Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság EU-pénzek: egyezség van - a részletek még homályosak
No menu items!

EU-pénzek: egyezség van – a részletek még homályosak

A kormányfők 540 milliárd euró hitelezéssel előteremtett azonnali támogatásról állapodtak meg. 340 milliárdot a kormányok, 200 milliárdot a vállalkozások hívhatnak le. Korona-kötvények nem lesznek, de jön az ’Európai Újjáépítési Alap’. Egyelőre homályosak a részletek. Mit tesz? Hogyan segít az EU tagállamainak?

Az uniós videó konferencia csúcson döntés született 540 milliárd euró június elejei hozzáférhetővé tételéről a rövid távú válságkezelésre. A pénzt az Európai Bizottság (EB)  hitelfelvételből teremtielő. A közép- és hosszútávú gazdaságélénkítés az ’Európai Újjáépítési Alap’ (Recovery Fund, RF) feladata lesz. A legalább 500 milliárd eurós volumenű alap létrehozásáról csak elvi döntés van. A részletek kidolgozását az EB-re bízták a tagállami vezetők. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen egy héten belülre eredményt ígért.

Charles Michel, az Európa Tanács elnöke –  a videó csúcs közben Fotó: Euronews/Stephanie Lecocq

Nem könnyű feladat. Az RF tartalmáról, finanszírozásáról és volumenéről is vita van. „Ahelyett, hogy számokkal dobálózunk, mérjük fel az igényeket, és ehhez igazítsuk a csomag nagyságát” – próbálta feloldani a konfliktust a német kancellár, aki ’baráti hangulatúnak’ nevezte a konferenciát. Francia kollégája ’komoly nézeteltérésekről’ és ’bebetonozódó pozíciókról’ beszélt. Macron szerint a programoknak összességében a GDP 10-15 százalékára, 1500-2000 milliárd euróra van szükségük.

A kompromisszumot tovább nehezíti, hogy az RF beleépülne az EU 2021-27-es büdzséjébe. A hétéves költségvetésről azonban rendszerint csak hónapok után sikerül megállapodni. Az első, a témában tartott, még a válság előtti kormányfői konferencián idén februárban távol voltak egymástól az álláspontok. A büdzsé kiadási főösszegéről és a tagállami hozzájárulások mértékéről sem sikerült megállapodni. Az biztosnak látszik, hogy a főösszeg jelentősen emelkedik. Az EB korona-válsággal összefüggésben bejelentett hitelfelvételeivel a tagállami GDP-k 2 százalékának, az eddig kizárólag tagállami hozzájárulásokból finanszírozott büdzsé pedig a tagállami GDP-k 1 százalékának felelt meg.

Alapok erdeje

Az utóbbi hetekben született európai segélyalapok:

  • Sure: 100 milliárdos alap a csökkentett munka (Kurzarbeit) támogatására. Június 1-től cégek és mezőgazdasági vállalkozók igényelhetnek támogatást a csökkentett munkaidőben lévő dolgozóik bér- és járulékköltségének fedezéséhez. Finanszírozása az EB által felvett hitelből történik.
  • ESM: Jelenleg 340 milliárd euró likvid tőkével és 700 milliárdos tagállami garanciavállalással rendelkező alap. Az euró-válság idején létrehozott ESM-ről a mediterrán országoknak rossz emlékeik vannak. Eddigi hitelkihelyezéseiről az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EB együtt döntött. A ’Trojka’ néven elhíresült hármas reformokhoz, megszorításokhoz kötötte a kölcsönöket. A mostani megállapodás szerint feltételek nélkül lehet pénzhez jutni az ESM-ből.

Az olasz kormánypártok között komoly vita van az ESM-ről. A baloldali populista ’5 Csillag Mozgalom’ (M5S) elutasítja az ESM-t. Ragaszkodik a kötvényekhez. Attól tart, hogy a források igénybevétele után felbukkan a ’Trojka’ és utólag fog feltételeket támasztani.

  • BIS: A vállalkozások által júniustól közvetlenül lehívható 200 milliárdos alap. Tőkéjét az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Beruházási Alap (EIB) bocsájtja rendelkezésre.
  • RF: A válság közép és hosszútávú kezelésére létrehozott, minden más programot magában foglaló ’Európai Újjáépítési Alap’ (Recovery Fund), amely a 2021-27-es uniós költségvetés része lesz.

Régi és új frontok

Közös euró-kötvények nem lesznek. A ’Kilencek’, a déli államok, tehát az olaszok, a franciák, a spanyolok, a portugálok és a görög, valamint a hozzájuk csatlakozó Belgium, Írország, Luxemburg és Szlovénia érvelnek mellette. Az ’Északiak’, Ausztria, Finnország, Hollandia és Németország elvetik az államadósság szocializálását. Mint az euró-válság idején, most is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellenen helytállniuk. Annak ellenére, hogy a ’Kilencek’ elfogadták, hogy euró-kötvények nem lesznek, megmaradt az észak-déli front. A ’Kilencek’ ugyanis vissza nem térítendő támogatásokat akarnak. Az ’Északiak’ elsősorban hitelekben gondolkodnak.

A régi törésvonal kiegészült. A Budapest és Varsó vezette csoport ellenzi, hogy a költségvetésben agrárszubvenciókra és regionális fejlesztésre szánt forrásokat részben válságkezelésre csoportosítsák át és osszák el. Az agrártámogatásra kevesebb összeg jutna, amiből Franciaország és a kelet-közép-európai tagállamok részesülnek a legnagyobb részt, az átcsoportosítás az innen elvett összeget a koronavírusválság által leginkább sújtott országokhoz csoportosítanák át.

Az euró-válság fenyeget

Ha nem lesz megoldás az RF-ről, megismétlődhet a 2008-as euróválság.

A déli államok kénytelenek lesznek piaci hitelekből finanszírozni a gazdaságélénkítést. A magánbefektetők várhatóan egyre drágábban adnak. Az emelkednek kamatokkal finanszírozhatatlanná válik az adósság. Államcsőd közelbe kerülnek a mediterrán országok. Elsősorban a válság által leginkább sújtott Itália, ahol az adóssághegy már most is a GDP 135 százalékára rúg!

A politikusok elégedettek, a kommentátorok csalódottak

A megállapodásban nagy szerepe lehetett az EKB elnökének. „Ha későn, illetve kevés segítség lesz, összeomlik több tagállam gazdasága, ami az egész kontinenst magával fogja rántja” – figyelmeztetett Christine Lagarde a megbeszélés elején és 15 százalékos GDP csökkenés rémképét festette fel. A megállapodást az is segítette, hogy az öt kulcsállam, Németország, Franciaország, Spanyolország, Itália vezetői, von der Leyen és Michel Barnier, a Tanács (ET) elnöke többször egyeztettek a konferencia előtt.

Roberto Gualtieri: több forrásból érkezhet pénz az olasz költségvetésbe

Mindenki felismerte, hogy sürgősen egy innovatív válságkezelési alap kell. Ez a ’Recovery Fund’ – kommentálta a tárgyalások eredményét Giuseppe Conte. „Európai partnereink megmutatták, hogy készek a szolidaritásra” – tette hozzá az olasz kormányfő.

Ha európai kötvények nem is lesznek, de több forrásból érkezhet pénz az olasz költségvetésbe és közvetlenül a cégekhez is” – értékelt a római gazdasági miniszter, Roberto Gualtieri.

Nagy lépés a jó irányba” – mondta Emanuel Macron. De nem hallgatta el, hogy viták vannak a finanszírozás módjáról és a támogatások jellegéről. „Vissza nem térítendő támogatásokra és nem hitelek kellenek” – ismételte meg már korábban is hangoztatott véleményét a francia elnök. „Meg találjuk az egészséges támogatás-hitel egyensúlyt” – biztosít az RF részleteinek kidolgozásával megbízott von der Leyen.

Angela Merkel elsősorban hiteleket adna

Angela Merkel véleménye sem változott a kérdésben. Elsősorban hiteleket adna. De biztosította a legrosszabb helyzetben lévő országokat, hogy EU-költségvetése jelentősen nőni fog és a legnagyobb részben ezt eddig is finanszírozó Németország kész a hozzájárulását arányaiban is tovább növelni. Berlin évente átlagos 15 milliárd euróval többet tesz be a közös kasszába, mint amennyi visszafolyik az országba. Ezzel nem csak a legnagyobb hozzájárulást adja, de a legnagyobb nettó befizető is.

Michel Barnier a kompromisszum létrejöttében hisz

Vannak még nézeteltérések, de optimista vagyok. A legfontosabb, hogy megmutattuk az olasz barátainknak, hogy Európa nem hagyja magukra őket” – hangsúlyozta Barnier. Von der Leyen mellett neki és a tagállami pénzügyminisztereknek lesz kulcsszerepük a részletek kidolgozásában és a kompromisszumkeresésben.

A legnagyobb példányszámú német hetilap és egyben leglátogatottabb hírportál, a Spiegel ’elnapolt vitáról’ és a ’várakozásoknak megfelelő csalódást okozó eredményről’ írt. A baloldali újság szerkesztőségi cikke nem érti, „miért lenne siker a minimálkonszenzus, ami az elvárások alatt marad, de amiről világos volt, hogy előbb-utóbb megszületik”.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Elhunyt az olajkartell vezetője

Mohammad Barkindo nigériai politikus, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára 63 éves korában, néhány nappal a mandátuma lejárta előtt hunyt el.

Újabb mélypont: 410 forint fölött az euró árfolyama

Szerdán újabb történelmi mélypontra került a forint az euróval, a frankkal és a dollárral szemben, miközben gyengült az euró is a dollárhoz viszonyítva.

Mégsem menti meg a világot a sarkvidéki orosz olajprojekt?

Szankciók fenyegetik Oroszország hatalmas olajprojektjét, márpedig a Vostok Oil nyugati pénz és importált technológia nélkül visszaeséssel néz szembe.

Féltávnál a viharszezon: rekordösszeget fizethetnek a biztosítók

Az idei viharszezon felénél, a május-júniusi adatok szerint 39 ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kárösszeg pedig 4,6 milliárd forint. Ennek alapján az idei négyhavi kárkifizetések meg is haladhatják a tavalyi, tízéves rekordnak számító összeget - jelezte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Hírek

Elhunyt az olajkartell vezetője

Mohammad Barkindo nigériai politikus, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára 63 éves korában, néhány nappal a mandátuma lejárta előtt hunyt el.

Újabb mélypont: 410 forint fölött az euró árfolyama

Szerdán újabb történelmi mélypontra került a forint az euróval, a frankkal és a dollárral szemben, miközben gyengült az euró is a dollárhoz viszonyítva.

Féltávnál a viharszezon: rekordösszeget fizethetnek a biztosítók

Az idei viharszezon felénél, a május-júniusi adatok szerint 39 ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kárösszeg pedig 4,6 milliárd forint. Ennek alapján az idei négyhavi kárkifizetések meg is haladhatják a tavalyi, tízéves rekordnak számító összeget - jelezte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Két fontos szövetségese hátrált ki Boris Johnson mögül

Lemondott Rishi Sunak brit pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter. Mindketten a kormányfő, Boris Johnson iránti bizalmuk megrendülésével indokolták döntésüket.

Nincs megállás: 410 forint közelében járt az euró

Történelmi mélypontra gyengült a forint a bankközi devizakereskedelemben: az euró jegyzése a 410, a dollár jegyzése a 400 forintot közelíti, a svájci franké pedig meghaladja a 412 forintot.

Ingyenes ablakcserét kérhetnek a repülőtér környékén élők

Kibővíti lakossági zajvédelmi programját a Budapest Airport szeptembertől: a következő három évben összesen 1,2 milliárd forintot fordít erre a célra.

Hamarosan érkezik az emelt nyugdíj

Ebben a hónapban érkezik az évközi nyugdíjemelés, amikor mintegy 2,5 millió nyugdíjas együttesen 184 milliárd forint pluszpénzt kap. A januártól júniusig terjedő, visszamenőlegesen járó emelést a nyugdíjasok egy összegben, az aktuális, július havi emelt nyugdíjukkal együtt kapják meg - közölte Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Budapesti agglomerációs fejlesztési fórum alakulhat

Újból megalakulhat egy budapesti agglomerációs fejlesztési fórum, ahol megvitathatnák a fővárost és a környező településeket érintő közös kérdéseket és fejlesztési koncepciókat alakíthatnának ki - közölte a területfejlesztési miniszter.

Gazdaság

Újabb mélypont: 410 forint fölött az euró árfolyama

Szerdán újabb történelmi mélypontra került a forint az euróval, a frankkal és a dollárral szemben, miközben gyengült az euró is a dollárhoz viszonyítva.

Nincs megállás: 410 forint közelében járt az euró

Történelmi mélypontra gyengült a forint a bankközi devizakereskedelemben: az euró jegyzése a 410, a dollár jegyzése a 400 forintot közelíti, a svájci franké pedig meghaladja a 412 forintot.

Zuhant a forint: újabb történelmi mélypontok

Történelmi mélypontra került a forint az euróval, a dollárral és a frankkal szemben kedden 10 óra körül.

Elindult a Széchényi MAX – az új támogatott hitelprogram

A Széchenyi kártya program MAX hiteltermékeinek a kamata 0,5-3,5 százalék között van, azaz jóval elmaradnak a piacon jellemző 10 százalék feletti kamatoktól.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom