Kezdőlap Agrár Az ipari hústermelés felelős a járványokért?
No menu items!

Az ipari hústermelés felelős a járványokért?

A hústermelés további növelésére számít az OECD, a szervezet tanulmánya ugyanakkor az állattenyésztés és a húsfogyasztás negatív környezeti és éghajlati hatásaira figyelmeztet. Civilek az ipari tartást okolják a gyakori járványokért. 

Rövid intermezzo

1961 után először 2019-ben csökkent a sertéshústermelés. A glóbusz népessége a 2 százalékos visszaesés mellett 325 millió tonnát fogyasztott egyetlen évben. A csökkenéshez az afrikai sertéspestis (ASP), nem a disznóhús népszerűségvesztése vezetett. A legnagyobb termelő országban, Kínában az állomány 30 százaléka, közel 200 millió állat elkapta a kórt. Ezért 20 százalékos csökkenéssel a 2003-as szintre esett a levágott disznók száma. A kínai termelés összesen az ASP előtti időben a második helyezett uniós duplája és a bronzérmes amerikai ötszöröse volt. A 80 millió tonnával Kína így is hússertés-nagyhatalom maradt megelőzve az USA-t, Brazíliát, Oroszországot és a németeket.

Ha nincs hazai, akad külföldi is

Az ASP a globális húskereskedelemre ellentétes hatást gyakorolt: minden állatfajtát figyelembe véve 7 százalékkal nőtt a globális hús adás-vétele. A 2 millió tonnás kínai behozatal legnagyobb nyertese a brazil húsipar volt.

Az EU 2019-ben összességében 15 százalékkal több húst tudott eladni a nemzetközi piacon, mint a megelőző évben.

Az uniós kivitel szárnyalása 2020 őszén ért véget, amikor az ASP Európát is elérte. Az ázsiai országok rögtön megtiltották az EU-ból érkező élő és feldolgozott sertés importját. Brüsszel ezért 10 százalékos húsexport csökkenést vár 2021-re.

Meglepő módon az ASP miatti exporttilalom a disznóhús árának csökkenéséhez vezetett az EU-ban. Ugyanis a legtöbb exportáló ország az unióhoz hasonlóan megtiltotta a behozatalt. Így az egész európai termelés a kontinensen maradt, túlkínálatot okozva. Az átmeneti jelenség leginkább a tőkeszegény kistermelőket hozta nehéz helyzetbe.

Robbanásszerű, majd mérsékelt növekedés

Az ASP csak rövid intermezzo. A hústermelés nemzetközi szinten háromszorosára nőtt az elmúlt három évtizedben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése szerint a csúcsot 366 millió tonnával 2030-ban fogjuk elérni, ami további 40 millió tonna emelkedést jelent 2019-cel összevetve.

Minden vágóállatfajtát figyelembe véve Kínában volt a legnagyobb bővülés: az 1961-es 4 millió tonnáról 87-re nőtt a termelés! Az EU és az USA közel 20 millióról több mint 40 millióra duplázta a produkciót ugyan ebben az időszakban. A világranglistán harmadik brazilok 30 millió tonnát adtak el 2019-ben. Hatalmas bővülés a 1961-es 2 millióval összevetve.

A szárnyasok mindent túlszárnyalnak

A következő években a termelés bővülésének súlypontjait a fejlődő országokban találjuk. Mégis 2030-ban is ugyan az lesz a rangsor, mint napjainkban: Kína, EU, USA, Brazília. A négy ország a globális termelés 60 százalékét fogja adni – áll az OECD elemzésében.

A bővülés feléről a szárnyasok gondoskodnak Alacsony termelési költség, rövid termelési ciklus a szaporítástól a feldolgozásig és így alacsony eladási ár – az okok, amiért a csirke és a pulyka nagy népszerűségnek örvend a termelők és a fogyasztók körében is.

Kína: háztájiból ipari hústermelés

Az OECD termelése részletesen foglalkozik Kínával. Nem csak azért, mert a világ legnagyobb hústermelője, de azért is, mert az ASP strukturális változásokat okozott az egész ágazatban. A kényszervágások a kisebb gazdaságok 55 százalékának csődjéhez vezettek. 2003-ban még ezek az évi 49 állatnál kevesebbet vágó kisüzemek adták a termelés 70 százalékát, míg a 10 ezernél több állatot feldolgozók mindössze a 3 százalékot tettek ki. 2022-re megfordul az arány: az állatok 42 százalékát adják majd a 10 ezernél többet, 3 százalékát a 49 állatnál kevesebbet vágó üzemben feldolgozni.

Minden mindennel összefügg

A világjárvány az állattenyésztésben nem új jelenség: a sertéságazat az ASP-vel, a szarvasmarha termelők a BSA-val, a szárnyas szektor pedig a madárinfluenzával küzd újra és újra.

Ebben állatvédők szerint nagy szerepe van az elmúlt 50 évben gyökeresen átalakult vágóállat tartásnak. A szabad tartás általánosból kivételessé vált. A jószágok többségét iparcsarnokokban, illetve feedlot-körülmények között tartják. Utóbbi ugyan kültéri elhelyezést jelent, de az állatok karámokban vannak, amelyekben ugyanúgy nem jut nekik több hely, mint a csarnokokban, összezsúfolódnak.

Az ipari tartás további negatív következménye a megnövekedett igény az agrárium által termelt takarmány iránt. Ennek hatására korábban élelmiszertermesztésre használt területek, valamint erdők és természetes rétek helyén takarmánytermelés folyik. Ezért  környezetvédők hangoztatta érvek mellett az OECD tanulmánya is az állattenyésztés és a húsfogyasztás bizonyos negatív környezeti és éghajlati kihatásaira figyelmeztet.

Petrus Szabolcs

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Késnek az MVM Next elszámoló számlái – Informatikai átállás az oka

Az E.ON Hungária Csoport informatikai átállása miatt az MVM Next elszámoló számlái akár 3 hetet is késhetnek - közölte az E.ON és az MVM Next pénteken az MTI-vel.

Nyitnak a porták – Közelebb kerülnek egymáshoz a termelők és a fogyasztók

A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat, hogy az élelmiszer előállító kistermelők versenyképesebbek lehessenek

Jó minőségű dinnyével indul a magyar dinnyeszezon

A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy a dinnyetermesztők ki tudják elégíteni a hazai igényeket és exportálni is tudnak

Felülettisztító drónok szállták meg a Müpát

Környezetbarát, magyar fejlesztésű drónnal tisztították meg a Müpa homlokzatát. A drón 30 méteres magasságig, 200 bar nyomású vízsugárral dolgozik, teljesen vegyszermentesen, megfelelve a légügyi előírásoknak.
Hirdetés

Hírek

Késnek az MVM Next elszámoló számlái – Informatikai átállás az oka

Az E.ON Hungária Csoport informatikai átállása miatt az MVM Next elszámoló számlái akár 3 hetet is késhetnek - közölte az E.ON és az MVM Next pénteken az MTI-vel.

Nyitnak a porták – Közelebb kerülnek egymáshoz a termelők és a fogyasztók

A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat, hogy az élelmiszer előállító kistermelők versenyképesebbek lehessenek

A Magyar Termék védjegy a cégeknek közösséget, a vevőknek megbízható minőséget ad

 A kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködések képessé teszik a vállalkozásokat arra, hogy leküzdjék az időről időre megjelenő gazdasági és egyéb kihívásokat.

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

A szülők is használhatják a KRÉTA idegen nyelvi felkészítő modulját

A lehetőség a webes felületen már csütörtökön elérhető, míg a mobilalkalmazásban egy frissítés után hétfőtől.

Bécs is versenyben az európai MI-Gigagyárért

Bécs hivatalosan is pályázik az Európai Unió által tervezett öt MI-Gigagyár egyikének otthont adni, hogy a kontinens mesterséges intelligencia-központjává váljon az adatvédelem, fenntarthatóság és digitális humanizmus elvei mentén.

MVM és Mol – Megérkezett az első közös kőolajszállítmány Omišalj kikötőjébe

Megérkezett az első közös azeri kőolajszállítmány az MVM-csoport és a Mol-csoport együttműködésének eredményeként a horvátországi Omišalj kikötőjébe

11 balatoni állomáson a peronokat szektorokra osztják az utasok segítése érdekében

Egyelőre 11 balatoni állomáson indul el az a Nyugat-Európából ellesett gyakorlat, amelynek lényege, hogy a peronokat szektorokra osztották, ezeket táblák jelzik a peron mellett, és mindenhol elhelyeztek egy ábrát, ahol mindenki leolvashatja, hogy a vonatában az a kocsi, amivel ő utazik, melyik szektornál áll meg
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg