Hirdetés
Kezdőlap Autóipar E-autók. Lehet, hogy jobbak, mint a hírük. Itt az optimista változat
No menu items!

E-autók. Lehet, hogy jobbak, mint a hírük. Itt az optimista változat

Töltés tankolás helyett: az elektromos autókat éghajlati reménynek tekintik  Kép / Forrás / Spiegel / Rachel Annie Bell / Cavan Images RF / Getty Images 

Az akkuk minősége javul, nő a zöld energia aránya. Egyre jobb az e-autó környezeti mérlege. Jócskán megelőzi a hagyományosat és a hidrogénautót is – szólnak a legújabb hírek. Sokan túl optimistának tartják a számításokat.

Előznek az e-autók

Világszerte egyre több e-modell van a gyártók kínálatában, a városlakók pedig mind gyakrabban döntenek ezek mellett. Európa legnagyobb autópiacán, Németországban az idén értékesített újautók 10 százaléka elektromos volt. Ebben a növekvő környezettudatosság mellett nagy szerepet játszottak az állami támogatások és a hagyományos autók jövőjét bizonytalanná tevő környezetvédelmi előírások.

Sokan kritikusan nézik az e-autók terjedését. Rossznak tartják a környezeti mérlegüket. Elsősorban, mert az áram jó része súlyosan klímakárosító szénből és olajból érkezett. Egy jónevű amerikai közlekedésügyi civil szervezet, az ICCT (International Council on Clean Transportation) friss elemzése meglepően jó klímabizonyítványt állított ki az e-autókról: a környezeti mérlegük rohamosan javul, megelőzik a hagyományos meghajtású kocsikat és a hidrogénautókat is.

Az akku az alfa és az omega

Az energiamix javulása az akku gyártás miatt is elengedhetetlen feltétele az e-autó környezetbarátabbá válásának. Sokat javít a villanyautók klímamérlegén, hogy az amerikai energiaügyi minisztérium kutatóintézete, az Argonne National Laboratory (ANL) elemzése szerint az elmúlt években kétharmadával csökkent az akkugyártás energiaigénye.

Alapvető technikai változás azonban nem történet, csak a meglévő eljárást optimalizálták. Az akkuk továbbra is lítiumból készülnek, aminek három gyenge pontja van: (1) a bányászata súlyosan környezetszennyező, (2) a készletek vészesen fogynak, (3) a lítiumakku nem újrahasznosítható veszélyes hulladék.

Vannak ugyan alternatív megoldások, de ezek még csak a kutatási fázisban tartanak és félő, hogy a nagy cégek, amelyek sok pénzt fektettek a lítium alapú akkugyártásba, blokkolni fogják az új technológiák terjedését. Ez igaz az akku- és e-autógyártás pionírjára, a Teslára is.

A számok

A civil szervezet, az ICCT elemzés szerint az e-autók átlagosan 66-69 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt kibocsátanak ki, mint a benzinesek. A számításnál figyelembe vették a gyártásához szükséges, valamint az autó használata során felemésztett energiát. Az összmérlegben nem marad figyelmen kívül az e-autó neuralgikus pontja, az akku környezeti mérlege sem.

A használat során fellépő áramszükséglet elemzésénél a 2021 és 2038 közötti várható európai energiamixel számoltak. A kritikusok ezt tartják az elemzés talán leggyengébb pontjának: nincs garancia arra, hogy néhány év múlva valóban olyan nagy lesz a megújuló forrásokból származó áram aránya, mint a nagyratörő célkitűzésekben szerepel. Ha azonban a direktívák valósággá válnak, 2030-ra 70-74 százalékkal jobb lesz az új e-autók így számolt környezeti mérlege, mint a benzineseké.

Az ICCT és az ANL szerint egy benzines autó életciklusa során 250 gramm CO2-t bocsát ki kilométerenként. Hasonló a dízel összmérlege is. Igaz több káros anyagot bocsát ki, de hosszabb az életciklusa. Az LPG üzemű autók mérlege 220 g/CO2/km, a hibrideké 180, a jelenlegi energiamixből tankló e-autóké 80, míg a kizárólag megújuló forrásból készül és azzal közlekedők elektromos kocsiké 40 g/CO2/km. A hidrogén autók mérlege 60 g/CO2/km.

Sok a bizonytalanság

„Az e-autók klímamérlege folyamatosan javul” – fogalmaz az amerikai tanulmány. Állítását a Spiegelben Hinrich Helms, a német Heidelbergi Energia- és Környezetkutató Intézet (IFEU) szakembere. Az IFEU saját elemzése az ICCT-től és az ANL-től részben eltérő számokból kiindulva arra jutott, hogy egy e-autó 30 százalékkal jobb környezeti mérleget mutat fel, mint egy benzines.

Helms felhívja a figyelmet, hogy az ilyen kutatások eredménye döntően függ a kiinduló paraméterektől, amelyek viszont spekulatívak.Nem tudjuk biztonsággal megmondani, milyen lesz 10 év múlva az energiamix, milyen hosszú lesz egy akku élettartama és mennyi áramra lesz szükség a gyártásához.”

Helms túlságosan optimistának tartja, hogy az ICCT szerint egy középkategóriás e-autó átlagosan 243 ezer kilométeres életciklusa alatt egyszer sem kell akkut cserélni. Az akkut öregedésével gyakrabban kell tölteni és több áramot kell beletölteni, hogy azonos teljesítményt nyújtson. Ezért, aki sok pénzt kiad egy e-autóért, szinte biztos, hogy a kocsi, illetve az akku teljesítménye romlásával rögtön ki akarja cserélni azt. De Helms hozzáteszi, hogy „az e-autók klímamérlege már pesszimistább kiinduló adatok esetén is jobb, mint a hagyományos kocsiké.”

Nem akkor süt a nap, amikor tankolunk

az elektromos autózás károsanyag-kibocsátása mindaddig meghaladja a robbanómotorokét, amíg az energiamixben 20 százalék felett van a fosszilis energiahordozók aránya.

Az e-autók kritikusai a számításoknál figyelmébe vett energiamixet tartják a leggyengébb pontnak. Érvelésük szerint bármilyen nagy is a megújuló források aránya egy ország energiamixében, a töltőből folyó áram általában gáz-, illetve szénerőművekből jön. Ugyanis a nap nem feltétlenül akkor süt, illetve a szél sem akkor fúj, amikor sokan töltik az autójukat.

Helms nem ért ezzel egyet és arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU statisztikái szerint a növekvő áramigénnyel egyenes arányban nő a megújuló forrásból származó energia arány. „Minél több e-autó van, annál több szél- és szolárpark épül.”

Vita a hidrogénautók körül

A hidrogénautókat az IFEU elemzése csak akkor tartja az e-autók valós alternatívájának, ha belátható időn belül teljes egészében megújuló forrásból fog származni az áram. Helms ezt azzal magyarázza, hogy a hidrogén előállítása nagyon energia intenzív, ezért még inkább befolyásolja az elemzéseket, hogy tényleg olyan jó lesz-e az energiamix összetétele a jövőben, mint amit most feltételezünk.

Az e-autók előnyre tesznek szert a hidrogénekkel szemben. Az új számítások szerint az akku gyártása már nem energiaintenzívebb, mint a hidrogén előállítása. Valamint annál fogva is, hogy a hidrogénmotor rosszabb hatásfokú, mint az akkuval működő elektromos. Több áram kell ugyan akkora teljesítmény eléréséhez. Ráadásul a hidrogénmotorhoz szükséges karbon termelése során annyi üvegházhatású gáz szabadul fel, mint amennyit egy középkategóriás autó akkujának előállítása okoz.

A hidrogénnek van viszont két fontos előnye. Egyrészt, jól tárolható, ezért akkor lehetne gyártani, amikor sok áram van a hálózatban, tehát éppen süt a nap, illetve fúj a szél. Másrészt, a legfontosabb alapanyaga, a szénszál természetesen erőforrás, tehát a felhasználás után lebomlik.

Petrus Szabolcs

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Márciusban 4 millió 746 ezer volt a foglalkoztatottak száma

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt .

BÉT – Emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

A javuló nemzetközi befektetői hangulat miatt a pozitív tartományban indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén pénteken az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint. Csütörtökön a BUX 247,29 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel, 66 129,26 ponton zárt.

Velence keményen meglépte, amit a turistáknak ígért

Velence új fejezetet nyitott a turizmusban: a csodás olasz turistaparadicsom lett a világ első városa, amely csütörtökön bevezette a turisták számára a fizetős rendszert, hogy ezzel próbálja ritkítani a csatornáin tolongó tömegeket, de a díj tiltakozást váltott ki néhány lakos részéről, akik azt mondták, hogy nem akarnak egy vidámparkban élni.

Két hetet adtak, hogy csökkentsék az üzemanyagárakat

Nagy Márton közölte a kormány döntését: két hetet adott a kabinet a MÁSZ tagjainak, hogy önkéntesen a régiós átlag szintjére csökkentsék az üzemanyagárakat.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.