Kezdőlap Világgazdaság Államilag elrendelt csődhullám. Ukrajnában milliók bukták el a pénzüket
No menu items!

Államilag elrendelt csődhullám. Ukrajnában milliók bukták el a pénzüket

A sokszor emlegetett ukrán tér – Majdan nemzeti zászlókkal és elkopott gumiabroncsokkal          Kép/Forrás/Oroszhírek

A bankkonszolidációban több mint száz pénzintézet szűnt meg Ukrajnában. A rendezés vesztesei a megtakarításaikat elbukó ukránok milliói lettek. A politika a korrupció elleni harcról és nyugat nyomásáról beszél. Az elemzők a politikai, és az oligarchák gazdasági érdekeit látják a háttérben. A BBC szerint ma már az adósok fehérneműjét is lefoglalják.

A BBC szerint manapság az alsóneműjük sincs biztonságban válságba került személyeknek Ukrajnában

„Hová tűnt a pénzünk? Ki tette zsebre” – teszi fel a költői kérdést Marija Klimenkova a Financial Times (FT) riporterének. A nyugdíjas könyvelő egy a sok százezer, nagyrészt középosztálybeli ukrán közül, aki a bankkonszolidáció következtében elvesztette a megtakarítását.

A 2014 és 2017 közötti reform következtében felszámolták a pénzintézetnek, ahol Marija Klimenkova 58 ezer eurója volt. 12 éves keresete, egy élet megtakarítása!

2014, Ukrajna horror éve

Az ukrán pénzügyi szektort a Szovjetunió összeomlása óta a korrupció, az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet, az ismeretségi alapon adott kölcsönök és a pénzintézetük teljes betétállományával kereket oldó bankárok jellemzik. A mindennapos esetek ritkán vezetnek rendőrségi nyomozáshoz és még ritkábban a felelősök elítéléséhez.

Az előzmények: 2013-ban tüntetések kezdődtek, az ellenzék Janukovics távozását követelte. Janukovics Oroszországba menekült.

2014 különösen rossz éve volt Ukrajnának. Fegyveres felkelés, háborúzás kezdődött Kelet-Ukrajnában, az ország ipari centrumában. A Krím elvesztése; az ukrán áruk importját megtiltotta az addig messze legfontosabb külkereskedelmi partner, Oroszország. Mindezek hatására a nemzeti valutát, a hrivnyát háromszor kellett leértékelni néhány hónap alatt, a bankrendszer pedig az összeomlás szélére került.

Ukrajna csak az IMF mentőővének köszönhetően kerülte el az államcsődöt. Az EU és az IMF cserébe többek között bankkonszolidációt várt el az ország elnökétől, Petro Porosenkotól.

Rosszul jártak a tulajdonosok, még rosszabbul a betétesek

Kostyantyn Zhevago vagyonát 2,5 milliárd dollárra teszi a Forbes

A reform következtében megszűntetett, illetve államosított több mint 100 pénzintézet, az összes ukrán bank közel fele három csoportba sorolható: a pénzmosásra szolgáló offshore pénzintézetekbankok, amelyek mérlege jóval több kihelyezett hitelt, mint betétet mutatott fel; és az oligarchák tulajdonában álló pénzintézetek. Az oligarcháké volt az ország legnagobb bankjai közül több is. Felszámolták a 10. legnagyobb ’Finanszírozás és Hitel’, amely a bánya- és acélipari oligarcha, Kostyantyn Zhevago cégcsoportjához tartozott.

Mikola Lahun

Dmitro Firtas az FBI tartóztatta le Bécsben, 174 millió dolláros óvadékot fizetett ki

Megszűnt a 4. legnagyobb ’Delta Bank’, egy másik milliárdos, Mykola Lahun  érdekeltsége. Az akkoriban legvagyonosabb ukrán, az orosz-ukrán gázüzletből gazdagodott Dmitro Firtas tulajdonában álló a ’Nadra Bank’ sorsa pedig az államosítás lett. Firtas ez után a 24. helyre csúszott vissza a leggazdagabb ukránok listáján.

A tulajdonosoknál sokkal rosszabbul jártak a betétesek. Az állam csak 200 ezer hrivnyáig, körülbelül 6 ezer euróig térítette meg a felszámolt bankok 2 millió betétesének veszteségét. A bankkonszolidáció ennek ellenére sokban került az államnak és így az adófizetőknek. A részleges kártalanítás és az államosított bankok feltőkésítése az ukrán GDP 14 százalékát emésztette fel. Az elúszott betéteket értékével együtt az éves nemzeti termék 30 százalékára tehető az ukrán bankrendszer reformjának költsége.

Fájdalmas, de szükséges?!

Valeria Gontareva több oligarchától életveszélyes fenyegetést kapott

„Elképesztő ellenállás mellett sikerült végrehajtanunk a reformot” – mondja az FT-nek Valeria Gontareva, aki 2014 és 2017 között az Ukrán Nemzeti Bank vezetője és a reform levezénylője volt. Elmondása szerint több oligarchától életveszélyes fenyegetést kapott. „Nem meglepő, annak ismeretében, hogy a kétes ügyletekből meggazdagodott banktulajdonosok más cégeiket gyakran a betétesek pénzéből finanszírozták.” Hontareva elismeri, hogy az EU és az IMF részéről nagy volt a nyomás. „A nyugati szakértők felismerték, hogy a bankkonszolidáció elkerülhetetlen.” Ugyan így vélekedik a Lembergi Ivan Franko Egyetem közgazdász professzorasszonya, Sophia Lobozynska: „Egy beteget se hagyunk meghalni, ha van életmentő terápia, legyen bármilyen fájdalmas.”

Kizárólag a 2014-es válság a felelős?

„A befektetőknek is áldozatot kellett vállalniuk” – véli Alexander Pavlov, aki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) az ukrán bankrendszer reformjához adott technikailag és anyagilag támogatást koordinálta. „Ha egy pénzintézet 10 százalékos infláció mellett 25 százalékos betéti kamatot kínál, világos, hogy valami nincs rendben.”

Készítette: Адміністрація Президента України, wikimedia.org/

A jelenlegi ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szakértői bizottságot hozott létre a reform értkelésére. Ez megállapította, hogy több megszűntetett bank kizárólag a 2014-es válság és nem elhibázott üzletpolitikája, illetve szakmaiatlan hitelkihelyezések miatt került válságba.

„Túlélték volna a krízist, ha időt kapnak” – nyilatkozza a bizottság vezetője, Bohdan Danilisin az FT-nek. Julija Timosenko kormányának egykori gazdasági minisztere hozzáteszi, hogy a reform nem érte el a legfontosabb célját, nem tudta megakadályozni a külföldi tőke menekülését.

Az Ukrán Betétbiztosítási Alap vezetője, Viktor Navilov ezt azzal egészíti ki, hogy voltak betétesek, akinek sikerült kimenteniük a pénzüket, mert a hivatalos bejelentés előtt tudomást szereztek egy-egy bank megszüntetéséről. „Egyenlőbbek voltak az egyenlőknél.”

Politikai érdekek és személyes ellentétek

A károsultak többsége kétségbe vonja, hogy az objektív szempontok alapján döntöttek volna el, melyik bankot számolják fel. „Voltak politikai okokból bezáratott vagy államosított pénzintézetek” – véli Danilisinhez is.

Petro Porosenko Készítette: Адміністрація Президента України/wikimedia

Az államfő, Petro Porosenko arról beszélt a reform elindítása után, hogy nem bízik a megbuktatott államfőhöz, Viktor Janukovicshoz közel állók tulajdonában lévő pénzintézetekben – emlékeztet az ukrán közgazdász, Andrej Blinkov az FT-ben.

Igor Kolomojszkij rossz viszonyban volt az oligarchából lett milliárdos kormányfővel

Példaként Danilisin és Blinkov is a ’PrivatBank’ megszűntetését hozza fel. Ukrajna egykor legnagyobb pénzintézete a harmadik leggazdagabb ukrán érdekeltségébe tartozott, aki közismerten rossz viszonyban volt az oligarchából lett milliárdos kormányfővel, Porosenkoval.

Danilisin a megszüntetett bankok vagyontárgyainak értékesítése körüli visszaélésre is tud számos példát:

„A válság előtti érték 1-5 százalékáért adtak el a felszámolók a vagyontárgyakat, amelyeket a vevők röviddel később a krízis előtti becsült érték 50-80 százalékáért értékesítettek.”

Emberi tragédiák – politikai haszonszerzés

Oleg Dorosenko, egy 47 éves mérnök, aki családjával 363 ezer eurót vesztett, egyesületet alapított. A 140 ezer tagot tömörítő civil szervezet tanácsokat ad a károsultaknak, petíciókat ír a politikusoknak és perli a bankokat, valamint az államot.

2018-ban az Ukrán Közigazgatási Bíróság ugyan kimondta, hogy a reform felel a ’Finanszírozás és Hitel’ csődjéért, mégsem kötelezte a betétesek kártalanítására az államot. A megtakarításukat elvesztő közül 38 az öngyilkosságba menekült!

Timosenko

A károsultak többsége nem csatlakozott Dorosenko egyesületéhez. Sokan pártossággal vádolják. Az egyesület vezetője elismeri az FT-nek, hogy együttműködik Julija Timosenko pártjával. „Egy párt agyagi és infrastrukturális segítsége nélkül nem tudnánk hatékonyan képviselni a károsultak érdekeit” – magyarázza.

Timosenko az után karolta fel a károsultak ügyét, hogy a 2019-es elnökválasztáson csak 10 százalékot ért el. Parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását követeli. Ebben a kormánypárt soraiból is van támogatója: Alekszandr Dubinsky újságíró és blogger, aki korrupciós ügyekről írt tényfeltáró riportjaival szerzett magának országos hírnevet. Sokan azonban felvetik, hogy Dubinsky korábban Igor Kolomojszkij egyik cégénél dolgozott és ma is jó viszonyban van az oligarchával, aki a konszolidáció keretében államosított ’PrivatBank’ tulajdonosa volt. Kolomojszkij kártérítést, illetve a bank visszaadását követeli.

Kártalanítás nem lesz!

Hiába egy kormánypárti képviselő támogatása, az elnöki adminisztráció reakciója a kártalanítási követelésékre a sajtóban ’Kolomojszkij-törvénynek’ nevezett jogszabály elfogadása volt. Ez kizárja az államosított bankok újbóli magánosítását és a tulajdonosok kártalanítását, valamint elévültnek nyilvánította a betétesek eddig még nem érvényesített kártérítési igényeit.

A törvényt az IMF várta el a kormánytól egy korábban megítélt hitel harmadik, 5 milliárd dolláros kifizetésének fejében! Az előzménye, hogy a kormány 200 ezerről 600 ezer hrivnyára akarta emelni a betétgarancia felső határát. Az IMF-nél attól tartottak, hogy ez túlságosan megterhelné az ukrán bankrendszert, illetve a költségvetést. A ’Kolomojszkij-törvény’ végül 300 ezer hrivnyában, körülbelül 9.000 euróban állapította meg a felső határt.

„Hova tűnt a pénzünk?”

Az ukrán közösségi médiában messzire visszhangzott a hír, amikor két elkobzott kutyát akartak értékesíteni – írja az Index.

„A reform valódi célja a tulajdonosi kör koncentrálása volt a bankok közötti verseny megszüntetése érdekében” – álltja Danilisin az FT-nek. Szavai igazolására egyrészt elmondja, hogy a betéti és a hitelkamatok közötti különbség a reform után kirívóan nagyra, átlagosan 8 százalékra nőtt. Az EU-ban 3,5 százalék az átlag! Másrészt felhozza, hogy a pénzintézetek száma a reform előtti 180-ról 74-re csökkent.

A megtakarítását elvesztő Marija Klimenkova a 2.600 hrivnyás, 80 eurós nyugdíjából kellene, hogy megéljen! Ez lehetetlen, ezért a gyerekei segítségére van utalva. „Hova tűnt a pénzünk? Ki tette zsebre?” – ismétli meg a költői kérdését az Financial Times riporterének.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hőhullám és sáros eső is érkezik

Újabb hőhullám várható a hétvégén, és ismét szaharai por...

Magyar roham Horvátországba – megkétszereződött a nyaralók száma

A múlt év hasonló időszakához képest 90 százalékkal több magyar turista látogatott eddig Horvátországba, leginkább a szállodákban emelkedett a foglalásuk.

Római-kori út a Velencei-lagúna fenekén

Ókori római utat fedeztek fel a Velencei-lagúna fenekén egy régészeti feltárási program közben.

Románia: oltásért szabadnap – mindenkinek

Klaus Iohannis román államfő kihirdette azt a törvényt, amely szabadnapot biztosít mindazoknak, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen.

Hírek

Hőhullám és sáros eső is érkezik

Újabb hőhullám várható a hétvégén, és ismét szaharai por...

Autós üldözés – a férfi eltiltás hatálya alatt vezetett

Több mint félórás autós üldözés után fogtak el a...

Románia: oltásért szabadnap – mindenkinek

Klaus Iohannis román államfő kihirdette azt a törvényt, amely szabadnapot biztosít mindazoknak, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen.

Kötelességszegési eljárás az EU-ban – tavaly 903 eset

Az Európai Bizottság az uniós tagországokkal szemben 2020-ban összesen 903 új kötelezettségszegési eljárást indított, 13 százalékkal többet, mint az előző évben - derült ki a bizottság éves jelentéséből.

Az EMA 12 és 17 év közötti fiatalok számára is javasolja a Moderna vakcináját

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a 12 és 17 év közötti fiatalok számára is ajánlotta a Moderna vállalat Spikevax nevű vakcináját - erről az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség tájékoztatta a sajtót.

Börtönből a munkaerőpiacra – 1700 rab szerzett szakmát

Több mint 1700 fogvatartott szerzett piacképes szakmát három év...

Ilyen lesz a horvát euró – a szerbek tiltakoznak

A szerb nemzeti bank tiltakozik az ellen, hogy Nikola Tesla feltaláló szerepeljen a horvát euróérméken, és megteszi a szükséges lépéseket az Európai Unió intézményeinél - írta a Nacional című horvát napilap, a Telegraf Biznis című szerb hírportálra hivatkozva.

Jupiter-szerű világot találtak – a Naprendszeren kívül

A csillagászok először észleltek holdképző régiót egy Naprendszeren kívüli bolygó körül: egy Jupiter-szerű világot, amelyet egy elég nagy tömegű gáz- és porkorong vesz körbe ahhoz, hogy három olyan holdat hozzon létre, mint a Föld körül keringő kísérőbolygó.

Gazdaság

Moratórium – Nagy Márton: újra kellene gondolni egyes hitelek kondícióit

Még szeptember vége előtt érdemes lenne átgondolni a moratóriumban lévő lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését - jelentette ki a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.

Az EKB nem változtatott az irányadó eurókamaton

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa nem változtatott csütörtöki kamatdöntő ülésén az irányadó eurókamaton.

Két új vezérhelyettes a Magyar Bankholdingnál

A Magyar Bankholding márciusban elfogadott stratégiája újabb állomásaként két felső vezető kezdte meg munkáját a bankcsoportban: Ginzer Ildikó a standard, Szabó Levente pedig az egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesként csatlakozott a menedzsmenthez.

Virág Barnabás: az MNB elkötelezett az euró bevezetése mellett, de…

Az MNB elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett, de fontos, hogy az biztosítsa a gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom