Kezdőlap Gazdaság A Takarékbank szerint 4 százalékra lassul a növekedés
No menu items!

A Takarékbank szerint 4 százalékra lassul a növekedés

Az enyhülő külső kockázatok és az erőteljes működőtőke-beáramlás hatására 3,7 százalékról 4 százalékra emelték idei GDP-növekedési előrejelzésüket a Takarékbank elemzői. Jövőre 3,5 százalékot várnak.

A Takarékbank elemzői szerint erős maradhat a növekedés üteme. A GDP növekedése 2018-ban 5,1 százalék, tavaly 4,9 százalék volt, az idén a 4 százalékra lassulhat.

Továbbra is erőteljes marad azonban a bérkiáramlás, amit a munkaerőhiány, a szocho csökkentése, a minimálbér-emelések, valamint az állami szféra egyes ágazataiban történt bérmegállapodások is támogatnak. Így a fogyasztás bővülése továbbra is erős támasza marad a növekedésnek, amit segíthetnek a bejelentett családtámogatások is – írják.

A beruházási dinamika az előző két évihez képest lassulhat a magas bázis és a kapacitáskorlátok miatt (a 2018. évi 17,1 százalék és 2019-re várt 17,5 százalék után idénre 6,8, jövőre 2,3 százalékot prognosztizálnak). Tavaly az uniós forrásbeáramlást messze meghaladó, 1700 milliárd forintnyi működőtőke-beruházásról született döntés, amelyek a következő években valósulnak meg, ahogy az uniós támogatású projektek döntő része is. A következő években a tisztán állami beruházások is érdemben felfutnak – teszik hozzá.

A prognózis szerint idén a középtávú cél felett lehet az infláció. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az idei év második felében.

Tavaly decemberben az üzemanyagárak egy évvel korábbi beszakadása miatt ismét 4 százalékra ugrott az infláció, így az éves átlagos infláció 3,4 százalékra emelkedett a 2018-as 2,8 százalékról, a maginfláció pedig tartósan 4 százalék közelébe került. Idén a bázishatások ellentétesen alakíthatják az inflációt, a sertéshús és -készítmények árai a korábbi várakozásoknál nagyobb mértékben emelik az élelmiszerárakat, míg az európai kilátások némi javulása miatt az importált infláció kevésbé ellensúlyozza az előbbi tényezőket, így 3,6 százalékos átlagos inflációt prognosztizála Takarékbank.

A kamatok gyors emelkedésére a tartósan magas hazai megtakarítási többlet miatt nem számítanak a Takarékbanknál, sőt úgy látják, amennyiben megérkeznek az uniótól a központi költségvetés által kifizetett uniós előlegek, átmenetileg nyomás alatt maradhatnak a pénzpiaci hozamok és kamatok. A monetáris politikában idén nem várnak szigorítást, arra számítanak, hogy legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések.

Az alapkamat emelését 2021 negyedik negyedéve előtt nem várják, 2021 végére 1 százalékos alapkamatot prognosztizálnak.  

A prognózis szerint mérsékeltebb ütemben ugyan, de stabilan tovább csökken a munkanélküliségi ráta, a 2018-as év átlagában 3,7 százalékig süllyedő mutató a tavalyi 3,5 százalék után idén 3,3 százalék közelébe kerülhet, azaz még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.

A bérek tavaly 11 százalékkal nőhettek a bérmegállapodás, a minimálbérek és a garantált bérminimum 8 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt, amit idén mintegy 9 százalékos bruttó bérnövekedés követhet. Ez a várt 3,4, illetve 3,6 százalékos infláció mellett 2019-ben 7,4 százalék, idén pedig 5,3 százalék közeli reálbér-növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2020 végéig már összesen közel 61 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek. Hozzáteszik, jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

A következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5-9 százalékos növekedése miatt az államadósság GDP-arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 2019-ben a GDP 67 százaléka, idén 63 százaléka lehet, 2021-ben pedig a 60 százalékos maastrichti küszöb alá süllyedhet.

