Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Boeing-katasztrófa. Küzdelem a technikával, a konkurenciaharc átka
No menu items!

Boeing-katasztrófa. Küzdelem a technikával, a konkurenciaharc átka

A Boeing 737 Max-ot egyelőre kivonták a forgalomból. Kérdés, valaha visszatérhet-e. Az amerikai repülőgépgyártót a feltételezett technikai hibák, a szoros politikai kapcsolatai és az elhibázott válságmenedzsmentje okán is sok kritika éri. A globális repülőgéphiány miatt mégis hamar túl fog lendülni a válságon.    

Gyakran csak egy hajszál választja el az életet a haláltól. A 30 éve stewardként dolgozó Emerson Gordon tapasztalatból tudja ezt. 2001. szeptember 10-én Los Angeles és Boston között teljesített szolgálatot. A másnapi járatot terroristák elrabolták és a Word Trade Centernek kormányozták.

1996. július 17-én Bostonból Párizsba repült. Mialatt a levegőben volt, lezuhant egy New York-Párizs-járat. Sosem feledi, hogy a francia légikikötőbe megérkezve úgy nézett rá mindenki, mintha szellemet látna. A sokk alatt álló várakozók el sem tudták képzelni, hogy aznap tucatnyi gép repült át minden gond nélkül az Atlanti-óceán felett.

Hozzászokott, hogy ha történik valami a légi közlekedésben, különös üzeneteket kap. „Remélem te nem repülsz ilyen géppel” – írt neki az egyik barátja az Ethiopian Airlines vasárnapi szerencsétlensége után. „Ritkán, de igen” – válaszolta.

Emerson a héten sokat beszélgetett pilóta kollégáival a 737 Maxról és általában a repülés biztonságáról. Megérti a közvélemény reakcióját, de, ha beosztanák a típusra, minden további nélkül felszállna. Nem osztja tehát az amerikai szakszervezetek véleményét. A repülési tilalom elrendelése előtt arra biztatták tagjaikat, hogy tagadják meg a munkát a Max fedélzetén.

A lobbiból is megárt a sok

Az USA-ban is a földön kell maradniuk a Max-oknak. A Boeing minden lobbi erejét bevetette, hogy megakadályozza ezt a döntést, az igazgatótanács elnöke, Dennis Muilenburg telefonon többször biztosította Trumpot, hogy a gépek biztonságosak. Ez sem segített.

A Boeing és személyesen Muilenburg is nehéz napokat él át. Megjósolni is nehéz, hogy a gépek átalakítása és a várható kártérítések mennyibe fog kerülni a cégnek. Nem csak a konszern, Muilenburg is sok kritikát kap. Etikus-e, hogy egy repülőgépgyártó első emberek szoros kapcsolatban áll a légügyi hatósággal (FAA) és baráti viszonyt ápol a végső soron azvi azt felügyelő amerikai elnökkel?

A legnagyobb amerikai légiközlekedési szakszervezet vezetője, John Samuelsen szerint nem. Viszont nyílt titok a Boeingnél, hogy az FAA ellenőrzéseiről előre tudtak és Muilenburg rendszeresen vendégeskedik Trump otthonában.

Donald Trump elnök és Boeing vezérigazgató, Dennis Muilenburg kezet egy eseményen, 2017 februárjában Dél-Karolinában. Fotó: AzÜzlet/Vox/Sean Rayford / Getty Images
Donald Trump elnök és Boeing vezérigazgató, Dennis Muilenburg 2017 februárjában Dél-Karolinában. Fotó: AzÜzlet/Vox/Sean Rayford / Getty Images

„Túl bonyolultak a repülők. Jó pilóták helyett computerek és informatikusok döntenek mindenről. Én nem egy íróasztali Einsteinnel által programozott autópilótával, hanem egy légiprofival akarok repülni!” – írta Trump a Twitteren a szerencsétlenség után. 2017-es látogatásakor az észak-karolinai Boeing gyárban még más hangot ütött meg: „A technika csodája, ami ezekben a hangárokban készül. A Boeing az amerikai ipar büszkesége.” Úgy átszellemült dicshimnuszától, hogy „Isten áldja a Boeinget!” – felkiáltással fejezte be a rögtönzött beszédét. A Wall Street Journalból tudható, hogy ez csak show volt. Már az októberi baleset után kifejtette Muilenburgnek, hogy „túl sok a technikai kütyü a gépeken”.

Repülni egyre biztonságosabb

A szerencsétlenségek azt a hamis látszatot keltik, hogy a repülés veszélyes. Ezzel szemben tény, hogy egyre kevesebb a baleset. 2017 minden idők legbiztonságosabb éve volt a légi közlekedésben: 9 szerencsétlenség és 67 halott. A statisztika azt mutatja, hogy 482-szer biztonságosabb volt repülni, mint 1977-ben! Tavaly 4,3 milliárd utasból 562, azaz az utasok 0,0001 százaléka vesztette életét! Az Ethiopian katasztrófája után 2019 nem lehet már rekord év, de szinte biztos, hogy kevesebb lesz a halott a polgári légi közlekedésben, mint bármikor a ’70-’80-as években.

Nem repülésbiztonsági, hanem pszichológiai kérdés, hogy minél kevesebb a baleset, annál nagyobb vihart kavar, ha mégis szerencsétlenség történik.

Véletlen egybeesések?

Egy gép lezuhanása önmagában nem taszítja válságba a repülőgépgyártókat. Különösen, mert a szerencsétlenségnek szinte mindig emberi mulasztás, illetve nem megfelelő karbantartás miatt történnek.

A két 737 Max lezuhanása között azonban szembeötlő hasonlóságok vannak és egyre több körülmény szól a technikai hiba mellett. Mindkét eset röviddel a felszállás után, nagy sebesség mellett történt, amikor a repülők megpróbálták elérni az utazó magasságot. A Lion Air és az Ethiopian pilótája is irányítási nehézséget jelzett. Az FAA pedig a helyszínen talált bizonyítékokra hivatkozva változtatta meg korábbi döntését és rendelte el a repülési tilalmat.

A roncsok között az áldozatok maradványi után kutatnak Forrás: a CNN felvételéből

A gyanú a gép új, komplikált szoftverére terelődött, amelyet a Boeing kifejezetten a 2017 óta gyártott Max-okhoz fejlesztett ki, de a tesztelésére nem fordított kellő időt.

Végzetes konkurenciaharc

Az Airbus 2010-ben jelentett be, hogy megújítja a 737-esek konkurenciájaként gyártott A320-as szériát. A Neo-verzió jóval takarékosabb és kényelmesebb lesz, mint az amerikai gépek – ígértek Toulouse-ban.

A Boeing Max….

A 737 a Boeing legsikeresebb gépcsaládja. 10 ezer 500 darabot értékesítettek belőle. Érthető, hogy Chicagóban megijedtek az európaiak bejelentésétől. Elő kellett állni valamivel. Viszont egy repülő kifejlesztése sok pénzbe és időbe kerül. Az Airbus sem új szériát indított, a meglévő A320-ast fejlesztette tovább. A Boeingnél is ezt az utat választották.

Az Airbusnak volt egy fontos versenyelőnye. A takarékosabb hajtómű, a nagyobb az átmérővel. Az A320-asoknál ezek elférnek a szárnyak alatt. A Boeing 737-esek alacsonyabb építésűek. Nincs hely a nagyobb meghajtóknak. A gép törzse felé kellett tolni őket.

….és a versenytárs Airbus

Így viszont megváltozott a súlypont, romlott a stabilitás. Alacsony sebességről gyorsítva hirtelen túlságosan megemelkedik a gép orra és nehezen kormányozhatóvá, kedvezőtlen légáramlat esetén irányíthatatlanná válnak. Az új szoftvernek ekkor kell gondoskodnia a stabilitásról. Kritikus helyzetben meg kell állítania az emelkedést és egyenesbe kell hoznia a gépet, függetlenül attól, hogy az automata pilóta hogyan irányít.

