Hirdetés
Kezdőlap Zöld üzlet Energiastratégiai alapdokumentumok várnak uniós jóváhagyásra
No menu items!

Energiastratégiai alapdokumentumok várnak uniós jóváhagyásra

Magyarország a közelmúltban nyújtotta be a hazai szakpolitikai intézkedéseket és ágazati fejlesztéseket évtizedes távlatban meghatározó javaslatait Brüsszelnek.

A tervezett lépések és beruházások jelentősen hozzájárulhatnak Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez, a megújuló energiaforrások terjedéséhez és hazánk klímasemlegességéhez – hangsúlyozta az Energiaügyi Minisztérium (EM) hétfői közleményében.

A tárca kiemelte: a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgált változata a korábbiaknál magasabb célszámokat rögzít például a kibocsátás-csökkentésben vagy a megújulók részarányában. Az ambiciózusabb törekvések valóra váltását nagyban előmozdíthatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv hétfőn közzétett REPowerEU energetikai fejezetében előirányzott beruházások.

Az átdolgozott Nemzeti Energia- és Klímaterv a drasztikusan megváltozott nemzetközi környezetben Magyarország energiafüggetlenségének erősítését helyezi középpontba. Az energiaszuverenitás növelése, az importkitettség mérséklése nemcsak szakpolitikai prioritás, hanem nemzetbiztonsági kérdés is.

Az energiafüggetlenség sokrétű technológiai-mix megvalósításával, a hazai alternatív energiaforrások fokozott hasznosításával és az energiahatékonyság javításával erősíthető – jelezte az EM.

A klímasemlegesség elérése érdekében Magyarország az eddigi 40 helyett 1990-hez képest legalább 50 százalékkal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig. Energiahatékonysági célkitűzés, hogy Magyarország végsőenergia-felhasználása a korábban kitűzött 785 PJ (petajoule) felső határnál alacsonyabb, legfeljebb 750 PJ legyen 2030-ban. A megújuló energiaforrások arányát a hatályos 21 helyett 29 százalékra tervezi emelni a felülvizsgált NEKT.

A bővüléshez a továbbiakban is a napenergia járul hozzá a legnagyobb mértékben, az összes beépített kapacitás a korábbi várakozás kétszeresére, 12 gigawattra nőhet 2030-ig. A kedvező hazai adottságokra építve teret kell nyerniük az időjárástól független megújulóknak, elsősorban a geotermikus energiának – ismertette a tárca.

Az aktualizált Nemzeti Energia- és Klímatervet a brüsszeli visszajelzést követően 2024 június végéig kell hivatalos formában benyújtani az Európai Bizottságnak.

A REPowerEU fejezet szintén az energiaszuverenitás erősítése és a kiegyenlített energiaátmenet érdekében vázol fel stratégiai, szabályozási és több mint 2300 milliárd forint összértékű fejlesztési terveket. Az Energiaügyi Minisztérium intézkedéseket tesz a többi között az energiaközösségek kibővítésére, az energiatárolás elterjedésére, a biogáz, biometán szélesebb körű hasznosítására.

A szabályozási eszközök mellett fejlesztési támogatás is élénkítheti a földhő és a hidrogén hazai alkalmazását. A beruházások közül a legnagyobb forrásmennyiség a villamos energia hálózat korszerűsítésére, kapacitásbővítésére, működési megbízhatóságának javítására jut.

A zöld gazdaság a gyártókapacitások megteremtésével, tiszta technológiák alkalmazásával, a szakemberek átképzésével járulhat hozzá egyszerre az energetikai-klímavédelmi és növekedési-versenyképességi törekvések valóra váltásához.

Az energetikai digitalizáció támogatása 35 ágazati cégnél növelheti a szolgáltatások biztonságát, erősítheti informatikai eszközellátottságukat, digitális megoldásokkal egyszerűsítheti, gyorsíthatja az ügyintézést. A tiszta és csendes e-autózás további térnyerése érdekében elektromos járművek beszerzéséhez kaphatnak támogatást hazai vállalkozások. Több mint száz új állomással gyarapodhat a magyarországi e-töltőinfrastruktúra, az elektromos nehézgépkocsik számára is megteremtve az átjárhatóság feltételeit.

A magyar tervezetről szóló brüsszeli döntésnek az idei év végéig kell megszületnie – közölte az EM.

Az összehangolt energetikai célrendszert rögzítő javaslatok hosszú időre meghatározhatják a hazai szakpolitika fő irányát. Elfogadásuk esetén nagyban hozzájárulhatnak az energiaátmenet sikeres végrehajtásához, Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez.

Elsősorban a megújuló energiaforrások terjedését és az energiahatékonyság javítását szolgáló programelemek hozhatnak előrelépést a klímasemlegesség felé vezető úton – hangsúlyozta közleményében a minisztérium.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az Otthonfelújítási program felhívását szakmai egyeztetés előzi meg

Júniustól indul az Otthonfelújítási program, amellyel a kormány a családokat és a magyar gazdaság növekedését is támogatja, a programban június 3-tól az MFB Pontokon keresztül lehet részt venni.

Megkezdte működését Bécs első zöldhidrogén-üzeme

Az emelkedőkkel és gyakori megállókkal tarkított vonalon jövő évtől tíz portugál gyártmányú, akadálymentes CaetanoBus szállítja majd az utasokat. 

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

2030-ig megkétszereződik a geotermikus energia hazai felhasználása

Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésének vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.