Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Brexit – lemondások: London kombinált vámtérséget szeretne

Brexit – lemondások: London kombinált vámtérséget szeretne

David Davis brit brexit-ügyi miniszter, majd Boris Johnson külügyminiszter is lemondott a posztjáról, miután a kormány a hétvégén olyan javaslatcsomagot fogadott el, amely összességében szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az EU-val, mint azt a keményvonalas kilépéspárti tábor szeretné. Boris Johnson szerint  a kormány  “a gyarmattá válás felé” sodorja országát. Magyarország abban érdekelt, hogy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás szülessen – mondta Szijjártó Péter kedden Budapesten egy más témában tartott sajtótájékoztatót követően.

A magyar külügyi tárca vezetője megjegyezte, hogy megegyezés híján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai válnak irányadóvá, ami – mint fogalmazott – jelentős akadályokat állítana a szigetország és a közösség gazdasági együttműködése elé. Magyarország nyitott gazdaság, elemi érdeke a zavartalan együttműködés a brit befektetőkkel, ezért érzékenyen érintené minden együttműködési nehézség – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a londoni kormány és Nagy-Britannia stabilitása nem csupán Magyarország, hanem egész Európa számára fontos.

Theresa May brit miniszterelnök és kabinetje a kormányülésről péntek éjjel adott ki közleményt, ami mögül hétfőn a keményvonalasok kihátráltak, a tervet valamiféle gyarmatosítási fenyegetettségként értékelték.

Az indítvány szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt hozna létre az áruféleség kétoldalú forgalmára, beleértve az agrárszektor termelte élelmiszereket is.

Nagy-Britannia és az EU - az elképzelés alapján - fokozatosan kialakítaná vámszabályozási rendszerét amely szükségtelenné tenné a vámellenőrzést a kétoldalú kereskedelemben, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

Ennek technikai részleteiről a 12 órás pénteki kabinetülésen elfogadott javaslatcsomagban az áll, hogy Nagy-Britannia saját vámtarifáit és kereskedelempolitikai szabályait alkalmazná olyan importárukra, amelyek végcélja a brit piac, és uniós vámtarifákat, illetve az EU kereskedelempolitikai szabályozását olyan termékekre, amelyek belépnek brit területre, de végcéljuk az EU valamely tagállama.

Mint az MTI londoni tudósítója jelentette, az egésznapos kabinetülés, amelyet Chequersben, az angol fővárostól 65 kilóméterre lévő kormányfői rezidencián tartottak meg, azt indítványozza az Európai Úniónak, hogy az elképzelt rendszert a felek szakaszosan, „a szükséges előkészületek megtételének ütemében fejlesszék ki”.

A szolgáltatási szektorra azonban "más" szabályozási javaslatokat dolgoznának ki. A másság azokra a területekre szól, amelyeken a brit érdekeket a "szabályozási rugalmasság" fenntartása szolgálja - fogalmaznak.

A brit kommüniké ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy – a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát adó ágazat – kétoldalú kereskedelmében Nagy-Britannia és az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnése után nem a jelenlegi szinten fog hozzáférni egymás piacához, és a pénzügyi szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének esetében a majdani szabályozás nem lesz azonos az Európai Unió biztosította passporting-rendszerrel, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerével.

Kockázatos pénzügyek

Kertész Róbert, az MTI tudósítójának jelentése kitér arra, hogy a passporting-rendszernek a City pénzügyi központja – a világ első számú pénzügyi szolgáltatási erőcentruma – szempontjából van óriási jelentősége.

A Cityben honos pénzügyi szolgáltató cégek ugyanis éppen attól tartanak, hogy a Brexit után elveszíthetik az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket,

tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is. Theresa May azonban már korábban jelezte, hogy a jelenlegi passporting-rendszer nem maradhat fenn a brit EU-tagság megszűnése után.

Nemrégiben, a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha Nagy-Britannia a jövőben is a passporting-jogok  érvényesítésére törekedne, a City pénzügyi központjának olyan előírásokat kellene betartania, amelyeket mások határoznak meg. A City pénzügyi stabilitásának fontossága miatt nem járható út e szabályok egyszerű elfogadása úgy, hogy Londonnak nincs befolyása kialakításukra – tette hozzá. Nagy londoni elemzőházak ugyanakkor többször is felhívták a figyelmet a passporting-jogok elvesztésének kockázataira.

A legrészletesebb elemzést e kockázatokról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint

a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna,

és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

Új beutazási és munkaügyi szabályok jönnek

A chequersi kabinetülésen elfogadott javaslatcsomag szerint a brit EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia nem alkalmazza tovább az unión belüli szabad mozgás alapelvét. Indítványoz ugyanakkor egy olyan “mozgási keretrendszert”, amely továbbra is lehetővé teszi a brit és az uniós állampolgároknak a beutazást, a tanulást és a munkavállalást egymás területén, hasonlatosan ahhoz, ahogy ezt Nagy-Britannia más olyan partnereinek is felajánlja, amelyekkel szoros kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn.

A chequersi kormányülésen elfogadott, péntek éjjel ismertetett új javaslatcsomag összességében jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyent a kormányon és a kormányzó Konzervatív Párton belüli keményvonalas Brexit-párti tábor a képviselői által tett korábbi nyilatkozatok alapján látni szeretett volna. Theresa May miniszterelnök a kormányülés után a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a javaslatot a kabinet kollektív döntéssel fogadta el.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Logisztikai szövetség: javaslatcsomag az ágazat megmentéséért

Tíz pontból álló javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a logisztikai ágazat egyre súlyosbodó problémáinak megoldása érdekében.

Agrárcenzus 2020. A KSH adatokat kér a gazdáktól

Online kitöltési szakasszal kezdődik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020.

Alig nőtt a munkanélküliség az Európai Unióban

A gazdaságot megbénító koronavírus-járvány ellenére az Európai Unióban és az euróövezetben is csak enyhén emelkedett a munkanélküliség áprilisban.

Péntektől olcsóbb lesz a benzin

Pénteken bruttó két forinttal csökken a benzin ára, a gázolaj ára viszont a héten nem változik.

Hírek

Péntektől olcsóbb lesz a benzin

Pénteken bruttó két forinttal csökken a benzin ára, a gázolaj ára viszont a héten nem változik.

Fenyegető éhség – Amerika: „Az emberek félnek”

A koronavírus-krízis kezdete óta 30 millió amerikai veszítette el a munkahelyét! Szociális védőháló alig van. Az ingyenkonyhák nélkül sokan már éhenhaltak volna. A Spiegel riportere Atlantic Cityben térképezte fel a helyzetet. A kaszinóparadicsomot, a középosztályt különösen sújtják a járvány gazdasági következményei.

Online számlázás – immár mobilappal is

A NAV saját fejlesztésű applikációjával a számlák okostelefonon is kiállíthatók, letöltése és használata ingyenes. Az alkalmazás automatikusan teljesíti a kötelező adatszolgáltatást - közölte az adóhatóság.

Kiheverte a járványt a forint?

A hosszú hétvége meghozta az áttörést a magyar fizetőeszköznek: erősödő irányt vett, átjutott a 348 forint/euró szinten, és jó esély van arra, hogy ezek után az árfolyam visszatér a járvány előtti szintekre.

Koronavírus – Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzte meg eddig a vírus

Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzhette meg eddig a koronavírus a Tel-Aviv-i egyetem szerológiai kutatása alapján - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Az utóbbi időben ismét egyre több beteget találtak, elsősorban az iskolákban elharapódzott fertőzések miatt.

Ingyenes wifi-pont az EU-tól – indul az utolsó kör

Szerdától elérhető az Európai Bizottság negyedik, egyben utolsó pályázati felhívása az ingyenes WiFi4EU hozzáférési pontok kiépítésére fordítható uniós finanszírozásról.

Jön az első magyar zöld kötvény

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízást adott az első euróban denominált zöld kötvény kibocsátására. A főszervezői feladatokat a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a J.P. Morgan kapta.

Covid-19, Izrael. A Szentföldön vitáznak a csodaszámba menő lefolyásról

Izrael eredményesebben birkózott meg a korona-vírussal, mint a világ legtöbb országa. A fertőzöttek száma mindvégig alacsony volt. Forró klíma, szigorú karanténszabályok, genetika vagy mindezek együtt? – A tudósok a magyarázatról vitatkoznak, minközben újra iskolákat zártak be a lazítás után..  

Újra 40 dollár közelében a Brent olaj ára

A Brent ára kedden délelőtt lépte át először a hordónkénti 39 dollárt a március 11-i mélypont óta.

Nyugdíjat ígért a börtönből – 45 embert károsított meg

Negyvenöt ember bankkártyaadatait csalta ki egy büntetés-végrehajtási intézetben lévő férfi 2017 áprilisa és júniusa között - közölte a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész.

Balaton. Több tucatnyi gyógyszer maradványát mutatták ki

Hatvankilenc gyógyszermaradványt mutattak ki vizsgálatok a Balatonban. Mivel csekély mennyiségben vannak jelen a vízben, nem jelentenek egészségügyi kockázatot - közölte Maász Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.

Jövő júliustól tilos az egyszer használatos műanyag

2021. július 1-jével tiltják be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gazdaság

Tarolt a zöld kötvény – ötszörös volt a túljegyzés

Több mint ötszörös volt az érdeklődés Magyarország első nemzetközi zöld kötvényei iránt, a befektetők közel 7,7 milliárd euró értékben adtak be ajánlatot. A kötvényekből befolyó források kizárólag zöld beruházásokra használhatók fel.

Kiheverte a járványt a forint?

A hosszú hétvége meghozta az áttörést a magyar fizetőeszköznek: erősödő irányt vett, átjutott a 348 forint/euró szinten, és jó esély van arra, hogy ezek után az árfolyam visszatér a járvány előtti szintekre.

Jön az első magyar zöld kötvény

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízást adott az első euróban denominált zöld kötvény kibocsátására. A főszervezői feladatokat a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a J.P. Morgan kapta.

Lemondott az MNB alelnöke

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - lemondott alelnöki tisztségéről.

Szuperbank alakul: a Budapest Bank is csatlakozik

A Budapest Bank Zrt. (BB) csatlakozik az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (MTB) és az MKB Bank Nyrt. (MKB) stratégiai együttműködéséhez, amelyben egy hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét vizsgálják meg és készítik elő.

Monetáris tanács: marad az alapkamat és a kamatfolyosó

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülésén.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom