Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét.
A döntés alapján a betéti rendelkezésre állás kamatlába 2,50 százalékra, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,65 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába pedig 2,90 százalékra csökken 2025. március 12-i hatállyal.
Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Az EKB előző, januári kamatdöntő ülésén is 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét, ugyancsak a piaci várakozásokkal összhangban.
Az Európai Központi Bank a döntés indoklásában kiemelte: a dezinflációs folyamat jó úton halad. Az infláció összességében továbbra is a szakértők várakozásainak megfelelően alakul, a legfrissebb prognózisok pedig szoros összhangban vannak az előzőleg várt inflációval. A szakértők most 2025-ben átlagosan 2,3 százalékos, 2026-ban 1,9 százalékos, 2027-ben pedig 2,0 százalékos teljes inflációt prognosztizálnak. A 2025-re vonatkozó felfelé módosítás hátterében az erősebb energiaár-dinamika áll. Az energia- és élelmiszerárak nélkül vett inflációs prognózis 2025-ben átlagosan 2,2 százalék, 2026-ban 2,0 százalék, 2027-ben pedig 1,9 százalék.
Az EKB közleménye szerint az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója alapján az infláció tartósan megállapodik a Kormányzótanács 2 százalékos középtávú célja környékén. A belföldi infláció még mindig magas, aminek fő oka az, hogy bizonyos ágazatokban a bérek és az árak számottevő késedelemmel még mindig az infláció múltbeli megugrásához igazodnak. A bérnövekedés ugyanakkor a vártnak megfelelően mérséklődik, a nyereségek pedig az inflációs hatást részlegesen tompítják.
A közlemény rámutatott arra is, hogy a monetáris politika érdemi módon kevésbé restriktívvé válik, ahogy a kamatvágások nyomán az új hitelek felvétele egyre kevésbé drága a vállalatok és a háztartások számára, és élénkül a hitelnövekedés. Ugyanakkor a finanszírozási feltételek lazulásának ellenszelet okoz, hogy a múltbeli kamatemelések továbbra is folyamatosan áttevődnek a hitelállományra, és a hitelezés összességében változatlanul visszafogott.
A gazdaság továbbra is kihívásokkal küzd, így a szakértők növekedési prognózisaikat ismét lefelé korrigálták: 2025-ben 0,9 százalékra, 2026-ban 1,2 százalékra, 2027-ben pedig 1,3 százalékra. A 2025-ös és 2026-os lefelé irányuló módosítások az alacsonyabb kivitelnek és a jelenleg tapasztalható gyenge beruházásnak tudhatók be, amelyek részben a kereskedelmi szabályozást érintő nagymértékű bizonytalanságból és a tágabb értelemben vett gazdaságpolitikai bizonytalanságból származnak.
Az emelkedő reáljövedelmek és a múltbeli kamatemelések fokozatosan lecsengő hatásai továbbra is azok a fő tényezők, amelyek az idővel várt keresletélénkülést alátámasztják – írták.
Az EKB megerősítette: a Kormányzótanács feltett szándéka annak biztosítása, hogy az infláció fenntarthatóan a 2 százalékos középtávú céljánál stabilizálódjon. Különösen a mostani, növekvő bizonytalansággal jellemezhető helyzetben a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követ. Ezen belül kamatdöntéseit az inflációs kilátásokra vonatkozó értékelése alapján fogja meghozni, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erejét.
A Kormányzótanács előzetesen nem köteleződik el egy bizonyos kamatpálya mellett – hangsúlyozta közleményében az EKB.
Az eszközvásárlási programmal (APP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási programmal (PEPP) kapcsolatban az EKB megjegyezte: az APP- és a PEPP-portfólió egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, ahogy az eurórendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.
A Kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon fenntartható módon a 2 százalékos célján stabilizálódjék, és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamika elhárításához, amely komolyan fenyegeti a monetáris politikának az euróövezet összes országában való transzmisszióját, lehetővé téve így a Kormányzótanácsnak, hogy árstabilitási megbízatását eredményesebben teljesítse – zárta közleményét az MTI közleménye.