A prognózis a tavaly éves átlagban 325,36 forintos euró/forint árfolyam után idén 331,90 forintos, jövőre 331,70 forintos árfolyammal számol.

A forint tavaly ősz óta érdemben talajt vesztett, alapvetően a globális kockázatkerülés növekedése, a régió legnegatívabb reálkamata és az inflációs kockázatok erősödése miatt, majd a decemberi korrekciót követően januárban ismét elindult a lejtőn és a 337-es euróval szemben történelmi mélypont közelébe esett. A helyzet a MNB-től egyre fokozottabb odafigyelést igényelhet, ahogy január második felében a devizaswaptender eredmény nélküli lezárása is jelzés lehetett a forint piacán, amire a hazai deviza két forintos erősödéssel reagált – mutat rá elemzésében a Takarékbank.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Repteret vált Stockholmban október végétől a Wizz Air

A Wizz Air idén október végétől kezdve hetente 4 járatot indít az észak Velencéjeként is emlegetett Stockholm fő repülőterére

Átszervezik az Airbus vezetését

Christian Scherer kereskedelmi vezérhelyettes lett az Airbus polgári repülőgép-üzletágának vezérigazgatója, ezzel a 2019 előtti struktúra áll vissza a vállalatnál.

Kié a felelősség és mit keresnek az utazók? – Legfenntarthatóbb úti célok

A válaszadók szerint a fenntartható turizmus fejlesztése elsősorban a turisztikai szolgáltatók egyéni, valamint a helyi közösségek felelőssége.

Magához tért az OTP? A vezető részvények az OTP kivételével csökkentek

Erősen negatív hangulatban zajlott a kereskedés, a nyugat-európai részvényindexek lefelé tartottak, és a tengerentúlon is eladói nyomás van.

Hírek

A DRK és EGOM közös kollekciója Esztergomban

Közös ruházati kollekciót, két márka együttműködéséből született termékcsaládot mutattak be a közelmúltban Esztergomban. A helyiek úgy vélték, hogy Esztergom beceneve, az EGOM ruhamárkává is vált.

Így optimalizálják IT kiadásaikat a magyar cégek, rákaptak a használt szerverekre a vállalatok

A felmérésből kiderül, hogy meglepő módon az informatikát hangsúlyosabban használó cégeknél volt a számottevőbb költségcsökkentés, aminek oka egy jelentősebb költségracionalizálás volt.

Tőzsde – Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Vegyesen zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön.

Tőzsde – Veszteséges tőzsdezárás Európában

Gyenge kezdés után indexcsökkenéssel fejezték be a szerdai kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok.

Devizapiac – Nagyot gyengült a forint kedden

Másfél-két százalékkal gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi devizapiacon.

Nálunk mikor? Rómában ingyenes lesz a tömegközlekedés a tizenkilenc év alattiaknak

Róma az első olaszországi város, ahol ingyenessé teszik a tömegközlekedést a tizenegy és tizenkilenc év közötti gyerekek és fiatalok számára.

Erősödéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék, Londonban bankszünnap

Pluszban indítottak a főbb nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn. Londonban bankszünnap miatt egész nap nincs kereskedés.

Zsinagógák Hete: augusztus 27-től szeptember 10-ig

Már szokás szerint ismét a Sóletfesztivállal indul a Zsinagógák Hete, amely augusztus 27-től szeptember 10-ig változatos kulturális és szórakoztató programokkal várja a közönséget Budapesten és vidéki helyszíneken.

Gazdaság

A bruttó átlagkereset júliusban 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

A költségvetés a háborús időkben is biztosítja a forrásokat

A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza.

Október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása

Kilenc nap múlva, október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása.

Nem módosította alapkamatát a Bank of England

A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt az első, amelyen a monetáris testület nem emelte a jegybanki kamatszintet.