Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Európai Unió, a 7. cikkely - mi is az a jogállamiság?
No menu items!

Európai Unió, a 7. cikkely – mi is az a jogállamiság?

Több EU-s tagállami kormányt, különösen Magyarországot és Lengyelországot éri politikai vád, hogy korlátozzák a bírákat, ellehetetlenítik az újságírók függetlenségét és a civil szervezeteket. Ezért Brüsszelben az elosztási mechanizmusban pénzmegvonást szeretnének büntetésként alkalmazni, amiről az Európai Parlament (EP) és a Tanács német elnöksége már előzetes megállapodást is kötött. 

A 7. cikkely üres fenyegetése?

Több mint tíz éve, 2009 óta lehetséges eljárás az EU értékeit megsértő tagállamok ellen. Ez az alapszerződések hírhedt 7. cikkelye. A szankció a tagállam szavazati jogainak. Magyarország és Lengyelország ellen 2018-ban indult eljárás. Az Orbán kormányt a véleménynyilvánítási és az egyesülési szabadság, valamint a tudomány szabadságának megsértésén kívül a jogállami intézmények függetlenségének folyamatos megsértésével és a civil szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésével vádolják. A lengyel nemzeti-konzervatív PiS-kormánynak pedig a bírói függetlenség és kisebbségek jogainak megsértését rója fel az EU. Kevés előrelépés történt. Orbán továbbra se tesz semmit a korrupció ellen és korlátozza a sajtószabadságot, ellehetetleníti a civileket – hangzanak a sokat ismételt vádak továbbra is. A lengyel kormány sem hajtja végre az Európai Bíróság marasztaló ítéleteit.

A 7. cikk szerinti eljárásokban a jogsértés kimondása egyhangúságot igényel a tagállami képviselőkből álló Tanácsban. Budapest és Varsó azonban világossá tette, hogy kölcsönösen vétózni fognak (a pénzügyi szankciók és a politika összemosása miatt. Így akár a gazdasági élénkítő csomag is veszélybe kerülhet – a szerk.)

Új eljárásrend? Vétó?

A most kidolgozott új mechanizmussal lehetővé válna az uniós szubvenciók részbeni megvonása. Az Európai Parlament (EP)  az államfők kompromisszumát nem fogadta el, a német elnökséggel most azonban az Európai Unió Tanácsával, ‘előzetes megállapodás” jött létre.

E szerint az EB javaslatára a Tanács (az EU-s államfők grémiuma) minősített többséggel dönthetne a szankciók alkalmazásáról. Ez az uniós jogban az EU lakosságának 65 százalékát képviselő 15 tagállam igen szavazatát jelenti. A mechanizmus megelőző jelleggel is alkalmazható lenne, ha ’az EU pénzügyi érdekei megsértésének veszélye’ áll fenn.

Támogatásmegvonással sújtanák az Európai Bíróság ítéleteit végre nem hajtó országokat is. Az EU szerint különösen a magyar és a cseh hatóságok reagálnak nagyon lassan az uniós szervek megkeresésére támogatásokkal történő visszaélések esetén, állítólag több esetben elmarad a vádemelés.

Budapest és Varsó nem ért egyet a javaslattal. Kérdés, hogy megvétózzák-e a 2021-2027-es keretköltségvetést és a 750 milliárd eurós koronavírus-konjunktúracsomagot, amelynek részét képezi. „Az EU a következő években 1.800 milliárd eurót bocsát a tagállamok rendelkezésre. Nem engedhetjük meg, hogy a közös értékeinket konzekvensen megsértő országok ugyan úgy profitáljanak, mint a példamutató demokráciák” – mondta Heiko Maas német külügyminiszter a tervezet ismertetésekor.

Képlékeny jogállamiság

Katarina Barley szerint  nemzetközi standardok a döntőek

Katarina Barley EP-képviselő, korábbi német igazságügyminiszter szerint a ’jogállamiság’ nem tartalom nélküli fogalom: „A 7.cikk az EU alapértékeit felsoroló 2. cikkre utal, ami előírja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletét.” A politikus nagy előrelepésnek tartja, hogy az EB részletes elemzést készített a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről. „Világosan felsorolják a problémákat. Így egyik ország vezetője sem állíthatja, hogy alaptalanul ül a szégyenpadon” – nyilatkozta a szociáldemokrata politikus a pártjához közel álló Süddeutsche Zeitugnak. Szerinte „a jogállamiság, a sajtószabadság és a kisebbségi jogok nemzetközi standardokon nyugszanak, nemzeti interpretációnak nincs helye”.

Nem definiált a fogalom

Pavel Karolewsky  úgy véli: a tagállamok tradíciói a döntőek

Tény azonban, hogy az EU alapszerződései nem definiálják a ’jogállamiság’ kritériumait: az európai jog némely utalása szerint a tagállamok alkotmányos tradíciói hivatottak tartalommal megtölteni a fogalmat. Utóbbiakra való tekintettel elválaszthatatlan az egyes tagállamok történelmi fejlődésétől, jogi tradícióitól és politikai kérdésekkel vegyül – hívja fel a figyelmet Pawel Karolewski a legnagyobb példányszámú német politikai napilapban.

„Veszélyes útra téved az EU, ha a tagállami jogintézményeket politikai okokból kritizálja” – folytatja. Majd felhívja a figyelmet, hogy míg az alapszerződés korábbi változatában alapelvek, addig a jelenleg hatályosban alapértékek megsértéséről van szó. Szerinte „Ez kifejezésre juttatja, hogy kevésbé a tételes jogi szabályok megsértése, mint egy tagállam általános politikai-közjogi viszonyai alapozzák meg a 7. cikk alkalmazását.”

Az EU eszköztára véges

Európai Unióról Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege itt elérhető

Az EU a tagállami kooperációra épül. Az Uniónak nincsenek közhatalmi eszközei, amelyekkel egy konkrét határozat végrehajtását, vagy általában a jogállamiság követelményeinek betartását kikényszeríthetné. Ez nem szabályozási hiba, hanem az integráció jelenlegi formájából következik:

Az EU jogállamok szabad együttműködésén alapuló, szupranacionáis közösség, és nem szövetségi állam. Az uniós tagság ugyan korlátozza, de nem szünteti meg a nemzeti szuverenitást. Így a közösségi határozatok végrehajtása szükségszerűen csak korlátozottan kikényszeríthető. Az EU tehát végső soron a tagállami hatóságok együttműködésére van utalva. Az EB azt is tudja, hogy a politikailag motivált jogi nyomásgyakorlás kétélű fegyver. Az érintett tagállamokban az EU elleni hangulatkeltés eszközévé válhat.

A baloldali álláspont

„Európa végre erőt mutat”– értékeli a tervet a Süddeutsche Zeitung szerkesztőségi cikke. A baloldali lap szerint az új eljárással a tagállamoknak színt kell vallaniuk: „Csak beszélnek a jogállamiság fontosságáról, vagy hajlandóak konfliktusokat árán is megvédeni.” Ez a szerkesztőségi állásfoglalás szerint Ursula von der Leyenre is vonatkozik, akiknek az EB elnökeként nagy szerepe lesz az eljárásban.

A 7. cikkely

Európai Unióról Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege

Az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUSz) 7. cikkének alkalmazása a tagállami jogok, így a tanácsi szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet. Ez az EUSz 2. cikk, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok súlyos tagállami megsértésének megállapítása esetén lehetséges.

Az eljárás három szakaszból áll:

1.   A tagállamok harmada, az EP, vagy az EB javaslatára a Tanács négyötödös többséggel megállapítja az EUSz 2. cikke súlyos megsértésének veszélyét.  Ez politikai jellegű kinyilatkoztatás, amelyhez jogi szankciók nem kapcsolódnak.

2.   Ha nem történik változás, a tagállamok harmada, vagy az EB javaslatára, az EP jóváhagyásával a Tanács egyhangú döntéssel megállapítja az 2. cikk súlyos megsértésének tényét.

3.   Ezt követően a Tanács minősített többséggel dönthet szankciók alkalmazásáról.

Azaz a jogsértés tényének megállapításához – az ügyben érintetten kívül – minden tagállamnak hozzá kell járulnia. A szankciók alkalmazásának elrendelésénél viszont elegendő a minősített többség.

 

 

Petrus Szabolcs

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: a növekedés 6, az infláció 5,5 százalék lehet az idén

A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.

Eurostat: a hiány és az adósság is csökkent az EU-ban

A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Hírek

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

Csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott csaló portál jelent meg az interneten - figyelmeztetett az adóhivatal.

Brexit – Soha ennyi brit nem élt még Franciaországban

Közel 100 ezer brit állampolgár kapott tartózkodási engedélyt a Brexit miatt tavaly Franciaországban - közölte a francia belügyminiszter.

Megdőlt a közbeszerzési csúcs

Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly: 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Gazdaság

Magyar siker. Elindult Európa első blokklánc alapú neobankja

Pénzügyi szolgáltatói engedélyt kapott az Európai Unió területén a Benker. A Litván Nemzeti Bank által felügyelt, magyar szakemberek által létrehozott blokklánc alapú neobank 600 ezer euró (214 millió forint) jegyzett tőkével kezdi működését.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom