Kezdőlap Cégvilág Brexit – lemondások: London kombinált vámtérséget szeretne
No menu items!

Brexit – lemondások: London kombinált vámtérséget szeretne

David Davis brit brexit-ügyi miniszter, majd Boris Johnson külügyminiszter is lemondott a posztjáról, miután a kormány a hétvégén olyan javaslatcsomagot fogadott el, amely összességében szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az EU-val, mint azt a keményvonalas kilépéspárti tábor szeretné. Boris Johnson szerint  a kormány  “a gyarmattá válás felé” sodorja országát. Magyarország abban érdekelt, hogy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás szülessen – mondta Szijjártó Péter kedden Budapesten egy más témában tartott sajtótájékoztatót követően.

A magyar külügyi tárca vezetője megjegyezte, hogy megegyezés híján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai válnak irányadóvá, ami – mint fogalmazott – jelentős akadályokat állítana a szigetország és a közösség gazdasági együttműködése elé. Magyarország nyitott gazdaság, elemi érdeke a zavartalan együttműködés a brit befektetőkkel, ezért érzékenyen érintené minden együttműködési nehézség – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a londoni kormány és Nagy-Britannia stabilitása nem csupán Magyarország, hanem egész Európa számára fontos.

Theresa May brit miniszterelnök és kabinetje a kormányülésről péntek éjjel adott ki közleményt, ami mögül hétfőn a keményvonalasok kihátráltak, a tervet valamiféle gyarmatosítási fenyegetettségként értékelték.

Az indítvány szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt hozna létre az áruféleség kétoldalú forgalmára, beleértve az agrárszektor termelte élelmiszereket is.

Nagy-Britannia és az EU - az elképzelés alapján - fokozatosan kialakítaná vámszabályozási rendszerét amely szükségtelenné tenné a vámellenőrzést a kétoldalú kereskedelemben, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

Ennek technikai részleteiről a 12 órás pénteki kabinetülésen elfogadott javaslatcsomagban az áll, hogy Nagy-Britannia saját vámtarifáit és kereskedelempolitikai szabályait alkalmazná olyan importárukra, amelyek végcélja a brit piac, és uniós vámtarifákat, illetve az EU kereskedelempolitikai szabályozását olyan termékekre, amelyek belépnek brit területre, de végcéljuk az EU valamely tagállama.

Mint az MTI londoni tudósítója jelentette, az egésznapos kabinetülés, amelyet Chequersben, az angol fővárostól 65 kilóméterre lévő kormányfői rezidencián tartottak meg, azt indítványozza az Európai Úniónak, hogy az elképzelt rendszert a felek szakaszosan, „a szükséges előkészületek megtételének ütemében fejlesszék ki”.

A szolgáltatási szektorra azonban "más" szabályozási javaslatokat dolgoznának ki. A másság azokra a területekre szól, amelyeken a brit érdekeket a "szabályozási rugalmasság" fenntartása szolgálja - fogalmaznak.

A brit kommüniké ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy – a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát adó ágazat – kétoldalú kereskedelmében Nagy-Britannia és az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnése után nem a jelenlegi szinten fog hozzáférni egymás piacához, és a pénzügyi szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének esetében a majdani szabályozás nem lesz azonos az Európai Unió biztosította passporting-rendszerrel, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerével.

Kockázatos pénzügyek

Kertész Róbert, az MTI tudósítójának jelentése kitér arra, hogy a passporting-rendszernek a City pénzügyi központja – a világ első számú pénzügyi szolgáltatási erőcentruma – szempontjából van óriási jelentősége.

A Cityben honos pénzügyi szolgáltató cégek ugyanis éppen attól tartanak, hogy a Brexit után elveszíthetik az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket,

tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is. Theresa May azonban már korábban jelezte, hogy a jelenlegi passporting-rendszer nem maradhat fenn a brit EU-tagság megszűnése után.

Nemrégiben, a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha Nagy-Britannia a jövőben is a passporting-jogok  érvényesítésére törekedne, a City pénzügyi központjának olyan előírásokat kellene betartania, amelyeket mások határoznak meg. A City pénzügyi stabilitásának fontossága miatt nem járható út e szabályok egyszerű elfogadása úgy, hogy Londonnak nincs befolyása kialakításukra – tette hozzá. Nagy londoni elemzőházak ugyanakkor többször is felhívták a figyelmet a passporting-jogok elvesztésének kockázataira.

A legrészletesebb elemzést e kockázatokról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint

a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna,

és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

Új beutazási és munkaügyi szabályok jönnek

A chequersi kabinetülésen elfogadott javaslatcsomag szerint a brit EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia nem alkalmazza tovább az unión belüli szabad mozgás alapelvét. Indítványoz ugyanakkor egy olyan “mozgási keretrendszert”, amely továbbra is lehetővé teszi a brit és az uniós állampolgároknak a beutazást, a tanulást és a munkavállalást egymás területén, hasonlatosan ahhoz, ahogy ezt Nagy-Britannia más olyan partnereinek is felajánlja, amelyekkel szoros kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn.

A chequersi kormányülésen elfogadott, péntek éjjel ismertetett új javaslatcsomag összességében jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyent a kormányon és a kormányzó Konzervatív Párton belüli keményvonalas Brexit-párti tábor a képviselői által tett korábbi nyilatkozatok alapján látni szeretett volna. Theresa May miniszterelnök a kormányülés után a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a javaslatot a kabinet kollektív döntéssel fogadta el.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Erősödéssel indítottak az amerikai tőzsdék

Indexemelkedéssel indult kedden a kereskedés az amerikai értékpapírpiacokon.

Megalakult a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség

Az egészségügyi ágazat tudományos tevékenységeinek összehangolására és a kutatások gyakorlati koordinálásának támogatására megalakult a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség (NEKÜ). Élére Tarnai Juditot nevezte ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Darknetes piactérre csapott le az Europol – 144 letartóztatott

Közel százötven embert őrizetbe vettek, továbbá készpénzt, kábítószert, kriptovalutát és fegyvereket is lefoglaltak a darkneten végzett Dark HunTOR nevű művelet során - közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

Megalakult az új Bundestag – ügyvezető kormánnyal

Megalakult Berlinben az új német szövetségi parlament, és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza.

Hírek

Darknetes piactérre csapott le az Europol – 144 letartóztatott

Közel százötven embert őrizetbe vettek, továbbá készpénzt, kábítószert, kriptovalutát és fegyvereket is lefoglaltak a darkneten végzett Dark HunTOR nevű művelet során - közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

Megalakult az új Bundestag – ügyvezető kormánnyal

Megalakult Berlinben az új német szövetségi parlament, és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza.

Klímaváltozás. 2100-ra két métert is nőhet a tengerszint Hollandiánál

Az alacsonyan fekvő Hollandia partjainál a vártnál gyorsabban emelkedhet a tengervíz, 2100-ra akár két méterrel is - közölte a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI).

Fogyasztóbarát otthonbiztosítás – öt társaságnál online is

Már öt biztosítótársaság fogyasztóbarát otthonbiztosításának megkötése indítható online az MNB összehasonlító oldaláról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Rákot hazudva gyűjtöttek milliókat – börtön vár az anya-fia párosra

Vádat emeltek egy anya és a fia ellen, mert 160 sértettől több mint 13 millió forintot csaltak ki, azt hazudva, hogy a fiú daganatos beteg - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.

Szlávik: felfutóban a negyedik hullám, óvintézkedésekre lesz szükség

Folyamatosan emelkedik a koronavírus-fertőzés miatt kórházban lévők száma, de kevesebben vannak, mint az előző év azonos időszakában - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa az M1 aktuális csatornán.

Kalóztámadást hiúsított meg egy orosz hadihajó

Kalóztámadást akadályozott meg egy orosz hadihajó Afrika nyugati partjainál, amikor segített egy bajba jutott konténerszállító hajó legénységének - közölte az orosz védelmi minisztérium.

Rekordárat fizettek Michael Jordan 1984-es cipőjéért

Rekordáron, 1,47 millió dollárért kelt el az első pár Nike-cipő, amelyet kifejezetten az egykori NBA-sztár Michael Jordannek terveztek - közölte a Sotheby's aukciós ház.

Gazdaság

KSH: rekord közelébe nőtt a lakáshitel-állomány

A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül csaknem 48 százalékot tettek ki a lakáscélú hitelek, amelyek GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 8,4 százalékról 8,9 százalékra nőtt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom