Akinek lehetősége nyílt arra, hogy a nyári utazási enyhítéseket kihasználva repülőútra induljon, az láthatta azt is, hogy a légiforgalom kezd magára találni, és újra egyre több helyre utazhatunk repülővel Budapestről is. A régi fordulatszám teljes visszatérésére ugyan még néhány hónapot várni kell, de addig is, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője több tíz milliárdnyi forintot invesztált a repülőtéri terek megújításába, sőt, új beruházások megvalósításába is.
Mivel egy ország gazdasági versenyképességéhez a központi légi és áruforgalmi szerepet betöltő, kontinenseket összekötő nemzetközi repülőtérre is szükség van, a német AviAlliance többségi tulajdonában álló Budapest Airport annak ellenére nem állította le a korábban eltervezett fejlesztéseket, hogy a covid járvány egyik legnagyobb vesztese a légiipar volt.
A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy miközben 2020 tavaszán a világ kereskedelmi légiflottáinak kétharmada a földre kényszerült, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 95 százalékkal alacsonyabb volt a csúcsesztendőnek számító 2019. évinél.
A repülőteret üzemeltető Budapest Airport mégis válságállónak mondhatja magát, mert az egykoron a forgalmának legnagyobb részét adó Malév csődje, majd a 2008-as globális gazdasági válsághoz kötődő visszaesés után most a covid járvány okozta krízishelyzet sem ingatta meg a társaságot. Ami azért is fontos, mert a repülőtér, 250 partnervállalatával együtt több mint 50 000 háztartás megélhetéséhez járul hozzá jelenleg, akik közül sokan a repülőtér közvetlen környezetében élő lakosok.
A Budapest Airportnak jelentősebb állami segítség és a szolgáltatásaikhoz kapcsolódó áremelés nélkül, a 2019-es év nyereségét teljes egészében a válságkezelésre visszaforgatva stabil maradt. Ráadásul annak ellenére, hogy 2020-ban, a covid járvány közepén közel 40 milliárd forintos veszteséget szenvedett el a társaság, 28 milliárd forintot mégis a korábban eltervezett beruházások megvalósítására fordított. Ez a tendencia 2021 első felében is folytatódott, és megérte: a budapesti légikikötő és üzemeltetője immáron nyolcadik alkalommal nyerte el a régió legjobb repülőtere elismerést a szakma meghatározó szereplőjének számító Skytrax közönségszavazata alapján.
Azzal, hogy a 2019-ben elindított nagyszabású fejlesztéssorozat idén is folytatódott és folytatódik, az elmúlt két és fél évben elvégzett beruházások értéke már elérte a 200 millió eurót, átszámítva 70 milliárd forintot. Egyetlen, korábban tervezett fejlesztés sem maradt vagy marad el, legfeljebb a tervezetthez képest más ütemezéssel készül el. Ennek szellemében a Budapest Airportnál, a szükségből erényt kovácsolva olyan előrehozott fejlesztésekre is sor került már – például a gurulóutak felújítására, vagy az utasforgalmi téren belüli fejlesztésekre -, amelyeket a csúcsidőszakban megszokott utasforgalom mellett csak kompromisszumok árán lehetett volna elvégezni.
A repülőtér nemzetközi gyűjtő-elosztó szerepét erősítve készült el az utasok kiszolgálását javító új 1. móló és a magyar gazdaság globális kereskedelmi pozícióit is erősítő cargo forgalom szempontjából meghatározó BUD Cargo City is. A 2A Terminálhoz kapcsolódó, 33 millió euróból megvalósult 1. móló több ezer négyzetméterrel növeli meg a terminál kapacitását, kényelmes várakozást biztosítva az utasok számára. A móló tágas terei egyidejűleg akár 5000 utas befogadására alkalmasak, a váróterületeken pedig 2500 ülőhely biztosítja a kényelmes várakozást az utasok számára.
A BUD Cargo City légi teheráru-kezelő központ átadása pedig a Budapest Airport és a magyar gazdaság régiós iparági vezető szerepéhez járulhat hozzá azzal, hogy évi akár 250 000 tonnára is nőhet a repülőtér éves légiáru-kezelő kapacitása. A magyar vállalatok nemzetközi tevékenységéhez is hozzájárulva a fejlesztésekre azért is szükség volt, mert miközben a járványhelyzetben az utasforgalom visszaesett, a teherszállítás árumennyisége korábban nem látott módon növekedett. A járvány magával hozta ugyanis az e-kereskedelem erősödését, nem beszélve arról, hogy a légiáruszállítás gyorsasága és biztonsága elsődleges szempont a Magyarországon működő cégek számára is.
Mindezek után nem véletlen, hogy miközben a légiipari szakemberek többsége szerint a globális légiközlekedés teljesítménye 2023-24-re érheti el a 2019-es szintet, a Budapest Airport szakemberei kedvezőbb jövőképpel számolnak. Az utasösszetétel és a légitársasági összetétel is segíthet abban, hogy a járvány előtti forgalom akár már korábban visszatérjen, de persze mindez a járvány alakulásától és az átoltottság mértékétől is függ. Az biztos, hogy a nyár meghozta a fellendülést: a korábbi célállomások 80%-a újra elérhető Budapestről, közel 120 desztináció közül választhatnak a repülni vágyók.
A légiforgalom visszarendeződése persze nemcsak a repülőtér számára fontos, hiszen a kontinentális és különösen a kontinensek közötti légiforgalom helyreállása a magyar turisztikai szektor talpra állását elősegítve a teljes magyar gazdaság teljesítményének javulásához is erőteljesen hozzájárulhat.
Érsek M. Zoltán
