Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Eurózóna: előítéletek és egymásnak feszülések

Eurózóna: előítéletek és egymásnak feszülések

Észak-dél ellentét feszíti az euróövezetet. Berlin felelőtlen költekezéssel vádolja Rómát. Az olaszok az exportorientált német gazdaságot kritizálják. Az eurózóna reformja nélkül csak idő kérdése az újabb válság. A németek azonban blokkolják Párizs kompromisszumos javaslatait. A status quo fenntartásában érdekeltek. 

Megerősített előítéletek

A dél-európai államok képtelenek a reformokra, a jövő generációi terhére költekeznek. Az északiak a kiegyensúlyozott költségvetés megszállottjai, visszaélnek gazdasági erőfölényükkel, nem segítik a gyengébbeket. Régi sztereotípiák, amelyeket a pénzügyi válság felszínre hozott és máig akadályozzák az euróövezet égető reformját.

Giuseppe Conte

Az olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte februárban az integráció jövőjéről beszélt az Európai Parlamentben (EP). Kevéssel azután, hogy a két olasz kormánypárt elnöke bejelentette az alapjövedelem bevezetését és a nyugdíjba lépés szabályainak lazítását. Egyidejűleg világossá téve, hogy Itália költségvetési hiánya meg fogja haladni az EU által előírt mértéket.

A hírre megugrottak az olasz állampapírkamatok, kétségessé vált a gigantikus, a GDP 131 százalékára tehető államadósság finanszírozása. Az Alpoktól északra megerősítve látták az előítéleteket: a déliek fütyülnek a közösen lefektetett szabályokra, és a költségvetési fegyelemre.

Conte beszéde olaj volt a tűzre: „Az olasz államháztartás stabil. A költségvetési számok megfelelnek a valóságnak, a prognózisaink megalapozottak. A kormánypolitika gondoskodik a szolid gazdasági növekedésről. De tekintettel vagyunk az olasz választókra, akiknek elegük van az évek óta tartó megszorításokból.”

A dél költekezik, az észak spórol

Az északiak rémképe: helyt kell állniuk a felelőtlenül költekező déliek adósságáért. „A krízis óta a tagországok bizalmatlanok. Felerősödtek az előítéletek. Egyre nehezebb az eurózónát igazgatni” – mondja Lucas Guttenberg, egy uniós kérdésekkel foglalkozó agytröszt, a berlini Jacques-Delors Intézet igazgatóhelyettese.

Markus Ferber

A 2008-ban kezdődött pénzügyi világválság reális veszéllyé tette a görög, a portugál, a spanyol és az ír, sőt a belga és az olasz államcsődöt is.

A bajba jutott országok segítséget kaptak, de ennek komoly ára volt. „Az északi vezetők maguk elé citálták a déli államok képviselőt és ultimátum szerűen közölték, milyen megszorításokat várnak a mentőövért” – emlékeznek vissza a válság hónapjaira az eurokraták. „Valóban nyomást gyakoroltunk a bajba jutott tagállamokra.

A parlamentek el is fogadták, amit elvártunk, de a minisztériumok, az alsóbb szintű államigazgatási szervek és az önkormányzatok szabotálták sok intézkedés végrehajtását” – mondja egy konzervatív bajor EP-képviselő, Markus Ferber. „Lehet, hogy ők megalázva éreztek magukat. Mi viszont csalódottak vagyunk” – teszi hozzá.

Euró- vagy adósságválság?

A 2008-ban kezdődött eseményeket délen „euróválságnak” hívják. Az északi „adósságválságról” beszélnek. A szóhasználati különbség érzékelteti, hogy másban látják az okokat. Az északiak szerint a felelőtlen költekezés, az elszabadult költségvetési hiány és államadósság okozta a krízist. A déli narratíva szerint az euró minden baj forrás.

Thomas Wiese

A populistának mondott Északi Liga – 5 Csillag Mozgalom összefogás kormánya Itáliában különösen ragaszkodik a saját interpretációjához.

„Másban látják az okokat és a megoldásokat is. Ezért nincs egyesség az euróövezet reformjáról” – véli Thomas Wiese. Az osztrák-amerikai közgazdász 2012 és 2018 között az Euro Working Group (EWG) elnöke volt.

Ez a grémium készíti elő az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Euró-csoport találkozóit és koordinálja az elfogadott döntések végrehajtását. Az EWG gondoskodik tehát az eurózóna mindennapi működéséről.

Görögország helyzete stabilizálódott. Most az olaszok vannak a fókuszban. A német szerint Itália az euró bevezetése előtt elmulasztották a szükséges és meg is ígért reformokat. Ezért nem bővül a gazdaság immár két évtizede. Mégis költekeznek. Érthető, hogy a piacok egyre drágábban finanszírozzák a növekvő adóssághegyet.

Az olaszok szerint az exportra épülő német gazdaság a bajok okozója. Áruval árasztja el Itáliát, ezekkel a termékekkel az olasz cégek nem tudnak versenyezni. A németek rengeteget profitálnak az euróból, mégsem szolidárisak a déliekkel.

Az északi és déli államok egymást okolják. Mi lesz veled euró?

Miért lenne a németek felelőssége, hogy az olaszok Fiat helyett VW-t vesznek? Itália és társai korábban az északi termelékenység gyorsabb növekedésére nemzeti valutájuk leértékelésével válaszoltak. Vállalkozásaik nem termeltek effektívebben és a minőség sem feltétlenül javult, de a hazai áruk így olcsóbbá, versenyképesebbé váltak. Az euró bevezetése óta ez az út nem járható.

Wiese mindkét félnek igazat ad. „Az északiak rengeteget profitáltak az euróból. A déliek joggal várnak cserébe szolidaritást.”

Déli lazaság északi harácsolás

Gazdaságtörténészek némelyike az eltérő éghajlatból eredő felfogásbeli különbségeket látnak a háttérben. A hosszú skandináv tél alatt terméketlen a föld. A túlélés záloga a nyári felhalmozás, tehát a takarékoskodás. Ahol egész évben süt a nap és termő a föld nem kell raktározni, hosszú . Inkább lehet a mának élni.

Vannak valláson alapuló világnézeti különbségek is. Az északi evangélikus-református szellemiség erénynek tartja a gazdasági sikert. A katolikus délen a vagyongyarapítás harácsolásnak számított.

Magyarázatok – kísért a múlt

A déli országok centralizáltak, nincs valódi önkormányzatiság, a polgárok a központi akaratot érvényesítő helyi közigazgatási szerveket ellenségek tartják. Az észak a városiasodás bölcsője, az államok föderatívok.

 Merkelt náci uniformisba, eurónácinak öltöztették

A helyihatóságok valóban az önigazgatás szervei, amelyeken keresztül a polgárok beleszólnak a közösségi élet szabályozásába. A közigazgatás partner és nem ellenség – vallják. A szabálykövetés természetes.

Amikor a bajor EP-képviselő arra panaszkodik, hogy helyben nem hajtották végre a parlamentben elfogadott jogszabályokat, nem veszi figyelemben az eltérő történelmi fejlődést. A déli embernek az állam kizsákmányoló, akitől az adóért cserébe alig kap szolgáltatást. Ezért természetes a kiskapuk keresése.

A válság idején a bulvársajtó tovább élezte a kulturális különbségeket. Felszínre hozta az újkori sérelmeket, erősítette a legrosszabb előítéleteket.  A pénzünkre ácsingózó, lusta görögök vs. náci németek – summázhatók a szalagcímek.

A legnagyobb német bulvárlap, a Bild hisztérikus kampányt folyatott a görögök ellen. A segítségért az Akropolisz és a szigetek elzálogosítását követelte.

Nem késett a válasz: a görög újságok Merkelt és pénzügyminiszterét, Schäublét náci uniformisban öltöztették a címlapjukon.

Áll a munka

„A pénzünket akarják” vs. „A piacunkat akarják” – súgják Wieser fülébe az EWG német és az olasz tagjai. „Az ülésteremben mosolyognak egymásra, de bizalmatlanok, ezért nem halad a munka.” Pedig sok a feladat, ha az eurózóna a következő világgazdasági turbulenciával nem akar ismét válságba kerülni.

Elvben mindenki az európai betétbiztosítást, és a fizetésképtelenné vált pénzintézetek rendezett felszámolásának közös szabályozását magában foglaló bankuniót akar. Ezzel lehetne biztosítani, hogy a kis- és nagybefektetők minden tagállamban biztonságba érezzék a pénzüket, bizonytalan időkben se meneküljön a tőke délről északra. A részletszabályok kidolgozása mégsem halad.

A közös gazdaság- és adópolitika, az európai munkanélküli biztosítás és államadósság menedzsment, valamint egy a mainál sokkal több bevétel felett rendelkező uniós költségvetés megvalósítása még rosszabbul áll.

A „szorgalmas északiak” nem akarnak közös munkanélküli biztosítást a „lusta déliekkel”. Az európai adósságkezelésben pedig az államadósságok szocializálásának előszobáját látják.

Párizs helyett Berlin a Hansa csoportra tesz

A francia elnök, Emmanuel Macron beiktatása után ambiciózus tervekkel állt elő. Az egyetlen egyszerre északi és déli állam vezetőjeként megérti az északi félelmeket és a déli államok gondjait is. Be akarta temetni az ideológiai és gazdasági árkokat. A megvalósításhoz azonban hiányzott a legfontosabb partner, Berlin. Az EU gazdasági és politikai motorja, a francia-német tandem felmondta a szolgálatot.

Németország az utóbbi időben a Hansa-csoportra tesz, ha az euróról van szól. A Hansa-csoport az eurózóna északi országainak Hollandia által életre hívott konzultációs fóruma. A németek, akik korábban maguk is reformokat sürgettek, most blokkolnak. Az euróövezet működget, minden tagállam képes a piacról finanszírozni magát, a német cégek akadálytalanul exportálhatnak – Berlinnek kényelmes a status quo.

„A pénzügyminisztereknek nyíltan el kellene mondaniuk, mit várnak a másiktól, mi zavarja őket a másikban. Ha érdemben vitatkoznának erről, kiderülhetne, mi a sztereotípia és mi az, aminek valóságalapja van. Másképp nem állítható helyre a bizalom. Ha ez nem történik meg, és marad a helyben járás, csak idő kérdése az újabb válság” – értékeli a kilátásokat Wieser, az EWG korábbi elnöke.

Friss

A GVH a kártyahasználati díj megszüntetését javasolja

A kisforgalmú boltokat sújtja a terminálhasználati díjszabás, bevételükhöz viszonyítva rendkívül költséges fizetési módszer. Ezért és a szürkegazdaság fehérítése érdekében a díj csökkentését, illetve megszüntetését javasolja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Búza. Hat tonna feletti átlag Tolnában

Hektáronként hat tonnát meghaladó termésátlaggal takarítják be az őszi búzát Tolna megyében, a kétharmad rész malmi minőségű a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint.

Telekom. Elbocsátás után kivonulás Romániából

Hétszáz állást szüntet meg, digitalizációval és robotok alkalmazásával csökkenti a munkaerőigényt a Telekom romániai leányvállalata. Sajtóhírek szerint a német cég még az idén elhagyhatja a román piacot.

Agyimplantátum beültetésére kért engedélyt Musk

Emberi agyba ültethető szenzort fejlesztett ki a NeuraLink. A startup tulajdonosa, Elon Musk célja, hogy az implantátum segítségével az emberek a gondolataikkal tudják irányítani okostelefonjaikat és más eszközöket. Cége már engedélyt is kért az első műtétekhez.

Hírek

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Kiderült, hogyan juthatott luxuskocsikhoz Kim Dzsong Un

Két páncélozott Mercedest szállítottak tavaly Kim Dzsong Unnak Hollandiából, noha nemzetközi szankciók tiltják a luxuscikkek exportját Észak-Koreába.

Óriásgyémánt – Európa legnagyobbját találták meg

A kontinens legnagyobb, 222,09 karátos gyémántjára Arhangelszk megye mezenszki járásában, a Grib-lelőhelyen találtak rá - közölte az AGD Diamonds vállalat.

Drog a lefolyóban. Metgátoroktól tartanak Amerikában

Egy tennessee-i város rendőrei arra kérik a lakosságot a Facebookon, hogy ne húzzanak le metamfetamint a vécén, mert az a csatornarendszeren át az élővizekbe jut, és megőrjíti az alligátorokat és a többi vízi állatot.

Bővül a Limo-flotta – könnyebb lesz a parkolás

Ötven elektromos meghajtású, a korábbi modelleknél kisebb autót állít forgalomba a Mol közösségi autómegosztó szolgáltatása.

Sziget. Százmillió forint talált pénz

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Irodának a FestiPay-kártyákon maradt összegekből.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés