Kezdőlap A német kapcsolat Budapest Airport: a válságálló repülőtér 70 milliárdos fejlesztéssel
No menu items!

Budapest Airport: a válságálló repülőtér 70 milliárdos fejlesztéssel

Akinek lehetősége nyílt arra, hogy a nyári utazási enyhítéseket kihasználva repülőútra induljon, az láthatta azt is, hogy a légiforgalom kezd magára találni, és újra egyre több helyre utazhatunk repülővel Budapestről is. A régi fordulatszám teljes visszatérésére ugyan még néhány hónapot várni kell, de addig is, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője több tíz milliárdnyi forintot invesztált a repülőtéri terek megújításába, sőt, új beruházások megvalósításába is.

Mivel egy ország gazdasági versenyképességéhez a központi légi és áruforgalmi szerepet betöltő, kontinenseket összekötő nemzetközi repülőtérre is szükség van, a német AviAlliance többségi tulajdonában álló Budapest Airport annak ellenére nem állította le a korábban eltervezett fejlesztéseket, hogy a covid járvány egyik legnagyobb vesztese a légiipar volt.

A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy miközben 2020 tavaszán a világ kereskedelmi légiflottáinak kétharmada a földre kényszerült, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 95 százalékkal alacsonyabb volt a csúcsesztendőnek számító 2019. évinél.

A repülőteret üzemeltető Budapest Airport mégis válságállónak mondhatja magát, mert az egykoron a forgalmának legnagyobb részét adó Malév csődje, majd a 2008-as globális gazdasági válsághoz kötődő visszaesés után most a covid járvány okozta krízishelyzet sem ingatta meg a társaságot. Ami azért is fontos, mert a repülőtér, 250 partnervállalatával együtt több mint 50 000 háztartás megélhetéséhez járul hozzá jelenleg, akik közül sokan a repülőtér közvetlen környezetében élő lakosok.

A Budapest Airportnak jelentősebb állami segítség és a szolgáltatásaikhoz kapcsolódó áremelés nélkül, a 2019-es év nyereségét teljes egészében a válságkezelésre visszaforgatva stabil maradt. Ráadásul annak ellenére, hogy 2020-ban, a covid járvány közepén közel 40 milliárd forintos veszteséget szenvedett el a társaság, 28 milliárd forintot mégis a korábban eltervezett beruházások megvalósítására fordított. Ez a tendencia 2021 első felében is folytatódott, és megérte: a budapesti légikikötő és üzemeltetője immáron nyolcadik alkalommal nyerte el a régió legjobb repülőtere elismerést a szakma meghatározó szereplőjének számító Skytrax közönségszavazata alapján.

Az utasmóló központi csarnoka

Azzal, hogy a 2019-ben elindított nagyszabású fejlesztéssorozat idén is folytatódott és folytatódik, az elmúlt két és fél évben elvégzett beruházások értéke már elérte a 200 millió eurót, átszámítva 70 milliárd forintot. Egyetlen, korábban tervezett fejlesztés sem maradt vagy marad el, legfeljebb a tervezetthez képest más ütemezéssel készül el. Ennek szellemében a Budapest Airportnál, a szükségből erényt kovácsolva olyan előrehozott fejlesztésekre is sor került már – például a gurulóutak felújítására, vagy az utasforgalmi téren belüli fejlesztésekre -, amelyeket a csúcsidőszakban megszokott utasforgalom mellett csak kompromisszumok árán lehetett volna elvégezni.

A repülőtér nemzetközi gyűjtő-elosztó szerepét erősítve készült el az utasok kiszolgálását javító új 1. móló és a magyar gazdaság globális kereskedelmi pozícióit is erősítő cargo forgalom szempontjából meghatározó BUD Cargo City is. A 2A Terminálhoz kapcsolódó, 33 millió euróból megvalósult 1. móló több ezer négyzetméterrel növeli meg a terminál kapacitását, kényelmes várakozást biztosítva az utasok számára. A móló tágas terei egyidejűleg akár 5000 utas befogadására alkalmasak, a váróterületeken pedig 2500 ülőhely biztosítja a kényelmes várakozást az utasok számára.

A BUD Cargo City légi teheráru-kezelő központ átadása pedig a Budapest Airport és a magyar gazdaság régiós iparági vezető szerepéhez járulhat hozzá azzal, hogy évi akár 250 000 tonnára is nőhet a repülőtér éves légiáru-kezelő kapacitása. A magyar vállalatok nemzetközi tevékenységéhez is hozzájárulva a fejlesztésekre azért is szükség volt, mert miközben a járványhelyzetben az utasforgalom visszaesett, a teherszállítás árumennyisége korábban nem látott módon növekedett. A járvány magával hozta ugyanis az e-kereskedelem erősödését, nem beszélve arról, hogy a légiáruszállítás gyorsasága és biztonsága elsődleges szempont a Magyarországon működő cégek számára is.

Mindezek után nem véletlen, hogy miközben a légiipari szakemberek többsége szerint a globális légiközlekedés teljesítménye 2023-24-re érheti el a 2019-es szintet, a Budapest Airport szakemberei kedvezőbb jövőképpel számolnak. Az utasösszetétel és a légitársasági összetétel is segíthet abban, hogy a járvány előtti forgalom akár már korábban visszatérjen, de persze mindez a járvány alakulásától és az átoltottság mértékétől is függ. Az biztos, hogy a nyár meghozta a fellendülést: a korábbi célállomások 80%-a újra elérhető Budapestről, közel 120 desztináció közül választhatnak a repülni vágyók.

A légiforgalom visszarendeződése persze nemcsak a repülőtér számára fontos, hiszen a kontinentális és különösen a kontinensek közötti légiforgalom helyreállása a magyar turisztikai szektor talpra állását elősegítve a teljes magyar gazdaság teljesítményének javulásához is erőteljesen hozzájárulhat.

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – Elemző: az OTP húzta a BUX-ot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 458,83 pontos, 0,83 százalékos emelkedéssel, 55 838,55 ponton zárt pénteken.

Olcsó fűtési szezont akar? Most készüljön!

Habár a nap még süt, de hamarosan hidegebbre fordul az idő és akkor már kulcskérdés hogyan tudunk úgy fűteni a lakásban, hogy azt a pénztárcánk se szenvedje meg nagyon.

Az új gázévben ismét megfeleződik a távhő intézményi ára

A magyar családok rezsivédett áron fűthetik távhővel is otthonaikat.

Kevés embernek van csak nyugdíjcélú megtakarítása

felnőtt lakosság több mint fele (54 százalék) számára az okoz bizonytalanságot, hogy nem tudja majd egészségügyi kiadásait önerőből finanszírozni.

Hírek

Időzített bombán ül közel 4 millió magyar lakástulajdonos

Egy társasház nem csupán egy épület, hanem egy élő közösség, ahol minden tulajdonos felelősséggel tartozik a közös területekért is.

Kapacitáscsökkentésre kényszerül a héten a Gatwick repülőtér

A NATS közlése szerint egészségügyi okok, köztük koronavírusos megbetegedések miatt az irányítók körülbelül egyharmada nem tudja felvenni a munkát.

A DRK és EGOM közös kollekciója Esztergomban

Közös ruházati kollekciót, két márka együttműködéséből született termékcsaládot mutattak be a közelmúltban Esztergomban. A helyiek úgy vélték, hogy Esztergom beceneve, az EGOM ruhamárkává is vált.

Így optimalizálják IT kiadásaikat a magyar cégek, rákaptak a használt szerverekre a vállalatok

A felmérésből kiderül, hogy meglepő módon az informatikát hangsúlyosabban használó cégeknél volt a számottevőbb költségcsökkentés, aminek oka egy jelentősebb költségracionalizálás volt.

Tőzsde – Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Vegyesen zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön.

Tőzsde – Veszteséges tőzsdezárás Európában

Gyenge kezdés után indexcsökkenéssel fejezték be a szerdai kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok.

Devizapiac – Nagyot gyengült a forint kedden

Másfél-két százalékkal gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi devizapiacon.

Nálunk mikor? Rómában ingyenes lesz a tömegközlekedés a tizenkilenc év alattiaknak

Róma az első olaszországi város, ahol ingyenessé teszik a tömegközlekedést a tizenegy és tizenkilenc év közötti gyerekek és fiatalok számára.

Gazdaság

Egy újítás, amely erősíti a pénzügyi stabilitást

Az OBA szeptember végén élesítette jelentős technikai fejlesztését, amellyel gyorsíthatja az esetleges betétbiztosítási kifizetéseket.

Kevés embernek van csak nyugdíjcélú megtakarítása

felnőtt lakosság több mint fele (54 százalék) számára az okoz bizonytalanságot, hogy nem tudja majd egészségügyi kiadásait önerőből finanszírozni.

Devizapiac – Gyengült a forint

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.

A bruttó átlagkereset júliusban 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest