Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Az Európai Unió a maastrichti kritériumokat temeti
No menu items!

Az Európai Unió a maastrichti kritériumokat temeti

Megakadtak a tárgyalások a maastrichti konvergencia-kritériumok reformjáról. Az érvényben lévő szabályokat senki sem alkalmazza. Az EU gazdasági biztosa rugalmas kritériumokat akar. A leendő német kancellár, Olaf Scholz pedig támogatja ebben. Igaz, mindketten különbséget tesznek ’jó és rossz adósság’ között.

Elszabadult államadósságok

2021 első félévének végén az EU tagállamok államadósságának átlaga elérte a GDP 100 százalékát! 15 százalékos emelkedés egyetlen év alatt. A görög adóssághegy a legnagyobb (210%), a második az olasz (160%). Mindkét országban 20 százalékos volt az éves növekedés. Az ijesztő lista következő helyezettjei: Portugália 137%, Ciprus 126%, Spanyolország 125%, Belgium 119% és Franciaország 118%.

 

A maastrichti konvergencia-kritériumokban előírt legfeljebb 60 százalékos eladósodottságot csak néhány ország, közöttük Hollandia, a balti államok, Luxemburg és Málta teljesíti. Németország, az EU legnagyobb gazdasága 2020-ban még majdnem teljesítette az előírást, de 2021-re 71 százalékra ugrott a nemzeti termékhez mért államadósság. Magyarország az EU-átlag alatt, de a maastrichti kritériumok felett van.

A maastrichti kritériumok ideje lejárt

Az adósságszint megugrása a COVID-válság következménye. Brüsszelnek már a pandémia kezdetén nyilvánvaló volt, hogy sosem látott gazdasági visszaesés és állami gazdaságélénkítő csomagok jönnek majd. Ezért 2020 márciusában hatályon kívül helyezte a konvergencia-kritériumokat. Az engedékenység csak a válságból való feltételezett kilábalásig, 2022 végéig szólna és az EU az átmenetinek szánt időszakban is monitorozza a tagállami büdzséket.

Államadosság EU országaiban 2020A tagállami fővárosokban tényként kezelik, hogy a 1992-ben született maastrichti szabály a múlté. Brüsszelben is belátták, hogy az államadósság GDP 60-os, a költségvetési hiány éves adósság növekedését pedig a GDP 3 százalékának kritériumát nem lehet visszaállítani.

A szabályok a kezdetektől is csak papíron léteztek. A tagállamok többsége rendszeresen megszegte és néhány sosem teljesítette az előírásokat. A betartatásukra hivatott Európai Bizottság (EB) ennek ellenére nem alkalmazott szankciókat. Brüsszelben tudták, hogy a mediterrán tagállamoknak esélyük sincs a kritériumokat teljesítésére, különösen, az államadósság a GDP 60 százaléka alá csökkentésére.

Vannak jó és rossz adósságok?

A COVID-válság előtt is nyilvánvaló volt, hogy a kritériumok teljesítésre nincs politikai akarat. Sokan gazdaságilag is kontraproduktívnak tartották azokat. Arra hivatkoztak, hogy a szabályok elfogadásakor sokkal magasabbak voltak a hitelkamatok, ezért a tagállamok beruházási célra is sokkal visszafogottabban vettek fel hiteleket, mint az elmúlt években.

Paolo Gentiloni szerrint a mennyiség mellett minőség is fontos lenne

Az EB már a világjárvány előtt reformot javasolt. „Olyan szabályokra van szükség, amelyek az adósság mennyisége mellett annak minőségére is tekintettek vannak” – ismertette az alapgondolatot 2020 februárjában az EU gazdasági biztosa, Paolo Gentiloni. A javaslat szerint a ’hasznos célra’, különösen a klímavédelmet, a digitalizációt és az infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások miatti kiadásokra speciális szabályok vonatkoznának.

„A 60 százalékos szabályt jó ideje felülírta az élet” – fogalmazott a szociáldemokrata olasz politikus. Gentiloni, aki korábban Itália miniszterelnöke volt, egyáltalán nem akar nominális limitet. Individuálisan, a körülmények figyelembevételével ítélné meg a tagállamok költségvetési politikáját. „Nem szeretnék a következő években is kiskapukat keresni, amelyeken keresztül az EU elkerülheti a maga által felállított szabályok alkalmazását” – fogalmazott szokatlan nyíltsággal a Süddeutsche Zeitungnak.

A tárgyalások az új szabályokról a COVID-válság és a maastrichti szabályok hatályon kívül helyezése miatt gyakorlatilag rögtön az indulásuk után befagytak. Az EB nyáron világossá tette, hogy nem feledkezett meg a témáról és őszre konkrét javaslatokat ígért. A gyors reformban különösen Róma és Párizs partner. A régi szabályok 2022 végi visszaállításának még a lehetőségét is el akarják kerülni. Párizs a 2022 első félévében esedékes soros francia uniós elnökség alatt áttörést akar elérni.

Változik a berlini álláspont

A francia terv sikere erősen kérdéses, mert az EB még el sem kezdte a hivatalos egyeztetést a tagállamokkal. Márpedig ez jogi feltétele a törvényjavaslatnak. Politikailag sem lenne értelme olyan koncepciót az asztalra tenni, amit aztán a Tanácsban elutasítanak a tagállamok képviselői.

Az első puhatolózásokra ideális lett volna a pénzügyminiszterek szeptember közepi szlovéniai találkozója. De a német választások előtt egy héttel Berlin nem tudott, a többi tagállam pedig ezért nem akart érdemben állást foglalni.

Olaf Scholz flexibilisebb szabályokat szeretne

Gentiloni is meg akarja várni az új német kormány felállását. Az olasz biztos joggal bízik abban, hogy Berlin támogatni fogja a terveit. Azt még nem lehet tudni, ki lesz Németországban az új tárcavezető, az viszont szinte biztos, hogy a kancellári székbe a korábbi pénzügyminiszter, Olaf Scholz fog ülni. A szociáldemokrata politikus miniszterként többször hangsúlyozta, hogy új, flexibilisebb szabályokat szeretne, és hogy – sok német közgazdásszal ellentétben – hisz a ’jó és a rossz adósságok’ közötti különbségben.

Az engedékeny szabály is jobb, mint az anarchia

Lucas Guttenberg – Jacques Delors Intézet

„A tagországok egy része gazdaságilag káros kényszerzubbonynak tartja az adósságlimitet, mások az eurózóna működőképessége elengedhetetlen feltételének tartják azokat” – foglalta össze a helyzetet a berlini agytröszt, a Jacques Delors Center elemzője. Lucas Guttenberg biztos benne, hogy a ’92-es szabályokat nem fogják reaktiválni.

„Gentiloni szavai szokatlanul nyíltak, de a jól leírják a politikai realitást: ha 2022-ig nem lesz új szabály, a Bizottság találni fog egy kiskaput, amin keresztül azután is el fogja tudni kerülni a szigorú adósságlimit alkalmazását”– nyilatkozta. Ez szerinte a fiskális szigor pártján álló tagállamok, elsősorban Ausztria és Hollandia is tisztában van, ahogy azzal is, hogy az új berlini kormány az ő oldalukról az engedékenyekére fog átállni. Ezért kompromisszum készek. „Mindent jobbnak tartanak a jelenlegi, ellenőrizetlen eladósodásánál.”

Petrus Szabolcs

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Energetikai tanácsadási szolgáltatásokra kérhetnek támogatást vállalkozások

A támogatási kérelmeket a vali.hu honlapnján keresztül, a program oldalán lehet benyújtani május 2-án 12 órától.

Ez lehet a terjeszkedő olcsó kínai webshopok ellenfele

A sokszor tolakodó, pszichésen megterhelő hirdetési stratégia révén legtöbbször olyan kacatok vásárlására vesznek rá, amire valójában nem is feltétlenül volt szükségünk.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.