Magyarországon az államháztartási hiány a 2016-os 1,6 százalékról 2018-ban 2,4 százalékra nőtt, és az előrejelzések szerint a következő két évben valamivel 2 százalék alatt marad – derült ki az Európai Unió 2019-re vonatkozó gazdasági és szociális prioritásait összegző, szerdán közzétett európai szemeszter őszi csomagjából.
Az uniós bizottság arra emlékeztetett, hogy az uniós tanács júniusban a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekcióját célzó eljárás keretében azt az ajánlást fogalmazta meg Magyarország számára, hogy 2018-ban a GDP 1 százalékának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy Magyarországon nem történtek hatékony intézkedések, és javasolja a Tanácsnak egy Magyarországnak szóló felülvizsgált ajánlás elfogadását a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében, amelynek értelmében 2019-ben is legalább a GDP 1 százalékát kitevő strukturális kiigazítást kellene végrehajtania az országnak – közölték.
Az Európai Bizottság jelentése kiemelte Romániát is, amelynek az uniós tanács júniusban a jelentős eltérés korrekcióját célzó eljárás keretében fogalmazta meg azt az ajánlást, hogy a GDP 0,8 százalékának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre 2018-ban és 2019-ben egyaránt.
Mint megállapították, az ajánlások nyomán nem történtek hatékony intézkedések. A bizottság ezért egy Romániának szóló felülvizsgált ajánlás elfogadását javasolta a középtávú költségvetési célhoz vehető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében. Az országnak legalább a GDP 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazítást kellene végrehajtania 2019-ben.
Romániában az államháztartási hiány a 2015-ös 0,5 százalékról 2016-ban 2,9 százalékra nőtt, és az előrejelzések szerint 2018-ban 3,3 százalékot, 2019-ben 3,4 százalékot, 2020-ban pedig 4,7 százalékot ér el, ami a legmagasabb hiányt jelenti az EU-ban.
Mint közölték, Görögország első ízben vesz részt a gazdaság- és szociálpolitikai koordináció európai szemeszterében.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság elfogadta a Görögországról szóló első jelentést a megerősített felügyeleti keretben, amelyet az Európai Stabilitási Mechanizmuson belül augusztus 20-án életbe léptetett stabilitási támogatási program lezárását követően hoztak létre.
A jelentés azt állapította meg, hogy a Görögország által benyújtott 2019-es költségvetésiterv-javaslat biztosítja, hogy Görögország teljesíteni tudja a GDP 3,5 százalékát kitevő elsődleges többlet elérésére vonatkozó kötelezettségvállalását. A bizottság véleménye szerint az egyéb területeken végrehajtott reformok vegyes képet mutatnak, és a hatóságoknak a célkitűzések elérése érdekében fel kell gyorsítaniuk a végrehajtást.
Mint elmondták, a tekintélyes adósságenyhítő intézkedéscsomag részeként az eurócsoport június végén tartott ülésén elfogadott szakpolitikai feltételektől függő adósságenyhítő intézkedések elindítása a megerősített felügyeleti keret szerinti második jelentés pozitív értékelésétől függ. Ezt a jelentést a jövő év elején teszik közzé – tették hozzá. /MTI/
