Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Európai Unió, a 7. cikkely - mi is az a jogállamiság?
No menu items!

Európai Unió, a 7. cikkely – mi is az a jogállamiság?

Több EU-s tagállami kormányt, különösen Magyarországot és Lengyelországot éri politikai vád, hogy korlátozzák a bírákat, ellehetetlenítik az újságírók függetlenségét és a civil szervezeteket. Ezért Brüsszelben az elosztási mechanizmusban pénzmegvonást szeretnének büntetésként alkalmazni, amiről az Európai Parlament (EP) és a Tanács német elnöksége már előzetes megállapodást is kötött. 

A 7. cikkely üres fenyegetése?

Több mint tíz éve, 2009 óta lehetséges eljárás az EU értékeit megsértő tagállamok ellen. Ez az alapszerződések hírhedt 7. cikkelye. A szankció a tagállam szavazati jogainak. Magyarország és Lengyelország ellen 2018-ban indult eljárás. Az Orbán kormányt a véleménynyilvánítási és az egyesülési szabadság, valamint a tudomány szabadságának megsértésén kívül a jogállami intézmények függetlenségének folyamatos megsértésével és a civil szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésével vádolják. A lengyel nemzeti-konzervatív PiS-kormánynak pedig a bírói függetlenség és kisebbségek jogainak megsértését rója fel az EU. Kevés előrelépés történt. Orbán továbbra se tesz semmit a korrupció ellen és korlátozza a sajtószabadságot, ellehetetleníti a civileket – hangzanak a sokat ismételt vádak továbbra is. A lengyel kormány sem hajtja végre az Európai Bíróság marasztaló ítéleteit.

A 7. cikk szerinti eljárásokban a jogsértés kimondása egyhangúságot igényel a tagállami képviselőkből álló Tanácsban. Budapest és Varsó azonban világossá tette, hogy kölcsönösen vétózni fognak (a pénzügyi szankciók és a politika összemosása miatt. Így akár a gazdasági élénkítő csomag is veszélybe kerülhet – a szerk.)

Új eljárásrend? Vétó?

A most kidolgozott új mechanizmussal lehetővé válna az uniós szubvenciók részbeni megvonása. Az Európai Parlament (EP)  az államfők kompromisszumát nem fogadta el, a német elnökséggel most azonban az Európai Unió Tanácsával, ‘előzetes megállapodás” jött létre.

E szerint az EB javaslatára a Tanács (az EU-s államfők grémiuma) minősített többséggel dönthetne a szankciók alkalmazásáról. Ez az uniós jogban az EU lakosságának 65 százalékát képviselő 15 tagállam igen szavazatát jelenti. A mechanizmus megelőző jelleggel is alkalmazható lenne, ha ’az EU pénzügyi érdekei megsértésének veszélye’ áll fenn.

Támogatásmegvonással sújtanák az Európai Bíróság ítéleteit végre nem hajtó országokat is. Az EU szerint különösen a magyar és a cseh hatóságok reagálnak nagyon lassan az uniós szervek megkeresésére támogatásokkal történő visszaélések esetén, állítólag több esetben elmarad a vádemelés.

Budapest és Varsó nem ért egyet a javaslattal. Kérdés, hogy megvétózzák-e a 2021-2027-es keretköltségvetést és a 750 milliárd eurós koronavírus-konjunktúracsomagot, amelynek részét képezi. „Az EU a következő években 1.800 milliárd eurót bocsát a tagállamok rendelkezésre. Nem engedhetjük meg, hogy a közös értékeinket konzekvensen megsértő országok ugyan úgy profitáljanak, mint a példamutató demokráciák” – mondta Heiko Maas német külügyminiszter a tervezet ismertetésekor.

Képlékeny jogállamiság

Katarina Barley szerint  nemzetközi standardok a döntőek

Katarina Barley EP-képviselő, korábbi német igazságügyminiszter szerint a ’jogállamiság’ nem tartalom nélküli fogalom: „A 7.cikk az EU alapértékeit felsoroló 2. cikkre utal, ami előírja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletét.” A politikus nagy előrelepésnek tartja, hogy az EB részletes elemzést készített a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről. „Világosan felsorolják a problémákat. Így egyik ország vezetője sem állíthatja, hogy alaptalanul ül a szégyenpadon” – nyilatkozta a szociáldemokrata politikus a pártjához közel álló Süddeutsche Zeitugnak. Szerinte „a jogállamiság, a sajtószabadság és a kisebbségi jogok nemzetközi standardokon nyugszanak, nemzeti interpretációnak nincs helye”.

Nem definiált a fogalom

Pavel Karolewsky  úgy véli: a tagállamok tradíciói a döntőek

Tény azonban, hogy az EU alapszerződései nem definiálják a ’jogállamiság’ kritériumait: az európai jog némely utalása szerint a tagállamok alkotmányos tradíciói hivatottak tartalommal megtölteni a fogalmat. Utóbbiakra való tekintettel elválaszthatatlan az egyes tagállamok történelmi fejlődésétől, jogi tradícióitól és politikai kérdésekkel vegyül – hívja fel a figyelmet Pawel Karolewski a legnagyobb példányszámú német politikai napilapban.

„Veszélyes útra téved az EU, ha a tagállami jogintézményeket politikai okokból kritizálja” – folytatja. Majd felhívja a figyelmet, hogy míg az alapszerződés korábbi változatában alapelvek, addig a jelenleg hatályosban alapértékek megsértéséről van szó. Szerinte „Ez kifejezésre juttatja, hogy kevésbé a tételes jogi szabályok megsértése, mint egy tagállam általános politikai-közjogi viszonyai alapozzák meg a 7. cikk alkalmazását.”

Az EU eszköztára véges

Európai Unióról Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege itt elérhető

Az EU a tagállami kooperációra épül. Az Uniónak nincsenek közhatalmi eszközei, amelyekkel egy konkrét határozat végrehajtását, vagy általában a jogállamiság követelményeinek betartását kikényszeríthetné. Ez nem szabályozási hiba, hanem az integráció jelenlegi formájából következik:

Az EU jogállamok szabad együttműködésén alapuló, szupranacionáis közösség, és nem szövetségi állam. Az uniós tagság ugyan korlátozza, de nem szünteti meg a nemzeti szuverenitást. Így a közösségi határozatok végrehajtása szükségszerűen csak korlátozottan kikényszeríthető. Az EU tehát végső soron a tagállami hatóságok együttműködésére van utalva. Az EB azt is tudja, hogy a politikailag motivált jogi nyomásgyakorlás kétélű fegyver. Az érintett tagállamokban az EU elleni hangulatkeltés eszközévé válhat.

A baloldali álláspont

„Európa végre erőt mutat”– értékeli a tervet a Süddeutsche Zeitung szerkesztőségi cikke. A baloldali lap szerint az új eljárással a tagállamoknak színt kell vallaniuk: „Csak beszélnek a jogállamiság fontosságáról, vagy hajlandóak konfliktusokat árán is megvédeni.” Ez a szerkesztőségi állásfoglalás szerint Ursula von der Leyenre is vonatkozik, akiknek az EB elnökeként nagy szerepe lesz az eljárásban.

A 7. cikkely

Európai Unióról Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege

Az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUSz) 7. cikkének alkalmazása a tagállami jogok, így a tanácsi szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet. Ez az EUSz 2. cikk, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok súlyos tagállami megsértésének megállapítása esetén lehetséges.

Az eljárás három szakaszból áll:

1.   A tagállamok harmada, az EP, vagy az EB javaslatára a Tanács négyötödös többséggel megállapítja az EUSz 2. cikke súlyos megsértésének veszélyét.  Ez politikai jellegű kinyilatkoztatás, amelyhez jogi szankciók nem kapcsolódnak.

2.   Ha nem történik változás, a tagállamok harmada, vagy az EB javaslatára, az EP jóváhagyásával a Tanács egyhangú döntéssel megállapítja az 2. cikk súlyos megsértésének tényét.

3.   Ezt követően a Tanács minősített többséggel dönthet szankciók alkalmazásáról.

Azaz a jogsértés tényének megállapításához – az ügyben érintetten kívül – minden tagállamnak hozzá kell járulnia. A szankciók alkalmazásának elrendelésénél viszont elegendő a minősített többség.

 

 

Petrus Szabolcs

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Húsvéti programokkal várják a családokat a nemzeti parkok

A négynapos hétvégén is nyitva lesznek a látogatóközpontok és tematikus túrákkal várják a kirándulókat.

A Bükk-vidék Geopark elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet

A geoparkok fontos szerepet töltenek be a vidéki térségek fejlesztésében a földtudományi értékekre alapuló, a helyi szolgáltatókat helyzetbe hozó fenntartható geoturizmus által

Baj van: több büntetést szabott ki a Nébih

Egy kicsivel rosszabbak lettek a számok, mint korábban, ez valószínűleg annak a kereskedői viselkedésnek köszönhető, amivel megpróbálják a fogyasztás visszaesése miatt kiesett nyereséget visszapótolni

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Hírek

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Gazdaság

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody’s

A hitelminősítő kiemeli, hogy az OTP finanszírozása stabil, és mindenekelőtt a betétállományra épül.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önállóan működik tovább

A költségvetés biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez

A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.