államháztartás

Az államháztartás központi alrendszere 67,3 milliárd forint többlettel zárta az év első két hónapját. Februárban az államháztartás 177,2 milliárdos hiánnyal zárt - közölte a Pénzügyminisztérium

Magyarország versenyképességét erősíteni kell, ehhez a jövőben az országnak át kell térnie a tudásalapú gazdaságra - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető...

Az államháztartás egyenlege januárban 244,5 milliárd forint többlettel zárt, vagyis a költségvetésnek a beérkezett 222,9 milliárd forint összegű uniós támogatások nélkül is többlete volt.

Tavaly a honvédelmi tárca tartotta magát legjobban a költségvetési törvényhez, míg az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium külön-külön több száz milliárd forinttal túllépte a tervezett kiadásait.

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett adóssága 2018 végén 29 032 milliárd forint, a GDP 69,0 százaléka volt, 2,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel  korábbinál.

Az államháztartás egyenlege januárban 244 milliárd forint többlettel zárt - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint tartható lesz az év egészére tervezett 1,8 százalékos hiány.

A kormány számításai szerint a tavalyi 2,0 százalék körülire becsült szintről tovább csökken az államháztartás GDP-arányos hiánya és 2021-re 1,2 százalékosra zsugorodik - derül ki a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent kormányhatározatból. 

A kormányzati szektor tavalyi első három negyedéves hiánya 110 milliárd forint, a GDP 0,4 százaléka volt. Az előző év azonos időszakához képest az egyenleg 54,4 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,2 százalékponttal javult, amit a bevételeknek a kiadásoknál nagyobb mértékű növekedése okozott.

Az első tizenegy hónapban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 1842,4 milliárd forint volt. Ennek ellenére a 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti, GDP-arányos államháztartási hiánycél tartható - közölte a Pénzügyminisztérium.

A hazai GDP bővülési üteme 2021-ig biztosan az Európai Unió 2,5 százalékos átlaga fölött marad, de egyes becslések szerint ez kitart 2022-ben és 2023-ban is - jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke Sopronban.

Magyarországon az államháztartási hiány a 2016-os 1,6 százalékról 2018-ban 2,4 százalékra nőtt, és az előrejelzések szerint a következő két évben valamivel 2 százalék alatt marad - derült ki az Európai Unió 2019-re vonatkozó gazdasági és szociális prioritásait összegző, szerdán közzétett európai szemeszter őszi csomagjából.

A harmadik negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó többlete 52 milliárd forintot, a negyedéves GDP 0,5 százalékát tette ki. A tavalyi első negyedév óta először zárt finanszírozási többlettel az államháztartás.

Szeptemberben az államháztartás központi alrendszere - a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együtt - 149,8 milliárd forint többlettel zárt az augusztusi 155,3 milliárd forint és az egy évvel korábbi 256,4 milliárd forint hiányhoz képest. A havi többlet nagyságrendileg megegyezik a Európai Bizottság által a nemzeti büdzsébe szeptemberben átutalt összegekkel - közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel.

A központi költségvetés 187 milliárd forintos hiányával szemben az önkormányzatok 18, a társadalombiztosítási alapok 19 milliárd forintos megtakarításra tettek szert a második negyedévben.

Az államháztartás központi alrendszere az idei első hat hónapban 1420,5 milliárd forint hiánnyal zárt, ezen belül a központi költségvetés hiánya 1476,3 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 15,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás - közölte a Pénzügyminisztérium.

Az elfogadott költségvetés középpontjában az ország biztonsága, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése áll - mondta a pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón, az Országházban.