Kezdőlap Agrár Az ipari hústermelés felelős a járványokért?
No menu items!

Az ipari hústermelés felelős a járványokért?

A hústermelés további növelésére számít az OECD, a szervezet tanulmánya ugyanakkor az állattenyésztés és a húsfogyasztás negatív környezeti és éghajlati hatásaira figyelmeztet. Civilek az ipari tartást okolják a gyakori járványokért. 

Rövid intermezzo

1961 után először 2019-ben csökkent a sertéshústermelés. A glóbusz népessége a 2 százalékos visszaesés mellett 325 millió tonnát fogyasztott egyetlen évben. A csökkenéshez az afrikai sertéspestis (ASP), nem a disznóhús népszerűségvesztése vezetett. A legnagyobb termelő országban, Kínában az állomány 30 százaléka, közel 200 millió állat elkapta a kórt. Ezért 20 százalékos csökkenéssel a 2003-as szintre esett a levágott disznók száma. A kínai termelés összesen az ASP előtti időben a második helyezett uniós duplája és a bronzérmes amerikai ötszöröse volt. A 80 millió tonnával Kína így is hússertés-nagyhatalom maradt megelőzve az USA-t, Brazíliát, Oroszországot és a németeket.

Ha nincs hazai, akad külföldi is

Az ASP a globális húskereskedelemre ellentétes hatást gyakorolt: minden állatfajtát figyelembe véve 7 százalékkal nőtt a globális hús adás-vétele. A 2 millió tonnás kínai behozatal legnagyobb nyertese a brazil húsipar volt.

Az EU 2019-ben összességében 15 százalékkal több húst tudott eladni a nemzetközi piacon, mint a megelőző évben.

Az uniós kivitel szárnyalása 2020 őszén ért véget, amikor az ASP Európát is elérte. Az ázsiai országok rögtön megtiltották az EU-ból érkező élő és feldolgozott sertés importját. Brüsszel ezért 10 százalékos húsexport csökkenést vár 2021-re.

Meglepő módon az ASP miatti exporttilalom a disznóhús árának csökkenéséhez vezetett az EU-ban. Ugyanis a legtöbb exportáló ország az unióhoz hasonlóan megtiltotta a behozatalt. Így az egész európai termelés a kontinensen maradt, túlkínálatot okozva. Az átmeneti jelenség leginkább a tőkeszegény kistermelőket hozta nehéz helyzetbe.

Robbanásszerű, majd mérsékelt növekedés

Az ASP csak rövid intermezzo. A hústermelés nemzetközi szinten háromszorosára nőtt az elmúlt három évtizedben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése szerint a csúcsot 366 millió tonnával 2030-ban fogjuk elérni, ami további 40 millió tonna emelkedést jelent 2019-cel összevetve.

Minden vágóállatfajtát figyelembe véve Kínában volt a legnagyobb bővülés: az 1961-es 4 millió tonnáról 87-re nőtt a termelés! Az EU és az USA közel 20 millióról több mint 40 millióra duplázta a produkciót ugyan ebben az időszakban. A világranglistán harmadik brazilok 30 millió tonnát adtak el 2019-ben. Hatalmas bővülés a 1961-es 2 millióval összevetve.

A szárnyasok mindent túlszárnyalnak

A következő években a termelés bővülésének súlypontjait a fejlődő országokban találjuk. Mégis 2030-ban is ugyan az lesz a rangsor, mint napjainkban: Kína, EU, USA, Brazília. A négy ország a globális termelés 60 százalékét fogja adni – áll az OECD elemzésében.

A bővülés feléről a szárnyasok gondoskodnak Alacsony termelési költség, rövid termelési ciklus a szaporítástól a feldolgozásig és így alacsony eladási ár – az okok, amiért a csirke és a pulyka nagy népszerűségnek örvend a termelők és a fogyasztók körében is.

Kína: háztájiból ipari hústermelés

Az OECD termelése részletesen foglalkozik Kínával. Nem csak azért, mert a világ legnagyobb hústermelője, de azért is, mert az ASP strukturális változásokat okozott az egész ágazatban. A kényszervágások a kisebb gazdaságok 55 százalékának csődjéhez vezettek. 2003-ban még ezek az évi 49 állatnál kevesebbet vágó kisüzemek adták a termelés 70 százalékát, míg a 10 ezernél több állatot feldolgozók mindössze a 3 százalékot tettek ki. 2022-re megfordul az arány: az állatok 42 százalékát adják majd a 10 ezernél többet, 3 százalékát a 49 állatnál kevesebbet vágó üzemben feldolgozni.

Minden mindennel összefügg

A világjárvány az állattenyésztésben nem új jelenség: a sertéságazat az ASP-vel, a szarvasmarha termelők a BSA-val, a szárnyas szektor pedig a madárinfluenzával küzd újra és újra.

Ebben állatvédők szerint nagy szerepe van az elmúlt 50 évben gyökeresen átalakult vágóállat tartásnak. A szabad tartás általánosból kivételessé vált. A jószágok többségét iparcsarnokokban, illetve feedlot-körülmények között tartják. Utóbbi ugyan kültéri elhelyezést jelent, de az állatok karámokban vannak, amelyekben ugyanúgy nem jut nekik több hely, mint a csarnokokban, összezsúfolódnak.

Az ipari tartás további negatív következménye a megnövekedett igény az agrárium által termelt takarmány iránt. Ennek hatására korábban élelmiszertermesztésre használt területek, valamint erdők és természetes rétek helyén takarmánytermelés folyik. Ezért  környezetvédők hangoztatta érvek mellett az OECD tanulmánya is az állattenyésztés és a húsfogyasztás bizonyos negatív környezeti és éghajlati kihatásaira figyelmeztet.

Petrus Szabolcs

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A kosárlegenda az üzleti életben se hátrál: szórja tripla duplát

A Steph Curry's Thirty Ink tavaly 174 millió dolláros bevételt termelt, és a vállalat szerint minden üzletága nyereséges

Sürgősségi mentőhajó fedélzetén született meg az együttműködési megállapodás

A Siófoki Kórház-Rendelőintézet és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesület fogott össze a hatékony együttműködés érdekében.

Súlyos higiéniai és élelmiszerbiztonsági hiányosságok három budapesti bevásárlóközpontban

Három fővárosi bevásárlóközpont, az Árkád Budapest, a Westend City Center és a Pólus Center ételudvarában a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) célzott élelmiszerbiztonsági ellenőrzést végzett.

Mesterséges intelligencia és az agrárium

 A mesterséges intelligencia alapú rendszerek komoly áttörést hozhatnak a magyar agráriumban rejlő lehetőségek kihasználásában.
Hirdetés

Hírek

Kínai ritkaföldfém stop: pánik előtt az európai autóipar 

Néhány európai autóalkatrész-gyár felfüggesztette a termelést, és a Mercedes-Benz is azt fontolgatja, hogyan védekezhetne a ritkaföldfémek hiányával szemben,

A kosárlegenda az üzleti életben se hátrál: szórja tripla duplát

A Steph Curry's Thirty Ink tavaly 174 millió dolláros bevételt termelt, és a vállalat szerint minden üzletága nyereséges

Sürgősségi mentőhajó fedélzetén született meg az együttműködési megállapodás

A Siófoki Kórház-Rendelőintézet és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesület fogott össze a hatékony együttműködés érdekében.

Az USA keresi, de nem találja a kínai fogást

Donald Trump amerikai elnök a Truth Social platformon tett kijelentésével újabb hullámokat keltett a nemzetközi kereskedelmi színtéren

Trump az Acélembernél is keményebb: brutális acélvámokat vet ki  

 Washington szerdán megduplázta az acél- és alumíniumimportra kivetett vámokat, ugyanazon a napon, amikor Donald Trump elnök kormánya azt várja a kereskedelmi partnerektől, hogy tegyenek "legjobb ajánlatokat", hogy elkerüljék más büntető importadók július eleji hatályba lépését.

Mesterséges intelligencia és az agrárium

 A mesterséges intelligencia alapú rendszerek komoly áttörést hozhatnak a magyar agráriumban rejlő lehetőségek kihasználásában.

Szagmentes és újrahasznosított műanyagokat fejlesztett ki a Mol

Egyéves kutatómunkával olyan szagmentes újrahasznosított műanyagot fejlesztett ki a Mol, amit a piaci igényeknek megfelelően az autók belső alkatrészeinek keverékeihez és csomagolóanyagok gyártásához is lehet használni

Zsolnay Fényfesztivál 2025 – elvarázsolt fénykert

Fénnyel festett történelmi épületek, tüllök tengerén lebegő fénylények, interakció a mesterséges intelligenciával – a Zsolnay Fényfesztivál 2025-ben is minden érzékszervedet elvarázsolja.
Hirdetés

Gazdaság

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,