A brit miniszterelnök szerint Londonnak október közepéig egyezségre kell jutnia az Európai Unióval a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről, mivel annál későbbi időpontban már nem lenne esély arra, hogy az új egyezmény életbe léphessen a december végéig tartó átmeneti időszak lejárta előtt.
Nagy-Britannia január 31-én kilépett az EU-ból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a majdani kapcsolatok szabályairól.
A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az unióval, ám az erről tartott eddigi hét tárgyalási fordulón London és Brüsszel egybehangzó nyilatkozatai szerint nem történt érdemi előrelépés.
A következő, nyolcadik forduló kedden kezdődik a brit fővárosban.
Boris Johnson, aki az újabb forduló előestéjén beszédet tart a tárgyalásokról, a Downing Street által hajnalban ismertetett előzetes részletek szerint kijelenti, hogy az unióval folyó megbeszélések végső szakasza kezdődik a héten.
A konzervatív párti brit kormányfő szerint az október 15-én esedékes EU-csúcsértekezletig megállapodásra kell jutni annak érdekében, hogy az egyezmény az év végéig, vagyis az átmeneti időszak lejártáig életbe léphessen.
Johnson szerint ennek alapján nincs értelme olyan menetrendekben gondolkodni, amelyek túlnyúlnak ezen az időponton.
“Ha addig nem jutunk egyezségre, akkor nem látok esélyt arra, hogy lesz köztünk szabadkereskedelmi megállapodás” – fogalmaz előzetesen ismertetett beszédében a brit miniszterelnök.
Hozzáteszi, hogy ebben az esetben ezt mindkét félnek el kellene fogadnia, és tovább kellene lépniük.
A brit miniszterelnök hangsúlyozza ugyanakkor, hogy London ilyen körülmények közepette is mindig készen állna a tárgyalásokra az EU-val, és készséggel törekedne észszerű feltételek kialakítására egyebek mellett a repülés, a közúti teherfuvarozás vagy a tudományos együttműködés terén, ha az unió is hajlandó erre.
“Az ajtót soha nem zárjuk be, barátokként és partnerekként fogunk kereskedni, de szabadkereskedelmi megállapodás nélkül” – fogalmaz beszédében a brit kormányfő.
Kijelenti ugyanakkor, hogy ha az EU hajlandó átgondolni jelenlegi álláspontját, még a tárgyalások e kései szakaszában is van lehetőség egy szabványos szabadkereskedelmi megállapodásra – például egy olyanra, amilyet az unió Kanadával és sok más országgal elért -, és London szeptemberben keményen dolgozik majd egy ilyen egyezmény megvalósítása érdekében.
Johnson szerint azonban Nagy-Britannia még a megállapodás érdekében sem hajlandó kompromisszumokra azokban a kérdésekben, amelyek megalapozzák a függetlenségét.
David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője a The Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit tömeglapnak adott interjúban hangsúlyozta: a brit kormány “egyáltalán nem fél” attól a lehetőségtől, hogy végül nem születik kétoldalú kereskedelmi megállapodás az EU-val.
London már korábban közölte az unióval, hogy nem hajlandó meghosszabbítani a december 31-én lejáró átmeneti időszakot akkor sem, ha nem sikerül megállapodásra jutni a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről.
Ha nem születik kétoldalú kereskedelmi egyezmény, Nagy-Britannia és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódhat, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.
