Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság A Takarékbank szerint 4 százalékra lassul a növekedés
No menu items!

A Takarékbank szerint 4 százalékra lassul a növekedés

Az enyhülő külső kockázatok és az erőteljes működőtőke-beáramlás hatására 3,7 százalékról 4 százalékra emelték idei GDP-növekedési előrejelzésüket a Takarékbank elemzői. Jövőre 3,5 százalékot várnak.

A Takarékbank elemzői szerint erős maradhat a növekedés üteme. A GDP növekedése 2018-ban 5,1 százalék, tavaly 4,9 százalék volt, az idén a 4 százalékra lassulhat.

Továbbra is erőteljes marad azonban a bérkiáramlás, amit a munkaerőhiány, a szocho csökkentése, a minimálbér-emelések, valamint az állami szféra egyes ágazataiban történt bérmegállapodások is támogatnak. Így a fogyasztás bővülése továbbra is erős támasza marad a növekedésnek, amit segíthetnek a bejelentett családtámogatások is – írják.

A beruházási dinamika az előző két évihez képest lassulhat a magas bázis és a kapacitáskorlátok miatt (a 2018. évi 17,1 százalék és 2019-re várt 17,5 százalék után idénre 6,8, jövőre 2,3 százalékot prognosztizálnak). Tavaly az uniós forrásbeáramlást messze meghaladó, 1700 milliárd forintnyi működőtőke-beruházásról született döntés, amelyek a következő években valósulnak meg, ahogy az uniós támogatású projektek döntő része is. A következő években a tisztán állami beruházások is érdemben felfutnak – teszik hozzá.

A prognózis szerint idén a középtávú cél felett lehet az infláció. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az idei év második felében.

Tavaly decemberben az üzemanyagárak egy évvel korábbi beszakadása miatt ismét 4 százalékra ugrott az infláció, így az éves átlagos infláció 3,4 százalékra emelkedett a 2018-as 2,8 százalékról, a maginfláció pedig tartósan 4 százalék közelébe került. Idén a bázishatások ellentétesen alakíthatják az inflációt, a sertéshús és -készítmények árai a korábbi várakozásoknál nagyobb mértékben emelik az élelmiszerárakat, míg az európai kilátások némi javulása miatt az importált infláció kevésbé ellensúlyozza az előbbi tényezőket, így 3,6 százalékos átlagos inflációt prognosztizála Takarékbank.

A kamatok gyors emelkedésére a tartósan magas hazai megtakarítási többlet miatt nem számítanak a Takarékbanknál, sőt úgy látják, amennyiben megérkeznek az uniótól a központi költségvetés által kifizetett uniós előlegek, átmenetileg nyomás alatt maradhatnak a pénzpiaci hozamok és kamatok. A monetáris politikában idén nem várnak szigorítást, arra számítanak, hogy legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések.

Az alapkamat emelését 2021 negyedik negyedéve előtt nem várják, 2021 végére 1 százalékos alapkamatot prognosztizálnak.  

A prognózis szerint mérsékeltebb ütemben ugyan, de stabilan tovább csökken a munkanélküliségi ráta, a 2018-as év átlagában 3,7 százalékig süllyedő mutató a tavalyi 3,5 százalék után idén 3,3 százalék közelébe kerülhet, azaz még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.

A bérek tavaly 11 százalékkal nőhettek a bérmegállapodás, a minimálbérek és a garantált bérminimum 8 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt, amit idén mintegy 9 százalékos bruttó bérnövekedés követhet. Ez a várt 3,4, illetve 3,6 százalékos infláció mellett 2019-ben 7,4 százalék, idén pedig 5,3 százalék közeli reálbér-növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2020 végéig már összesen közel 61 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek. Hozzáteszik, jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

A következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5-9 százalékos növekedése miatt az államadósság GDP-arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 2019-ben a GDP 67 százaléka, idén 63 százaléka lehet, 2021-ben pedig a 60 százalékos maastrichti küszöb alá süllyedhet.

A prognózis a tavaly éves átlagban 325,36 forintos euró/forint árfolyam után idén 331,90 forintos, jövőre 331,70 forintos árfolyammal számol.

A forint tavaly ősz óta érdemben talajt vesztett, alapvetően a globális kockázatkerülés növekedése, a régió legnegatívabb reálkamata és az inflációs kockázatok erősödése miatt, majd a decemberi korrekciót követően januárban ismét elindult a lejtőn és a 337-es euróval szemben történelmi mélypont közelébe esett. A helyzet a MNB-től egyre fokozottabb odafigyelést igényelhet, ahogy január második felében a devizaswaptender eredmény nélküli lezárása is jelzés lehetett a forint piacán, amire a hazai deviza két forintos erősödéssel reagált – mutat rá elemzésében a Takarékbank.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Budapesti járatokat is törölni kell a repülési káosz miatt

Az európai repülőtereken tapasztalható munkaerőhiány, amely a légiforgalom nyári emelkedésével párosul, elsősorban a földi kiszolgálásban okoz fennakadásokat, ami miatt járatkésések vagy kimaradások is előfordulnak. A problémák a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is éreztetik hatásukat - közölte a Budapest Airport.

K&H: keveset tesznek a fenntarthatóságért a hazai cégek

Magyarországon a cégvezetők többsége már felismerte, hogy a fenntarthatóság jelentős befolyást gyakorol a gazdasági életre, amivel foglalkozni kell, de jóval kevesebben vannak azok, akik tényleges lépéseket is tesznek érte - mondta a K&H fenntarthatósági programjának vezetője sajtótájékoztatón.

Altató- és lélegeztetőgép kartellt tárt fel a GVH – 670 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal csaknem 670 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, amiért négy jelentős piaci szereplő már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert.

MNB: az élelmiszerárak több mint 20 százalékkal nőhetnek a következő hónapokban

Az élelmiszerárak több mint 20 százalékkal nőhetnek a következő hónapokban, az infláció ősszel tetőzik. Az áremelkedés ezt követően lassan mérséklődik, 2023 végén visszatér a jegybanki toleranciasávba, 2024 első félévében pedig újra eléri a 3 százalékos jegybanki célt - mondta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az Inflációs jelentést bemutatva.

Hírek

Budapesti járatokat is törölni kell a repülési káosz miatt

Az európai repülőtereken tapasztalható munkaerőhiány, amely a légiforgalom nyári emelkedésével párosul, elsősorban a földi kiszolgálásban okoz fennakadásokat, ami miatt járatkésések vagy kimaradások is előfordulnak. A problémák a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is éreztetik hatásukat - közölte a Budapest Airport.

Altató- és lélegeztetőgép kartellt tárt fel a GVH – 670 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal csaknem 670 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, amiért négy jelentős piaci szereplő már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert.

Londonban és Párizsban is folytatódik a reptéri káosz

A londoni Heathrow-n és a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren is újabb járattörlések várhatók, mivel az üzemeltetők arra számítanak, hogy az utazási káosz a nyár további részére is áthúzódik.

Változás a kutakon: ennyibe kerül péntektől az üzemanyag magyar forgalmi nélkül

Július 1-jén, pénteken újra változnak a hazai üzemanyagárak: a benzin literje 5 forinttal drágul, a gázolajé pedig 15 forinttal lesz olcsóbb. A változás a piaci árazású termékek esestében érvényesek, magyar forgalmi engedéllyel továbbra is a 480 forintos hatósági áron lehet tankolni.

A szerb kormány csatlakozna az EU-hoz, a szerbek nem

A szerbek többsége elutasítaná az Európai Uniós tagságot - derül ki abból a felmérésből, amely szerint a szerbek továbbra is Oroszország és Vlagyimir Putyin elnök mellett állnak, noha a szerb kormány szeretne csatlakozni a blokkhoz.

Putyin reagált a finn és a svéd NATO-csatlakozásra

Vlagyimir Putyin orosz elnök reagált a NATO közelgő bővítésére, és kijelentette, nincs problémája azzal, hogy Svédország és Finnország csatlakozik a katonai szövetséghez, de ha ezekben az országokban infrastruktúrát telepítenek, Oroszország hasonlóan fog válaszolni.

A KSH-tól érkezhet az Állami Számvevőszék új elnöke

Windisch Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettesét javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a parlament eseti bizottsága - közölte a testület elnöke.

Drágább lesz a parkolás Budapesten – jön az egységes rendszer

A jelenlegi bonyolult, 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló egységes parkolási rendszert vezet be a Fővárosi Önkormányzat, és megemeli a parkolási díjakat is - döntött a Fővárosi Közgyűlés többsége.

Gazdaság

Nem várt sokat az MNB: itt az újabb kamatemelés

Ahogy azt a keddi kamatdöntő ülést követően a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, csütörtöktől összezárt az alapkamat és a piacon irányadónak tekintett egyhetes betét kamata. A jegybank az előző hetinél 50 bázisponttal magasabb 7,75 százalékos kamattal hirdette meg az egyhetes betétet a csütörtöki akcióra.

MNB: több százezer forintos többletköltséget jelenthet a moratóriumban maradás

A Magyar Nemzeti Bank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy csak nehéz helyzetben, tartalékok híján lévők maradjanak a törlesztési moratóriumban, mert az több százezer forintos többletköltséget jelenthet a hiteleseknek.

Váratlanul nagyot emelt az alapkamaton a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

Hetvenmilliós bírságot és tiltást kapott a Bankmentor Kft.

A Magyar Nemzeti Bank 70 millió forint bírságot szabott ki a kecskeméti Bankmentor Kft.-re és megtiltotta annak működését, mivel a cég engedély nélkül folytatta pénzügyi közvetítői tevékenységét.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom