Kezdőlap Világgazdaság Államilag elrendelt csődhullám. Ukrajnában milliók bukták el a pénzüket
No menu items!

Államilag elrendelt csődhullám. Ukrajnában milliók bukták el a pénzüket

A sokszor emlegetett ukrán tér – Majdan nemzeti zászlókkal és elkopott gumiabroncsokkal          Kép/Forrás/Oroszhírek

A bankkonszolidációban több mint száz pénzintézet szűnt meg Ukrajnában. A rendezés vesztesei a megtakarításaikat elbukó ukránok milliói lettek. A politika a korrupció elleni harcról és nyugat nyomásáról beszél. Az elemzők a politikai, és az oligarchák gazdasági érdekeit látják a háttérben. A BBC szerint ma már az adósok fehérneműjét is lefoglalják.

A BBC szerint manapság az alsóneműjük sincs biztonságban válságba került személyeknek Ukrajnában

„Hová tűnt a pénzünk? Ki tette zsebre” – teszi fel a költői kérdést Marija Klimenkova a Financial Times (FT) riporterének. A nyugdíjas könyvelő egy a sok százezer, nagyrészt középosztálybeli ukrán közül, aki a bankkonszolidáció következtében elvesztette a megtakarítását.

A 2014 és 2017 közötti reform következtében felszámolták a pénzintézetnek, ahol Marija Klimenkova 58 ezer eurója volt. 12 éves keresete, egy élet megtakarítása!

2014, Ukrajna horror éve

Az ukrán pénzügyi szektort a Szovjetunió összeomlása óta a korrupció, az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet, az ismeretségi alapon adott kölcsönök és a pénzintézetük teljes betétállományával kereket oldó bankárok jellemzik. A mindennapos esetek ritkán vezetnek rendőrségi nyomozáshoz és még ritkábban a felelősök elítéléséhez.

Az előzmények: 2013-ban tüntetések kezdődtek, az ellenzék Janukovics távozását követelte. Janukovics Oroszországba menekült.

2014 különösen rossz éve volt Ukrajnának. Fegyveres felkelés, háborúzás kezdődött Kelet-Ukrajnában, az ország ipari centrumában. A Krím elvesztése; az ukrán áruk importját megtiltotta az addig messze legfontosabb külkereskedelmi partner, Oroszország. Mindezek hatására a nemzeti valutát, a hrivnyát háromszor kellett leértékelni néhány hónap alatt, a bankrendszer pedig az összeomlás szélére került.

Ukrajna csak az IMF mentőővének köszönhetően kerülte el az államcsődöt. Az EU és az IMF cserébe többek között bankkonszolidációt várt el az ország elnökétől, Petro Porosenkotól.

Rosszul jártak a tulajdonosok, még rosszabbul a betétesek

Kostyantyn Zhevago vagyonát 2,5 milliárd dollárra teszi a Forbes

A reform következtében megszűntetett, illetve államosított több mint 100 pénzintézet, az összes ukrán bank közel fele három csoportba sorolható: a pénzmosásra szolgáló offshore pénzintézetekbankok, amelyek mérlege jóval több kihelyezett hitelt, mint betétet mutatott fel; és az oligarchák tulajdonában álló pénzintézetek. Az oligarcháké volt az ország legnagobb bankjai közül több is. Felszámolták a 10. legnagyobb ’Finanszírozás és Hitel’, amely a bánya- és acélipari oligarcha, Kostyantyn Zhevago cégcsoportjához tartozott.

Mikola Lahun

Dmitro Firtas az FBI tartóztatta le Bécsben, 174 millió dolláros óvadékot fizetett ki

Megszűnt a 4. legnagyobb ’Delta Bank’, egy másik milliárdos, Mykola Lahun  érdekeltsége. Az akkoriban legvagyonosabb ukrán, az orosz-ukrán gázüzletből gazdagodott Dmitro Firtas tulajdonában álló a ’Nadra Bank’ sorsa pedig az államosítás lett. Firtas ez után a 24. helyre csúszott vissza a leggazdagabb ukránok listáján.

A tulajdonosoknál sokkal rosszabbul jártak a betétesek. Az állam csak 200 ezer hrivnyáig, körülbelül 6 ezer euróig térítette meg a felszámolt bankok 2 millió betétesének veszteségét. A bankkonszolidáció ennek ellenére sokban került az államnak és így az adófizetőknek. A részleges kártalanítás és az államosított bankok feltőkésítése az ukrán GDP 14 százalékát emésztette fel. Az elúszott betéteket értékével együtt az éves nemzeti termék 30 százalékára tehető az ukrán bankrendszer reformjának költsége.

Fájdalmas, de szükséges?!

Valeria Gontareva több oligarchától életveszélyes fenyegetést kapott

„Elképesztő ellenállás mellett sikerült végrehajtanunk a reformot” – mondja az FT-nek Valeria Gontareva, aki 2014 és 2017 között az Ukrán Nemzeti Bank vezetője és a reform levezénylője volt. Elmondása szerint több oligarchától életveszélyes fenyegetést kapott. „Nem meglepő, annak ismeretében, hogy a kétes ügyletekből meggazdagodott banktulajdonosok más cégeiket gyakran a betétesek pénzéből finanszírozták.” Hontareva elismeri, hogy az EU és az IMF részéről nagy volt a nyomás. „A nyugati szakértők felismerték, hogy a bankkonszolidáció elkerülhetetlen.” Ugyan így vélekedik a Lembergi Ivan Franko Egyetem közgazdász professzorasszonya, Sophia Lobozynska: „Egy beteget se hagyunk meghalni, ha van életmentő terápia, legyen bármilyen fájdalmas.”

Kizárólag a 2014-es válság a felelős?

„A befektetőknek is áldozatot kellett vállalniuk” – véli Alexander Pavlov, aki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) az ukrán bankrendszer reformjához adott technikailag és anyagilag támogatást koordinálta. „Ha egy pénzintézet 10 százalékos infláció mellett 25 százalékos betéti kamatot kínál, világos, hogy valami nincs rendben.”

Készítette: Адміністрація Президента України, wikimedia.org/

A jelenlegi ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szakértői bizottságot hozott létre a reform értkelésére. Ez megállapította, hogy több megszűntetett bank kizárólag a 2014-es válság és nem elhibázott üzletpolitikája, illetve szakmaiatlan hitelkihelyezések miatt került válságba.

„Túlélték volna a krízist, ha időt kapnak” – nyilatkozza a bizottság vezetője, Bohdan Danilisin az FT-nek. Julija Timosenko kormányának egykori gazdasági minisztere hozzáteszi, hogy a reform nem érte el a legfontosabb célját, nem tudta megakadályozni a külföldi tőke menekülését.

Az Ukrán Betétbiztosítási Alap vezetője, Viktor Navilov ezt azzal egészíti ki, hogy voltak betétesek, akinek sikerült kimenteniük a pénzüket, mert a hivatalos bejelentés előtt tudomást szereztek egy-egy bank megszüntetéséről. „Egyenlőbbek voltak az egyenlőknél.”

Politikai érdekek és személyes ellentétek

A károsultak többsége kétségbe vonja, hogy az objektív szempontok alapján döntöttek volna el, melyik bankot számolják fel. „Voltak politikai okokból bezáratott vagy államosított pénzintézetek” – véli Danilisinhez is.

Petro Porosenko Készítette: Адміністрація Президента України/wikimedia

Az államfő, Petro Porosenko arról beszélt a reform elindítása után, hogy nem bízik a megbuktatott államfőhöz, Viktor Janukovicshoz közel állók tulajdonában lévő pénzintézetekben – emlékeztet az ukrán közgazdász, Andrej Blinkov az FT-ben.

Igor Kolomojszkij rossz viszonyban volt az oligarchából lett milliárdos kormányfővel

Példaként Danilisin és Blinkov is a ’PrivatBank’ megszűntetését hozza fel. Ukrajna egykor legnagyobb pénzintézete a harmadik leggazdagabb ukrán érdekeltségébe tartozott, aki közismerten rossz viszonyban volt az oligarchából lett milliárdos kormányfővel, Porosenkoval.

Danilisin a megszüntetett bankok vagyontárgyainak értékesítése körüli visszaélésre is tud számos példát:

„A válság előtti érték 1-5 százalékáért adtak el a felszámolók a vagyontárgyakat, amelyeket a vevők röviddel később a krízis előtti becsült érték 50-80 százalékáért értékesítettek.”

Emberi tragédiák – politikai haszonszerzés

Oleg Dorosenko, egy 47 éves mérnök, aki családjával 363 ezer eurót vesztett, egyesületet alapított. A 140 ezer tagot tömörítő civil szervezet tanácsokat ad a károsultaknak, petíciókat ír a politikusoknak és perli a bankokat, valamint az államot.

2018-ban az Ukrán Közigazgatási Bíróság ugyan kimondta, hogy a reform felel a ’Finanszírozás és Hitel’ csődjéért, mégsem kötelezte a betétesek kártalanítására az államot. A megtakarításukat elvesztő közül 38 az öngyilkosságba menekült!

Timosenko

A károsultak többsége nem csatlakozott Dorosenko egyesületéhez. Sokan pártossággal vádolják. Az egyesület vezetője elismeri az FT-nek, hogy együttműködik Julija Timosenko pártjával. „Egy párt agyagi és infrastrukturális segítsége nélkül nem tudnánk hatékonyan képviselni a károsultak érdekeit” – magyarázza.

Timosenko az után karolta fel a károsultak ügyét, hogy a 2019-es elnökválasztáson csak 10 százalékot ért el. Parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását követeli. Ebben a kormánypárt soraiból is van támogatója: Alekszandr Dubinsky újságíró és blogger, aki korrupciós ügyekről írt tényfeltáró riportjaival szerzett magának országos hírnevet. Sokan azonban felvetik, hogy Dubinsky korábban Igor Kolomojszkij egyik cégénél dolgozott és ma is jó viszonyban van az oligarchával, aki a konszolidáció keretében államosított ’PrivatBank’ tulajdonosa volt. Kolomojszkij kártérítést, illetve a bank visszaadását követeli.

Kártalanítás nem lesz!

Hiába egy kormánypárti képviselő támogatása, az elnöki adminisztráció reakciója a kártalanítási követelésékre a sajtóban ’Kolomojszkij-törvénynek’ nevezett jogszabály elfogadása volt. Ez kizárja az államosított bankok újbóli magánosítását és a tulajdonosok kártalanítását, valamint elévültnek nyilvánította a betétesek eddig még nem érvényesített kártérítési igényeit.

A törvényt az IMF várta el a kormánytól egy korábban megítélt hitel harmadik, 5 milliárd dolláros kifizetésének fejében! Az előzménye, hogy a kormány 200 ezerről 600 ezer hrivnyára akarta emelni a betétgarancia felső határát. Az IMF-nél attól tartottak, hogy ez túlságosan megterhelné az ukrán bankrendszert, illetve a költségvetést. A ’Kolomojszkij-törvény’ végül 300 ezer hrivnyában, körülbelül 9.000 euróban állapította meg a felső határt.

„Hova tűnt a pénzünk?”

Az ukrán közösségi médiában messzire visszhangzott a hír, amikor két elkobzott kutyát akartak értékesíteni – írja az Index.

„A reform valódi célja a tulajdonosi kör koncentrálása volt a bankok közötti verseny megszüntetése érdekében” – álltja Danilisin az FT-nek. Szavai igazolására egyrészt elmondja, hogy a betéti és a hitelkamatok közötti különbség a reform után kirívóan nagyra, átlagosan 8 százalékra nőtt. Az EU-ban 3,5 százalék az átlag! Másrészt felhozza, hogy a pénzintézetek száma a reform előtti 180-ról 74-re csökkent.

A megtakarítását elvesztő Marija Klimenkova a 2.600 hrivnyás, 80 eurós nyugdíjából kellene, hogy megéljen! Ez lehetetlen, ezért a gyerekei segítségére van utalva. „Hova tűnt a pénzünk? Ki tette zsebre?” – ismétli meg a költői kérdését az Financial Times riporterének.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – Mérsékelt emelkedéssel indulhat a kereskedés

Mérsékelt emelkedéssel indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) hétfőn az Equilor Befektetési Zrt. junior elemzője szerint.

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom