Ma már nem az a kérdés, használunk-e mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy melyiket és mire – állítja Tóth Tamás, az AI Workshop szakértője. Az elmúlt években ugyanis az AI-eszközök látványosan specializálódtak: más segít a kutatásban, más a programozásban és megint más a vizuális tartalmak létrehozásában. Eközben az OpenAI bevezette a ChatGPT-ben az első szponzorált ajánlásokat, új fejezetet nyitva a felhasználói élmény és a reklámozás kapcsolatában.
A mesterséges intelligenciáról szóló beszélgetések többsége ma is ugyanonnan indul: „használom a ChatGPT-t”. Ez önmagában sokakra igaz, de erősen leegyszerűsíti a képet. Az elmúlt két évben ugyanis az AI világa látványosan specializálódott. Ma már nem egyetlen, mindent tudó rendszer próbál megoldani minden feladatot, hanem külön eszközök jöttek létre kutatásra, fejlesztésre, vizuális tartalmakra vagy éppen gyors hírfogyasztásra.
„Nagyjából hat-nyolc nagy szolgáltatóra épül ma az egész AI-ökoszisztéma, és ez a választék könnyen káoszt teremt. Én ezt mindig egy lakásfelújításhoz hasonlítom: ha folyik a csap, nem a burkolót hívjuk, hanem a vízvezeték-szerelőt. Az AI-nál most tanuljuk ugyanezt a logikát” – mondja Tóth Tamás, az AI Workshop szakértője, AI-képző és üzleti alkalmazásokkal foglalkozó tanácsadó.
Melyik AI mire jó?
A ChatGPT – amely mögött az OpenAI áll – továbbra is afféle digitális svájci bicska. Szöveget ír, levelet fogalmaz, ötletel, rendszerez, és beszélgetés közben is jól működik. Ha valaki most kezdi az ismerkedést az AI-val, ez a legkézenfekvőbb belépési pont. Éppen ezért vált sokaknál „alapeszközzé”, még akkor is, ha bizonyos feladatokra már nem ez a legjobb megoldás.
Amikor adatokat kell ellenőrizni, forrásokat látni, vagy egy témát alaposan körbejárni, a Perplexity inkább egy precíz kutató szerepét tölti be. Nemcsak válaszol, hanem megmutatja, honnan dolgozik, ami újságírásnál, elemzéseknél vagy üzleti döntéseknél különösen fontos – véli Tóth Tamás.
A fejlesztési és webes feladatoknál sok szakember a Claude-ot használja szívesebben, mert nagyobb rendszerekben is „egyben tartja” a gondolkodást. Nemcsak egy kódrészletet ad, hanem segít átlátni egy oldal vagy alkalmazás működését. Ez teszi lehetővé, hogy ma már alap programozói tudás nélkül is működő webes megoldások szülessenek – persze megfelelő ellenőrzés mellett.
A vizuális tartalmak világában a Google ökoszisztémájába tartozó Gemini különösen erős, főleg a videógenerálás irányában, ahol a Veo modell neve egyre gyakrabban kerül elő. Itt nem technológiai finomságokról van szó, hanem arról, hogy laikus felhasználók is olyan videókat tudnak létrehozni, amelyek első ránézésre „valódinak” hatnak.
A ChatGPT hirdetései: vége az „ingyen ebédnek”
2026 elején az egyik legnagyobb fordulatot az hozta, hogy az OpenAI hivatalosan is bejelentette: hirdetések jelennek meg a ChatGPT-ben az ingyenes és az olcsóbb előfizetési csomagok esetében. Jelenleg Amerikában kísérleti jelleggel már meg is jelentek a hirdetések a felületen. Ezek nem klasszikus bannerek, hanem a beszélgetés végén megjelenő, kontextushoz illesztett „szponzorált ajánlások”.
Tóth Tamás szerint ez nem meglepő: „Az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy amit most használunk, az elképesztően drága infrastruktúrán fut. A szerverek hűtése, az energiaigény, a fejlesztési költségek brutálisak. Az ingyenességnek mindig ára van, és ez az ár most egyre nyíltabban az adat és a reklám. A ChatGPT-ben megjelenő hirdetések azért különlegesek, mert nem kulcsszavakra lőnek, hanem szándékra. Az AI pontosan érti, miről beszélgetsz, és ebbe a kontextusba illeszt ajánlásokat.”
Az AI Workshop szakértője hozzátette: megfigyelései szerint Magyarországon az AI-használat nő, de sokszor felszínes marad. A cégek jelentős része már „próbálgatja” az eszközöket, főleg marketing- és kommunikációs területen, de a rendszerszintű bevezetés ritkább.
„A helyzet sokszor a kilencvenes évek végére emlékeztet, az internet hajnalára. Csak most minden sokkal gyorsabban történik” – fogalmaz Tóth Tamás. „Egy AI-t rendszerszinten használó cég és egy olyan vállalkozás között, amelyik teljesen kimarad ebből, már ma is akkora a hatékonyságbeli különbség, mint egy Trabant és egy modern elektromos autó között. A félelem érthető, de hosszú távon nagyobb kockázat nem használni ezeket az eszközöket.”
Az AI-eszközök ma már mindenki számára elérhetőek, de a valódi előnyt nem az adja, hogy „van hozzáférésünk”, hanem az, ha értjük is, mikor melyikhez és hogyan nyúlunk. Aki ezt rendszerezetten, gyakorlati példákon keresztül szeretné elsajátítani, annak idővel érdemes lehet strukturált képzések felé fordulnia.
