Kezdőlap Autóipar E-autók. Lehet, hogy jobbak, mint a hírük. Itt az optimista változat
No menu items!

E-autók. Lehet, hogy jobbak, mint a hírük. Itt az optimista változat

Töltés tankolás helyett: az elektromos autókat éghajlati reménynek tekintik  Kép / Forrás / Spiegel / Rachel Annie Bell / Cavan Images RF / Getty Images 

Az akkuk minősége javul, nő a zöld energia aránya. Egyre jobb az e-autó környezeti mérlege. Jócskán megelőzi a hagyományosat és a hidrogénautót is – szólnak a legújabb hírek. Sokan túl optimistának tartják a számításokat.

Előznek az e-autók

Világszerte egyre több e-modell van a gyártók kínálatában, a városlakók pedig mind gyakrabban döntenek ezek mellett. Európa legnagyobb autópiacán, Németországban az idén értékesített újautók 10 százaléka elektromos volt. Ebben a növekvő környezettudatosság mellett nagy szerepet játszottak az állami támogatások és a hagyományos autók jövőjét bizonytalanná tevő környezetvédelmi előírások.

Sokan kritikusan nézik az e-autók terjedését. Rossznak tartják a környezeti mérlegüket. Elsősorban, mert az áram jó része súlyosan klímakárosító szénből és olajból érkezett. Egy jónevű amerikai közlekedésügyi civil szervezet, az ICCT (International Council on Clean Transportation) friss elemzése meglepően jó klímabizonyítványt állított ki az e-autókról: a környezeti mérlegük rohamosan javul, megelőzik a hagyományos meghajtású kocsikat és a hidrogénautókat is.

Az akku az alfa és az omega

Az energiamix javulása az akku gyártás miatt is elengedhetetlen feltétele az e-autó környezetbarátabbá válásának. Sokat javít a villanyautók klímamérlegén, hogy az amerikai energiaügyi minisztérium kutatóintézete, az Argonne National Laboratory (ANL) elemzése szerint az elmúlt években kétharmadával csökkent az akkugyártás energiaigénye.

Alapvető technikai változás azonban nem történet, csak a meglévő eljárást optimalizálták. Az akkuk továbbra is lítiumból készülnek, aminek három gyenge pontja van: (1) a bányászata súlyosan környezetszennyező, (2) a készletek vészesen fogynak, (3) a lítiumakku nem újrahasznosítható veszélyes hulladék.

Vannak ugyan alternatív megoldások, de ezek még csak a kutatási fázisban tartanak és félő, hogy a nagy cégek, amelyek sok pénzt fektettek a lítium alapú akkugyártásba, blokkolni fogják az új technológiák terjedését. Ez igaz az akku- és e-autógyártás pionírjára, a Teslára is.

A számok

A civil szervezet, az ICCT elemzés szerint az e-autók átlagosan 66-69 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt kibocsátanak ki, mint a benzinesek. A számításnál figyelembe vették a gyártásához szükséges, valamint az autó használata során felemésztett energiát. Az összmérlegben nem marad figyelmen kívül az e-autó neuralgikus pontja, az akku környezeti mérlege sem.

A használat során fellépő áramszükséglet elemzésénél a 2021 és 2038 közötti várható európai energiamixel számoltak. A kritikusok ezt tartják az elemzés talán leggyengébb pontjának: nincs garancia arra, hogy néhány év múlva valóban olyan nagy lesz a megújuló forrásokból származó áram aránya, mint a nagyratörő célkitűzésekben szerepel. Ha azonban a direktívák valósággá válnak, 2030-ra 70-74 százalékkal jobb lesz az új e-autók így számolt környezeti mérlege, mint a benzineseké.

Az ICCT és az ANL szerint egy benzines autó életciklusa során 250 gramm CO2-t bocsát ki kilométerenként. Hasonló a dízel összmérlege is. Igaz több káros anyagot bocsát ki, de hosszabb az életciklusa. Az LPG üzemű autók mérlege 220 g/CO2/km, a hibrideké 180, a jelenlegi energiamixből tankló e-autóké 80, míg a kizárólag megújuló forrásból készül és azzal közlekedők elektromos kocsiké 40 g/CO2/km. A hidrogén autók mérlege 60 g/CO2/km.

Sok a bizonytalanság

„Az e-autók klímamérlege folyamatosan javul” – fogalmaz az amerikai tanulmány. Állítását a Spiegelben Hinrich Helms, a német Heidelbergi Energia- és Környezetkutató Intézet (IFEU) szakembere. Az IFEU saját elemzése az ICCT-től és az ANL-től részben eltérő számokból kiindulva arra jutott, hogy egy e-autó 30 százalékkal jobb környezeti mérleget mutat fel, mint egy benzines.

Helms felhívja a figyelmet, hogy az ilyen kutatások eredménye döntően függ a kiinduló paraméterektől, amelyek viszont spekulatívak.Nem tudjuk biztonsággal megmondani, milyen lesz 10 év múlva az energiamix, milyen hosszú lesz egy akku élettartama és mennyi áramra lesz szükség a gyártásához.”

Helms túlságosan optimistának tartja, hogy az ICCT szerint egy középkategóriás e-autó átlagosan 243 ezer kilométeres életciklusa alatt egyszer sem kell akkut cserélni. Az akkut öregedésével gyakrabban kell tölteni és több áramot kell beletölteni, hogy azonos teljesítményt nyújtson. Ezért, aki sok pénzt kiad egy e-autóért, szinte biztos, hogy a kocsi, illetve az akku teljesítménye romlásával rögtön ki akarja cserélni azt. De Helms hozzáteszi, hogy „az e-autók klímamérlege már pesszimistább kiinduló adatok esetén is jobb, mint a hagyományos kocsiké.”

Nem akkor süt a nap, amikor tankolunk

az elektromos autózás károsanyag-kibocsátása mindaddig meghaladja a robbanómotorokét, amíg az energiamixben 20 százalék felett van a fosszilis energiahordozók aránya.

Az e-autók kritikusai a számításoknál figyelmébe vett energiamixet tartják a leggyengébb pontnak. Érvelésük szerint bármilyen nagy is a megújuló források aránya egy ország energiamixében, a töltőből folyó áram általában gáz-, illetve szénerőművekből jön. Ugyanis a nap nem feltétlenül akkor süt, illetve a szél sem akkor fúj, amikor sokan töltik az autójukat.

Helms nem ért ezzel egyet és arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU statisztikái szerint a növekvő áramigénnyel egyenes arányban nő a megújuló forrásból származó energia arány. „Minél több e-autó van, annál több szél- és szolárpark épül.”

Vita a hidrogénautók körül

A hidrogénautókat az IFEU elemzése csak akkor tartja az e-autók valós alternatívájának, ha belátható időn belül teljes egészében megújuló forrásból fog származni az áram. Helms ezt azzal magyarázza, hogy a hidrogén előállítása nagyon energia intenzív, ezért még inkább befolyásolja az elemzéseket, hogy tényleg olyan jó lesz-e az energiamix összetétele a jövőben, mint amit most feltételezünk.

Az e-autók előnyre tesznek szert a hidrogénekkel szemben. Az új számítások szerint az akku gyártása már nem energiaintenzívebb, mint a hidrogén előállítása. Valamint annál fogva is, hogy a hidrogénmotor rosszabb hatásfokú, mint az akkuval működő elektromos. Több áram kell ugyan akkora teljesítmény eléréséhez. Ráadásul a hidrogénmotorhoz szükséges karbon termelése során annyi üvegházhatású gáz szabadul fel, mint amennyit egy középkategóriás autó akkujának előállítása okoz.

A hidrogénnek van viszont két fontos előnye. Egyrészt, jól tárolható, ezért akkor lehetne gyártani, amikor sok áram van a hálózatban, tehát éppen süt a nap, illetve fúj a szél. Másrészt, a legfontosabb alapanyaga, a szénszál természetesen erőforrás, tehát a felhasználás után lebomlik.

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom