Kezdőlap Világgazdaság EU-pénzek: egyezség van - a részletek még homályosak
No menu items!

EU-pénzek: egyezség van – a részletek még homályosak

A kormányfők 540 milliárd euró hitelezéssel előteremtett azonnali támogatásról állapodtak meg. 340 milliárdot a kormányok, 200 milliárdot a vállalkozások hívhatnak le. Korona-kötvények nem lesznek, de jön az ’Európai Újjáépítési Alap’. Egyelőre homályosak a részletek. Mit tesz? Hogyan segít az EU tagállamainak?

Az uniós videó konferencia csúcson döntés született 540 milliárd euró június elejei hozzáférhetővé tételéről a rövid távú válságkezelésre. A pénzt az Európai Bizottság (EB)  hitelfelvételből teremtielő. A közép- és hosszútávú gazdaságélénkítés az ’Európai Újjáépítési Alap’ (Recovery Fund, RF) feladata lesz. A legalább 500 milliárd eurós volumenű alap létrehozásáról csak elvi döntés van. A részletek kidolgozását az EB-re bízták a tagállami vezetők. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen egy héten belülre eredményt ígért.

Charles Michel, az Európa Tanács elnöke –  a videó csúcs közben Fotó: Euronews/Stephanie Lecocq

Nem könnyű feladat. Az RF tartalmáról, finanszírozásáról és volumenéről is vita van. „Ahelyett, hogy számokkal dobálózunk, mérjük fel az igényeket, és ehhez igazítsuk a csomag nagyságát” – próbálta feloldani a konfliktust a német kancellár, aki ’baráti hangulatúnak’ nevezte a konferenciát. Francia kollégája ’komoly nézeteltérésekről’ és ’bebetonozódó pozíciókról’ beszélt. Macron szerint a programoknak összességében a GDP 10-15 százalékára, 1500-2000 milliárd euróra van szükségük.

A kompromisszumot tovább nehezíti, hogy az RF beleépülne az EU 2021-27-es büdzséjébe. A hétéves költségvetésről azonban rendszerint csak hónapok után sikerül megállapodni. Az első, a témában tartott, még a válság előtti kormányfői konferencián idén februárban távol voltak egymástól az álláspontok. A büdzsé kiadási főösszegéről és a tagállami hozzájárulások mértékéről sem sikerült megállapodni. Az biztosnak látszik, hogy a főösszeg jelentősen emelkedik. Az EB korona-válsággal összefüggésben bejelentett hitelfelvételeivel a tagállami GDP-k 2 százalékának, az eddig kizárólag tagállami hozzájárulásokból finanszírozott büdzsé pedig a tagállami GDP-k 1 százalékának felelt meg.

Alapok erdeje

Az utóbbi hetekben született európai segélyalapok:

  • Sure: 100 milliárdos alap a csökkentett munka (Kurzarbeit) támogatására. Június 1-től cégek és mezőgazdasági vállalkozók igényelhetnek támogatást a csökkentett munkaidőben lévő dolgozóik bér- és járulékköltségének fedezéséhez. Finanszírozása az EB által felvett hitelből történik.
  • ESM: Jelenleg 340 milliárd euró likvid tőkével és 700 milliárdos tagállami garanciavállalással rendelkező alap. Az euró-válság idején létrehozott ESM-ről a mediterrán országoknak rossz emlékeik vannak. Eddigi hitelkihelyezéseiről az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EB együtt döntött. A ’Trojka’ néven elhíresült hármas reformokhoz, megszorításokhoz kötötte a kölcsönöket. A mostani megállapodás szerint feltételek nélkül lehet pénzhez jutni az ESM-ből.

Az olasz kormánypártok között komoly vita van az ESM-ről. A baloldali populista ’5 Csillag Mozgalom’ (M5S) elutasítja az ESM-t. Ragaszkodik a kötvényekhez. Attól tart, hogy a források igénybevétele után felbukkan a ’Trojka’ és utólag fog feltételeket támasztani.

  • BIS: A vállalkozások által júniustól közvetlenül lehívható 200 milliárdos alap. Tőkéjét az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Beruházási Alap (EIB) bocsájtja rendelkezésre.
  • RF: A válság közép és hosszútávú kezelésére létrehozott, minden más programot magában foglaló ’Európai Újjáépítési Alap’ (Recovery Fund), amely a 2021-27-es uniós költségvetés része lesz.

Régi és új frontok

Közös euró-kötvények nem lesznek. A ’Kilencek’, a déli államok, tehát az olaszok, a franciák, a spanyolok, a portugálok és a görög, valamint a hozzájuk csatlakozó Belgium, Írország, Luxemburg és Szlovénia érvelnek mellette. Az ’Északiak’, Ausztria, Finnország, Hollandia és Németország elvetik az államadósság szocializálását. Mint az euró-válság idején, most is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellenen helytállniuk. Annak ellenére, hogy a ’Kilencek’ elfogadták, hogy euró-kötvények nem lesznek, megmaradt az észak-déli front. A ’Kilencek’ ugyanis vissza nem térítendő támogatásokat akarnak. Az ’Északiak’ elsősorban hitelekben gondolkodnak.

A régi törésvonal kiegészült. A Budapest és Varsó vezette csoport ellenzi, hogy a költségvetésben agrárszubvenciókra és regionális fejlesztésre szánt forrásokat részben válságkezelésre csoportosítsák át és osszák el. Az agrártámogatásra kevesebb összeg jutna, amiből Franciaország és a kelet-közép-európai tagállamok részesülnek a legnagyobb részt, az átcsoportosítás az innen elvett összeget a koronavírusválság által leginkább sújtott országokhoz csoportosítanák át.

Az euró-válság fenyeget

Ha nem lesz megoldás az RF-ről, megismétlődhet a 2008-as euróválság.

A déli államok kénytelenek lesznek piaci hitelekből finanszírozni a gazdaságélénkítést. A magánbefektetők várhatóan egyre drágábban adnak. Az emelkednek kamatokkal finanszírozhatatlanná válik az adósság. Államcsőd közelbe kerülnek a mediterrán országok. Elsősorban a válság által leginkább sújtott Itália, ahol az adóssághegy már most is a GDP 135 százalékára rúg!

A politikusok elégedettek, a kommentátorok csalódottak

A megállapodásban nagy szerepe lehetett az EKB elnökének. „Ha későn, illetve kevés segítség lesz, összeomlik több tagállam gazdasága, ami az egész kontinenst magával fogja rántja” – figyelmeztetett Christine Lagarde a megbeszélés elején és 15 százalékos GDP csökkenés rémképét festette fel. A megállapodást az is segítette, hogy az öt kulcsállam, Németország, Franciaország, Spanyolország, Itália vezetői, von der Leyen és Michel Barnier, a Tanács (ET) elnöke többször egyeztettek a konferencia előtt.

Roberto Gualtieri: több forrásból érkezhet pénz az olasz költségvetésbe

Mindenki felismerte, hogy sürgősen egy innovatív válságkezelési alap kell. Ez a ’Recovery Fund’ – kommentálta a tárgyalások eredményét Giuseppe Conte. „Európai partnereink megmutatták, hogy készek a szolidaritásra” – tette hozzá az olasz kormányfő.

Ha európai kötvények nem is lesznek, de több forrásból érkezhet pénz az olasz költségvetésbe és közvetlenül a cégekhez is” – értékelt a római gazdasági miniszter, Roberto Gualtieri.

Nagy lépés a jó irányba” – mondta Emanuel Macron. De nem hallgatta el, hogy viták vannak a finanszírozás módjáról és a támogatások jellegéről. „Vissza nem térítendő támogatásokra és nem hitelek kellenek” – ismételte meg már korábban is hangoztatott véleményét a francia elnök. „Meg találjuk az egészséges támogatás-hitel egyensúlyt” – biztosít az RF részleteinek kidolgozásával megbízott von der Leyen.

Angela Merkel elsősorban hiteleket adna

Angela Merkel véleménye sem változott a kérdésben. Elsősorban hiteleket adna. De biztosította a legrosszabb helyzetben lévő országokat, hogy EU-költségvetése jelentősen nőni fog és a legnagyobb részben ezt eddig is finanszírozó Németország kész a hozzájárulását arányaiban is tovább növelni. Berlin évente átlagos 15 milliárd euróval többet tesz be a közös kasszába, mint amennyi visszafolyik az országba. Ezzel nem csak a legnagyobb hozzájárulást adja, de a legnagyobb nettó befizető is.

Michel Barnier a kompromisszum létrejöttében hisz

Vannak még nézeteltérések, de optimista vagyok. A legfontosabb, hogy megmutattuk az olasz barátainknak, hogy Európa nem hagyja magukra őket” – hangsúlyozta Barnier. Von der Leyen mellett neki és a tagállami pénzügyminisztereknek lesz kulcsszerepük a részletek kidolgozásában és a kompromisszumkeresésben.

A legnagyobb példányszámú német hetilap és egyben leglátogatottabb hírportál, a Spiegel ’elnapolt vitáról’ és a ’várakozásoknak megfelelő csalódást okozó eredményről’ írt. A baloldali újság szerkesztőségi cikke nem érti, „miért lenne siker a minimálkonszenzus, ami az elvárások alatt marad, de amiről világos volt, hogy előbb-utóbb megszületik”.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Elárverezik a világháló eredeti forráskódját

Nem helyettesíthető tokenként (NFT) viszik árverésre a világháló eredeti forráskódját, amelyre június 23-tól licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's internetes aukcióján.

Alig mozdultak meg nyitáskor a New York-i indexek

Alig mozdultak meg nyitáskor az irányadó New York-i tőzsdemutatók kedden, a befektetők kivárnak, mivel a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve nyíltpiaci bizottsága szerdán fejezi be kétnapos kamatdöntő ülését és teszi közzé legfrissebb gazdasági előrejelzését.

Komárom és Komárnó között jár az első itthon gyártott e-busz

Ünnepélyes keretek között vehette át az első, saját tulajdonú, tisztán elektromos meghajtású autóbuszát a Volánbusz. A BYD K9UB típusú, zöld technológiával hajtott autóbusz a Komárom és Komárno között közlekedik majd.

KSH: több mint 40 százalékkal drágultak a gabonafélék

Áprilisban 15,5 százalékkal volt magasabb a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára, mint egy évvel azelőtt. A növénytermesztési és kertészeti termékek árát a gabonafélék és az ipari növények árának emelkedése hajtotta fel, ezek 23,3 százalékkal drágultak tavaly április óta - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Hírek

Elárverezik a világháló eredeti forráskódját

Nem helyettesíthető tokenként (NFT) viszik árverésre a világháló eredeti forráskódját, amelyre június 23-tól licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's internetes aukcióján.

Novák Katalin vezeti a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzset

Civil szervezetek is tagjai lesznek, a most létrejött 'a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzsnek', amely Novák Katalin vezetésével hetente ülésezik. Az első megbeszélésnek a témája a gyerekek nyári táboroztatása volt - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Izraelben zárt térben sem kell maszkot viselni

Izraelben már zárt térben sem kell maszkot viselni a koronavírus-járvány ellen, ezzel az utolsó jelentős korlátozást is megszüntették, köszönhetően annak, hogy továbbra is csökken az új megfertőződések száma.

Kamujegyeket árult a foci Eb-re – negyven embert verhetett át

Többeket becsaphatott egy budapesti férfi, aki a labdarúgó Európa-bajnokság budapesti meccseire árult nem létező belépőket a Facebookon. A zuglói rendőrök csalás miatt indítottak ellene eljárást - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Az egereknek a sugárzás sem árt a szaporodásban

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Piaci gázrobbanás Kínában – halálos áldozatokkal

Huszonöt halálos áldozatot követelt a legfrisseb adatok szerint a közép-kínai Hupej tartomány Sijen városában történt gázrobbanás. Félő, hogy további áldozatokat találnak - közölte a Global Times című, angol nyelvű kínai lap.

Söder: “Nem akarunk Németországba irányuló oltásturizmust”

Meg kell akadályozni a Németországba irányuló oltásturizmust -...

Hibát észleltek egy kínai atomerőműben – a hatóságok szerint minden rendben

Működési zavart jelzett a délkelet-kínai Tajsan atomerőművet üzemeltető francia társaság, a Framatome. Az illetékes helyi hatóságok szerint azonban minden rendben van, az ügyben az amerikai kormányzat is vizsgálódik - jelentette a nemzetközi sajtó.

Kúriai vezető lesz az új alkotmánybíró

Támogatta Márki Zoltán, a Kúria büntető kollégiuma vezetőjének alkotmánybíróvá történő kinevezését az Országgyűlés igazságügyi bizottsága.

Hatmilliárdos adócsalás. A NAV kommandósai fogták el a gyanúsítottakat

Hatmilliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek egy alumíniummal kereskedő bűnszervezet, amelynek tagjait nemrég fogta el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevetési egysége - közölte az adóhatóság.

Betör a nyár: 36 fok is lehet a hétvégén

A héten biztos és határozott melegedés megy végbe a légkörben: a hét végéig mintegy tíz Celsius-fokot emelkedik a hőmérséklet - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Atomhatalmak – csőre töltve. Több ezer nukleáris robbanófej vár bevetésre

Bár tavaly tovább csökkent a nukleáris robbanófejek száma a világon, ezen belül a bevethetőké éppen hogy nőtt, ráadásul a koronavírus-járvány éve alatt az atomhatalmak széleskörűen fejlesztették fegyverarzenáljukat, folytatták modernizációs programjaikat - állapította meg éves jelentésében a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

Gazdaság

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.

A dupla sas érme a világ legdrágábbja lett – 19,5 millió dollárért cserélt gazdát

A világ legértékesebb numizmatikai ritkaságainak egyike, egy 1933-ban Amerikában vert "dupla sas" aranyérme 19,5 millió dolláros (5,58 milliárd forint) rekordáron kelt el egy keddi...

BÉT. Történelmi csúcson a BUX – Éves csúcson az OTP

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 290,55 pontos, 0,60 százalékos emelkedéssel, 48 546,45 ponton zárt kedden.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom