Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban A versenyfutás folytatódik - még a vírus áll győzelemre. Interjú Nagy Károly...
No menu items!

A versenyfutás folytatódik – még a vírus áll győzelemre. Interjú Nagy Károly professzorral

Nagy Károly professzor: “Nagyon vigyázni kell, mert az ilyen nagymértékű fertőződést 5-6 héttel követheti a halálozási szám emelkedése”. Kép/Forrás/Fotó: Kovács Attila Semmelweis Egyetem

Felgyorsult a versenyfutás a koronavírus és az oltóanyag fejlesztésén dolgozó kutatók között. Nyerésre még a vírus áll; nem tudni, hogy fokozott fertőzőképessége mellett, az enyhébb tüneteket produkáló fiataloktól tovább terjedve milyen mértékű mortalitást okoz. Nagy Károly professzor számos ígéretes vakcinafejlesztés állásáról is tájékoztatott AzÜzlet.hu-nak nyilatkozva. A ma is aktív virológus tíz évig vezette a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetét.

– A pandémia berobbanása óta mennyivel tudunk többet a koronavírusról? Mennyivel állunk közelebb ahhoz, hogy valami értelmezhető és főként hatékony oltás születhessen?

– Nagyon felgyorsultak azok a vakcinakutatások, amelyek a koronavírus-fertőzést, vagy a vírusszaporodást igyekeznek meggátolni. Információk szerint több mint száz vakcina fejlesztési projekt zajlik a világban. Közülük 27 ígéretesnek nevezhető, és 6 már az úgynevezett klinikai fázis 3 periódusában van. Ebből 3 amerikai, 2 kínai és 1 brit vakcina.

Miközben az átlagember azt gondolná, hogy minden oltóanyag kifejlesztése egyforma az utóbbi 10 év molekuláris biológiai, biotechnológiai, mikrobiológiai és virológiai fejlődése azt is lehetővé tette, hogy egy-egy oltóanyag megszületésekor számtalan technológiai megoldás ötvöződjön. Most csak beszéljünk a vírusok elleni oltóanyag, a vakcina előállításról. A klasszikus megoldás az, hogy egy élő, gyengített, úgynevezett attenuált mikroorganizmust, jelen esetben vírust alkalmaznak. Ez azért jó, mert ez váltja ki a leghatásosabb ellenanyagot. A kockázat az, hogy adott esetben „visszavadulhat”, tehát betegséget is okozhat. Aztán vannak az elölt vírussal készített vakcinák, amelyek abszolút biztonságosak, de nem annyira hatékonyak. Emellett van olyan megoldás is, amikor csak az örökítőanyagot, adott esettben a messenger RNS-t, vagy a DNS-t alkalmazzák az oltóanyagban. És a legújabbak, az úgynevezett vektor típusú vakcinák, amikor a betegséget nem okozó vírusba csomagolják be a kérdéses vírust. Jelen esetben a koronavírus – a COVID-19 – örökítőanyagát. Ehhez a leggyakrabban használt vírus, az úgynevezett adenovírus, ami egy nagy DNS vírus, amelynek az a tulajdonsága, hogy nagyon sok sejtet képes megfertőzni. Illetve van már olyan biotechnológiai eljárás is, amellyel az adenovírus génjéből ki lehet vágni a betegséget okozó gént és így  semmiképpen nem okoz betegséget, viszont a postás szerepét kiválóan ellátja.

Magyarország ötmillió oltást kötött le a brit fejlesztőknél, India 100 millió adagot rendelt az oroszoktól, az amerikai kormány három fejlesztést anyagilag is támogat.

– A COVID elleni vakcinák esetében melyik eljárás tűnik a leghatékonyabbnak?

– A hat legelőrébb tartó vakcina többféle eljárás eredményeként született meg. Például a brit vakcinánál, amit az oxfordi egyetem és az AstraZeneca együtt fejleszt ki, és amire Magyarország már úgy tudom, 5 millió adag megrendelést előre feladott, például az adenovírus vektor technológiát alkalmazzák. De hogy emellett is milyen ötletek vannak, jelzi, hogy egy amerikai cég az Inovio egy olyan DNS vakcinát fejleszt ki, amelyet nem egy injekciós fecskendővel adnak be, hanem a bőrön át prés pisztollyal, elektromos belövéssel juttatnak mélyen a bőr alá. Ez a technológia régóta ismert: Afrikában például nagyon sok ilyen vakcinát alkalmaztak, mert a fejlődő országok higiénés sztenderdjei nem feltétlenül engedik meg, hogy steril fecskendőkkel mindenkit beoltsanak. Ráadásul rendkívül gyors, mert sorban állnak a páciensek, mutatják a karjukat, és már meg is történik az oltás. Jómagam is ismerem ezt, mert amikor Amerikában dolgoztam, bizonyos mértékig foglalkoztam a HIV-vírus elleni ilyen technológia kifejlesztésével is, amelynél a molekulákat apró aranyrögökhöz kötik. A mostani DNS vakcina esetében a róla elinduló, vírus elleni információ hatására kezdődik meg az ellenanyag termelés.

– Vagyis az eddig alkalmazott és a teljesen új technológiák egyaránt harcba indulnak a koronavírus megfékezésére?

A Nature Structural and Molecular Biology című lapban közölt tudományos cikk egyik ábrája

– Ez így van. Például a legújabb hír, hogy a zürichi, illetve a berni egyetem kutatói a koronavírus új mechanizmusát tárták föl, és megfejtették, hogyan veszi át az irányítást a SARS-CoV-2 vírus a megfertőzött sejt fölött. Amikor a vírus bekerül a sejtbe, tulajdonképpen a riboszómákhoz kerül – itt állítódnak elő a sejtfehérjék, illetve a vírusfehérjék is -, és a fertőzés során a vírusnak van egy különleges fehérjéje, amit úgy neveztek el a kutatók, hogy Nsp1. Ez a vírusprotein, a riboszómákban – amik tulajdonképpen olyan sejtszervecskék, amelyek a genetikai információt olvassák le -, nemcsak, hogy meggátolja a saját sejt által termelt fehérjék szintézisét, hanem arra kényszeríti a riboszómákat, hogy vírusfehérjéket produkáljanak elsősorban. Ez az eredmény természetesen meg is jelent a Nature Structural and Molecular Biology című lapban, vagyis már több, mint újságinformáció: tudományos hír. Aminek az az óriási értéke, hogy új irányt szabhat a gyógyszerkutatásnak, illetve a gyógyszertervezésnek.

Egy másik felfedezésnek pedig, amit Pittsburghben ért el az ottani egyetem és ami a Cell nevű nagyon tekintélyes lapban jelent meg, az a lényege, hogy a koronavírus ellen a szervezetben termelődő immunoglobulin IgG molekuláknak – amelyek nagy molekulák -, sikerült egy nagyon kis fragmentjét, vagyis töredékét meghatározni és külön izolálni. Ennek lett a technikai neve Ab8. Ennek az a funkciója, hogy megakadályozza a vírus szétterjedését a szervezetben. Ennek kapcsán pedig már annyira komoly jóslatokat engedtek meg a kutatók, miszerint ez olyan hatékony lehet, hogy akár inhalációval is be lehet majd juttatni a szervezetbe, mert annyira picike a molekula, hogy gyakorlatilag akár be is beszippantjuk.

De vannak olyan technikai megoldások is, amelyek más irányt követnek. Ilyen az, amikor az ember bőrére egy gyufásdoboz nagyságú tapaszt helyeznek el Ab8-cal töltve, ami a bőrön keresztül szép lassan beszivárog és szét terjed a szervezetben, és ezáltal prevencióra is lehetne használni. Tehát nagyon komoly erőfeszítések és nagyon ötletes megoldások is vannak a világban. Sorolhatnám, hogy például a Hong Kong-i egyetem vagy például Indiában a Bharat Biotech is dolgozik a maga vakcináján. Más kérdés, hogy ezek közül  nem mindegyik érte el a fázis 3-as szintet, amikor több tízezer emberen próbálják ki.

– Korábban AzÜzlet.hu-nak kifejtette, hogy mivel a vakcinafejlesztés rendkívül költséges, ugyanakkor korántsem biztos kimenetelű, a kormányok jelentős megrendelésekkel már a fejlesztések finanszírozásába is beszállnak.

– Az amerikai kormány például a jelenlegi hat vakcinafejlesztésből hármat nemcsak eszmeileg, hanem komoly összegekkel is támogat. Ez a Johnson & Johnson-féle vakcina, az előbb említett oxfordi egyetem és AstraZeneca nevéhez kötődő brit vakcina, aminek most már van egy neve is: AZD1222, valamint a német BioNTech, illetve a Pfizer cég 162B2 nevezetű vakcinája. Ez utóbbi úgynevezett messenger RNS alapú, ami azt jelenti, hogy olyan RNS-eket juttatnak a szervezetbe, amelyekből rögtön ellenanyag képződik. Ezeket már több mind 30 ezer embernek adták be, vagyis már valódi kísérletek, amelyek különböző országokban, elsősorban Argentínában, Brazíliában, Németországban zajlanak.

AstraZeneca és az oxfordi egyetem vakcinája nevet is kapott: AZD1221

Az amerikai vakcinát a legújabb információk szerint az Egyesült Államokban 43 ezer embert beoltva kezdik kipróbálni. Mindez tehát azt jelenti, hogy nagyon felgyorsultak a dolgok. Az is friss hír, hogy Trump elnök nehezményezte az amerikai egészségügyi hatóságnak azt az előrejelzését, hogy mindennek ellenére a tömeges használatra készen álló vakcina csak a jövő év második negyedévében áll majd rendelkezésre. Pedig az elnökválasztás előtt – érthetően – azt szeretné, ha novemberig történne valami pozitívum, de még a saját szakemberei is óvnak attól, hogy illúziókat keltsen azzal, hogy még ebben az évben tömegesen alkalmazható lehet bármilyen koronavírus-vakcina.

Ez is jelzi, hogy politikai kérdés is a vakcina. Ha már itt tartunk: nem beszéltünk az orosz vakcinától, amiről azt mondta Putyin elnök, hogy már kész van és embereken is tesztelik. Ugyanakkor azt is hallani, hogy kellemetlen mellékhatásai is vannak: minden hetedik embernél – egy–másfél napig tartó gyengeség, láz vagy izomfájdalom jelentkezett. (Igaz – az 50 ezer bevont önkéntes egyikénél fellépett súlyos mellékhatás miatt az AstraZeneca vakcinájával zajló próbát is felfüggesztették, de ott kiderült, hogy az nem az oltás mellékhatásaként alakult ki.)

– A Sputnik V – aminek a korábbi neve a Gam-COVID-Vac vagy Vaccine – annak a rövidítése, hogy ezt a Gamaleya intézet Moszkvában állítja elő. Dolgoztam a Gamaleya intézetben is a ‘80-as években: az egy elég komoly intézmény. Az oroszok is siettek, amikor azt beregisztráltatták, azonnal be is jelentették a vakcinát, még azelőtt, hogy a fázis 3-as kísérletek, vagyis az emberi kipróbálások megtörténtek volna. De azóta tudomásom szerint 27 ezer embert oltottak be és azt írják, hogy ennek az 1/7-énél, 17%-ánál léptek fel mellékhatások. Én ezt nagyon pozitív dolognak tartom. Tudniillik ezek nem mellékhatások, hanem ezek az oltást követő reakciók. Ami azt jelenti, hogy az oltásra, a beoltottak szervezete elég keményen reagált. Kis gyulladással, kis fájdalommal, kis levertséggel. Még azt is lehet mondani, hogy enyhe hőemelkedéssel, ami azt jelenti, hogy abban a vakcinában van valami, ami a szervezet immunrendszerét arra készteti, hogy egy kicsit aktivizálódjon. Tehát én ezt nem mellékhatásnak veszem, legfeljebb melléktünetnek, ami 2-3 nap alatt minden beavatkozás nélkül természetesen elmúlik.

Az első bejegyzett koronavírus elleni oltás, a Sputnik V.

Ugyanakkor még most sem tudjuk, hogy a COVID-tól milyen hatásfokkal véd az orosz vakcina a Sputnik V. De ezt a többiekről se tudjuk pontosan. Ezek a fázis 3-as kipróbálások nem azt jelentik, hogy beoltják az illetőt, és utána megfertőzik őket a vírussal. Ilyet semmiféle etikai bizottság nem engedélyezne. Hanem azt nézik, hogy a beoltás után van-e valamilyen adverse, káros, valami kellemetlen mellékhatásnak tekinthető reakció. De a legfőbb, hogy kiváltja-e a nagyfokú ellenanyag-termelést a szervezetben, és ami a legfontosabb és ezt ma még egyáltalán nem tudjuk, hogy ez az – úgynevezett -, magas titerű ellenanyag, milyen hosszan, mennyi ideig marad meg és védi az illetőt.

Visszatérve a Sputnik V-re: ebből a világon a második legrosszabb statisztikával rendelkező ország, India nagyjából 100 millió adagot rendelt az oroszoktól. Fontos tudni, hogy Indiában nem olyan rossz az egészségügyi ellátás és az indiai orvosok nagyon jók. Egy részük Nagy-Britanniában, Amerikában tanult, másrészt maga az indiai orvosképzés is elég magas színvonalú. Ha az indiaiak azt mondják, hogy nekik kellene a Sputnik V-ből, akkor azt gondolják, hogy az nem annyira rossz. Arról nem beszélve, hogy mindenki tudja, hogy az elsőt mindig kritikák érik. Azt is tudjuk, hogy a múltban, a szovjet rendszerben, elsősorban az orosz propaganda nem mindig azt mondta, ami a valóság, és bizonyos adatokat egészen másképpen interpretált, mint ahogy azok valójában voltak. De azért gondoljunk bele, hogy már az ‘50-es években a BCG vakcinát, orosz technológia alapon kezdte el Magyarország gyártani, és alkalmazni. Azóta természetesen egy kicsit azon már változtattak a 60-70 évben, de ezek működtek.

– Ugyanakkor olyan hírek is vannak, hogy még a fertőzöttek is újra megfertőződhetnek.

– A legújabb kísérletek és a legújabb szakmai beszámolók szerint ugyan létezik hosszú távú immunitás, de nem mindenkiben. Úgy tűnik, hogy azokban nem, akik tünetmentesen fertőződtek, és azokban sem, akik súlyos tünetekkel vészelik át a fertőzést. Tehát azokban is, akik enyhe de mégiscsak valamilyen klinikai tüneteket produkálnak, úgy tűnik, hogy magas titerű ellenanyag termelődik, és ez hosszú időn keresztül meg is marad. Tehát a jelenség létezik. Ez nagyon fontos a vakcinaelőállítás szempontjából, mert akkor ez útmutatás a vakcinakészítők számára, hogy milyen dózist állítsanak be, mert kialakítható magas titerű ellenanyagtermelés a vakcinálás után. Ami hosszú távú védelmet nyújt.

Lehet, hogy ötévente ismételni kell?

Erről a hosszú távú védelemről, az átlagember azt gondolná, hogy a születéskor megkapjuk a szükséges oltásokat és ezek az egész életre védettséget adnak. Valószínű, hogy ezek a modern vírus elleni vakcinák nem egészen így működnek, de azért körülbelül öt év vagy talán még 1-2 évvel hosszabb időszakra is lehet számítani, hogy védettséget nyújtanak, ami egy ilyen világjárvány idején életmentő lehet. Tehát ez egy abszolút jó irány. Hogy aztán majd ötévente ismételni kell, mert még mindig fennáll majd a koronavírus-fertőzés tömeges jelenléte, azt egyelőre nem lehet megmondani. Az viszont kétségtelen, hogy a mostani járvány, nagyon felfutott mindenhol. Ez egészen addig fog tartani, amíg hatásos vakcina nem lesz, és azt tömegesen nem alkalmazzák. Ezért is várja most nagyon már mindenki.

Főleg milyen hatóanyagok kerülnek képbe?

– A potenciális gyógyszerek tekintetében továbbra is nagyon vezet a média által is már ismertetett, úgynevezett ACE2 blokkolás [ACE2 = Angiotensin-Converting Enzyme 2]. Ez a receptor a sejtek felszínén van, amihez lényegében a vírus kötődik. Ha ezt valamilyen anyaggal gátoljuk, vagy legalábbis a víruskötő helyet semlegesítjük, a vírusnak nincs hová kötődni a sejten. Ez nagyon komoly lehetőség és ezzel kapcsolatban sok elképzelés van. Egy szintén nagyon új eljárás, amit az amerikai Illinois egyetemen fedeztek fel és amelynek az a lényege, hogy a vírus nyúlványát vagy tüskéjét tanulmányozták. Érdekes módon ezt a felfedezést nem orvosok, hanem az anyagtudományi és mérnöki tanszék emberei tették, olyan rettenetesen nagy felbontású térion mikroszkópokkal, amelyek molekuláris nagyításokat tesznek lehetővé. Arra jöttek rá, hogy a vírus része, nyúlványa, egy fehérje, amelynek ujjszerű kitüremkedései vannak, és amelynek van egy olyan kis része, ami ellen néhány betegben speciális ellenanyag termelődött. Így, ha ennek a kis vírusfehérje  résznek a blokkolását el tudják érni, az rendkívül lecsökkenti a COVID fertőzőképeségét. A probléma csak az, hogy a blokkolást eddig csak néhány milliszekundumig sikerült elérniük, de blokkolódott a fertőzés! Emellett magyar kutatók is foglalkoznak azzal, hogy már meglévő, de eddig más betegségekre használt gyógyszer alapanyagokból hatásos készítményeket hozzanak létre a megelőzésre.

– Ön a nyár közepén azt mondta az interjúnkban, hogy még a járvány első fázisban vagyunk, nem a másodikban. Most mit gondol? Már a második hullámában vagyunk, vagy érdemes-e egyáltalán erről így beszélni?

– Én továbbra is azt mondom, hogy hullámok vannak, amit nevezhetünk fázisnak is. Magyarországon volt a leghosszabb olyan periódus az első és a második fázis között, ahol viszonylag alacsony volt a fertőzöttség és a halálozás. Én továbbra is azt mondom, hogy végig velünk volt a vírus, és sajnos a nyár nemhogy tönkretette volna a vírust, hanem rengeteg fiatalember ment el a horvátországi tengerpartokra, ahol találkozott más ország-beliekkel és láttuk a tévében, hogy a strandok, a beachek zsúfoltak, ott lehetetlen volt a távolság tartása. Ahogy ezt történt a Balatonon is. És továbbra is fennáll az az elképzelés, hogy vannak úgynevezett szuperfertőzőek, akik nagyon hamar át tudják adni a fertőzést. Miközben vannak olyan fertőzöttek is, akik nem adják tovább azt. A végeredmény mindenesetre az, hogy most már nem sporadikus, vagyis szórványos, hanem úgynevezett közösségi terjedésről, közösségi fertőzésről beszélhetünk és már tényleg nagyon oda kell figyelni a dolgokra.

Makarska, Horvátország 2020 augusztus  Forrás/Kép/BBC/Fotó: Jure Divich

Ugyanakkor az újabb adatok alapján néhány szakember arra gondol, elképzelhető, hogy a COVID vírus bizonyos mértékű változáson esett át. Magyarul: miközben a szaporodási képessége növekedett, a fertőzőképessége vagy pláne a súlyos tüneteket kiváltó képessége csökkent. A járványügyi szakemberek, az epidemiológusok, de mi mikrobiológusok is ismerjük ezt a jelenséget. Ez tulajdonképpen a gazdaszervezet – és itt az emberek tömegére kell gondolni -, valamint a vírus közötti együttélés bizonyos mértékű harmonizációjáról van szó. Tehát azon vírusfajták – ez talán nem is mutáció, mert ezek az RNS vírusok keverékvírusok, ami azt jelenti, hogy egy picikét különböznek egymástól – szelektálódtak ki, vagy kapnak egy kicsit nagyobb hangsúlyt, amelyek gyorsabban tudnak fertőzni, vagyis a saját szaporodásukat jobban fenn tudják tartani azzal, hogy egyre gyorsabban ugranak át az egyik emberről a másik emberre. Ugyanakkor ezeknek a vírusfajtáknak a patológiai, vagy a betegségokozó képessége mint hogyha csökkent volna.

Ezt azért egy kicsit zárójelben szeretném mondani, mert ezzel várjunk még körülbelül 3 hetet. Mert azt jósolják, hogy miközben most a 40 év alattiak, elsősorban a 30 év körüliek fertőződtek, ők bizony itt Magyarországon is át fogják majd adni a fertőzést az idősebbeknek. Az idősebbeknek pedig már nem olyan jó az immunrendszerűek meg egyéb társbetegségük is lehet és ezért az is elképzelhető, hogy drámaian megugrik majd a halálozások száma. Tehát többfajta nézet van. A szakemberek többsége  azt vizionálja, hogy nagyon vigyázni kell, mert az ilyen nagymértékű fertőződést 5-6 héttel követheti a halálozási szám emelkedése. Ezek nem tapasztalati tények, ezek csak bizonyos mértékű interpolálások, de ezt sajnos nem lehet kizárni.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Tőzsde – Erősödés nyitáskor New Yorkban

Pluszban indítottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön. A kőolaj ára nőtt.

Megugrott az uniós adósság – középmezőnyben a magyar

A koronavírus-járvány miatt az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is megugrott az Európai Unióban és az euróövezetben - jelentette az Eurostat.

Államháztartás. 2270 milliárd fölé nőtt a hiány

Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Hírek

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Ausztrál kutatók – Ilyen a gyerekek ideális napirendje

A gyerekeknek 11 óra alvás, 8 óra ülés és különböző intenzitású, több órás mozgás lenne az ideális napi időbeosztásuk. Máskülönben rossz lesz a csonttömegük felnőtt korukra, vélekednek egy ausztrál tanulmány szerzői. Részletek.

Emlékérmék az Állami Számvevőszék kettős jubileumára

Két emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék megalakulásának 150. és a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30. évfordulója alkalmából.

Túlszámlázás – vádemelés OLAF-ajánlásra

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 272 millió forintos kárt okoztak öntvénygyártáshoz és öntvények megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek beszerzését szolgáló uniós támogatások felhasználásánál - közölte a fővárosi főügyész.

Covid-vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Gazdaság

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom