Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Eurózóna: előítéletek és egymásnak feszülések

Eurózóna: előítéletek és egymásnak feszülések

Észak-dél ellentét feszíti az euróövezetet. Berlin felelőtlen költekezéssel vádolja Rómát. Az olaszok az exportorientált német gazdaságot kritizálják. Az eurózóna reformja nélkül csak idő kérdése az újabb válság. A németek azonban blokkolják Párizs kompromisszumos javaslatait. A status quo fenntartásában érdekeltek. 

Megerősített előítéletek

A dél-európai államok képtelenek a reformokra, a jövő generációi terhére költekeznek. Az északiak a kiegyensúlyozott költségvetés megszállottjai, visszaélnek gazdasági erőfölényükkel, nem segítik a gyengébbeket. Régi sztereotípiák, amelyeket a pénzügyi válság felszínre hozott és máig akadályozzák az euróövezet égető reformját.

Giuseppe Conte

Az olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte februárban az integráció jövőjéről beszélt az Európai Parlamentben (EP). Kevéssel azután, hogy a két olasz kormánypárt elnöke bejelentette az alapjövedelem bevezetését és a nyugdíjba lépés szabályainak lazítását. Egyidejűleg világossá téve, hogy Itália költségvetési hiánya meg fogja haladni az EU által előírt mértéket.

A hírre megugrottak az olasz állampapírkamatok, kétségessé vált a gigantikus, a GDP 131 százalékára tehető államadósság finanszírozása. Az Alpoktól északra megerősítve látták az előítéleteket: a déliek fütyülnek a közösen lefektetett szabályokra, és a költségvetési fegyelemre.

Conte beszéde olaj volt a tűzre: „Az olasz államháztartás stabil. A költségvetési számok megfelelnek a valóságnak, a prognózisaink megalapozottak. A kormánypolitika gondoskodik a szolid gazdasági növekedésről. De tekintettel vagyunk az olasz választókra, akiknek elegük van az évek óta tartó megszorításokból.”

A dél költekezik, az észak spórol

Az északiak rémképe: helyt kell állniuk a felelőtlenül költekező déliek adósságáért. „A krízis óta a tagországok bizalmatlanok. Felerősödtek az előítéletek. Egyre nehezebb az eurózónát igazgatni” – mondja Lucas Guttenberg, egy uniós kérdésekkel foglalkozó agytröszt, a berlini Jacques-Delors Intézet igazgatóhelyettese.

Markus Ferber

A 2008-ban kezdődött pénzügyi világválság reális veszéllyé tette a görög, a portugál, a spanyol és az ír, sőt a belga és az olasz államcsődöt is.

A bajba jutott országok segítséget kaptak, de ennek komoly ára volt. „Az északi vezetők maguk elé citálták a déli államok képviselőt és ultimátum szerűen közölték, milyen megszorításokat várnak a mentőövért” – emlékeznek vissza a válság hónapjaira az eurokraták. „Valóban nyomást gyakoroltunk a bajba jutott tagállamokra.

A parlamentek el is fogadták, amit elvártunk, de a minisztériumok, az alsóbb szintű államigazgatási szervek és az önkormányzatok szabotálták sok intézkedés végrehajtását” – mondja egy konzervatív bajor EP-képviselő, Markus Ferber. „Lehet, hogy ők megalázva éreztek magukat. Mi viszont csalódottak vagyunk” – teszi hozzá.

Euró- vagy adósságválság?

A 2008-ban kezdődött eseményeket délen „euróválságnak” hívják. Az északi „adósságválságról” beszélnek. A szóhasználati különbség érzékelteti, hogy másban látják az okokat. Az északiak szerint a felelőtlen költekezés, az elszabadult költségvetési hiány és államadósság okozta a krízist. A déli narratíva szerint az euró minden baj forrás.

Thomas Wiese

A populistának mondott Északi Liga – 5 Csillag Mozgalom összefogás kormánya Itáliában különösen ragaszkodik a saját interpretációjához.

„Másban látják az okokat és a megoldásokat is. Ezért nincs egyesség az euróövezet reformjáról” – véli Thomas Wiese. Az osztrák-amerikai közgazdász 2012 és 2018 között az Euro Working Group (EWG) elnöke volt.

Ez a grémium készíti elő az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Euró-csoport találkozóit és koordinálja az elfogadott döntések végrehajtását. Az EWG gondoskodik tehát az eurózóna mindennapi működéséről.

Görögország helyzete stabilizálódott. Most az olaszok vannak a fókuszban. A német szerint Itália az euró bevezetése előtt elmulasztották a szükséges és meg is ígért reformokat. Ezért nem bővül a gazdaság immár két évtizede. Mégis költekeznek. Érthető, hogy a piacok egyre drágábban finanszírozzák a növekvő adóssághegyet.

Az olaszok szerint az exportra épülő német gazdaság a bajok okozója. Áruval árasztja el Itáliát, ezekkel a termékekkel az olasz cégek nem tudnak versenyezni. A németek rengeteget profitálnak az euróból, mégsem szolidárisak a déliekkel.

Az északi és déli államok egymást okolják. Mi lesz veled euró?

Miért lenne a németek felelőssége, hogy az olaszok Fiat helyett VW-t vesznek? Itália és társai korábban az északi termelékenység gyorsabb növekedésére nemzeti valutájuk leértékelésével válaszoltak. Vállalkozásaik nem termeltek effektívebben és a minőség sem feltétlenül javult, de a hazai áruk így olcsóbbá, versenyképesebbé váltak. Az euró bevezetése óta ez az út nem járható.

Wiese mindkét félnek igazat ad. „Az északiak rengeteget profitáltak az euróból. A déliek joggal várnak cserébe szolidaritást.”

Déli lazaság északi harácsolás

Gazdaságtörténészek némelyike az eltérő éghajlatból eredő felfogásbeli különbségeket látnak a háttérben. A hosszú skandináv tél alatt terméketlen a föld. A túlélés záloga a nyári felhalmozás, tehát a takarékoskodás. Ahol egész évben süt a nap és termő a föld nem kell raktározni, hosszú . Inkább lehet a mának élni.

Vannak valláson alapuló világnézeti különbségek is. Az északi evangélikus-református szellemiség erénynek tartja a gazdasági sikert. A katolikus délen a vagyongyarapítás harácsolásnak számított.

Magyarázatok – kísért a múlt

A déli országok centralizáltak, nincs valódi önkormányzatiság, a polgárok a központi akaratot érvényesítő helyi közigazgatási szerveket ellenségek tartják. Az észak a városiasodás bölcsője, az államok föderatívok.

 Merkelt náci uniformisba, eurónácinak öltöztették

A helyihatóságok valóban az önigazgatás szervei, amelyeken keresztül a polgárok beleszólnak a közösségi élet szabályozásába. A közigazgatás partner és nem ellenség – vallják. A szabálykövetés természetes.

Amikor a bajor EP-képviselő arra panaszkodik, hogy helyben nem hajtották végre a parlamentben elfogadott jogszabályokat, nem veszi figyelemben az eltérő történelmi fejlődést. A déli embernek az állam kizsákmányoló, akitől az adóért cserébe alig kap szolgáltatást. Ezért természetes a kiskapuk keresése.

A válság idején a bulvársajtó tovább élezte a kulturális különbségeket. Felszínre hozta az újkori sérelmeket, erősítette a legrosszabb előítéleteket.  A pénzünkre ácsingózó, lusta görögök vs. náci németek – summázhatók a szalagcímek.

A legnagyobb német bulvárlap, a Bild hisztérikus kampányt folyatott a görögök ellen. A segítségért az Akropolisz és a szigetek elzálogosítását követelte.

Nem késett a válasz: a görög újságok Merkelt és pénzügyminiszterét, Schäublét náci uniformisban öltöztették a címlapjukon.

Áll a munka

„A pénzünket akarják” vs. „A piacunkat akarják” – súgják Wieser fülébe az EWG német és az olasz tagjai. „Az ülésteremben mosolyognak egymásra, de bizalmatlanok, ezért nem halad a munka.” Pedig sok a feladat, ha az eurózóna a következő világgazdasági turbulenciával nem akar ismét válságba kerülni.

Elvben mindenki az európai betétbiztosítást, és a fizetésképtelenné vált pénzintézetek rendezett felszámolásának közös szabályozását magában foglaló bankuniót akar. Ezzel lehetne biztosítani, hogy a kis- és nagybefektetők minden tagállamban biztonságba érezzék a pénzüket, bizonytalan időkben se meneküljön a tőke délről északra. A részletszabályok kidolgozása mégsem halad.

A közös gazdaság- és adópolitika, az európai munkanélküli biztosítás és államadósság menedzsment, valamint egy a mainál sokkal több bevétel felett rendelkező uniós költségvetés megvalósítása még rosszabbul áll.

A „szorgalmas északiak” nem akarnak közös munkanélküli biztosítást a „lusta déliekkel”. Az európai adósságkezelésben pedig az államadósságok szocializálásának előszobáját látják.

Párizs helyett Berlin a Hansa csoportra tesz

A francia elnök, Emmanuel Macron beiktatása után ambiciózus tervekkel állt elő. Az egyetlen egyszerre északi és déli állam vezetőjeként megérti az északi félelmeket és a déli államok gondjait is. Be akarta temetni az ideológiai és gazdasági árkokat. A megvalósításhoz azonban hiányzott a legfontosabb partner, Berlin. Az EU gazdasági és politikai motorja, a francia-német tandem felmondta a szolgálatot.

Németország az utóbbi időben a Hansa-csoportra tesz, ha az euróról van szól. A Hansa-csoport az eurózóna északi országainak Hollandia által életre hívott konzultációs fóruma. A németek, akik korábban maguk is reformokat sürgettek, most blokkolnak. Az euróövezet működget, minden tagállam képes a piacról finanszírozni magát, a német cégek akadálytalanul exportálhatnak – Berlinnek kényelmes a status quo.

„A pénzügyminisztereknek nyíltan el kellene mondaniuk, mit várnak a másiktól, mi zavarja őket a másikban. Ha érdemben vitatkoznának erről, kiderülhetne, mi a sztereotípia és mi az, aminek valóságalapja van. Másképp nem állítható helyre a bizalom. Ha ez nem történik meg, és marad a helyben járás, csak idő kérdése az újabb válság” – értékeli a kilátásokat Wieser, az EWG korábbi elnöke.

Friss

Bővül az agrárberuházások támogatása

Új kamattámogatási lehetőséggel és kibővített garanciaprogrammal bővül a mezőgazdasági beruházások ösztönzése. A kamattámogatás mértéke az ügyleti kamat 80 százaléka, de legfeljebb 2 százalékpont évente - jelentette be az agrárminiszter.

Brexit – Brit alternatíva nincs, gyorsulnak a tárgyalások

Továbbra sem érkezett a brit kormánytól olyan javaslat, amely alternatívaként szolgálhatna az Egyesült Királysággal megkötött kiválási szerződéssel szemben - közölte az Európai Bizottság. Napi szintű találkozók kezdődnek.

Szarmata település nyomait találták meg Hódmezővásárhelyen

Szarmata település nyomait találták meg a régészek Hódmezővásárhely központjában, az Alföldi Galéria udvarán végzett próbafeltárás során.

Talajmenti fagyok jönnek

A kedden érkező hideg léghullámok hatására a hét második felében megérkezhetnek az első őszi talajmenti fagyok.

Hírek

Mumifikálódott holttestet találtak Kaposváron

Mumifikálódott holttestet találtak a Csokonai fogadó felújítása közben hétfőn Kaposváron - tájékoztatott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott sajtóreferense.

Szarmata település nyomait találták meg Hódmezővásárhelyen

Szarmata település nyomait találták meg a régészek Hódmezővásárhely központjában, az Alföldi Galéria udvarán végzett próbafeltárás során.

Talajmenti fagyok jönnek

A kedden érkező hideg léghullámok hatására a hét második felében megérkezhetnek az első őszi talajmenti fagyok.

Megbírságolták Rubint Réka cégét

A  Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 3 millió forintos bírságot rótt ki Rubint Réka cégére, az Alakreform Kft.-re és 2 millió forintot a The Body Shop termékeket forgalmazó Avanzo-Trade Kft.-re, mivel azok nem teljesítették maradéktalanul online média-megjelenéseikkel kapcsolatban korábban vállalt kötelezettségeiket.

Botlatókövet kapott Rejtő Jenő

Botlatókövet kapott Rejtő Jenő a főváros II. kerületében, a Bimbó úton. A munkaszolgálatban 1943-ban elhunyt népszerű magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Szakít a PET-palackkal a PTE

Megszünteti a műanyag palackos vizek és üdítők beszerzését a Pécsi Tudományegyetem, októbertől kizárólag üveges kiszerelésű italokat vásárol az intézmény.

Kinyílnak az erőművek kapui – éjszaka

Első alkalommal rendezik meg az Erőművek éjszakáját, a program keretében a szervezők országszerte több mint negyven helyszínen szakvezetéssel várják az érdeklődőket október 11-én.

Közúti ellenőrzés: kiszűrik a mobilozó sofőröket

Összehangolt közúti ellenőrzés kezdődött Magyarországon, a menet közbeni "mobilozókra" külön figyelmet fordítanak a rendőrök.

Alpesi turistaházban vizsgálják a műszaki cikkek hiányának egészségre gyakorolt hatását

Alpesi turistaházban vizsgálják tíz önként jelentkezőn a műszaki cikkek, különösen a mobiltelefon hiányának egészségre gyakorolt hatását Olaszországban.

Kisbolygók haladnak el a Föld mellett

Biztonságos távolságot jelentő 5,6 millió kilométerre halad el a Föld mellett két közepes méretű aszteroida szombaton - közölte a NASA.

Fidel Castro krokodilja harapta le egy férfi karját

Fidel Castro hajdani kubai vezető tulajdona volt az a krokodil, amelynek harapása miatt amputálták egy svéd férfi karját.

Fűtési idény. Csak egyszer ingyenes az indulás

Szeptember 15-én kezdődik a fűtési időszak, a Főtáv is fűtésre alkalmas állapotba helyezi a berendezéseit. Kizárólag egyetlen alkalommal díjmentes a fűtés indítása, leállítása.
Hirdetés

Gazdaság

Szuperállampapír. Kétezer milliárd felett a jegyzés

A várakozások felett teljesít a Magyar Állampapír Plusz, június óta mintegy kétezer milliárd forintot jegyeztek belőle - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

Közel harmadával csökkent a Budapest Bank eredménye

Az első félévben 30 százalékos eséssel 6,4 milliárd forintra csökkent a Budapest Bank adózás utáni eredménye. A pénzintézet mérlegfőösszege 18 százalékot nőtt.

Ötből négy bankkártya már érintős

Bővült a kártyás fizetések mértéke a második negyedévben. Különösen az érintőkártyák népszerűek, ezekkel több mint 120 ezer terminálon fizethetünk országszerte.

Megnyílnak a bankszámlák az appok előtt

Az ötezer forint alatti érintéses fizetések esetén is kérhetik a PIN-kódot a boltokban, bevezetik a nyitott bankolást és módosul az internetbanki belépés folyamata is.

Kamatot vágott az EKB – újraindul az eszközvásárlási program

Az Európai Központi Bank a várakozásokkal összhangban kamatot csökkentett és úgy döntött, hogy újraindítja a nettó eszközvásárlási programot, miközben csökkentette az eurózónára vonatkozó inflációs és GDP-növekedési előrejelzését.

Bírság. Belső hiányosságok a K&H Banknál

Nem megfelelő szabályozottságára visszavezethető, kis súlyú jogsértés miatt a Magyar Nemzeti Bank 29,2 millió forint bírságot szabott ki a K&H bankcsoport három intézményére.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom