Századunkban globális szinten a termelő és a szolgáltató vállalatok többsége először a COVID-19 járvány idején szembesült az alapanyagok, a részegységek, az alkatrészek tartósabb hiányával, a beszállítások akadozásával, leállásával. A világjárvány végét követő években a Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi hajók elleni gyakori támadások, Oroszország háborúja Ukrajna ellen, az elmúlt hónapok közel-keleti harci eseményei, a globális felmelegedés (és a sort hosszan lehet folytatni) igencsak kedvezőtlenül befolyásolták a nemzetközi és nemzeti ellátási láncoknak, hálóknak a működését.
A távmunka és a home office gyors ütemű terjedése jelentős mértékben megnövelte a keresletet a számítástechnikai eszközök iránt. Hetek alatt nagy chiphiány alakult ki az egész világon, s csaknem egy évbe tellett, amire a legnagyobb termelők (Tajvan, Malajzia, USA, Kína) a keresletnek megfelelő mennyiségben fel tudták futtatni termelésüket. S ez csak egy példa az ellátási láncok pontos működésének fontosságára, valamint a fennakadások okozta helyi és globális problémákra.
A legtöbb ország és vállalat termékeit, szolgáltatásait másokkal együttműködve, kooperációban állítja elő, illetve nyújtja. A 21-dik században a gazdasági életben a teljes önellátás, az autarkia többnyire már a múlté. Mit is jelent az ellátási lánc, annak irányítása, menedzselése?
Mit jelent az SCM?
Az ellátási lánc menedzsment (supply chain management, SCM) ma az egyik leggyakrabban használt termelési, szolgáltatási és gazdasági kifejezés, illetve gyakorlat. Egy megfogalmazás szerint az ellátási lánc menedzsment a globális üzleti környezet egyik legfontosabb területe. Magába foglalja az anyagok, az információk és a pénz áramlását a nyersanyag-beszerzéstől a végső fogyasztóig. Az ellátási lánc főbb céljai a folyamatok optimalizálása, a költségek csökkentése, a termékek időben történő szállítása és a vásárlói elégedettség növelése.
Az ellátási lánc egymással vertikálisan és horizontálisan összekapcsolódó vállalatokból áll, amelyek közös célja egy adott fogyasztói igény kielégítése. A vállalatok különböző funkciókat látnak el, lehetnek például gyártók, eladók, raktárak, szállítócégek, elosztóközpontok, nagy- és kiskereskedők.
Egy másik definíció szerint az SCM a logisztika alapjain felépült új irányzat a modern logisztikában. Az ellátási lánc folyamata a nyersanyag-kitermeléstől a késztermékeknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve magába foglalja a termékhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat (szervizszolgáltatások, hulladékkezelés, újrahasznosítás stb.) is.
A logisztika és az ellátási lánc fogalmát gyakran összekeverik. A különbség, hogy a logisztika csak a termékek raktározásával és egyik helyről a másikra juttatásával foglalkozik, míg az ellátási lánc a gyártástól kezdve az értékesítésig minden tevékenységet lefedhet. Ezáltal a logisztika csupán része a láncnak.
Menedzselés és versenyelőny
A termelővállalatok, a beszállítók, a vevők, a logisztikai szolgáltatók logisztikai rendszereinek összekapcsolását integrált ellátási láncnak nevezzük. Az integrált ellátási lánc létrehozásának célja az értéktermelő folyamat minőségének, hatékonyságának javítása. A hatékony működés biztosítása érdekében az integrált ellátási láncot menedzselni kell. Ennek alapvető célja a vállalatok működésének optimalizálása, és ennek révén minél nagyobb érték és profit teremtése.
Az üzleti folyamatoknál (beszerzés, szállítás, raktározás, gyártás stb.) az SCM-menedzserek az együttműködő partnerek közös céljait veszik figyelembe. Például a beszerző feladatai közé tartozik – többek között – a beszállítók felkutatása, minősítése, versenyeztetése és értékelése. Az ellátási láncok menedzselése a logisztikai feladatok kezelésén kívül magába foglalja az érintett vállalatokat átfogó stratégiai folyamatokat is, például a kutatást és fejlesztést, valamint az erőforrások biztosítását.
Nem nehéz „rájönni”, hogy az ellátási lánc menedzselésével versenyelőnyt lehet elérni, amely megnyilvánul egyebek mellett a forgalom és a nyereség növekedésében, a készletek csökkenésében és az átfutási idők rövidülésében. A hatékony, jól kidolgozott SCM nagyobb termelékenységet, csökkentett ellátási lánc költségeket, jobb termék- és szolgáltatás minőséget, nagyobb átláthatóságot és fenntarthatóságot, valamint jobb ügyfélszolgálatot eredményez.
A bővített ellátási lánc modellje
Az elmúlt mintegy két-három évtized újabb gazdasági és környezeti változásainak hatására kialakult az úgynevezett bővített ellátási lánc fogalma és gyakorlata. Ezek közül a hatások közül érdemes kiemelni a globalizációt, a gazdasági integrációk és a kereskedelmi övezetek kialakulását, az elektronikus üzlet és kereskedelem létrejöttét, valamint a számítástechnikával integrált logisztikát.
A hagyományos ellátási lánc döntően csak a főbb operatív műveleteket – a beszerzéstől a szállításig – vette számításba. Az egyre élesebb konkurenciaharc, valamint a nyereséggel kapcsolatos elvárások kikényszerítették, hogy a vállalatok már az üzleti tervezés szakaszában, a logisztikát érintő és újszerű elemeket is tartalmazó stratégiai megfontolások mentén alakítsák és bővítsék az ellátási láncot, illetve annak működési feltételeit.
A bővített ellátási lánc modelljében a hagyományos ellátási lánchoz képest tehát nem a beszerzés, illetve a beszállító ehhez kapcsolódó folyamatai jelentik a kiinduló pontot, hanem a döntés-előkészítés, a kutatás-fejlesztés és a tervezés. Itt érdemes megemlíteni, hogy igencsak hasznos a marketing, illetve a versenytársak tevékenységét elemző benchmarking bizonyos lépéseit is alkalmazni.
A hatékony és rugalmas logisztikailánc-kezelési eszközök és gyakorlatok a vállalat túlélésének és sikerének nagyon fontos elemei. Az alapvető SCM-folyamatok közé tartoznak:
- a termékek életciklus-menedzsmentje
- az anyagok, áruk és szolgáltatások beszerzésének folyamata
- a logisztikai menedzsment
Az ellátási háló szerepe
Érdemes röviden bemutatni az ellátási háló szerepét. Ez a háló az ellátási stratégia egyik alappillére. Amikor a cégek az ellátási hálót kezdik kidolgozni, végig kell gondolniuk három igazán fontos tényezőt. Elsősorban meg kell határozniuk, hogy kik fogják alkotni a hálózatot (szereplők), hol helyezkednek el ezek a résztvevők (földrajzi elhelyezkedés), mi lesz az ő feladatuk (gyártás, szállítás, raktározás és ezek kapacitásai).
Az ellátási háló alakulásában igen sok a befolyásoló tényező: ilyen lehet többek között a technológia (gépek és azok komplexitása, ára), a makroökonómia (vámok, adótámogatások, árfolyam, keresleti kockázat), a politika, az infrastruktúra, a versenyhelyzet, a reagálóképesség a vevők igényeire, továbbá a helyi jelenlét, valamint a logisztikai költségek.
Zavarok, kimaradások a pandémia miatt
A családok, az üzleti élet szereplői és sokan mások is jól emlékeznek, hogy 2020-21-ben a magánéleti fogyasztásban, valamint a céges termelésben és szolgáltatásokban sok volt a hiánycikk, a szállítások kimaradása. A pandémia idején (s még azt követően is) nagy zavarok keletkeztek az Ázsia-Európa, Ázsia- Észak-Amerika ellátási láncok működésében, s a földrajzi példákat még hosszasan lehet sorolni. Akadoztak, leálltak a nyersanyagszállítások, de bukdácsolt az autóipari cégek termelése is a külföldi beszállítások késése, elmaradása miatt, ráadásul a szállítási és szállítmányozási láncokban is komoly fennakadások voltak.
2020-21-ben az egész világ ráébredt néhány, kiemelten fontos globális ellátási lánc sebezhetőségére. A vállalatok gyorsan megértették, hogy sürgősen szükség van az ellátási lánc menedzsment folyamatainak átfogó korszerűsítésére. A cégek többsége tehát szemügyre vette saját és beszállítói SCM-tevékenységét, valamint az azokat működtető technikákat és technológiákat.
Több lábon állás, nearshoring
Mind több vállalat és szolgáltató cég biztosítja be magát a több lábon állással, vagyis azzal, hogy ugyanazokat az alkatrészeket, részegységeket stb. több országból (például Kína mellett vagy helyett India, Vietnam, Malajzia) és beszállítótól rendeli meg, különböző szállítási útvonalakat vesz igénybe, több helyen létesít raktárakat. Terjed a nearshoring, vagyis a beszállítói gyártás közelebb hozása a felhasználóhoz. Például több amerikai cég Kína helyett a szomszédos Mexikóban gyárt és gyártat. Így nem csak biztonságosabb, de az alacsonyabb szállítási költségek miatt olcsóbb is az ellátás.
Az adat- és technológia vezérelt SCM-rendszerek használatával a cégek átalakíthatják az ellátási lánc kezelését, és kialakíthatják azokat az új, rugalmas ellátási láncokat, amelyekre a vállalatok sikeréhez szükség van.
Az ellátási lánc menedzsmentje egyre inkább kiemelt feladattá válik, amint a cégvezetők ráébrednek, hogy a hatékony, rugalmas ellátási lánc milyen kritikus fontosságú az üzlet alakulásában. Az ellátási láncok a vállalat legnagyobb kiadásai közé tartoznak, ezért érdemes kiértékelni és optimalizálni az összes olyan folyamatot, amely ahhoz kapcsolódik, hogy egy termék vagy szolgáltatás a végfelhasználóhoz kerüljön.
A fejlett vállalatok megértik, hogy a jól kivitelezett, jól „belőtt” ellátási lánc a kínálatot a kereslethez igazítja. Ha minden együttműködő fél szinkronban van – a beszállítóktól a gyártókon, a kiskereskedőkön át a tervezőkig – a vállalatok elkerülhetik a készlethalmozást vagy a készlethiányt, amelyek szükségtelen költségeket és elégedetlen ügyfeleket generálnak.
A gyors gyártósori átállás módszere
A KPMG tanulmánya szerint a COVID-19 világjárvány az értéklánc minden részét érintette, a nyersanyagbeszerzéstől a vásárlókig. A pandémia világszerte próbára tette a vállalatok többségének kereskedelmi, működési, pénzügyi és szervezeti ellenállóképességét, és számos szervezetnél rávilágított a kockázatokra és a rugalmasság hiányosságaira.
A vállalatok sokféleképpen kezelhetik a COVID utáni idők bizonytalanságával kapcsolatos kihívásokat, és támogathatják az ellátás folytonosságát. Az egyik legérdekesebb módszer a gyors gyártósori átállás, amely a mai versenyképes (és kiszámíthatatlan) gazdaságokban a folyamatosan termelők számára igazi mérföldkőnek számít. Mit jelent a gyors gyártósori átállás? Azt, hogy egy vállalat képes gyorsan átállítani a gyártósorát egyik termékről a másikra, mely lehetővé teszi a költséghatékony kisszériás gyártást, és igény szerint egyedi termékeket állíthat elő az általa választott helyszíneken.
Fel kell készülni a zavarokra
Miközben az SCM módszerek száma egyre növekszik és korszerűsödik, a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy mind helyi, mind iparági, mind globális szinten újabb és újabb zavarok keletkezhetnek az ellátási láncokban. Az ellátási lánc zavara alatt olyan eseményeket értünk, amikor különböző okok miatt a vállalat nem tud elegendő inputhoz jutni, így a termelését, a szolgáltatásait meg kell szakítania. Ennek lehetnek egyedi, vállalatspecifikus okai, de múltbeli példák mutatják, hogy iparágra, szektorokra, akár az egész gazdaságra kiterjedő zavarok is kialakulhatnak, amelyeknek legtöbbször természeti katasztrófák, pénzügyi, gazdasági válságok, járványok, háborús konfliktusok az okai.
Az ellátási láncok zavarának összetett következményei lehetnek. Ha vállalati szinten vizsgáljuk, akkor a kisebb termelés volumen kieső árbevételt, csökkenő nyereséget eredményez. Iparági szinten az ellátási láncok zavara a termékek drágulását idézheti elő, hiszen a legyártott termékmennyiség (kínálat) csökken, a kereslet pedig változatlan szinten marad, így az árak emelkedésnek indulnak. Iparágak széles körére kiható zavarok növekvő inflációt eredményezhetnek.
Az SCM-ben is követelmény a fenntarthatóság
Az ellátási lánc menedzsment területén is megjelent a fenntarthatóság követelménye. A fogyasztók, a munkavállalók, a kormányok, a hatóságok stb. mind nagyobb nyomást gyakorolnak a cégekre, hogy a fentarthatóbb ellátási láncok irányába mozduljanak el. Az ellátási lánc fenntarthatósága azokra a szabályzatokra, gyakorlatokra és végrehajtási erőfeszítésekre utal, amelyeket egy vállalat tesz a végtermék előállítás ökológiai és társadalmi hatásainak kezelése érdekében.
A fenntartható ellátási lánc célja, hogy csökkentse a vállalatok által az áruk termelésére gyakorolt negatív környezeti és társadalmi hatásokat, miközben továbbra is kielégíti a cégek pénzügyi igényeit. Természetesen fenntartható ellátási lánc csak akkor hozható létre, ha egy vállalat határozottan felvázolta hosszú távú fenntartható ellátási láncra vonatkozó céljait. A Walmart például azt a vállalati szintű célt tűzte ki, hogy 2030-ig egymilliárd tonnával csökkenti vagy elkerüli a 3. szén-dioxid-kibocsátási körbe tartozó CO2-kibocsátást. Ez a cél azt eredményezte, hogy már 2021-re 416 millió tonnával csökkentették a beszállítóik által bejelentett CO2-kibocsátást.
Egy másik Walmart példa: 2014-ben a világ első számú kiskereskedelmi hálózata egy olyan programot kezdeményezett, amely a fenntarthatósági szoftverek biztosításával segíti kínai szállítóinak ezreit az energiahatékonyság fokozásában. Ez 10%-os átlagos energiafogyasztás-csökkenést eredményezett. A Nike pedig mintegy öt éve tűzte ki célul, hogy 2025 végére a korábbinál tízszer több használt terméket fog újrahasznosítani.
Bárhol és bármikor!
Visszatérve az ellátási láncok esetleges zavaraira: a termelési és a szolgáltatói ágazat szereplői nem dőlhetnek hátra, bármennyire is korszerűsítették SCM rendszerüket. Ugyanis a világunkban számos olyan tényező van, amelyek bárhol és bármikor gondokat, zavarokat okozhatnak az ellátási láncok működésében. A teljesség igénye nélkül ezek közül érdemes megemlíteni: politikai konfliktusok, egészségügyi válságok, természeti katasztrófák, globális munkaerőhiány, eszközök elérhetősége, növekvő gyártási és szállítási költségek, szállítási útvonalak lezárása, kereskedelmi korlátozások. Érdemes tehát a vállalatoknak felkészülniük az esetleges zavarokra (remélhetően minél kevesebb lesz belőlük), többek között a változáskezelés és a bizonytalanság-menedzsment eszközeivel, módszereivel.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
