Kezdőlap Pénzvilág Eurózóna: előítéletek és egymásnak feszülések
No menu items!

Eurózóna: előítéletek és egymásnak feszülések

Észak-dél ellentét feszíti az euróövezetet. Berlin felelőtlen költekezéssel vádolja Rómát. Az olaszok az exportorientált német gazdaságot kritizálják. Az eurózóna reformja nélkül csak idő kérdése az újabb válság. A németek azonban blokkolják Párizs kompromisszumos javaslatait. A status quo fenntartásában érdekeltek. 

Megerősített előítéletek

A dél-európai államok képtelenek a reformokra, a jövő generációi terhére költekeznek. Az északiak a kiegyensúlyozott költségvetés megszállottjai, visszaélnek gazdasági erőfölényükkel, nem segítik a gyengébbeket. Régi sztereotípiák, amelyeket a pénzügyi válság felszínre hozott és máig akadályozzák az euróövezet égető reformját.

Giuseppe Conte

Az olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte februárban az integráció jövőjéről beszélt az Európai Parlamentben (EP). Kevéssel azután, hogy a két olasz kormánypárt elnöke bejelentette az alapjövedelem bevezetését és a nyugdíjba lépés szabályainak lazítását. Egyidejűleg világossá téve, hogy Itália költségvetési hiánya meg fogja haladni az EU által előírt mértéket.

A hírre megugrottak az olasz állampapírkamatok, kétségessé vált a gigantikus, a GDP 131 százalékára tehető államadósság finanszírozása. Az Alpoktól északra megerősítve látták az előítéleteket: a déliek fütyülnek a közösen lefektetett szabályokra, és a költségvetési fegyelemre.

Conte beszéde olaj volt a tűzre: „Az olasz államháztartás stabil. A költségvetési számok megfelelnek a valóságnak, a prognózisaink megalapozottak. A kormánypolitika gondoskodik a szolid gazdasági növekedésről. De tekintettel vagyunk az olasz választókra, akiknek elegük van az évek óta tartó megszorításokból.”

A dél költekezik, az észak spórol

Az északiak rémképe: helyt kell állniuk a felelőtlenül költekező déliek adósságáért. „A krízis óta a tagországok bizalmatlanok. Felerősödtek az előítéletek. Egyre nehezebb az eurózónát igazgatni” – mondja Lucas Guttenberg, egy uniós kérdésekkel foglalkozó agytröszt, a berlini Jacques-Delors Intézet igazgatóhelyettese.

Markus Ferber

A 2008-ban kezdődött pénzügyi világválság reális veszéllyé tette a görög, a portugál, a spanyol és az ír, sőt a belga és az olasz államcsődöt is.

A bajba jutott országok segítséget kaptak, de ennek komoly ára volt. „Az északi vezetők maguk elé citálták a déli államok képviselőt és ultimátum szerűen közölték, milyen megszorításokat várnak a mentőövért” – emlékeznek vissza a válság hónapjaira az eurokraták. „Valóban nyomást gyakoroltunk a bajba jutott tagállamokra.

A parlamentek el is fogadták, amit elvártunk, de a minisztériumok, az alsóbb szintű államigazgatási szervek és az önkormányzatok szabotálták sok intézkedés végrehajtását” – mondja egy konzervatív bajor EP-képviselő, Markus Ferber. „Lehet, hogy ők megalázva éreztek magukat. Mi viszont csalódottak vagyunk” – teszi hozzá.

Euró- vagy adósságválság?

A 2008-ban kezdődött eseményeket délen „euróválságnak” hívják. Az északi „adósságválságról” beszélnek. A szóhasználati különbség érzékelteti, hogy másban látják az okokat. Az északiak szerint a felelőtlen költekezés, az elszabadult költségvetési hiány és államadósság okozta a krízist. A déli narratíva szerint az euró minden baj forrás.

Thomas Wiese

A populistának mondott Északi Liga – 5 Csillag Mozgalom összefogás kormánya Itáliában különösen ragaszkodik a saját interpretációjához.

„Másban látják az okokat és a megoldásokat is. Ezért nincs egyesség az euróövezet reformjáról” – véli Thomas Wiese. Az osztrák-amerikai közgazdász 2012 és 2018 között az Euro Working Group (EWG) elnöke volt.

Ez a grémium készíti elő az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Euró-csoport találkozóit és koordinálja az elfogadott döntések végrehajtását. Az EWG gondoskodik tehát az eurózóna mindennapi működéséről.

Görögország helyzete stabilizálódott. Most az olaszok vannak a fókuszban. A német szerint Itália az euró bevezetése előtt elmulasztották a szükséges és meg is ígért reformokat. Ezért nem bővül a gazdaság immár két évtizede. Mégis költekeznek. Érthető, hogy a piacok egyre drágábban finanszírozzák a növekvő adóssághegyet.

Az olaszok szerint az exportra épülő német gazdaság a bajok okozója. Áruval árasztja el Itáliát, ezekkel a termékekkel az olasz cégek nem tudnak versenyezni. A németek rengeteget profitálnak az euróból, mégsem szolidárisak a déliekkel.

Az északi és déli államok egymást okolják. Mi lesz veled euró?

Miért lenne a németek felelőssége, hogy az olaszok Fiat helyett VW-t vesznek? Itália és társai korábban az északi termelékenység gyorsabb növekedésére nemzeti valutájuk leértékelésével válaszoltak. Vállalkozásaik nem termeltek effektívebben és a minőség sem feltétlenül javult, de a hazai áruk így olcsóbbá, versenyképesebbé váltak. Az euró bevezetése óta ez az út nem járható.

Wiese mindkét félnek igazat ad. „Az északiak rengeteget profitáltak az euróból. A déliek joggal várnak cserébe szolidaritást.”

Déli lazaság északi harácsolás

Gazdaságtörténészek némelyike az eltérő éghajlatból eredő felfogásbeli különbségeket látnak a háttérben. A hosszú skandináv tél alatt terméketlen a föld. A túlélés záloga a nyári felhalmozás, tehát a takarékoskodás. Ahol egész évben süt a nap és termő a föld nem kell raktározni, hosszú . Inkább lehet a mának élni.

Vannak valláson alapuló világnézeti különbségek is. Az északi evangélikus-református szellemiség erénynek tartja a gazdasági sikert. A katolikus délen a vagyongyarapítás harácsolásnak számított.

Magyarázatok – kísért a múlt

A déli országok centralizáltak, nincs valódi önkormányzatiság, a polgárok a központi akaratot érvényesítő helyi közigazgatási szerveket ellenségek tartják. Az észak a városiasodás bölcsője, az államok föderatívok.

 Merkelt náci uniformisba, eurónácinak öltöztették

A helyihatóságok valóban az önigazgatás szervei, amelyeken keresztül a polgárok beleszólnak a közösségi élet szabályozásába. A közigazgatás partner és nem ellenség – vallják. A szabálykövetés természetes.

Amikor a bajor EP-képviselő arra panaszkodik, hogy helyben nem hajtották végre a parlamentben elfogadott jogszabályokat, nem veszi figyelemben az eltérő történelmi fejlődést. A déli embernek az állam kizsákmányoló, akitől az adóért cserébe alig kap szolgáltatást. Ezért természetes a kiskapuk keresése.

A válság idején a bulvársajtó tovább élezte a kulturális különbségeket. Felszínre hozta az újkori sérelmeket, erősítette a legrosszabb előítéleteket.  A pénzünkre ácsingózó, lusta görögök vs. náci németek – summázhatók a szalagcímek.

A legnagyobb német bulvárlap, a Bild hisztérikus kampányt folyatott a görögök ellen. A segítségért az Akropolisz és a szigetek elzálogosítását követelte.

Nem késett a válasz: a görög újságok Merkelt és pénzügyminiszterét, Schäublét náci uniformisban öltöztették a címlapjukon.

Áll a munka

„A pénzünket akarják” vs. „A piacunkat akarják” – súgják Wieser fülébe az EWG német és az olasz tagjai. „Az ülésteremben mosolyognak egymásra, de bizalmatlanok, ezért nem halad a munka.” Pedig sok a feladat, ha az eurózóna a következő világgazdasági turbulenciával nem akar ismét válságba kerülni.

Elvben mindenki az európai betétbiztosítást, és a fizetésképtelenné vált pénzintézetek rendezett felszámolásának közös szabályozását magában foglaló bankuniót akar. Ezzel lehetne biztosítani, hogy a kis- és nagybefektetők minden tagállamban biztonságba érezzék a pénzüket, bizonytalan időkben se meneküljön a tőke délről északra. A részletszabályok kidolgozása mégsem halad.

A közös gazdaság- és adópolitika, az európai munkanélküli biztosítás és államadósság menedzsment, valamint egy a mainál sokkal több bevétel felett rendelkező uniós költségvetés megvalósítása még rosszabbul áll.

A „szorgalmas északiak” nem akarnak közös munkanélküli biztosítást a „lusta déliekkel”. Az európai adósságkezelésben pedig az államadósságok szocializálásának előszobáját látják.

Párizs helyett Berlin a Hansa csoportra tesz

A francia elnök, Emmanuel Macron beiktatása után ambiciózus tervekkel állt elő. Az egyetlen egyszerre északi és déli állam vezetőjeként megérti az északi félelmeket és a déli államok gondjait is. Be akarta temetni az ideológiai és gazdasági árkokat. A megvalósításhoz azonban hiányzott a legfontosabb partner, Berlin. Az EU gazdasági és politikai motorja, a francia-német tandem felmondta a szolgálatot.

Németország az utóbbi időben a Hansa-csoportra tesz, ha az euróról van szól. A Hansa-csoport az eurózóna északi országainak Hollandia által életre hívott konzultációs fóruma. A németek, akik korábban maguk is reformokat sürgettek, most blokkolnak. Az euróövezet működget, minden tagállam képes a piacról finanszírozni magát, a német cégek akadálytalanul exportálhatnak – Berlinnek kényelmes a status quo.

„A pénzügyminisztereknek nyíltan el kellene mondaniuk, mit várnak a másiktól, mi zavarja őket a másikban. Ha érdemben vitatkoznának erről, kiderülhetne, mi a sztereotípia és mi az, aminek valóságalapja van. Másképp nem állítható helyre a bizalom. Ha ez nem történik meg, és marad a helyben járás, csak idő kérdése az újabb válság” – értékeli a kilátásokat Wieser, az EWG korábbi elnöke.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nagyot nőtt egy év alatt a kínai milliárdosok száma

Nagyot nőtt egy év alatt a kínai dollármilliárdosok száma: idén 307-tel többen vannak, mint tavaly, és így 1185-en szerepelnek a sanghaji Hurum magazin által szerdán közzétett listán, amely a leggazdagabb kínaiakat rangsorolja.

Greenpeace: Az európai repülőjáratok felét helyettesítheti a vasút!

A rövid repülőjáratok betiltását követeli a Greenpeace. A szervezet szerint a 30 legnépszerűbb, Európai Unión belüli rövidtávú járat 53 százaléka esetében létezik közvetlen vasúti összeköttetés a két helyszín között. 

Exkluzív: az USA várja a beoltott európai turistákat

Joe Biden amerikai elnök aláírta azt a rendeletet, amely november 8-tól hatályon kívül helyezi a Kínára, Indiára és Európa nagy részére vonatkozó, a koronavírus járvány okán 2020 márciusa óta érvényben lévő beutazási korlátozásokat.

A lakbérstop nem segített. Államosítás kezdődik Berlinben

Az igenek győztek a lakáskisajátítási népszavazáson a német fővárosban. E szerint az ingatlankonszernek bérlakásait köztulajdonba veszi az önkormányzat. Az államosítás a bérbeadott lakóingatlanok 15 százalékát, 243 ezer lakást érint. Berlin 29 - 36 milliárd euró  közötti kártalanítást fizet cserébe a konszerneknek.

Hírek

Magyarország étele 2022 – fókuszban a szürkemarha

A magyar szürkemarha húsa lesz a kötelező alapanyag a Magyarország étele 2022 szakácsversenyen, amely kapcsolódik a Petőfi-emlékévhez - hangzott el az eseményről tartott sajtótájékoztatón.

Éjszaka nem lesz kamionstop a hosszú hétvégén

A mindenszentekkel háromnaposra hosszabbodó hétvégén a kamionstopot az áruellátás zavartalansága érdekében szombaton és vasárnap éjjel időszakosan felfüggesztik.

Fogytán az AdBlue – korlátozást vezetett be a Mol

A tömeges felvásárlások miatt korlátozta az AdBlue értékesítését a Mol.

Költözik a Magyar Nemzeti Bank

Novembertől átmenetileg módosítják a Magyar Nemzeti Bank székhelyét, mivel a jegybank Szabadság téri székházát felújítják.

Péntektől még drágábban tankolhatunk

Péntektől tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: a benzin és a gázolaj literje is bruttó 5 forinttal drágul.

Moratórium – határidő. Péntekig kérhető személyesen a hosszabbítás

Vasárnapig jelentkezhetnek bankjuknál azok, akik továbbra is élnének a hitelmoratórium lehetőségével. A személyes ügyintézésre péntekig nyílik mód, a hét utolsó két napján jellemzően már csak online kérhető a hosszabbítás.

Darknetes piactérre csapott le az Europol – 144 letartóztatott

Közel százötven embert őrizetbe vettek, továbbá készpénzt, kábítószert, kriptovalutát és fegyvereket is lefoglaltak a darkneten végzett Dark HunTOR nevű művelet során - közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

Megalakult az új Bundestag – ügyvezető kormánnyal

Megalakult Berlinben az új német szövetségi parlament, és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza.

Gazdaság

Pénzmosás-gyanú. Több pénzváltó nem jelentett az MNB-nek

A pénzmosás megakadályozását célzó szabályok megsértéséért a jegybank 108,6 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki két bankra és három, az azok megbízásából tevékenykedő pénzváltó társaságra.

Moratórium – határidő. Péntekig kérhető személyesen a hosszabbítás

Vasárnapig jelentkezhetnek bankjuknál azok, akik továbbra is élnének a hitelmoratórium lehetőségével. A személyes ügyintézésre péntekig nyílik mód, a hét utolsó két napján jellemzően már csak online kérhető a hosszabbítás.

KSH: rekord közelébe nőtt a lakáshitel-állomány

A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül csaknem 48 százalékot tettek ki a lakáscélú hitelek, amelyek GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 8,4 százalékról 8,9 százalékra nőtt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom