Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Boeing-katasztrófa. Küzdelem a technikával, a konkurenciaharc átka

Boeing-katasztrófa. Küzdelem a technikával, a konkurenciaharc átka

A Boeing 737 Max-ot egyelőre kivonták a forgalomból. Kérdés, valaha visszatérhet-e. Az amerikai repülőgépgyártót a feltételezett technikai hibák, a szoros politikai kapcsolatai és az elhibázott válságmenedzsmentje okán is sok kritika éri. A globális repülőgéphiány miatt mégis hamar túl fog lendülni a válságon.    

Gyakran csak egy hajszál választja el az életet a haláltól. A 30 éve stewardként dolgozó Emerson Gordon tapasztalatból tudja ezt. 2001. szeptember 10-én Los Angeles és Boston között teljesített szolgálatot. A másnapi járatot terroristák elrabolták és a Word Trade Centernek kormányozták.

1996. július 17-én Bostonból Párizsba repült. Mialatt a levegőben volt, lezuhant egy New York-Párizs-járat. Sosem feledi, hogy a francia légikikötőbe megérkezve úgy nézett rá mindenki, mintha szellemet látna. A sokk alatt álló várakozók el sem tudták képzelni, hogy aznap tucatnyi gép repült át minden gond nélkül az Atlanti-óceán felett.

Hozzászokott, hogy ha történik valami a légi közlekedésben, különös üzeneteket kap. „Remélem te nem repülsz ilyen géppel” – írt neki az egyik barátja az Ethiopian Airlines vasárnapi szerencsétlensége után. „Ritkán, de igen” – válaszolta.

Emerson a héten sokat beszélgetett pilóta kollégáival a 737 Maxról és általában a repülés biztonságáról. Megérti a közvélemény reakcióját, de, ha beosztanák a típusra, minden további nélkül felszállna. Nem osztja tehát az amerikai szakszervezetek véleményét. A repülési tilalom elrendelése előtt arra biztatták tagjaikat, hogy tagadják meg a munkát a Max fedélzetén.

A lobbiból is megárt a sok

Az USA-ban is a földön kell maradniuk a Max-oknak. A Boeing minden lobbi erejét bevetette, hogy megakadályozza ezt a döntést, az igazgatótanács elnöke, Dennis Muilenburg telefonon többször biztosította Trumpot, hogy a gépek biztonságosak. Ez sem segített.

A Boeing és személyesen Muilenburg is nehéz napokat él át. Megjósolni is nehéz, hogy a gépek átalakítása és a várható kártérítések mennyibe fog kerülni a cégnek. Nem csak a konszern, Muilenburg is sok kritikát kap. Etikus-e, hogy egy repülőgépgyártó első emberek szoros kapcsolatban áll a légügyi hatósággal (FAA) és baráti viszonyt ápol a végső soron azvi azt felügyelő amerikai elnökkel?

A legnagyobb amerikai légiközlekedési szakszervezet vezetője, John Samuelsen szerint nem. Viszont nyílt titok a Boeingnél, hogy az FAA ellenőrzéseiről előre tudtak és Muilenburg rendszeresen vendégeskedik Trump otthonában.

Donald Trump elnök és Boeing vezérigazgató, Dennis Muilenburg kezet egy eseményen, 2017 februárjában Dél-Karolinában. Fotó: AzÜzlet/Vox/Sean Rayford / Getty Images
Donald Trump elnök és Boeing vezérigazgató, Dennis Muilenburg 2017 februárjában Dél-Karolinában. Fotó: AzÜzlet/Vox/Sean Rayford / Getty Images

„Túl bonyolultak a repülők. Jó pilóták helyett computerek és informatikusok döntenek mindenről. Én nem egy íróasztali Einsteinnel által programozott autópilótával, hanem egy légiprofival akarok repülni!” – írta Trump a Twitteren a szerencsétlenség után. 2017-es látogatásakor az észak-karolinai Boeing gyárban még más hangot ütött meg: „A technika csodája, ami ezekben a hangárokban készül. A Boeing az amerikai ipar büszkesége.” Úgy átszellemült dicshimnuszától, hogy „Isten áldja a Boeinget!” – felkiáltással fejezte be a rögtönzött beszédét. A Wall Street Journalból tudható, hogy ez csak show volt. Már az októberi baleset után kifejtette Muilenburgnek, hogy „túl sok a technikai kütyü a gépeken”.

Repülni egyre biztonságosabb

A szerencsétlenségek azt a hamis látszatot keltik, hogy a repülés veszélyes. Ezzel szemben tény, hogy egyre kevesebb a baleset. 2017 minden idők legbiztonságosabb éve volt a légi közlekedésben: 9 szerencsétlenség és 67 halott. A statisztika azt mutatja, hogy 482-szer biztonságosabb volt repülni, mint 1977-ben! Tavaly 4,3 milliárd utasból 562, azaz az utasok 0,0001 százaléka vesztette életét! Az Ethiopian katasztrófája után 2019 nem lehet már rekord év, de szinte biztos, hogy kevesebb lesz a halott a polgári légi közlekedésben, mint bármikor a ’70-’80-as években.

Nem repülésbiztonsági, hanem pszichológiai kérdés, hogy minél kevesebb a baleset, annál nagyobb vihart kavar, ha mégis szerencsétlenség történik.

Véletlen egybeesések?

Egy gép lezuhanása önmagában nem taszítja válságba a repülőgépgyártókat. Különösen, mert a szerencsétlenségnek szinte mindig emberi mulasztás, illetve nem megfelelő karbantartás miatt történnek.

A két 737 Max lezuhanása között azonban szembeötlő hasonlóságok vannak és egyre több körülmény szól a technikai hiba mellett. Mindkét eset röviddel a felszállás után, nagy sebesség mellett történt, amikor a repülők megpróbálták elérni az utazó magasságot. A Lion Air és az Ethiopian pilótája is irányítási nehézséget jelzett. Az FAA pedig a helyszínen talált bizonyítékokra hivatkozva változtatta meg korábbi döntését és rendelte el a repülési tilalmat.

A roncsok között az áldozatok maradványi után kutatnak Forrás: a CNN felvételéből

A gyanú a gép új, komplikált szoftverére terelődött, amelyet a Boeing kifejezetten a 2017 óta gyártott Max-okhoz fejlesztett ki, de a tesztelésére nem fordított kellő időt.

Végzetes konkurenciaharc

Az Airbus 2010-ben jelentett be, hogy megújítja a 737-esek konkurenciájaként gyártott A320-as szériát. A Neo-verzió jóval takarékosabb és kényelmesebb lesz, mint az amerikai gépek – ígértek Toulouse-ban.

A Boeing Max….

A 737 a Boeing legsikeresebb gépcsaládja. 10 ezer 500 darabot értékesítettek belőle. Érthető, hogy Chicagóban megijedtek az európaiak bejelentésétől. Elő kellett állni valamivel. Viszont egy repülő kifejlesztése sok pénzbe és időbe kerül. Az Airbus sem új szériát indított, a meglévő A320-ast fejlesztette tovább. A Boeingnél is ezt az utat választották.

Az Airbusnak volt egy fontos versenyelőnye. A takarékosabb hajtómű, a nagyobb az átmérővel. Az A320-asoknál ezek elférnek a szárnyak alatt. A Boeing 737-esek alacsonyabb építésűek. Nincs hely a nagyobb meghajtóknak. A gép törzse felé kellett tolni őket.

….és a versenytárs Airbus

Így viszont megváltozott a súlypont, romlott a stabilitás. Alacsony sebességről gyorsítva hirtelen túlságosan megemelkedik a gép orra és nehezen kormányozhatóvá, kedvezőtlen légáramlat esetén irányíthatatlanná válnak. Az új szoftvernek ekkor kell gondoskodnia a stabilitásról. Kritikus helyzetben meg kell állítania az emelkedést és egyenesbe kell hoznia a gépet, függetlenül attól, hogy az automata pilóta hogyan irányít.

Ember és gép küzdelme

A vizsgálatok szerint az októberi szerencsétlenségnél kifogástalanul működött a gép stabilitását biztosítani hivatott automatizmus. Viszont két szenzor meghibásodása miatt a program hibás adatokat kapott, ezért lefelé kormányzott, habár a repülő stabil volt. A Lion Air pilótafülkéjében ember és gép küzdelme zajlott. A pilóta próbálta irányban tartani a gépet, míg a szoftver lefelé kormányzott. Utóbbi erősebbnek bizonyult.

A pilóta valószínűleg nem tudta kikapcsolni a programot. A Max-okkal rendszeresen repülő pilóták sokasága vallja most be név nélkül, hogy maguk se tudták volna, mert nem részesültek megfelelő oktatásban az új és bonyolult szoftver használatáról. Tovább nehezítette az Etiophian gépének helyzetét a pilóta tapasztalatlansága. Csak 200 órát repült a baleset előtt. A fejlett országokban 4000 óra alatt senki nem ülhet egy menetrend szerinti járat pilótafülkéjébe.

A beoing 737-es max pilótafülkéje
A Beoing 737-es max pilótafülkéje

Vitatott, hogy a gyártó vagy a légitársaságok hibája-e a képzések elmaradása. „Nem új típusról volt szó, ezért joggal hihettük, hogy aki vizsgázott a 737-es szériából, annak nem lesz problémája a Max-okkal sem” – érvelnek a légitársaságok. A Boeing szerint a pilótafülkébe beülve nyilvánvalónak kellett volna lenni, hogy a szoftver új, meg kell tanulni a kezelését.

Megtévesztő biztonságérzet

Az elterjedt felfogás szerint a gépek megbízhatóbbak, mint az emberek. Egy computer nem fárad el, mindig kiszámíthatóan működik. A két szerencsétlenség megmutatta, hogy egy gép is hibázhat.

A computer technika más veszélyeket is rejt. Kutatások igazolják, hogy a tétlenség csökkenti a figyelmet és teljesítőképességet. A pilóták egyre ritkábban tartják kezükben a botkormányt, nagyrészt csak a műszereket figyelik. Agyuk ellustul. Krízisben helyzetben pánikba esnek. A tréningekkel ezt kellene megelőzni. A Max-oknál ezek elmaradtak.

A pilóták egyébként a Boeingek jobban kedvelik az Airbusoknál. A bonyolult technika ellenére inkább a kezükben tudják tartani a gépek irányítását. Ezért a Boeing jelentése a pilótát is felelőssé teszi a Lion Air szerencsétlenségéért: ki kellett volna kapcsolni a hibás szoftvert.

A Lion Air szerencsétlenségben a pilótát azért teszik felelőssé, mert nem vette át hibás comutertől az irányítást

Elhibázott válságmenedzsment

Sok kritika éri a Boeinget, amiért nem maga kezdeményezte a gépek azonnali kivonását a forgalomból. Ezzel kevesebbet ártott volna a hírnevének, mint az egyre nyilvánvalóbb technikai hiba tagadásával. Emerson, a már idézett steward szerint eleinte ezt a kollégái is fölöslegesnek tartották. Nem a technikát, hanem az elmaradt továbbképzés tartották a tragédiák fő okának.

A Boeing gépek voltak már kényszerpihenőn az elmúlt évtizedben. 2013-ban a 787-es széria akkumulátorával volt probléma, de egyetlen gép sem zuhant le. Akkor jobb stratégiát követett az amerikai gyártó. Maga hívta vissza a gépeket, kivizsgálta és megoldotta a problémát, még mielőtt nagyobb baj történt volna. Igaz, akkor könnyebb helyzetben volt. A 787-ból jóval kevesebb készült, mint 737-esből.

Nagy az optimizmus

A Boeing leállította az elkészült Max-ok kiszállítását. Nem mintha akadna légitársaság, amely most átvenné a gépeket. A repülési tilalmat csak átmenetinek tartják a Boeingnél. Az FAA elnökére alapoznak, aki néhány hónapról beszélt. Ezért a gyártás változatlanul intenzitással folyik. Komoly kockázat. Ha a megrendelt és legyártott repülőket hosszabb ideig nem veszik át a légitársaságok, komoly logisztikai és likviditási gondjai lesznek a konszernnek.

A gépek sok helyet foglalnak, a gyártás pedig költséges. Még egy Boeinghez hasonló mamutcég sem tudja bevétel nélkül a gyártást finanszírozni és az elkészült repülőket tárolni.

Anyagi összeomlás is lehet a mamutcég sorsa

Milliárdos veszteségek

A kieső bevételnél is nagyobb problémát jelenthetnek a kártérítések. A világ legnagyobb chartercégének, a Flytui-nak heti 3 millió eurójába került a földön maradt gépek pótlása. A vállalat még csak gondolkozik az igényérvényesítésen. A Norwegian Air már a tettek mezejére lépett. Költségei megtérítését követeli a Boeingtől. A Morning Star elemzése szerint ez akár 1,5-2 milliárd dollár is lehet, ami Boeing tíz milliárd dolláros tavalyi bevételéhez viszonyítva sem kevés.

Az amerikai joggyakorlat miatt megjósolhatatlan, mennyibe fog az áldozatok rokonainak kártalanítása kerülni, ha bebizonyosodik a Boeing felelőssége. Az amerikai bíróságok, illetve esküdtek igen bőkezűek ilyen esetekben.

A kényszer nagyúr

Szakértők mégsem féltik a Boeinget. Sőt, még a Max-ok jövőjét sem látják veszélyben. A légitársaságok legnagyobb problémája ugyanis, hogy túl kevés gépük van az egyre növekvő repülési igények kielégítéséhez. A repülőgépgyártást kvázi monopolizáló Airbus-Boeing páros nem bírja kielégíteni az igényeket. A2018-ban rendelt gépek kiszállítását csak 2022-re ígérik. Különösen nagy hiány van rövid- és középtávú repülőkből, mint a Max.

Richard Aboulafia

Az Airbusnak már most is sok száz megrendelése van A320Neo-ra. A légitársaságok rá vannak tehát utalva a Max-okra.

Nem csak a kereslet-kínálat törvényei, a pszichológia is a Boeinget segíti. „Amilyen nagy botrányt kavarnak a légi katasztrófák, olyan gyorsan feledésbe merülnek” – mondja az elismert amerikai légi közlekedési szakértő, Richard Aboulafia.

Friss

Fel a felhőbe – új vállalatirányítási rendszerrel

A vállalatirányítási rendszerekre is kihatással van a hazai felhőinformatikai piac dinamikus bővülése. A rendszerek cseréjénél ugyanis több mint érdemes megfontolni az üzleti folyamatok felhőbe költöztetését. A folyamatról Balogh Pétert, az SAP Hungary szakértőjét kérdeztük.  

Borteszt: Irsai Olivérek – van, amelyik csak névrokon

Harsány muskotályos illatával az Irsai Olivér a nyár egyik kedvenc bora. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület* tesztelői 23 félét kóstoltak meg, és állítottak rangsorba. Érzékszervi vizsgálatukból kitűnt, számos Irsai Olivér elvesztette fajtajellegét, inkább csak névrokona társainak. Azaz csalódást okozhat a könnyed, de ízdús borok kedvelőinek.  Íme az eredmény. (Táblázat a cikk végén)

Újabb állami ingatlanok árverése

Újabb befektetési célú ingatlanokat tartalmazó, nagy értékű ingatlancsomagokat hirdetett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt..

Kajszi lett a legpálinka – Márton mester életműdíja

A valószínűség számítás módszerét is alkalmazta az "Agrárminisztérium Pálinkája 2019" címmel jutalmazott pálinkafőző mester, Márton János, aki "Pálinka Életműdíj" elismerést is átvehetett nemrégiben.

Hírek

Földrengés rázta meg Athént

Rövid ideig tartó földrengés rázta meg pénteken kora délután Athén környékét - közölte az euromediterrán szeizmológiai központ.

Hőhullám. Itthon perzsel, nyugaton majd éget is

A jövő héten ismét hőhullám éri el Nyugat-Európát. Itthon a hét közepétől számíthatunk 30 fok feletti hőségre.

Vietnám. Oroszok vizsgálták a bebalzsamozott vezetőt

Közel ötven évvel a halála után orosz és vietnámi szakértők vizsgálták meg az egykori kommunista vezető, Ho Si Minh bebalzsamozott testét.

Pályázatírók hoztak milliárdokat a bűnbandának

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek egy bűnszervezet kilenc tagja ellen, akik 2,1 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatást szereztek meg.

Kiotói gyújtogatás. Ellopták a novelláját – harminchárom halott

Ellopták a tettes novelláját, és ezért gyújthatta fel azt a kiotói filmstúdiót, amelynek lángoló épületében 33 ember lelte halálát, tíz pedig súlyosan megsérült - írta pénteken a japán sajtó.

Összefirkálták Prága jelképét

Feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, továbbá ideiglenesen kitiltották Csehországból azt a két német turistát, akik graffitit fújtak a prágai Károly híd egyik pillérére.

Energiaitalok. Veszélyesek, de isszák

Évről évre jobban fogynak a cukros energiaitalok. Különösen a fiatalok körében népszerűek, noha túlzott fogyasztásuk komoly veszélyekkel jár.

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés