Az Európai Unióval kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak nem feltétele, hogy London elfogadja az Európai Unió szabályrendszerét például a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök.
A konzervatív párti kormányfő üzleti vezetők előtt tartott londoni beszédében vázolta, hogy a kabinet milyen alapállásból készül a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételrendszeréről tartandó, március elején kezdődő tárgyalássorozatra az EU-val.
Az Egyesült Királyság pénteken kilépett az Európai Unióból, és szombattól érvényben van az alapesetben 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak. Ennek egyik legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályairól.
A brit kormány elsődleges céljai között szerepel egy átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val.
Hétfői beszédében Boris Johnson kijelentette ugyanakkor: e megállapodás eléréséhez
nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az Európai Unió szabályrendszerét például a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen.
Johnson szerint ez ugyanúgy érvényes, mint az, hogy a megállapodás fejében az EU-nak sem kell kötelező módon brit szabályozásokat átvennie.
Megerősítette, hogy Nagy-Britannia ahhoz hasonló megállapodást szeretne, mint amilyet Kanada is kötött nemrég az EU-val.
Nem sokkal a beszéd után a Downing Street hivatalosan is közzétette összefoglalóját arról, hogy milyen alapelveket kíván érvényesíteni a jövőbeni kapcsolatrendszerben.
A dokumentum úgy fogalmaz: a 2020-as év további szakaszának kérdése az, hogy London és az EU egyezségre tud-e jutni egy elmélyült kereskedelmi viszonyrendszer kialakításáról, azoknak az elveknek a mintáját követve, amelyek alapján az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása is létrejött.
A miniszterelnöki hivatal anyaga leszögezi: ha ez nem sikerül, az Egyesült Királyság akkor is felhagy az egységes uniós belső piac és a vámunió szabályainak alkalmazásával az idei év végén, amikor az átmeneti időszak lejár.
London már korábban is jelezte, hogy a Kanadával kötött EU-egyezményhez hasonló, de annál jóval szélesebb körű, félhivatalos megjelöléssel “Kanada-plusz-plusz-plusz” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére.
Ez utóbbi célkitűzés szerepel a Downing Street által a tárgyalási alapelvekről összeállított, hétfőn ismertetett anyagban is. Ennek megfelelően a majdani kétoldalú megállapodásnak olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek minimalizálják a határokon átnyúló szolgáltatás- és beruházásitőke-áramlás előtti akadályokat.
Ebbe beletartozik az is, hogy a pénzügyi szolgáltató cégek számára mindkét fél kiszámítható, átlátható, üzletbarát környezet hozzon létre. A szerződésnek emellett – az e területen fennálló kapcsolatrendszer mélységére tekintettel – hangsúlyosan ki kell térnie az EU-val folytatandó szabályozói és felügyeleti együttműködésre is – írták.
Erről azonban máris vita van London és az EU között.
Az Európai Bizottság elnöke már jelezte ugyanis, hogy ha London valóban átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor nem lesz tartható az átmeneti időszak lejárta után tervezett új brit bevándorlási rendszer, amely az unión kívülről érkezőkkel azonos elbírálás alá venné a Nagy-Britanniában letelepedni kívánó EU-állampolgárokat.
Minapi londoni látogatásán Ursula von der Leyen kijelentette: a teljes körű – vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő – szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása.
