Csalódást keltett a kiskereskedelmi forgalom októberi alakulása az elemzők számára, akik rossz előjelnek tekintik a negyedik negyedévi gazdasági növekedés szempontjából is.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint októberben a nyers adat szerint 2,4 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 1,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek változatlan áron számolt forgalma az egy évvel korábbihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva 1,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalmának szezonálisan és naptárhatástól megtisztított volumene.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője leszögezte: októberben is messze a piaci konszenzus alatt teljesített a kiskereskedelem, olyannyira, hogy még a legpesszimistább várakozástól is elmaradt a teljesítménye. A kiskereskedelem sorozatos negatív meglepetéseket produkál, bármennyire is szeretne a piac hinni abban, hogy a helyzet gyorsan javul.
A csalódást keltő kiskereskedelmi adat egyben azt is jelenti, hogy meglehetősen gyengén indult a negyedik negyedév. Ráadásul az év hátralévő részében a helyzet további romlása várható. A járvány felerősödése következtében ismét egyre több munkáltató döntött úgy, hogy elrendeli az otthoni munkavégzést. Ennek hatása elsősorban az üzemanyag kiskereskedelem adataiban érhető tetten, a kijárási korlátozások bevezetésével pedig még inkább visszaesik az üzemanyag kiskereskedelem.
A bizonytalanság és az újból romló munkaerőpiaci helyzet miatt várhatóan erősödik az óvatossági megtakarítás és a fogyasztási hajlandóság is mérséklődik, zsugorodik a rendelkezésre álló jövedelemtömeg – írta az elemző.
Virovácz Péter szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a negyedik negyedévben ismét csökken a GDP az előző negyedévhez képest, az ING jelenleg 2,5 százalékos visszaeséssel számol az év utolsó negyedében.
A járvány második hulláma keltette óvatosság és a kissé romló munkaerőpiac, valamint az egy évvel ezelőtti magas bázis hatására csökkent a kiskereskedelmi forgalom októberben, állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Az üzemanyag-kereskedések forgalmának visszaesését döntően a jóval alacsonyabb tranzit forgalom, valamint a második hullám miatt a távmunka növekvő szerepe okozhatja. A következő hónapokban lassulhat a kiskereskedelmi forgalom javulása, éves összehasonlításban stagnálást, minimális növekedést mutathat.
A forgalom növekedését támogatja, hogy az őszi hónapokig egyre többen tértek vissza a munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba. Ezzel szemben az egyes szektorokban újra bevezetett korlátozások újabb elbocsátásokhoz, bércsökkentésekhez vezethetnek. A járványhelyzet előtti szint elérése a jövő év elején várható a kiskereskedelemben – összegezte Suppan Gergely.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a kiskereskedelmi forgalom októberi csökkenése az élelmiszerforgalom csekély mértékű növekedéséből, valamint a nem-élelmiszer forgalom szintén kismértékű, illetve az üzemanyag-forgalom jelentősebb mérséklődéséből állt össze. Az üzemanyag-forgalom nélkül tehát a kiskereskedelmi forgalom összességében stagnált volna.
A nem-élelmiszer forgalmon belül az egyes üzlettípusok forgalma eltérően alakult: jelentős visszaesés történt a könyvesboltok, illetve a bútorok, műszaki cikkek forgalmában, míg az internetes kereskedelem továbbra is szárnyal.
Novemberben a korlátozó intézkedések vélhetően kismértékű negatív hatást gyakoroltak a kiskereskedelmi forgalom alakulására, ám messze nem akkorát, mint az áprilisi leállás – vélekedett a Századvég szakértője. Ennél is fontosabb azonban a jellemzően kiemelkedő forgalmat produkáló december – a kiskereskedelmi forgalom szempontjából nagyon nem lesz mindegy, hogy az ágazatnak milyen korlátozásokkal kell szembenéznie ebben az időszakban. Ez határozza majd meg azt is, hogy a fogyasztás hozzájárulása a GDP-növekedéshez a negyedik negyedévben negatív vagy esetleg minimális mértékben pozitív lesz-e, tette hozzá.
Óvatosabbá váltak a magyar vásárlók, a járvány miatt kedvezőtlen helyzetben sokan visszafogták a költéseiket – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az ő megítélése szerint viszont az októberi adatok megfelelnek a várakozásoknak.
A szakember hozzátette, hogy bár az élelmiszer-forgalom volumene növekedett, az inflációt meghaladó drágulás következett be. Emiatt a lakosság egy részénél kevesebb jut más termékekre.
Németh Dávid a jövőről szólva elmondta: a legfontosabb kérdés, hogy az idei karácsonyi szezon hogyan alakul, menyire maradnak óvatosak a vásárlók. Emellett a szektor teljesítményét az idén visszahúzó üzemanyag-forgalom novemberben és decemberben is gyenge lehet, elsősorban a járvány miatti korlátozások és a home office miatt. A mostani kilátások szerint stagnálás várható ebben az évben a kiskereskedelmi forgalomban. Jövőre növekedés jöhet, de ennek mértéke a járványhelyzettől, a munkanélküliség és a fizetések alakulásától függ.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is a vártnál gyengébbnek tartja az októberi kiskereskedelmi forgalmi adatokat, amelyek jól mutatják, hogy a járványhelyzet második hulláma okozta bizonytalanságok, a kedvezőtlenebb munkapiaci és jövedelmi kilátások elsősorban a háztartások fogyasztásában okozhatnak újabb visszaesést. A visszafogottabb fogyasztás az egyik legfontosabb oka, hogy a negyedik negyedévre ismét alacsonyabb GDP adatokat várnak az Erste szakértői.
Pozitív hír viszont, hogy az ipari export most jobban ellenáll a járványnak, mint tavasszal, s folytatódó kilábalása valamelyest ellensúlyozhatja a belső fogyasztás kedvezőtlenebb trendjeit. Összességében az idei évre a GDP 6,1 százalékos visszaesését prognosztizálják.