Ember és gép küzdelme

A vizsgálatok szerint az októberi szerencsétlenségnél kifogástalanul működött a gép stabilitását biztosítani hivatott automatizmus. Viszont két szenzor meghibásodása miatt a program hibás adatokat kapott, ezért lefelé kormányzott, habár a repülő stabil volt. A Lion Air pilótafülkéjében ember és gép küzdelme zajlott. A pilóta próbálta irányban tartani a gépet, míg a szoftver lefelé kormányzott. Utóbbi erősebbnek bizonyult.

A pilóta valószínűleg nem tudta kikapcsolni a programot. A Max-okkal rendszeresen repülő pilóták sokasága vallja most be név nélkül, hogy maguk se tudták volna, mert nem részesültek megfelelő oktatásban az új és bonyolult szoftver használatáról. Tovább nehezítette az Etiophian gépének helyzetét a pilóta tapasztalatlansága. Csak 200 órát repült a baleset előtt. A fejlett országokban 4000 óra alatt senki nem ülhet egy menetrend szerinti járat pilótafülkéjébe.

A beoing 737-es max pilótafülkéje
A Beoing 737-es max pilótafülkéje

Vitatott, hogy a gyártó vagy a légitársaságok hibája-e a képzések elmaradása. „Nem új típusról volt szó, ezért joggal hihettük, hogy aki vizsgázott a 737-es szériából, annak nem lesz problémája a Max-okkal sem” – érvelnek a légitársaságok. A Boeing szerint a pilótafülkébe beülve nyilvánvalónak kellett volna lenni, hogy a szoftver új, meg kell tanulni a kezelését.

Megtévesztő biztonságérzet

Az elterjedt felfogás szerint a gépek megbízhatóbbak, mint az emberek. Egy computer nem fárad el, mindig kiszámíthatóan működik. A két szerencsétlenség megmutatta, hogy egy gép is hibázhat.

A computer technika más veszélyeket is rejt. Kutatások igazolják, hogy a tétlenség csökkenti a figyelmet és teljesítőképességet. A pilóták egyre ritkábban tartják kezükben a botkormányt, nagyrészt csak a műszereket figyelik. Agyuk ellustul. Krízisben helyzetben pánikba esnek. A tréningekkel ezt kellene megelőzni. A Max-oknál ezek elmaradtak.

A pilóták egyébként a Boeingek jobban kedvelik az Airbusoknál. A bonyolult technika ellenére inkább a kezükben tudják tartani a gépek irányítását. Ezért a Boeing jelentése a pilótát is felelőssé teszi a Lion Air szerencsétlenségéért: ki kellett volna kapcsolni a hibás szoftvert.

A Lion Air szerencsétlenségben a pilótát azért teszik felelőssé, mert nem vette át hibás comutertől az irányítást

Elhibázott válságmenedzsment

Sok kritika éri a Boeinget, amiért nem maga kezdeményezte a gépek azonnali kivonását a forgalomból. Ezzel kevesebbet ártott volna a hírnevének, mint az egyre nyilvánvalóbb technikai hiba tagadásával. Emerson, a már idézett steward szerint eleinte ezt a kollégái is fölöslegesnek tartották. Nem a technikát, hanem az elmaradt továbbképzés tartották a tragédiák fő okának.

A Boeing gépek voltak már kényszerpihenőn az elmúlt évtizedben. 2013-ban a 787-es széria akkumulátorával volt probléma, de egyetlen gép sem zuhant le. Akkor jobb stratégiát követett az amerikai gyártó. Maga hívta vissza a gépeket, kivizsgálta és megoldotta a problémát, még mielőtt nagyobb baj történt volna. Igaz, akkor könnyebb helyzetben volt. A 787-ból jóval kevesebb készült, mint 737-esből.

Nagy az optimizmus

A Boeing leállította az elkészült Max-ok kiszállítását. Nem mintha akadna légitársaság, amely most átvenné a gépeket. A repülési tilalmat csak átmenetinek tartják a Boeingnél. Az FAA elnökére alapoznak, aki néhány hónapról beszélt. Ezért a gyártás változatlanul intenzitással folyik. Komoly kockázat. Ha a megrendelt és legyártott repülőket hosszabb ideig nem veszik át a légitársaságok, komoly logisztikai és likviditási gondjai lesznek a konszernnek.

A gépek sok helyet foglalnak, a gyártás pedig költséges. Még egy Boeinghez hasonló mamutcég sem tudja bevétel nélkül a gyártást finanszírozni és az elkészült repülőket tárolni.

Anyagi összeomlás is lehet a mamutcég sorsa

Milliárdos veszteségek

A kieső bevételnél is nagyobb problémát jelenthetnek a kártérítések. A világ legnagyobb chartercégének, a Flytui-nak heti 3 millió eurójába került a földön maradt gépek pótlása. A vállalat még csak gondolkozik az igényérvényesítésen. A Norwegian Air már a tettek mezejére lépett. Költségei megtérítését követeli a Boeingtől. A Morning Star elemzése szerint ez akár 1,5-2 milliárd dollár is lehet, ami Boeing tíz milliárd dolláros tavalyi bevételéhez viszonyítva sem kevés.

Az amerikai joggyakorlat miatt megjósolhatatlan, mennyibe fog az áldozatok rokonainak kártalanítása kerülni, ha bebizonyosodik a Boeing felelőssége. Az amerikai bíróságok, illetve esküdtek igen bőkezűek ilyen esetekben.

A kényszer nagyúr

Szakértők mégsem féltik a Boeinget. Sőt, még a Max-ok jövőjét sem látják veszélyben. A légitársaságok legnagyobb problémája ugyanis, hogy túl kevés gépük van az egyre növekvő repülési igények kielégítéséhez. A repülőgépgyártást kvázi monopolizáló Airbus-Boeing páros nem bírja kielégíteni az igényeket. A2018-ban rendelt gépek kiszállítását csak 2022-re ígérik. Különösen nagy hiány van rövid- és középtávú repülőkből, mint a Max.

Richard Aboulafia

Az Airbusnak már most is sok száz megrendelése van A320Neo-ra. A légitársaságok rá vannak tehát utalva a Max-okra.

Nem csak a kereslet-kínálat törvényei, a pszichológia is a Boeinget segíti. „Amilyen nagy botrányt kavarnak a légi katasztrófák, olyan gyorsan feledésbe merülnek” – mondja az elismert amerikai légi közlekedési szakértő, Richard Aboulafia.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Japán jóváhagyta a Brexit utáni kereskedelmi megállapodást Nagy-Britanniával, de…

A japán parlament jóváhagyta a Nagy-Britanniával nemrég megkötött szabadkereskedelmi megállapodást, amely a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat szabályozza Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépését (Brexit) követően.

Kínai bordélyházat működtetett Budapesten. Fegyházbüntetés

Kábítószerrel is kereskedtek, kínai nők futtatásával, bordélyház működtetésével is foglalkoztak. Büntetésük fegyház - elítélték a Budapesten kínai bordélyház fenntartóját - közölte a Fővárosi Törvényszék.

Veszélyes kiszorítósdi. Meghatározták az Európából száműzendő invazív fajok listáját

A különböző betolakodó és száműzendő invazív fajok európai felszámolásának prioritását tanulmányozta egy európai tudósokból álló nemzetközi szakértői csoport  - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Video- és fotópályázat Kárpát-medencei és a diaszpórában élő diákoknak

A Rákóczi Szövetség pályázatot hirdet Kárpát-medencei, valamint a diaszpórában élő középiskolásoknak és egyetemistáknak a karácsonyi, újévi és farsangi ünnepkörök színes bemutatására.

Hírek

Kínai bordélyházat működtetett Budapesten. Fegyházbüntetés

Kábítószerrel is kereskedtek, kínai nők futtatásával, bordélyház működtetésével is foglalkoztak. Büntetésük fegyház - elítélték a Budapesten kínai bordélyház fenntartóját - közölte a Fővárosi Törvényszék.

Veszélyes kiszorítósdi. Meghatározták az Európából száműzendő invazív fajok listáját

A különböző betolakodó és száműzendő invazív fajok európai felszámolásának prioritását tanulmányozta egy európai tudósokból álló nemzetközi szakértői csoport  - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az átlagnál jóval melegebb ősz volt az idei

Az átlagnál 1,1 Celsius-fokkal melegebb volt az idei ősz. A csapadék mennyisége átlagos volt, de eloszlása nem volt egyenletes: az október több mint kétszer csapadékosabb volt a szokásosnál, míg novemberben az átlagos havi csapadék fele sem hullott - állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Badacsonyi borász lett az év bortermelője

Borbély Tamás badacsonyi borász nyerte el az idén harmincadik alkalommal odaítélt Év Bortermelője címet.

Korábban jön a decemberi nyugdíj

Decemberben korábban, jövő szombat előtt érkeznek az érintettekhez a nyugdíjszerű ellátások és a nyugdíj - közölte a Miniszterelnökség.

E-mailes csalók – a Világbank nevében ígérnek pénzt

A magyar felhasználókat célzó adathalász-akció zajlik, amelynek keretében a csalók kedvező kamatozású hitelt ígérnek a címzetteknek - közölte a Kaspersky kiberbiztonsági vállalat.

Cégek tízezreinek küld levelet a NAV

Mintegy 53 ezer cég kap tájékoztatást az adóhivataltól arról, hogy jövőre megéri a kivát választania: azok a vállalkozások kapnak levelet, amelyek legalább 100 ezer forintot takaríthatnak meg - közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkár.

Megjött az utolsó két Leopard harckocsi is Tatára

Megérkezett Tatára a 12 Leopard 2A4 harckocsi közül az utolsó kettő, a páncélosok első lövései dördültek el a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár szomódi lőterén.

2020 QG – Rakéta a Föld körül keringő titokzatos objektum

Egy 54 éves rakéta, nem pedig aszteroida a Föld körül ideiglenesen keringő titokzatos objektum - erősítették meg amerikai csillagászok.

Emberiség elleni bűntettért – életfogytiglan. Az Iszlám Állam katonáját elitélték Budapesten

Életfogytiglanra ítélte emberiesség elleni, emberölésekkel megvalósított bűntett miatt Hassan F. szír férfit, az Iszlám Állam egykori katonáját a Fővárosi Törvényszék első fokon. A vádlott leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra.

Új elnöke van a Magyar Gumiabroncs Szövetségnek

Sipőcz Győző, a Goodyear kelet-európai kiskereskedelmi operatív vezetője váltotta a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöki székében Tokaji Vilmost, aki az elnökség tagja marad.

Richter – bővülő portfólió. Globális forgalmazási jog az Evra fogamzásgátló tapaszra

Jelentősen nő a Richter Gedeon Nyrt. nőgyógyászati termékekből származó árbevétele a következő években, a  bejelentett, több mint 78 milliárd forintos (263,5 millió dollár) portfólió-bővítést a cég saját forrásból valósítja meg - jelentette be Bogsch Erik, az igazgatóság elnöke online sajtótájékoztatóján.

Gazdaság

EBRD: a magyar bankok szabadultak meg a legtöbb rossz hiteltől

A koronavírus-járvány elhatalmasodásának időszakában is csökkent a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, a legnagyobb mértékben Magyarországon - közölte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Új MFB-hitel vállalkozásoknak – 90 milliárdos keretösszeggel

Új hiteltermék-változatot indít az MFB Csoport vállalkozások számára: az MFB Krízis Hitel Plusz december 7-től igényelhető - közölte a Magyar Fejlesztési Bank.

Az MNB szerint K-alakú kilábalás jön

A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége erős maradt, de a kilábalás nem minden gazdasági szektort érint majd egyformán, ezért a gazdaságtámogató intézkedések előtérben maradhatnak - mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a novemberi Pénzügyi stabilitási jelentést ismertetve.

Kivonul Magyarországról az Aegon biztosító

A VIG (Vienna Insurance Group) megveszi a holland Aegon biztosító közép- és kelet-európai részlegét - közölte az osztrák cég.

Az OTP kivonult Szlovákiából

Az OTP Bank pénzügyileg is lezárta szlovákiai leánybankja, az OTP Banka Slovensko értékesítését a belgiumi székhelyű KBC Csoportnak. A vételár nem nyilvános.

Az MNB zöld ajánlást készít a bankoknak

A jegybank zöld ajánlást készít a bankoknak, erről néhány héten belül társadalmi egyeztetés kezdődik - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) felelős vállalatirányítás szakosztályának online konferenciáján.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom