Kezdőlap Világgazdaság Európa - zöld fordulat vagy 'zöld álom'? Az ipar inkább kivár
No menu items!

Európa – zöld fordulat vagy ‘zöld álom’? Az ipar inkább kivár

A ’green deal’ 2050-re a CO2 mentes európai gazdaságot jelentené. Egy német autóipari menedzser elárulja, mit tesz, illetve mit és miért nem tesz Európa legnagyobb gazdaságának legfontosabb ágazata a célért.

A többség kivár

A ’zöld fordulat’ sikere az gazdasági szereplők, elsősorban az ipari vállalatok közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A legtöbb cég ugyan maga is elfogadott célkitűzéseket, de a gyakorlatban alig tesz a zöldebb termelésért. Az autógyártókra vonatkozó szigorú károsanyagkibocsátási előírásokkal szemben Brüsszel még nem rótt konkrét kötelezettségeket más gazdasági szereplőkre a ’green deal’ megvalósítása érdekében.

„Kivárjuk, hogy az általános célokat követni fogják-e konkrét, ránk is vonatkozó, számonkérhető előírások” – mondja egy német autóipari beszállító középvezetője. Tapasztalata szerint napjainkban csak azok a cégek tesznek a zöldebb jövőért, amelyek a beruházásaikból PR-tőkét tudnak kovácsolni.

Újrahasznosítás, de nem a környezet védelme érdekében

Európa legnagyobb gazdasága Németország, ahol az autóipar messze a legfontosabb iparág: 2019-ben 436 milliárd eurót termeltek és 833 ezer embernek adtak munkát. Ezért az európai ’green deal’ szempontjából döntő, mit tesznek a német autógyártók a zöldebb gazdaságért. Az autók károsanyagkibocsátására évek óta szigorú előírások vonatkoznak. A ’green deal’ által elfektetett cél viszont a termelés CO2 semlegessé tétele lenne. Erre vonatkozóan még nincsenek konkrét előírások.

Zöld álomautó Kép/Forrás/Capem

A német autóipari beszállító menedzsere ennek ellenére egyre erősödő nyomást érez az gépjárműgyártók részéről.

„Komoly előny a megrendelésekért folytatott versenyben, ha viszonylag magas újrahasznosítási arányt tudunk felmutatni a beszállított termékeink gyártása során.”

E mögött azonban nem az autóipari vállalatok vezetőinek növekvő felelősségérzetét látja. „El akarják érni, hogy a rájuk vonatkozó szigorú előírások teljesítésénél azt is figyelembe vegyék, amit a beszállítóik tesznek a zöldebb gyártásért” – véli a német beszállító középvezetője.

Zöld beruházás = újrahasznosítás

A zöld termelés érdekében tett beruházások jelenleg leginkább az újrahasznosítási arány növelését jelentik. Ennek két módja van: a gyártási hulladék (post process recycling) és a termék (post consumer recycling) újrahasznosítása.

A műanyag fröccsöntők általában kidobják a vágási-, illetve gyártási hulladékot Kép/Forrás/greenwarehouse.

Közös bennük, hogy a termelő üzemeken kívül történnek. Amit a fogyasztók leselejteznek nem a gyártóhoz kerül vissza újrahasznosításra. A recycling azt jelenti, hogy az üzemek újrahasznosított alapanyagot vásárolnak a hulladékfeldolgozóktól a termeléshez. Még a ’post process recycling’ estében is ritka a gyáron belüli újrahasznosítás. Bonyolult és drága lenne. A kevés kivétel egyike a fröccsöntés során keletkező műanyag szemét megolvasztása és az új plasztikhoz keverése.

Az recyclingra általában igaz, hogy gazdaságilag nem kifizetődő. Ez különösen igaz a műanyagra. Egyrészt, mert a folyamat során romlik a minőség, a második életét élő plasztikok sokkal kevesebb célra használható, mint az új. Másrészt, mert az új műanyaggranulátum olcsó.

További probléma, hogy az újrahasznosított anyagok gyakran nem teljesítik az összetételre vonatkozó előírásokat. Ezek az autóiparban, leginkább tűzvédelmi okokból, különösen szigorúak: a szelektív kukába dobott PET-palack lehet új kabát, de nem szabad autóüléshuzatnak használni.

Gazdaságilag jobban megéri, azért nagy az újrahasznosítási arany a papírnál, az üvegnél és a fémnél. Utóbbi esetén ez a ritkafémek mellett az acélra és az alumíniumra is vonatkozik.

„Az energetikai beruházás ritka, mint a fehér holló.”

Energetikai beruházásra alig van példa a német autóiparban. Íratlan szabály, hogy az invesztícióknak egy éven belül meg kell térülniük. Ez energetikai beruházásoknál gyakorlatilag lehetetlen. „Az autóipar ezért nem tesz szinte semmit a ’green deal’ főcéljáért, a CO2 semleges termelésért” – mondja a menedzser.

A ritka kivétel a belga ragasztógyáré – szélturbinákat telepített

Cége üzleti partnereik közül csak egyről tud, amely az elmúlt időszakban beruházott a működése CO2 kihatásainak csökkentése érdekében. Egy belga ragasztógyár, az Avery Dennison 3 darab 49 méter magas szélkereket telepített az üzeme mellé egy 1,5 focipályányi területre. A 100 méter átmérőjű rotorok évi 2,2 megawatt áramot állítanak elő. A 1.430 háztartásnak éves igényét kielégítő mennyiség a gyár energiaszükségletének 30 százalékát fedezi.

A belga cég példája is mutatja, hogy az energetikai beruházások középtávon, 5-10 év alatt megtérülnek. Az iparág döntéshozóit jól ismerő menedzser azonban biztos benne, hogy a szemlélet ennek ellenére nem fog változni. „Törvényi előírások, illetve állami támogatások nélkül olyan ritkák fognak maradni az energetika beruházások, mint a fehér holló.”

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom