Pozitív meglepetésként értékelték az MTI-nek nyilatkozó elemzők az export szeptemberi növekedését, kiemelve, hogy ez összhangban van az ipari termelés növekedésével.
A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn első becslése alapján közölte, hogy szeptemberben az export euróban számított értéke 10,9 százalékkal, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 385 millió euróval nőtt, és 566 millió eurót tett ki. Az év első kilenc hónapjában a kivitel 4,5 százalékkal, a behozatal 5,6 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához mérve, az exporttöbblet 569 millió euróval csökkent, és 3,915 milliárd euró volt.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a KSH legfrissebb adatait értékelve megjegyezte: a kivitel növekedését részben az segítette, hogy egy munkanappal több volt az idén, mint tavaly szeptemberben.
A harmadik negyedévben 454 millió euróval javult a külkereskedelmi többlet, így érdemben hozzájárulhatott a harmadik negyedéves GDP-növekedéshez, amely várakozásaik szerint ismét elérhette az 5 százalékot. Az import gyorsabb növekedése a beruházások és a fogyasztás robosztus dinamikáját tükrözik. A gáztározók feltöltése is növelte az importot, ugyanakkor az egy évvel ezelőttihez képest alacsonyabb olajárak valamelyest javíthatták a cserearányokat.
Kitért arra, hogy idén már csak kisebb visszaesést várnak a külkereskedelmi többletben, egyrészt a némileg lassuló belső kereslet, másrészt új exportkapacitások üzembe helyezése miatt, amelyek részben ellensúlyozhatják a markánsan romló európai növekedési kilátásokat. A cserearányok romlása szintén megállhat, így idén kismértékben, 4,85 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet.
A következő években azonban újra emelkedhet a külkereskedelem többlete a belső kereslet, nagyrészt a beruházások lassulása miatt, ami az import növekedési ütemét is lassítani fogja – vélekedett. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg a következő években ismét – a külső finanszírozási képesség pedig tartósan -többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez – közölte Suppan Gergely.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint jelentős az export megugrása, az ipar után az export is pozitív meglepetést hozott. Ez az első becslés, de az adatokon a munkanaphatás is érződhetett.
Tavalyhoz képest javulást mutat a külkereskedelmi mérleg – tette hozzá. Nyeste Orsolya nem vár lényeges változásokat a növekedést meghatározó tényezőkben az év második felében.
Várakozása szerint továbbra is elsősorban a belső keresleti elemek hajthatják a növekedést.
