremkedései vannak, és amelynek van egy olyan kis része, ami ellen néhány betegben speciális ellenanyag termelődött. Így, ha ennek a kis vírusfehérje  résznek a blokkolását el tudják érni, az rendkívül lecsökkenti a COVID fertőzőképeségét. A probléma csak az, hogy a blokkolást eddig csak néhány milliszekundumig sikerült elérniük, de blokkolódott a fertőzés! Emellett magyar kutatók is foglalkoznak azzal, hogy már meglévő, de eddig más betegségekre használt gyógyszer alapanyagokból hatásos készítményeket hozzanak létre a megelőzésre.

– Ön a nyár közepén azt mondta az interjúnkban, hogy még a járvány első fázisban vagyunk, nem a másodikban. Most mit gondol? Már a második hullámában vagyunk, vagy érdemes-e egyáltalán erről így beszélni?

– Én továbbra is azt mondom, hogy hullámok vannak, amit nevezhetünk fázisnak is. Magyarországon volt a leghosszabb olyan periódus az első és a második fázis között, ahol viszonylag alacsony volt a fertőzöttség és a halálozás. Én továbbra is azt mondom, hogy végig velünk volt a vírus, és sajnos a nyár nemhogy tönkretette volna a vírust, hanem rengeteg fiatalember ment el a horvátországi tengerpartokra, ahol találkozott más ország-beliekkel és láttuk a tévében, hogy a strandok, a beachek zsúfoltak, ott lehetetlen volt a távolság tartása. Ahogy ezt történt a Balatonon is. És továbbra is fennáll az az elképzelés, hogy vannak úgynevezett szuperfertőzőek, akik nagyon hamar át tudják adni a fertőzést. Miközben vannak olyan fertőzöttek is, akik nem adják tovább azt. A végeredmény mindenesetre az, hogy most már nem sporadikus, vagyis szórványos, hanem úgynevezett közösségi terjedésről, közösségi fertőzésről beszélhetünk és már tényleg nagyon oda kell figyelni a dolgokra.

Makarska, Horvátország 2020 augusztus  Forrás/Kép/BBC/Fotó: Jure Divich

Ugyanakkor az újabb adatok alapján néhány szakember arra gondol, elképzelhető, hogy a COVID vírus bizonyos mértékű változáson esett át. Magyarul: miközben a szaporodási képessége növekedett, a fertőzőképessége vagy pláne a súlyos tüneteket kiváltó képessége csökkent. A járványügyi szakemberek, az epidemiológusok, de mi mikrobiológusok is ismerjük ezt a jelenséget. Ez tulajdonképpen a gazdaszervezet – és itt az emberek tömegére kell gondolni -, valamint a vírus közötti együttélés bizonyos mértékű harmonizációjáról van szó. Tehát azon vírusfajták – ez talán nem is mutáció, mert ezek az RNS vírusok keverékvírusok, ami azt jelenti, hogy egy picikét különböznek egymástól – szelektálódtak ki, vagy kapnak egy kicsit nagyobb hangsúlyt, amelyek gyorsabban tudnak fertőzni, vagyis a saját szaporodásukat jobban fenn tudják tartani azzal, hogy egyre gyorsabban ugranak át az egyik emberről a másik emberre. Ugyanakkor ezeknek a vírusfajtáknak a patológiai, vagy a betegségokozó képessége mint hogyha csökkent volna.

Ezt azért egy kicsit zárójelben szeretném mondani, mert ezzel várjunk még körülbelül 3 hetet. Mert azt jósolják, hogy miközben most a 40 év alattiak, elsősorban a 30 év körüliek fertőződtek, ők bizony itt Magyarországon is át fogják majd adni a fertőzést az idősebbeknek. Az idősebbeknek pedig már nem olyan jó az immunrendszerűek meg egyéb társbetegségük is lehet és ezért az is elképzelhető, hogy drámaian megugrik majd a halálozások száma. Tehát többfajta nézet van. A szakemberek többsége  azt vizionálja, hogy nagyon vigyázni kell, mert az ilyen nagymértékű fertőződést 5-6 héttel követheti a halálozási szám emelkedése. Ezek nem tapasztalati tények, ezek csak bizonyos mértékű interpolálások, de ezt sajnos nem lehet kizárni.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A chiphiány még hónapokig fékezheti az ipart – és a növekedést

Az alkatrészek, különösen a félvezetők hiánya nyomta rá bélyegét az ipar októberi teljesítményére is, amely a legnagyobb súlyú ágazatokat, a járműgyártást és az elektronikai termékek gyártását sújtotta leginkább. Elemzők szerint a helyzet javulása a jövő év közepéig aligha várható, így az ipar és a hozzá kötődő export növekedésre gyakorolt hatása növekvő kockázatot jelent a gazdasági növekedés szempontjából.

Intrum: javult a magyarok fizetőképessége

Javult a lakosság számlafizetési képessége az elmúlt egy évben: a magyarok 27,8 százaléka mondta, hogy legalább egy számlát nem tudott időben befizetni az elmúlt 12 hónapban. Vagyis kevesebben, mint tavaly, amikor ez az arány 31 százalék volt - közölte az Intrum követeléskezelő.

Hivatali vesztegetéssel gyanúsítják – lemond a parlamenti államtitkár

Kedden benyújtja lemondását államtitkári tisztségéről Völner Pál - közölte a politikust képviselő ügyvédi iroda.

Eurózóna. Váratlanul nagyot zuhant a befektetői hangulat

Jelentősen, a vártnál jóval nagyobb mértékben romlott decemberben a befektetői hangulat az euróövezetben - derült ki a frankfurti Sentix gazdaságkutató intézet felméréséből.

Hírek

Hivatali vesztegetéssel gyanúsítják – lemond a parlamenti államtitkár

Kedden benyújtja lemondását államtitkári tisztségéről Völner Pál - közölte a politikust képviselő ügyvédi iroda.

Új napelemes pályázat – 35 ezer család kaphat milliókat

Elindult hazánk eddigi legnagyobb szabású, lakosságot érintő zöldítési projektje, amelyben napelemes rendszerek telepítéséhez, nyílászárók cseréjéhez, fűtés korszerűsítéséhez és akkumulátor telepítéséhez lehet forrást igényelni - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Orbán: három helyett öt százalékkal emelkedik a nyugdíj januártól

Jövő januárban 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak a korábban tervezett 3 százalék helyett - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben egy azonnali kérdésre válaszolva.

Napcore. Harminc ország nyitja egybe közlekedési adatrendszereit

A világ legnagyobb, közlekedési adatplatformok közötti együttműködése jött létre a Napcore projekt elindulásával.

Áder János kinevezte a médiahatóság új elnökét

A köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének.

Idén drágább lesz a karácsonyi halászlé

A kedvezőtlen körülmények ellenére nem csökkent jelentősen a tógazdaságok halhozama, így lesz elég hazai hal karácsonyra. Ugyanakkor a halak ára a tavalyihoz képest a takarmányárak növekedését követve várhatóan kis mértékben emelkedni fog - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Kormányinfó: a kisvállalkozókra is kiterjesztik a rezsicsökkentést

Az infláció elleni küzdelemben a kormány egyik legfontosabb eszköze a rezsicsökkentés fenntartása, és kiterjesztése a kisvállalkozói és az önkormányzati szektorra is - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

480 forint alá csökkenthet az üzemanyagok ára a benzinkutakon

Péntektől a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is bruttó 11 forinttal csökken - közölte a holtankoljak.hu portál.

Gazdaság

Intrum: javult a magyarok fizetőképessége

Javult a lakosság számlafizetési képessége az elmúlt egy évben: a magyarok 27,8 százaléka mondta, hogy legalább egy számlát nem tudott időben befizetni az elmúlt 12 hónapban. Vagyis kevesebben, mint tavaly, amikor ez az arány 31 százalék volt - közölte az Intrum követeléskezelő.

Az OTP újabb bankot vesz Albániában

Az OTP Bank 55 millió euróért, vagyis mintegy 20 milliárd forintért megvásárolja a görög Alpha Bank albán leánybankját, az Alpha Bank Albániát.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MNB: a magyar bankrendszer továbbra is stabil

A magyar bankrendszer a koronavírus-járvány második évében is stabil, jelentős tőketartalékkal rendelkezik - ismertette a jegybank decemberi Pénzügyi stabilitási jelentését Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom