Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Európai Unió, a 7. cikkely - mi is az a jogállamiság?
No menu items!

Európai Unió, a 7. cikkely – mi is az a jogállamiság?

Több EU-s tagállami kormányt, különösen Magyarországot és Lengyelországot éri politikai vád, hogy korlátozzák a bírákat, ellehetetlenítik az újságírók függetlenségét és a civil szervezeteket. Ezért Brüsszelben az elosztási mechanizmusban pénzmegvonást szeretnének büntetésként alkalmazni, amiről az Európai Parlament (EP) és a Tanács német elnöksége már előzetes megállapodást is kötött. 

A 7. cikkely üres fenyegetése?

Több mint tíz éve, 2009 óta lehetséges eljárás az EU értékeit megsértő tagállamok ellen. Ez az alapszerződések hírhedt 7. cikkelye. A szankció a tagállam szavazati jogainak. Magyarország és Lengyelország ellen 2018-ban indult eljárás. Az Orbán kormányt a véleménynyilvánítási és az egyesülési szabadság, valamint a tudomány szabadságának megsértésén kívül a jogállami intézmények függetlenségének folyamatos megsértésével és a civil szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésével vádolják. A lengyel nemzeti-konzervatív PiS-kormánynak pedig a bírói függetlenség és kisebbségek jogainak megsértését rója fel az EU. Kevés előrelépés történt. Orbán továbbra se tesz semmit a korrupció ellen és korlátozza a sajtószabadságot, ellehetetleníti a civileket – hangzanak a sokat ismételt vádak továbbra is. A lengyel kormány sem hajtja végre az Európai Bíróság marasztaló ítéleteit.

A 7. cikk szerinti eljárásokban a jogsértés kimondása egyhangúságot igényel a tagállami képviselőkből álló Tanácsban. Budapest és Varsó azonban világossá tette, hogy kölcsönösen vétózni fognak (a pénzügyi szankciók és a politika összemosása miatt. Így akár a gazdasági élénkítő csomag is veszélybe kerülhet – a szerk.)

Új eljárásrend? Vétó?

A most kidolgozott új mechanizmussal lehetővé válna az uniós szubvenciók részbeni megvonása. Az Európai Parlament (EP)  az államfők kompromisszumát nem fogadta el, a német elnökséggel most azonban az Európai Unió Tanácsával, ‘előzetes megállapodás” jött létre.

E szerint az EB javaslatára a Tanács (az EU-s államfők grémiuma) minősített többséggel dönthetne a szankciók alkalmazásáról. Ez az uniós jogban az EU lakosságának 65 százalékát képviselő 15 tagállam igen szavazatát jelenti. A mechanizmus megelőző jelleggel is alkalmazható lenne, ha ’az EU pénzügyi érdekei megsértésének veszélye’ áll fenn.

Támogatásmegvonással sújtanák az Európai Bíróság ítéleteit végre nem hajtó országokat is. Az EU szerint különösen a magyar és a cseh hatóságok reagálnak nagyon lassan az uniós szervek megkeresésére támogatásokkal történő visszaélések esetén, állítólag több esetben elmarad a vádemelés.

Budapest és Varsó nem ért egyet a javaslattal. Kérdés, hogy megvétózzák-e a 2021-2027-es keretköltségvetést és a 750 milliárd eurós koronavírus-konjunktúracsomagot, amelynek részét képezi. „Az EU a következő években 1.800 milliárd eurót bocsát a tagállamok rendelkezésre. Nem engedhetjük meg, hogy a közös értékeinket konzekvensen megsértő országok ugyan úgy profitáljanak, mint a példamutató demokráciák” – mondta Heiko Maas német külügyminiszter a tervezet ismertetésekor.

Képlékeny jogállamiság

Katarina Barley szerint  nemzetközi standardok a döntőek

Katarina Barley EP-képviselő, korábbi német igazságügyminiszter szerint a ’jogállamiság’ nem tartalom nélküli fogalom: „A 7.cikk az EU alapértékeit felsoroló 2. cikkre utal, ami előírja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletét.” A politikus nagy előrelepésnek tartja, hogy az EB részletes elemzést készített a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről. „Világosan felsorolják a problémákat. Így egyik ország vezetője sem állíthatja, hogy alaptalanul ül a szégyenpadon” – nyilatkozta a szociáldemokrata politikus a pártjához közel álló Süddeutsche Zeitugnak. Szerinte „a jogállamiság, a sajtószabadság és a kisebbségi jogok nemzetközi standardokon nyugszanak, nemzeti interpretációnak nincs helye”.

Nem definiált a fogalom

Pavel Karolewsky  úgy véli: a tagállamok tradíciói a döntőek

Tény azonban, hogy az EU alapszerződései nem definiálják a ’jogállamiság’ kritériumait: az európai jog némely utalása szerint a tagállamok alkotmányos tradíciói hivatottak tartalommal megtölteni a fogalmat. Utóbbiakra való tekintettel elválaszthatatlan az egyes tagállamok történelmi fejlődésétől, jogi tradícióitól és politikai kérdésekkel vegyül – hívja fel a figyelmet Pawel Karolewski a legnagyobb példányszámú német politikai napilapban.

„Veszélyes útra téved az EU, ha a tagállami jogintézményeket politikai okokból kritizálja” – folytatja. Majd felhívja a figyelmet, hogy míg az alapszerződés korábbi változatában alapelvek, addig a jelenleg hatályosban alapértékek megsértéséről van szó. Szerinte „Ez kifejezésre juttatja, hogy kevésbé a tételes jogi szabályok megsértése, mint egy tagállam általános politikai-közjogi viszonyai alapozzák meg a 7. cikk alkalmazását.”

Az EU eszköztára véges

Európai Unióról Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege itt elérhető

Az EU a tagállami kooperációra épül. Az Uniónak nincsenek közhatalmi eszközei, amelyekkel egy konkrét határozat végrehajtását, vagy általában a jogállamiság követelményeinek betartását kikényszeríthetné. Ez nem szabályozási hiba, hanem az integráció jelenlegi formájából következik:

Az EU jogállamok szabad együttműködésén alapuló, szupranacionáis közösség, és nem szövetségi állam. Az uniós tagság ugyan korlátozza, de nem szünteti meg a nemzeti szuverenitást. Így a közösségi határozatok végrehajtása szükségszerűen csak korlátozottan kikényszeríthető. Az EU tehát végső soron a tagállami hatóságok együttműködésére van utalva. Az EB azt is tudja, hogy a politikailag motivált jogi nyomásgyakorlás kétélű fegyver. Az érintett tagállamokban az EU elleni hangulatkeltés eszközévé válhat.

A baloldali álláspont

„Európa végre erőt mutat”– értékeli a tervet a Süddeutsche Zeitung szerkesztőségi cikke. A baloldali lap szerint az új eljárással a tagállamoknak színt kell vallaniuk: „Csak beszélnek a jogállamiság fontosságáról, vagy hajlandóak konfliktusokat árán is megvédeni.” Ez a szerkesztőségi állásfoglalás szerint Ursula von der Leyenre is vonatkozik, akiknek az EB elnökeként nagy szerepe lesz az eljárásban.

A 7. cikkely

Európai Unióról Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege

Az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUSz) 7. cikkének alkalmazása a tagállami jogok, így a tanácsi szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet. Ez az EUSz 2. cikk, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok súlyos tagállami megsértésének megállapítása esetén lehetséges.

Az eljárás három szakaszból áll:

1.   A tagállamok harmada, az EP, vagy az EB javaslatára a Tanács négyötödös többséggel megállapítja az EUSz 2. cikke súlyos megsértésének veszélyét.  Ez politikai jellegű kinyilatkoztatás, amelyhez jogi szankciók nem kapcsolódnak.

2.   Ha nem történik változás, a tagállamok harmada, vagy az EB javaslatára, az EP jóváhagyásával a Tanács egyhangú döntéssel megállapítja az 2. cikk súlyos megsértésének tényét.

3.   Ezt követően a Tanács minősített többséggel dönthet szankciók alkalmazásáról.

Azaz a jogsértés tényének megállapításához – az ügyben érintetten kívül – minden tagállamnak hozzá kell járulnia. A szankciók alkalmazásának elrendelésénél viszont elegendő a minősített többség.

 

 

Petrus Szabolcs

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Edward Snowden orosz lett

Letette az orosz állampolgársági esküt, és megkapta új személyi igazolványát Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus - jelentette ki a férfi ügyvédje, Anatolij Kucserena a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Újabb szereplővel bővült a BÉT középvállalati platformja

Újabb szereplővel bővült a Budapesti Értéktőzsde középvállalatokra specializált platformja, a BÉT Xtend, bevezették a Multihome Nyrt. részvényeit.

Hamarosan kereskedőtől is vehetünk fel pénzt ingyenesen

Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - a többi között ezt is tartalmazza a pénzügyi szektort érintő javaslatcsomag módosítása, amelyet pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága.

Megválasztották az ország legjobb pálinkáit

A korábbi évek sikerei után idén is kiválasztották a TOP pálinkakiválóságnak minősített pálinkák közül az Agrárminisztérium pálinkáját. Az elismerő címet 2022-ben a Lunczer Pálinkaház fürtös meggy pálinkája kapta - közölte az Agrárminisztérium.

Hírek

Edward Snowden orosz lett

Letette az orosz állampolgársági esküt, és megkapta új személyi igazolványát Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus - jelentette ki a férfi ügyvédje, Anatolij Kucserena a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Ebben a két városban a legdrágább az élet a világon

Szingapúrban és New Yorkban a legmagasabbak a dollárban számolt megélhetési költségek az egész világon - áll az egyik legnagyobb londoni gazdaságkutató intézet, az Economist Intelligence Unit (EIU) éves globális felmérésében (Worldwide Cost of Living, WCOL).

A Magyar Bankholdingtól érkezik az ÁSZ új alelnöke

Szomolai Csaba lesz az Állami Számvevőszék egyik alelnöke Holman Magdolna helyett, aki november 30-i hatállyal mondott le alelnöki tisztségéről.

Megvan, ki váltja Lantos Csabát a MET Csoport élén

A MET Csoport Igazgatósága Lakatos Benjamint választotta meg új elnöknek - közölte a svájci központú energiavállalat.

Részleges vasárnapi boltzár jön Horvátországban

A horvát kormány döntött az üzletek részleges vasárnapi zárva tartásáról - közölte Marin Piletic munkaügyi miniszter a kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján.

Szlovákiában befagyasztották az áram lakossági árát

Szlovákiában jövőre a gáz és a távfűtés lakossági ára 15 százalékkal emelkedik, az áram ára pedig nem változik - jelentette Eduard Heger szlovák miniszterelnök.

Már kaphatók a 2023-as éves és megyei autópálya-matricák

Csütörtöktől kaphatók a 2023-ra érvényes éves országos és megyei autópálya-matricák a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) honlapján, ügyfélszolgálati irodáiban és viszonteladó partnereinél.

Csökkenő üzemanyagárakkal indul a december

A december is üzemanyagár-csökkenéssel indul, a benzin beszerzési ára bruttó 10 forinttal lesz kevesebb péntektől, a gázolajért pedig bruttó 11 forinttal kell majd kevesebbet fizetni.

Gazdaság

Hamarosan kereskedőtől is vehetünk fel pénzt ingyenesen

Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - a többi között ezt is tartalmazza a pénzügyi szektort érintő javaslatcsomag módosítása, amelyet pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága.

Megállt a hitelek drágulása, két nagybank már csökkentette a kamatait

Korán jött a Mikulás a banki ügyfeleknek, akik olyat láthatnak a hitelfeltételek hó eleji változtatásakor, amire utoljára tavaly volt példa. Elmaradt a megszokottá vált kamatemelési hullám, két nagybank pedig már csökkentette is a kölcsönei kamatát - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Januártól jöhetnek a 37 százalékos személyi kölcsönök és az 52 százalékos hitelkártyák

Január elsejétől 37 százalékra emelkedik a személyi kölcsönöknél a maximum teljes hiteldíjmutató, a hitelkártyák esetén pedig 52 százalékot is elérheti ez a mutató. 

Megújul a minősített fogyasztóbarát lakáshitel

Az MNB bővítette a minősített fogyasztóbarát lakáshitel (MFL) feltételrendszerét a hitelezés zöldebbé tétele és a folyamatok elektronikus útra terelése érdekében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom