Hirdetés
Kezdőlap Zöld üzlet ESG - mit jelent a három betű, ami meghatározza a jövőt
No menu items!

ESG – mit jelent a három betű, ami meghatározza a jövőt

A fenntarthatósági trendek előretörésével, amit már jogszabályi elvárások is hajtanak, egyre többet hallunk az ESG fogalmáról. Írásunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk, miért létfontosságú ez a téma a hazai vállalatok számára, illetve támaszt nyújtsunk az ESG-megfelelésük sikeres megkezdéséhez.

Elsőnek tisztázzuk az ESG-szemléletmód fogalmát, mely magyarul környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) szempontok szerinti fenntarthatóságot jelent. Az ESG-szemlélet egy eszköz annak elősegítésére, hogy a pénzügyi szempontok mellett most már nem pénzügyi faktorok alapján is megítélhetők legyenek az egyes vállalatok gazdasági tevékenységei. A célja pedig, hogy korunk társadalmi értékei és törekvései, mint a környezetvédelem vagy a nemek egyenlő bérezése, beépüljön a gazdaságunkba és így a vállalatok működésébe is. Vagyis az ESG-terület (nem pénzügyi) adatokra épülő kockázatokat és lehetőségeket tár fel.

Az ESG három fő pilléren keresztül mutatja be az egyes gazdálkodószervezetek működését:

  • A környezeti fenntarthatósági szempontok alapján, mint például az energiahatékonyság, megújuló energiaforrások használata vagy szelektív hulladékgyűjtés. A globális felmelegedés elleni küzdelem miatt jelenleg ez a pillér a leghangsúlyosabb.
  • A társadalmi fenntarthatósági szempontok szemszögéből, mint például az egyenlő karrierlehetőség, sokszínűség vagy az egészséges munkakörnyezet.
  • Továbbá az irányítási fenntarthatósági szempontok szerint, melyekre példa a korrupciómentesség, a belső transzparencia, a világos cégstruktúra vagy a belső védvonalak.

Az ESG-trendek az elmúlt évtizedben váltak igazán dominánssá, és egyesítettek magukban minden eddigi gazdasági fenntarthatósági szemléletmódot. Erre példa a CSR (Corporate Social Responsibility), vagyis a vállalati társadalmi felelősségvállalás, ami a vállalat saját maga által meghatározott ESG-értékeit takarja. Az SR (Social Responsibility – társadalmi felelősségvállalás), ami a fenntartható működést mint folyamatot definiálja. A fenntartható üzleti gyakorlatot, ami olyan gazdasági működést takar, amely nincs káros hatással a társadalmunkra és a környezetünkre. Továbbá a fenntartható pénzügyeket, ami az ESG-szempontok beépülését jelenti a befektetési döntésekben, vagy még erősebb céllal az impakt alapú befektetéseket, amikor a környezeti vagy társadalmi hatás kedvéért a befektető hozamáldozatot is hajlandó vállalni. Az ESG-szemlélet előretörésének legfőbb oka, hogy általa mérhetővé és összehasonlíthatóvá váltak a vállalatok nem pénzügyi szempontjai, amelyeknek az elmúlt években egyre komolyabb pénzügyi jelentősége lett.

Az ESG-trendek még elsősorban a tőzsdei nagyvállalatokat érintik azáltal, hogy független minősítőszervezetek, mint például a Sustainanalytics, MSCI vagy a Refinitiv ESG-ratinget (minősítést) adnak a működésük fenntarthatóságáról. Az ESG-minősítés megszerzéséhez szükséges, hogy fenntarthatósági szempontból transzparenssé váljanak, és éves ESG-adatokat részletesen tartalmazó, szabványosított fenntarthatósági jelentést adjanak ki. Ezen fenntarthatósági jelentések elterjedését jelzi, hogy már mind a négy hazai blue chipnek van éves jelentése.

A nemzetközi befektetők egyre inkább figyelembe veszik ezen ESG-minősítéseket a befektetési döntéshozataluknál. Ezt támasztja alá, hogy 2021-ben már több mint 121 ezermilliárd USD-t kezeltek azok a pénzügyi intézmények, amelyek aláírták az ENSZ Felelősségteljes Befektetési Alapelveit (rövidítve UN PRI) (lásd lenti ábra). Ennek a kezdeményezésnek az a célja, hogy az ESG-szempontokat figyelembe véve hozzanak az aláírók befektetési és tulajdonosi irányítási döntéseket. A növekedés legfőbb oka, hogy a befektetők egyre komolyabb kockázatokat és lehetőségeket látnak a vállalatok nem pénzügyi szempontjaiban. Kockázatokra példa a környezetszennyezésből vagy gyermekmunkából származó reputációs kockázatok. Lehetőségre pedig példa a karbonsemleges gazdaságra való átállás által generált jelentős befektetési igények, amelyek a jövőben komoly növekedési potenciált jelentenek a környezetileg fenntartható vállalatok számára. Emellett a fenntartható befektetéseket az új Y generációs befektetők személyes elköteleződése is ösztönzi.

A globális ESG-trendek szempontjából fordulópontnak számított, hogy az EU az elmúlt években a világon elsőként jogszabályilag kezdte el szabályozni a területet, elsősorban környezeti szempontból. Létrehozott egy új fenntarthatósági pénzügyi jogi keretrendszert, melynek célja, hogy az EU-n belül a magánszektorban is fenntartható projektekbe áramoljanak a pénzügyi források, hozzásegítve az EU-t az ambiciózus környezeti céljainak az eléréséhez. Az új keretrendszer definiálta az EU Taxonómia rendeletében (EU 2020/852) a környezetileg fenntartható tevékenységek fogalmát. Továbbá a gazdaság minden szereplője számára nem pénzügyi jelentési kötelezettséget írt elő, hogy környezeti szempontból egységes módszertan, az EU Taxonómia alapján transzparenssé váljon a működésük. Ez mind az EU-s és hazai nagyvállalatokat (már 2022. január 1-jétől), nagybankokat és alapkezelőket is érinti, de az unió tervei alapján a jelentési kötelezettség által érintettek köre a jövőben fokozatosan bővül. Az EU emellett jelentős pénzügyi támogatásokat is nyújt, például a 2021–27-es költségvetés (MMF) több mint 25%-át tervezi fenntarthatósági célokra költeni.

Meglátásunk szerint a fent említett ESG-trendek egyre lényegesebb szerepet fognak játszani a hazai vállalatok életében. Jelenleg még elsősorban a nagyvállalati szektorban, de a kkv-szektor is egyre inkább érintetté válik:

– Az EU Green Deal által elindított új szabályozói trendek afelé mutatnak, hogy a hazai vállalatoknak egyre szigorúbb fenntarthatósági előírásokkal kell szembesülniük, melyek az üzleti élet szinte minden területére hatással lesznek, beleértve az adókat, a gyártást, a beszerzést, az ellátási lánc irányítását, a pénzügyeket és a humánerőforrásokat, valamint a vállalati beszámolást. Ezek lehetnek általánosak és minden vállalatra vonatkozóak (például az EU Taxonómia-rendelete), de az eleve erősen szabályozott iparágak esetében lehetnek részletesek is. Így ezekben az iparágakban a szabályozásokra való megfelelő felkészültség akár a túlélést is jelentheti. Ennek ellenére a PwC felmérése szerint 2023-ban a vállalatok kevesebb mint fele (40%) ismeri az uniós Green Dealt, és csak mintegy fele (49%) tartja vállalatát felkészültnek a szerteágazó új követelményekre.

– Az új EU-s fenntarthatósági pénzügyi szabályozások egyre inkább beépülnek a vállalatok pénzügyi forrásbevonási mechanizmusaiba. Így a jövőben mind a piaci (banki hitel, kötvény- és részvénykibocsátás), mind az állami (EU-s források és adózás) forrásbevonásaiknál egyre hangsúlyosabbá válik az ESG-megfelelésük.

– A nyugati üzleti partnerek és megrendelők számára egyre lényegesebbek a fenntarthatósági szempontok, így a jövőben egyre inkább előnyben részesíthetik az ESG-elvek szerint működő hazai vállalatokat.

– A fenntarthatósági kockázataik feltérképezésével hosszú távon kiküszöbölhetik az éghajlatváltozásból eredő fizikai és átállási kockázatokat, és így profitábilisabbá válhatnak.

– Az irányítási fenntarthatóságuk fejlesztésével transzparensebbé válik a működésük, ami jobb működést eredményez.

– A fenntartható beruházások hosszú távon költségmegtakarítást eredményezhetnek a hagyományos megoldásokkal szemben.

A fenti kockázatokból és lehetőségekből kifolyólag egyre több hazai vállalat dönt a fenntarthatósági transzformáció megkezdése mellett. Viszont hogyan érdemes egy ilyen átalakulást elkezdeni?

  1. Meglátásunk szerint az első és legfontosabb lépés egy fenntarthatósági stratégia adoptálása. Ez hozzásegíti a vállalatot ahhoz, hogy tiszta és világos víziókat és célokat követve, a szerepkörök meghatározásával, visszamérhetően és a fenntarthatóságban rejlő üzleti lehetőségek maximális kihasználásával adoptálja a belső működésébe az ESG-irányelveket. A fenntarthatósági stratégia lehetővé teszi, hogy a későbbiekben az üzleti stratégiába is beépüljenek a vállalat fenntarthatósági célkitűzései. Egyben keretet ad a stratégiában lefektetett célok alapján a fenntarthatósági munka megkezdéséhez.
  2. A következő fontos lépés a vállalat fenntarthatósági transzparenciájának megteremtése az érintettek felé. Ennek alapját a vállalat éves szinten kiadott fenntarthatósági jelentése képezi, és ezt támogatva a vállalat jelentési mechanizmusának kiépítése.
  3. Amennyiben egy vállalat ESG-fejlettsége és transzparenciája megfelelő szintre ért, érdemes független minősítők által tanúsított ESG-minősítést is szereznie. Ezzel egyrészt könnyebben tud majd új befektetőket megszólítani, másrészt a pénzügyi szereplők növekvő fenntarthatósági adatigényét is könnyebben kielégítheti.

Összefoglalva a fenti trendeket, a hazai vállalatok egyre szélesebb körének létérdeke az ESG-megfelelés kialakítása: helyzetelemzés, stratégiakészítés, akcióterv elfogadása, megvalósítás és jelentés, amely kiegyensúlyozott leíró részeket és ESG-szempontból lényeges adatokat tartalmaz. A folyamatokat elemezve úgy látjuk, hogy a fenntarthatósági transzformációt érdemes minél előbb megkezdeni, mert az új fenntartható gazdasági környezetre való felkészülés hosszabb időt vehet igénybe a szervezet oldaláról, de a működés hatékonyságában és a vállalat megítélésében pozitív változások gyorsan jelentkezhetnek.

Sávoly-Hatta Anita igazgató, Szilasi András tanácsadó, a PwC ESG üzleti szolgáltatások területének munkatársai.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tehetséggondozás a szervezetben – Mindenki nyer(het)

Ahol a tehetséggondozást már egyszer bevezették (és az jól működik), ott könnyebb megszerezni (és megtartani) a piacról a tehetséges munkarőt,

Az európai tőzsdékhez képest alulteljesítő volt a BUX

A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 6622,36 ponton zárt pénteken, ez 55,69 pontos, 0,85 százalékos emelkedés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Növekvő forgalomban minimálisan emelkedett a BUX a héten

Az OTP folytatta a sajátrészvény vásárlást. A társaság a hétfői kereskedésben 60 535 darab, kedden 65 322 darab, szerdán 14 502 darab, csütörtökön 30 ezer darab részvényt vásárolt.

Kész: Lezárult az MVM informatikai átállása

Az egyetemes szolgáltatóváltást követően megváltoztak az E.ON ügyfélszolgálati elérhetőségei, amelyekről az ügyfelek az eon.hu oldalon tájékozódhatnak
Hirdetés

Hírek

Mi várható a héten? Adatok az államháztartásról és a fogyasztói árakról

Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről a gyorstájékoztatóját.

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Gazdaság

Kamatdöntés – Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács júniusban

A monetáris tanács hónapról-hónapra értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

Rekord kárkifizetések lesznek a viharok miatt

Az idei május-júniusi adatok szerint összesen 61,5 ezer bejelentésnél és 7,7 milliárdos összegnél tartanak a biztosítók.

1,7 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet áprilisban

Márciushoz viszonyítva az export kiigazított volumene 1,2, míg az importé 1,8 százalékkal csökkent.

Az MNB az ügyfelek haladéktalan kártalanítására szólítja fel a bankokat

Az MNB üdvözli, hogy számos pénzforgalmi szolgáltató már megkezdte az ügyfelek kártalanítási folyamatát,