Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Európa - zöld fordulat vagy 'zöld álom'? Az ipar inkább kivár
No menu items!

Európa – zöld fordulat vagy ‘zöld álom’? Az ipar inkább kivár

A ’green deal’ 2050-re a CO2 mentes európai gazdaságot jelentené. Egy német autóipari menedzser elárulja, mit tesz, illetve mit és miért nem tesz Európa legnagyobb gazdaságának legfontosabb ágazata a célért.

A többség kivár

A ’zöld fordulat’ sikere az gazdasági szereplők, elsősorban az ipari vállalatok közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A legtöbb cég ugyan maga is elfogadott célkitűzéseket, de a gyakorlatban alig tesz a zöldebb termelésért. Az autógyártókra vonatkozó szigorú károsanyagkibocsátási előírásokkal szemben Brüsszel még nem rótt konkrét kötelezettségeket más gazdasági szereplőkre a ’green deal’ megvalósítása érdekében.

„Kivárjuk, hogy az általános célokat követni fogják-e konkrét, ránk is vonatkozó, számonkérhető előírások” – mondja egy német autóipari beszállító középvezetője. Tapasztalata szerint napjainkban csak azok a cégek tesznek a zöldebb jövőért, amelyek a beruházásaikból PR-tőkét tudnak kovácsolni.

Újrahasznosítás, de nem a környezet védelme érdekében

Európa legnagyobb gazdasága Németország, ahol az autóipar messze a legfontosabb iparág: 2019-ben 436 milliárd eurót termeltek és 833 ezer embernek adtak munkát. Ezért az európai ’green deal’ szempontjából döntő, mit tesznek a német autógyártók a zöldebb gazdaságért. Az autók károsanyagkibocsátására évek óta szigorú előírások vonatkoznak. A ’green deal’ által elfektetett cél viszont a termelés CO2 semlegessé tétele lenne. Erre vonatkozóan még nincsenek konkrét előírások.

Zöld álomautó Kép/Forrás/Capem

A német autóipari beszállító menedzsere ennek ellenére egyre erősödő nyomást érez az gépjárműgyártók részéről.

„Komoly előny a megrendelésekért folytatott versenyben, ha viszonylag magas újrahasznosítási arányt tudunk felmutatni a beszállított termékeink gyártása során.”

E mögött azonban nem az autóipari vállalatok vezetőinek növekvő felelősségérzetét látja. „El akarják érni, hogy a rájuk vonatkozó szigorú előírások teljesítésénél azt is figyelembe vegyék, amit a beszállítóik tesznek a zöldebb gyártásért” – véli a német beszállító középvezetője.

Zöld beruházás = újrahasznosítás

A zöld termelés érdekében tett beruházások jelenleg leginkább az újrahasznosítási arány növelését jelentik. Ennek két módja van: a gyártási hulladék (post process recycling) és a termék (post consumer recycling) újrahasznosítása.

A műanyag fröccsöntők általában kidobják a vágási-, illetve gyártási hulladékot Kép/Forrás/greenwarehouse.

Közös bennük, hogy a termelő üzemeken kívül történnek. Amit a fogyasztók leselejteznek nem a gyártóhoz kerül vissza újrahasznosításra. A recycling azt jelenti, hogy az üzemek újrahasznosított alapanyagot vásárolnak a hulladékfeldolgozóktól a termeléshez. Még a ’post process recycling’ estében is ritka a gyáron belüli újrahasznosítás. Bonyolult és drága lenne. A kevés kivétel egyike a fröccsöntés során keletkező műanyag szemét megolvasztása és az új plasztikhoz keverése.

Az recyclingra általában igaz, hogy gazdaságilag nem kifizetődő. Ez különösen igaz a műanyagra. Egyrészt, mert a folyamat során romlik a minőség, a második életét élő plasztikok sokkal kevesebb célra használható, mint az új. Másrészt, mert az új műanyaggranulátum olcsó.

További probléma, hogy az újrahasznosított anyagok gyakran nem teljesítik az összetételre vonatkozó előírásokat. Ezek az autóiparban, leginkább tűzvédelmi okokból, különösen szigorúak: a szelektív kukába dobott PET-palack lehet új kabát, de nem szabad autóüléshuzatnak használni.

Gazdaságilag jobban megéri, azért nagy az újrahasznosítási arany a papírnál, az üvegnél és a fémnél. Utóbbi esetén ez a ritkafémek mellett az acélra és az alumíniumra is vonatkozik.

„Az energetikai beruházás ritka, mint a fehér holló.”

Energetikai beruházásra alig van példa a német autóiparban. Íratlan szabály, hogy az invesztícióknak egy éven belül meg kell térülniük. Ez energetikai beruházásoknál gyakorlatilag lehetetlen. „Az autóipar ezért nem tesz szinte semmit a ’green deal’ főcéljáért, a CO2 semleges termelésért” – mondja a menedzser.

A ritka kivétel a belga ragasztógyáré – szélturbinákat telepített

Cége üzleti partnereik közül csak egyről tud, amely az elmúlt időszakban beruházott a működése CO2 kihatásainak csökkentése érdekében. Egy belga ragasztógyár, az Avery Dennison 3 darab 49 méter magas szélkereket telepített az üzeme mellé egy 1,5 focipályányi területre. A 100 méter átmérőjű rotorok évi 2,2 megawatt áramot állítanak elő. A 1.430 háztartásnak éves igényét kielégítő mennyiség a gyár energiaszükségletének 30 százalékát fedezi.

A belga cég példája is mutatja, hogy az energetikai beruházások középtávon, 5-10 év alatt megtérülnek. Az iparág döntéshozóit jól ismerő menedzser azonban biztos benne, hogy a szemlélet ennek ellenére nem fog változni. „Törvényi előírások, illetve állami támogatások nélkül olyan ritkák fognak maradni az energetika beruházások, mint a fehér holló.”

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...

Hitelminősítők: Magyarország befektetésre alkalmas maradt

Újabb megerősítését nyert a Magyarország iránti töretlen bizalom, a...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.