Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Európai Bizottság: el lehet felejteni a gyors kilábalást
No menu items!

Európai Bizottság: el lehet felejteni a gyors kilábalást

Az Európai Unió gazdasága a koronavírus-járvány miatti sokkhatást követően újra erőre kapott, de a világjárvány újabb hulláma megszakítja az élénkülést – közölte az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az Európai Unió egészének gazdasága idén 7,4 százalékkal zsugorodik, 2021-ben 4,1 százalékos, 2022-ben pedig 3,0 százalékos bővülést érhet el.

Az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ra 7,8 százalékos zsugorodást, majd 2021-ben 4,2 százalékos, 2022-ben pedig 3 százalékos növekedést ér el.

Sem az euróövezetben, sem az EU-ban nem várható, hogy a gazdasági teljesítmény 2022 végére visszaálljon a világjárványt megelőző szintre.

Elmondta, a járvány eltérő gazdasági következményekkel járt az unión belül, ezért a helyreállítási kilátások is különbséget mutatnak. Ez a vírus terjedését, az annak megfékezése érdekében hozott népegészségügyi intézkedések szigorúságát, a nemzetgazdaságok ágazati összetételét és a nemzeti szakpolitikai válaszintézkedések hatásfokát tükrözi – emelte ki az uniós biztos.

Paolo Gentiloni

A jelentésben a munkanélküliségről azt írták: más intézkedések mellett a csökkentett munkaidős foglalkoztatás lehetővé tette a munkanélküliségi ráta visszafogott növekedését a gazdasági tevékenység visszaesése ellenére. A munkanélküliség 2021-ben minden bizonnyal tovább nő, de a gazdasági helyreállítás előrehaladtával 2022-ben várhatóan javulni fog. Az euróövezeti munkanélküliségi ráta a 2019-es 7,5 százalékról 2020-ban 8,3 százalékra, 2021-ben pedig 9,4 százalékra emelkedik, majd 2022-ben 8,9 százalékra mérséklődik. Az EU egészét tekintve a 2019-es 6,7 százalék után 2020-ban 7,7 százalékos, 2021-ben 8,6 százalékos, 2022-ben pedig 8,0 százalékos munkanélküliségi rátára lehet számítani.

Az idén EU-szerte az államháztartási hiány jelentős mértékű növekedése várható. Az euróövezet GDP-arányos összesített államháztartási hiánya a tavalyi 0,6 százalékról 2020-ban körülbelül 8,8 százalékra emelkedik, majd 2021-ben 6,4 százalékra, 2022-ben pedig 4,7 százalékra csökken. Az államháztartási hiány emelkedésével összhangban az előrejelzés azt valószínűsíti, hogy az euróövezet GDP-arányos összesített államadóssága a 2019-es 85,9 százalékról 2020-ban 101,7 százalékra, 2021-ben 102,3 százalékra, 2022-ben pedig 102,6 százalékra emelkedik.

Az energiaárak zuhanása következtében augusztusban és szeptemberben az általános infláció mérsékelt marad. A gyenge kereslet, a munkaerőpiaci pangás és az erős euróárfolyam leszorítja az árakat. Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció 2020-ban átlagosan 0,3 százalék lesz, majd az olajárak stabilizálódásával 2021-ben 1,1 százalékra, 2022-ben pedig 1,3 százalékra emelkedik. Az EU egészében 2020-ban 0,7 százalékos, 2021-ben 1,3 százalékos és 2022-ben 1,5 százalékos inflációra van kilátás.

A jelentés szerint gazdaságot övező bizonytalanságok és kockázatok továbbra is rendkívül nagyok, a fő kockázat a járványügyi helyzet romlásából ered. Fennáll annak a kockázata, hogy a világjárvány által a gazdaságban okozott károk elmélyülnek és kiterjedtebbé válnak.

A pénzügyi piaci stressz kialakulásának veszélye szintén a lefelé mutató kockázatok közé tartozik. Pozitív tényező lehet, hogy a károk helyreállítását célzó uniós helyreállítási program valószínűleg a várakozásokat felülmúló lendületet ad majd az európai gazdaságnak.

A prognózis szerint Magyarországon a tavalyi 4,6 százalékos növekedés után a GDP az idén 6,5 százalékkal csökken, ami fél százalékkal kevesebb a legutóbb, június elején kiadott előrejelzésben közölt adatokhoz képest.

Az uniós bizottság nyári prognózisában 2021-re 6 százalékos gazdasági növekedést jelzett, a csütörtöki jelentés szerint azonban legfeljebb csak 4 százalékos lesz, illetve 4,5 százalékos 2022-ben. Az infláció várhatóan 3,4 százalék körül alakul idén, jövőre 3,3 százalék, míg 2022-re 3 százalék lehet.

Az előrejelzés rámutatott, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megállítására bevezetett intézkedések negatív hatást gyakoroltak az olyan ipari szektorokra, mint például az autóipar, és meredek visszaesés következett be az idegenforgalmi ágazatokban is. Amint a korlátozások fokozatos feloldásával az ellátási láncok visszaálltak, a gazdaság tevékenység ismét emelkedésnek indult.

2020 augusztusára a magyarországi ipari termelés és a kiskereskedelmi értékesítés éves szinten csak 2,1, illetve 1,2 százalékkal csökkent. A foglalkoztatás is erősödött, augusztusra éves szinten mindössze 0,4 százalékkal esett vissza. Arra figyelmeztettek azonban, hogy a járvány második hullámával újabb elbocsátások várhatók, így a válságból való kilábalás 2020 utolsó negyedévében megtorpan.

Ezzel szemben fokozatos gazdasági erősödés várható a következő években: a fogyasztás 2021-től újra nőni fog a jövedelmekkel együtt. A beruházások üteme helyreáll, mihelyst a válsággal járó bizonytalanság alábbhagy.

Előzetes számítások szerint, a kereskedelmi mérleg javulása várható a 2020-as átmeneti visszaesést követően, a folyó fizetési mérleg hiánya csökkenni fog az elkövetkező években.

Az államháztartási hiány 2020-ban a GDP 8,5 százalékára emelkedik, majd 5,5 százalékára csökken jövőre, mivel a javuló munkaerő-piaci helyzet, a növekvő fogyasztás és a dohánytermékekre vonatkozó magasabb jövedéki adó várhatóan növelni fogja az adóbevételeket. Az államadósság várhatóan meredeken emelkedni fog idén, a 2019-es GDP 65,4 százalékáról 78 százalékra – közölték.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A 4 évszakos abroncsban egyre jobban hiszünk

Ellentmondásos számok láttak napvilágot az európai abroncspiacon. A legfontosabb üzenet: a piacon a téli abroncs mellett a négyévszakos eladása növekedett a legjobban.

Adókockázatokkal is együtt jár az üzemanyagkártya

Az üzemanyagkártyák használata széles körben elterjedt a vállalkozások körében, mert jelentős adminisztrációs könnyítést eredményezhet az elszámolás tekintetében. A piacon jelenleg széles körben alkalmazott konstrukció azonban adókockázatot jelenthez, amely kiküszöbölhető lehet egy új konstrukció kialakításával, állapították meg a Deloitte szakértői.

Lakáshitelek: itt vannak a számok a gödör aljáról

A lakáshitelezés a földbe állt tavaly, az állomány kizárólag az államilag támogatott hitelek miatt bővült, de csak minimális mértékben. Hitelkiváltás gyakorlatilag nem volt.

NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki egyszerűen ellenőrizheti adószámláját, hogy van-e tartozása, esetleg túlfizetése az adóhivatalnál. 
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.