Kezdőlap Gazdaság Elemzők: jelentősen lassulhat a reálbérek növekedése
No menu items!

Elemzők: jelentősen lassulhat a reálbérek növekedése

Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedése lényegesen lelassulhat – vélik elemzők.

Nagyításért KLIKK a grafikonra

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A 3,7 százalékos márciusi inflációval számolva a reálkereset 4,8 százalékkal volt magasabb a tavaly márciusinál. A februári 9,8 százalékoshoz képest 1,1 százalékponttal fékeződött a béremelkedés üteme, mivel az infláció is gyorsult a keresetek reálértékének növekedése 1,7 százalékponttal lassult le 6,5 százalékról.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy a várakozásoktól némileg elmaradó, de továbbra is dinamikus bérnövekedést mutatott ki a KSH márciusról. Az éves bérdinamika az előző hónapokhoz képest tapasztalt lassulása mögött a rendszeres keresetek növekedésének mérséklődése áll, vagyis nem egyedi, a bónuszkifizetésekhez kötődő változás okozta – állapította meg.

Virovácz Péter

Az állami szférában fennmaradt a kétszámjegyű bérnövekedés. Tehát az állami szférában zajló ütemezett bérrendezések hatása jelentős az országos átlagbérre nézve. Kiemelte: a vállalati szférában is érdemi 8 százalékos volt az éves bérnövekedés annak ellenére is, hogy a minimálbér csupán 4 százalékkal növekedett az idén.

Előre tekintve, rövid távon a bérdinamika további mérséklődését várja az ING Bank vezető elemzője, aminek elsődleges okát az összetételhatásban látja. Az újranyitás hatására ugyanis főleg azokban a szektorokban nőhet meg a foglalkoztatás (turizmus, vendéglátás, szórakoztatás), ahol átlag alatti a kereseti lehetőség, így ez lefelé húzza majd az átlagot. A folytatódó állami bérrendezések ugyanakkor ezt ellensúlyozhatják.

Az idei év egészét tekintve továbbra is 9 százalék körüli átlagos bérnövekedésre számít Virovácz Péter.

A bérnövekedésnél azonban sokkal fontosabb tényezőnek tartja a kényszerű megtakarítások meglétét. A gazdaság újranyitását követően a lakosság jelentős része elkezdi elsősorban a szolgáltatások pótlólagos fogyasztását, aminek dinamikáját pedig az elmúlt egy évben el nem költött jövedelem adja majd, nem pedig az aktuális bérnövekedés – szögezte le.

Regős Gábor

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője megállapította: a keresetek az elmúlt hónapokban tapasztaltaknak megfelelően dinamikusan, az infláció felett alakultak márciusban. Ismét a közszféra béremelkedése húzta felfelé az átlagbért, amit egyes ágazati béremelések (például orvosok) okoztak.

Több ágazatban alacsony volt a béremelkedés mértéke, így a pénzügy-biztosítási ágazatban, illetve a közigazgatásban, míg az egészségügyben dinamikusan nőttek az átlagbérek – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy az alkalmazottak száma az előző hónaphoz képest stagnált, éves alapon emelkedést mutatott, ám a vírus megjelenése előttitől még elmarad.

A következő időszakban a gazdaság újranyitásával a munkaerőhiány ismét megjelenhet, amely felfelé húzhatja majd a béreket, és ez az ágazatok közötti eltérést is csökkentheti – prognosztizálta Regős Gábor.

Horváth András

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók, így az erőteljes várakozások ellenére az idei évben sem látszik szinte semmilyen lassulás a béremelkedésben. A tavalyi évben még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idei évben kevésbé fog támaszt jelenteni, bár ennek a hatása egyelőre alig látszik – tette hozzá.

Az év második felétől az elhalasztott kereslet következtében akár a pandémia előtti szintet is meghaladó lehet a munkaerő-kereslet és a bérverseny, ami tovább erősítheti az idei bérdinamikát.

A Takarékbank várakozása szerint az idei béremelkedés elérheti a 9 százalékot, reálbérek növekedése pedig a 4,5 százalékot.

Németh Dávid

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője arra helyezte a hangsúlyt, hogy az infláció beleszól a fizetésekbe: az előző években látott reálbérnövekedés tovább lassulhat az idén. Bár az első negyedévben még 6 százalékkal növekedtek a reálbérek, ugyanakkor az idei év egészében a járvány okozta bizonytalanság miatt a bérdinamika lassul, míg az infláció felgyorsul.

A két hatás eredőjeként – a mostani kilátások szerint – a reálbérindex éves átlagban 4-4,5 százalék körüli szintre mérséklődhet. A fizetésemelkedés inflációval korrigált mutatója, a reálbérindex 2017-ben még 10 százalék felett volt, 2018-ban és 2019-ben 8-8 százalék körül alakult, 2020-ban pedig 6,2 százalékos volt – emlékeztetett.

A keresetek első negyedévi emelkedését úgy látja, hogy az egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének köszönhető, másrészt a közszférában végrehajtott jelentősebb béremelések is szerepet játszottak benne.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Erősödéssel indítottak az amerikai tőzsdék

Indexemelkedéssel indult kedden a kereskedés az amerikai értékpapírpiacokon.

Megalakult a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség

Az egészségügyi ágazat tudományos tevékenységeinek összehangolására és a kutatások gyakorlati koordinálásának támogatására megalakult a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség (NEKÜ). Élére Tarnai Juditot nevezte ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Darknetes piactérre csapott le az Europol – 144 letartóztatott

Közel százötven embert őrizetbe vettek, továbbá készpénzt, kábítószert, kriptovalutát és fegyvereket is lefoglaltak a darkneten végzett Dark HunTOR nevű művelet során - közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

Megalakult az új Bundestag – ügyvezető kormánnyal

Megalakult Berlinben az új német szövetségi parlament, és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza.

Hírek

Darknetes piactérre csapott le az Europol – 144 letartóztatott

Közel százötven embert őrizetbe vettek, továbbá készpénzt, kábítószert, kriptovalutát és fegyvereket is lefoglaltak a darkneten végzett Dark HunTOR nevű művelet során - közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

Megalakult az új Bundestag – ügyvezető kormánnyal

Megalakult Berlinben az új német szövetségi parlament, és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza.

Klímaváltozás. 2100-ra két métert is nőhet a tengerszint Hollandiánál

Az alacsonyan fekvő Hollandia partjainál a vártnál gyorsabban emelkedhet a tengervíz, 2100-ra akár két méterrel is - közölte a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI).

Fogyasztóbarát otthonbiztosítás – öt társaságnál online is

Már öt biztosítótársaság fogyasztóbarát otthonbiztosításának megkötése indítható online az MNB összehasonlító oldaláról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Rákot hazudva gyűjtöttek milliókat – börtön vár az anya-fia párosra

Vádat emeltek egy anya és a fia ellen, mert 160 sértettől több mint 13 millió forintot csaltak ki, azt hazudva, hogy a fiú daganatos beteg - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.

Szlávik: felfutóban a negyedik hullám, óvintézkedésekre lesz szükség

Folyamatosan emelkedik a koronavírus-fertőzés miatt kórházban lévők száma, de kevesebben vannak, mint az előző év azonos időszakában - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa az M1 aktuális csatornán.

Kalóztámadást hiúsított meg egy orosz hadihajó

Kalóztámadást akadályozott meg egy orosz hadihajó Afrika nyugati partjainál, amikor segített egy bajba jutott konténerszállító hajó legénységének - közölte az orosz védelmi minisztérium.

Rekordárat fizettek Michael Jordan 1984-es cipőjéért

Rekordáron, 1,47 millió dollárért kelt el az első pár Nike-cipő, amelyet kifejezetten az egykori NBA-sztár Michael Jordannek terveztek - közölte a Sotheby's aukciós ház.

Gazdaság

KSH: rekord közelébe nőtt a lakáshitel-állomány

A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül csaknem 48 százalékot tettek ki a lakáscélú hitelek, amelyek GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 8,4 százalékról 8,9 százalékra nőtt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom