Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Európai Unió, a 7. cikkely - mi is az a jogállamiság?
No menu items!

Európai Unió, a 7. cikkely – mi is az a jogállamiság?

Több EU-s tagállami kormányt, különösen Magyarországot és Lengyelországot éri politikai vád, hogy korlátozzák a bírákat, ellehetetlenítik az újságírók függetlenségét és a civil szervezeteket. Ezért Brüsszelben az elosztási mechanizmusban pénzmegvonást szeretnének büntetésként alkalmazni, amiről az Európai Parlament (EP) és a Tanács német elnöksége már előzetes megállapodást is kötött. 

A 7. cikkely üres fenyegetése?

Több mint tíz éve, 2009 óta lehetséges eljárás az EU értékeit megsértő tagállamok ellen. Ez az alapszerződések hírhedt 7. cikkelye. A szankció a tagállam szavazati jogainak. Magyarország és Lengyelország ellen 2018-ban indult eljárás. Az Orbán kormányt a véleménynyilvánítási és az egyesülési szabadság, valamint a tudomány szabadságának megsértésén kívül a jogállami intézmények függetlenségének folyamatos megsértésével és a civil szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésével vádolják. A lengyel nemzeti-konzervatív PiS-kormánynak pedig a bírói függetlenség és kisebbségek jogainak megsértését rója fel az EU. Kevés előrelépés történt. Orbán továbbra se tesz semmit a korrupció ellen és korlátozza a sajtószabadságot, ellehetetleníti a civileket – hangzanak a sokat ismételt vádak továbbra is. A lengyel kormány sem hajtja végre az Európai Bíróság marasztaló ítéleteit.

A 7. cikk szerinti eljárásokban a jogsértés kimondása egyhangúságot igényel a tagállami képviselőkből álló Tanácsban. Budapest és Varsó azonban világossá tette, hogy kölcsönösen vétózni fognak (a pénzügyi szankciók és a politika összemosása miatt. Így akár a gazdasági élénkítő csomag is veszélybe kerülhet – a szerk.)

Új eljárásrend? Vétó?

A most kidolgozott új mechanizmussal lehetővé válna az uniós szubvenciók részbeni megvonása. Az Európai Parlament (EP)  az államfők kompromisszumát nem fogadta el, a német elnökséggel most azonban az Európai Unió Tanácsával, ‘előzetes megállapodás” jött létre.

E szerint az EB javaslatára a Tanács (az EU-s államfők grémiuma) minősített többséggel dönthetne a szankciók alkalmazásáról. Ez az uniós jogban az EU lakosságának 65 százalékát képviselő 15 tagállam igen szavazatát jelenti. A mechanizmus megelőző jelleggel is alkalmazható lenne, ha ’az EU pénzügyi érdekei megsértésének veszélye’ áll fenn.

Támogatásmegvonással sújtanák az Európai Bíróság ítéleteit végre nem hajtó országokat is. Az EU szerint különösen a magyar és a cseh hatóságok reagálnak nagyon lassan az uniós szervek megkeresésére támogatásokkal történő visszaélések esetén, állítólag több esetben elmarad a vádemelés.

Budapest és Varsó nem ért egyet a javaslattal. Kérdés, hogy megvétózzák-e a 2021-2027-es keretköltségvetést és a 750 milliárd eurós koronavírus-konjunktúracsomagot, amelynek részét képezi. „Az EU a következő években 1.800 milliárd eurót bocsát a tagállamok rendelkezésre. Nem engedhetjük meg, hogy a közös értékeinket konzekvensen megsértő országok ugyan úgy profitáljanak, mint a példamutató demokráciák” – mondta Heiko Maas német külügyminiszter a tervezet ismertetésekor.

Képlékeny jogállamiság

Katarina Barley szerint  nemzetközi standardok a döntőek

Katarina Barley EP-képviselő, korábbi német igazságügyminiszter szerint a ’jogállamiság’ nem tartalom nélküli fogalom: „A 7.cikk az EU alapértékeit felsoroló 2. cikkre utal, ami előírja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletét.” A politikus nagy előrelepésnek tartja, hogy az EB részletes elemzést készített a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről. „Világosan felsorolják a problémákat. Így egyik ország vezetője sem állíthatja, hogy alaptalanul ül a szégyenpadon” – nyilatkozta a szociáldemokrata politikus a pártjához közel álló Süddeutsche Zeitugnak. Szerinte „a jogállamiság, a sajtószabadság és a kisebbségi jogok nemzetközi standardokon nyugszanak, nemzeti interpretációnak nincs helye”.

Nem definiált a fogalom

Pavel Karolewsky  úgy véli: a tagállamok tradíciói a döntőek

Tény azonban, hogy az EU alapszerződései nem definiálják a ’jogállamiság’ kritériumait: az európai jog némely utalása szerint a tagállamok alkotmányos tradíciói hivatottak tartalommal megtölteni a fogalmat. Utóbbiakra való tekintettel elválaszthatatlan az egyes tagállamok történelmi fejlődésétől, jogi tradícióitól és politikai kérdésekkel vegyül – hívja fel a figyelmet Pawel Karolewski a legnagyobb példányszámú német politikai napilapban.

„Veszélyes útra téved az EU, ha a tagállami jogintézményeket politikai okokból kritizálja” – folytatja. Majd felhívja a figyelmet, hogy míg az alapszerződés korábbi változatában alapelvek, addig a jelenleg hatályosban alapértékek megsértéséről van szó. Szerinte „Ez kifejezésre juttatja, hogy kevésbé a tételes jogi szabályok megsértése, mint egy tagállam általános politikai-közjogi viszonyai alapozzák meg a 7. cikk alkalmazását.”

Az EU eszköztára véges

Európai Unióról Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege itt elérhető

Az EU a tagállami kooperációra épül. Az Uniónak nincsenek közhatalmi eszközei, amelyekkel egy konkrét határozat végrehajtását, vagy általában a jogállamiság követelményeinek betartását kikényszeríthetné. Ez nem szabályozási hiba, hanem az integráció jelenlegi formájából következik:

Az EU jogállamok szabad együttműködésén alapuló, szupranacionáis közösség, és nem szövetségi állam. Az uniós tagság ugyan korlátozza, de nem szünteti meg a nemzeti szuverenitást. Így a közösségi határozatok végrehajtása szükségszerűen csak korlátozottan kikényszeríthető. Az EU tehát végső soron a tagállami hatóságok együttműködésére van utalva. Az EB azt is tudja, hogy a politikailag motivált jogi nyomásgyakorlás kétélű fegyver. Az érintett tagállamokban az EU elleni hangulatkeltés eszközévé válhat.

A baloldali álláspont

„Európa végre erőt mutat”– értékeli a tervet a Süddeutsche Zeitung szerkesztőségi cikke. A baloldali lap szerint az új eljárással a tagállamoknak színt kell vallaniuk: „Csak beszélnek a jogállamiság fontosságáról, vagy hajlandóak konfliktusokat árán is megvédeni.” Ez a szerkesztőségi állásfoglalás szerint Ursula von der Leyenre is vonatkozik, akiknek az EB elnökeként nagy szerepe lesz az eljárásban.

A 7. cikkely

Európai Unióról Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege

Az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUSz) 7. cikkének alkalmazása a tagállami jogok, így a tanácsi szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet. Ez az EUSz 2. cikk, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok súlyos tagállami megsértésének megállapítása esetén lehetséges.

Az eljárás három szakaszból áll:

1.   A tagállamok harmada, az EP, vagy az EB javaslatára a Tanács négyötödös többséggel megállapítja az EUSz 2. cikke súlyos megsértésének veszélyét.  Ez politikai jellegű kinyilatkoztatás, amelyhez jogi szankciók nem kapcsolódnak.

2.   Ha nem történik változás, a tagállamok harmada, vagy az EB javaslatára, az EP jóváhagyásával a Tanács egyhangú döntéssel megállapítja az 2. cikk súlyos megsértésének tényét.

3.   Ezt követően a Tanács minősített többséggel dönthet szankciók alkalmazásáról.

Azaz a jogsértés tényének megállapításához – az ügyben érintetten kívül – minden tagállamnak hozzá kell járulnia. A szankciók alkalmazásának elrendelésénél viszont elegendő a minősített többség.

 

 

Petrus Szabolcs

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Mínuszban nyitott New York

Csökkenéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók szerdán, továbbra is nagy az eladói nyomás a nagy technológiai cégeken.

ÁSZ: védettebbek az önkormányzatok a korrupció ellen

A tapasztalatok szerint az önkormányzati vezetők a világjárvány időszakában is erőfeszítéseket tesznek a települések korrupció elleni védettségének további erősítéséért - közölte az Állami Számvevőszék.

Egynapos sztrájk a makói Continental-gyárban

Az új kollektív szerződésről folyó tárgyalások eredménytelensége miatt 24 órás sztrájkot tartanak a Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. makói gyárában szerdán 14 órától.

Iparűzési adóelőleg – felezés. Csak nyilatkozni kell

Az iparűzési adó felezése automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak. A március 15-ig fizetendő adóelőleg is felezhető, ehhez csak egy nyilatkozat benyújtására van szükség - közölte a Pénzügyminisztérium.

Hírek

Iparűzési adóelőleg – felezés. Csak nyilatkozni kell

Az iparűzési adó felezése automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak. A március 15-ig fizetendő adóelőleg is felezhető, ehhez csak egy nyilatkozat benyújtására van szükség - közölte a Pénzügyminisztérium.

Európa legnagyobb drogfogása – óriási kokainszállítmányt füleltek le

Több mint 16 tonna kokaint foglaltak le Hamburgban - közölte a német vámhivatal. Hírügynökségek szerint ez az eddigi legnagyobb drogfogás Európában.

Alkoholfogyasztás. Nem mindegy, milyen munkakörben dolgozunk

Brit kutatók összefüggést találtak bizonyos szakmák, munkakörök és az erős alkoholfogyasztás nagyobb valószínűsége között.

Koronavírus – Reuters: az AstraZeneca feleannyi vakcinát szállít az EU-nak, mint amennyit vállalt

Az AstraZeneca gyógyszergyár arról értesítette az Európai Uniót, hogy az idei év második negyedévében kevesebb mint a felét szállítja le a megállapodásukban foglalt, koronavírus elleni oltóanyagnak - közölte egy névtelenül nyilatkozó uniós illetékes a Reuters hírügynökséggel.

Novák: nem kell fizetniük a bölcsődéért a nagycsaládosoknak

Mentesülnek a bölcsődei térítési díj megfizetése alól a három vagy több gyermeket nevelő szülők - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Szeged – vádemelés. Félmilliárd forint táppénzt akartak kicsalni

Üzemi balesetre hivatkozva 568 millió forint táppénzt igényelt egy szegedi pár, az ügyészség vádat emelt ellenük - közölte a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Pénteken újra drágulnak az üzemanyagok

Tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: péntektől a benzin literje bruttó 3 forinttal kerül majd többe, a gázolajért pedig bruttó 2 forinttal kell majd többet fizetnünk.

Újabb közel 10 százalékot zuhant a bitcoin

Tovább zuhant a bitcoin árfolyama kedden: a befektetőket megijesztette a digitális deviza közelmúltbeli szárnyalása, ami a tőkeáttételes pozíciók zárását és eladási hullámot váltott ki szerte a világon.

Iparűzési adókedvezmény – itt a határidő

Csütörtökön jár le a 4 milliárd forint alatti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozások iparűzési adókedvezmény igénylési határideje - hívta fel a figyelmet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK).

Elon Musk 15 milliárd dollárt bukott egy nap alatt

A Tesla és a SpaceX cégek vezetője, Elon Musk vagyona 15 milliárd dollárral csökkent hétfőn a Tesla részvényárfolyamának az esése miatt.

Díjátadó a tőzsdén – az OTP kétszeres leg lett

A Budapesti Értéktőzsde idén is megrendezte a tőkepiac legjobb teljesítményeit díjazó eseményét, a több mint két évtizedes múltra visszatekintő BÉT Legek díjátadó gálát.

NAV ellenőrzések: fókuszban a katások

Ellenőrzési terve alapján a NAV idén szigorúan vizsgálja a kisvállalkozások tételes adóját (kata) választó adózókat és munkáltatókat, hogy feltárja a bújtatott foglalkoztatást - áll az EY elemzésében.

Gazdaság

Elemzők: a várakozásoknak megfelelően maradt változatlan az alapkamat

Nem számított a piac a jegybanki alapkamat módosítására, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi döntése megfelel az elemzői várakozásoknak - vélik az MTI-nek nyilatkozó szakértők.

Kamatdöntés – Monetáris tanács: továbbra is az árstabilitás a legfontosabb szempont

A Magyar Nemzeti Bank szerint a koronavírus-járvány okozta válságból elhúzódó a kilábalás, Magyarországon a vártnál kedvezőbben alakult a múlt év vége, és 2021 második negyedévében normalizálódhat a helyzet, a jegybank továbbra is az árstabilitás fenntartását tekinti a legfontosabb szempontnak - derül ki az MNB Monetáris Tanácsának közleményéből.

Monetáris tanács: marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és a kamatfolyosón sem változtatott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - közölte az MNB.

Tállai András: 70 ezer vállalkozó utoljára nyújt be önálló áfabevallást a héten

A NAV jövőre 70 ezer vállalkozásnak küld áfabevallási tervezetet, az ideit még e nélkül kell a héten benyújtaniuk a cégeknek - mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Javította a Moody’s a Budapest Bank és az MKB minősítéseit

Javította a Budapest Bank és az MKB Bank egyes minősítéseit, illetve betétosztályzati kilátásukat a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő a második legnagyobb magyarországi pénzügyi szolgáltatási csoport létrejöttét eredményező bankrészvény-tranzakció potenciális előnyeivel indokolta a lépést.

Hitelfelmondási moratórium után – katasztrófa vagy újabb egyezség?

Mire lehet számítani a hitelfelmondási moratórium lejárta után? Mi lesz a felmondott hitelekkel? Kevesen tudják, hogy a követeléskezelőkkel is meg lehet állapodni a tartozás átütemezéséről. Az is tény: a tisztánlátást, a piac tisztulását a törvényi szabályozás hiánya is nehezíti. A MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége) reprezentatív felmérése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom