Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Eurózóna: előítéletek és egymásnak feszülések

Eurózóna: előítéletek és egymásnak feszülések

Észak-dél ellentét feszíti az euróövezetet. Berlin felelőtlen költekezéssel vádolja Rómát. Az olaszok az exportorientált német gazdaságot kritizálják. Az eurózóna reformja nélkül csak idő kérdése az újabb válság. A németek azonban blokkolják Párizs kompromisszumos javaslatait. A status quo fenntartásában érdekeltek. 

Megerősített előítéletek

A dél-európai államok képtelenek a reformokra, a jövő generációi terhére költekeznek. Az északiak a kiegyensúlyozott költségvetés megszállottjai, visszaélnek gazdasági erőfölényükkel, nem segítik a gyengébbeket. Régi sztereotípiák, amelyeket a pénzügyi válság felszínre hozott és máig akadályozzák az euróövezet égető reformját.

Giuseppe Conte

Az olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte februárban az integráció jövőjéről beszélt az Európai Parlamentben (EP). Kevéssel azután, hogy a két olasz kormánypárt elnöke bejelentette az alapjövedelem bevezetését és a nyugdíjba lépés szabályainak lazítását. Egyidejűleg világossá téve, hogy Itália költségvetési hiánya meg fogja haladni az EU által előírt mértéket.

A hírre megugrottak az olasz állampapírkamatok, kétségessé vált a gigantikus, a GDP 131 százalékára tehető államadósság finanszírozása. Az Alpoktól északra megerősítve látták az előítéleteket: a déliek fütyülnek a közösen lefektetett szabályokra, és a költségvetési fegyelemre.

Conte beszéde olaj volt a tűzre: „Az olasz államháztartás stabil. A költségvetési számok megfelelnek a valóságnak, a prognózisaink megalapozottak. A kormánypolitika gondoskodik a szolid gazdasági növekedésről. De tekintettel vagyunk az olasz választókra, akiknek elegük van az évek óta tartó megszorításokból.”

A dél költekezik, az észak spórol

Az északiak rémképe: helyt kell állniuk a felelőtlenül költekező déliek adósságáért. „A krízis óta a tagországok bizalmatlanok. Felerősödtek az előítéletek. Egyre nehezebb az eurózónát igazgatni” – mondja Lucas Guttenberg, egy uniós kérdésekkel foglalkozó agytröszt, a berlini Jacques-Delors Intézet igazgatóhelyettese.

Markus Ferber

A 2008-ban kezdődött pénzügyi világválság reális veszéllyé tette a görög, a portugál, a spanyol és az ír, sőt a belga és az olasz államcsődöt is.

A bajba jutott országok segítséget kaptak, de ennek komoly ára volt. „Az északi vezetők maguk elé citálták a déli államok képviselőt és ultimátum szerűen közölték, milyen megszorításokat várnak a mentőövért” – emlékeznek vissza a válság hónapjaira az eurokraták. „Valóban nyomást gyakoroltunk a bajba jutott tagállamokra.

A parlamentek el is fogadták, amit elvártunk, de a minisztériumok, az alsóbb szintű államigazgatási szervek és az önkormányzatok szabotálták sok intézkedés végrehajtását” – mondja egy konzervatív bajor EP-képviselő, Markus Ferber. „Lehet, hogy ők megalázva éreztek magukat. Mi viszont csalódottak vagyunk” – teszi hozzá.

Euró- vagy adósságválság?

A 2008-ban kezdődött eseményeket délen „euróválságnak” hívják. Az északi „adósságválságról” beszélnek. A szóhasználati különbség érzékelteti, hogy másban látják az okokat. Az északiak szerint a felelőtlen költekezés, az elszabadult költségvetési hiány és államadósság okozta a krízist. A déli narratíva szerint az euró minden baj forrás.

Thomas Wiese

A populistának mondott Északi Liga – 5 Csillag Mozgalom összefogás kormánya Itáliában különösen ragaszkodik a saját interpretációjához.

„Másban látják az okokat és a megoldásokat is. Ezért nincs egyesség az euróövezet reformjáról” – véli Thomas Wiese. Az osztrák-amerikai közgazdász 2012 és 2018 között az Euro Working Group (EWG) elnöke volt.

Ez a grémium készíti elő az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Euró-csoport találkozóit és koordinálja az elfogadott döntések végrehajtását. Az EWG gondoskodik tehát az eurózóna mindennapi működéséről.

Görögország helyzete stabilizálódott. Most az olaszok vannak a fókuszban. A német szerint Itália az euró bevezetése előtt elmulasztották a szükséges és meg is ígért reformokat. Ezért nem bővül a gazdaság immár két évtizede. Mégis költekeznek. Érthető, hogy a piacok egyre drágábban finanszírozzák a növekvő adóssághegyet.

Az olaszok szerint az exportra épülő német gazdaság a bajok okozója. Áruval árasztja el Itáliát, ezekkel a termékekkel az olasz cégek nem tudnak versenyezni. A németek rengeteget profitálnak az euróból, mégsem szolidárisak a déliekkel.

Az északi és déli államok egymást okolják. Mi lesz veled euró?

Miért lenne a németek felelőssége, hogy az olaszok Fiat helyett VW-t vesznek? Itália és társai korábban az északi termelékenység gyorsabb növekedésére nemzeti valutájuk leértékelésével válaszoltak. Vállalkozásaik nem termeltek effektívebben és a minőség sem feltétlenül javult, de a hazai áruk így olcsóbbá, versenyképesebbé váltak. Az euró bevezetése óta ez az út nem járható.

Wiese mindkét félnek igazat ad. „Az északiak rengeteget profitáltak az euróból. A déliek joggal várnak cserébe szolidaritást.”

Déli lazaság északi harácsolás

Gazdaságtörténészek némelyike az eltérő éghajlatból eredő felfogásbeli különbségeket látnak a háttérben. A hosszú skandináv tél alatt terméketlen a föld. A túlélés záloga a nyári felhalmozás, tehát a takarékoskodás. Ahol egész évben süt a nap és termő a föld nem kell raktározni, hosszú . Inkább lehet a mának élni.

Vannak valláson alapuló világnézeti különbségek is. Az északi evangélikus-református szellemiség erénynek tartja a gazdasági sikert. A katolikus délen a vagyongyarapítás harácsolásnak számított.

Magyarázatok – kísért a múlt

A déli országok centralizáltak, nincs valódi önkormányzatiság, a polgárok a központi akaratot érvényesítő helyi közigazgatási szerveket ellenségek tartják. Az észak a városiasodás bölcsője, az államok föderatívok.

 Merkelt náci uniformisba, eurónácinak öltöztették

A helyihatóságok valóban az önigazgatás szervei, amelyeken keresztül a polgárok beleszólnak a közösségi élet szabályozásába. A közigazgatás partner és nem ellenség – vallják. A szabálykövetés természetes.

Amikor a bajor EP-képviselő arra panaszkodik, hogy helyben nem hajtották végre a parlamentben elfogadott jogszabályokat, nem veszi figyelemben az eltérő történelmi fejlődést. A déli embernek az állam kizsákmányoló, akitől az adóért cserébe alig kap szolgáltatást. Ezért természetes a kiskapuk keresése.

A válság idején a bulvársajtó tovább élezte a kulturális különbségeket. Felszínre hozta az újkori sérelmeket, erősítette a legrosszabb előítéleteket.  A pénzünkre ácsingózó, lusta görögök vs. náci németek – summázhatók a szalagcímek.

A legnagyobb német bulvárlap, a Bild hisztérikus kampányt folyatott a görögök ellen. A segítségért az Akropolisz és a szigetek elzálogosítását követelte.

Nem késett a válasz: a görög újságok Merkelt és pénzügyminiszterét, Schäublét náci uniformisban öltöztették a címlapjukon.

Áll a munka

„A pénzünket akarják” vs. „A piacunkat akarják” – súgják Wieser fülébe az EWG német és az olasz tagjai. „Az ülésteremben mosolyognak egymásra, de bizalmatlanok, ezért nem halad a munka.” Pedig sok a feladat, ha az eurózóna a következő világgazdasági turbulenciával nem akar ismét válságba kerülni.

Elvben mindenki az európai betétbiztosítást, és a fizetésképtelenné vált pénzintézetek rendezett felszámolásának közös szabályozását magában foglaló bankuniót akar. Ezzel lehetne biztosítani, hogy a kis- és nagybefektetők minden tagállamban biztonságba érezzék a pénzüket, bizonytalan időkben se meneküljön a tőke délről északra. A részletszabályok kidolgozása mégsem halad.

A közös gazdaság- és adópolitika, az európai munkanélküli biztosítás és államadósság menedzsment, valamint egy a mainál sokkal több bevétel felett rendelkező uniós költségvetés megvalósítása még rosszabbul áll.

A „szorgalmas északiak” nem akarnak közös munkanélküli biztosítást a „lusta déliekkel”. Az európai adósságkezelésben pedig az államadósságok szocializálásának előszobáját látják.

Párizs helyett Berlin a Hansa csoportra tesz

A francia elnök, Emmanuel Macron beiktatása után ambiciózus tervekkel állt elő. Az egyetlen egyszerre északi és déli állam vezetőjeként megérti az északi félelmeket és a déli államok gondjait is. Be akarta temetni az ideológiai és gazdasági árkokat. A megvalósításhoz azonban hiányzott a legfontosabb partner, Berlin. Az EU gazdasági és politikai motorja, a francia-német tandem felmondta a szolgálatot.

Németország az utóbbi időben a Hansa-csoportra tesz, ha az euróról van szól. A Hansa-csoport az eurózóna északi országainak Hollandia által életre hívott konzultációs fóruma. A németek, akik korábban maguk is reformokat sürgettek, most blokkolnak. Az euróövezet működget, minden tagállam képes a piacról finanszírozni magát, a német cégek akadálytalanul exportálhatnak – Berlinnek kényelmes a status quo.

„A pénzügyminisztereknek nyíltan el kellene mondaniuk, mit várnak a másiktól, mi zavarja őket a másikban. Ha érdemben vitatkoznának erről, kiderülhetne, mi a sztereotípia és mi az, aminek valóságalapja van. Másképp nem állítható helyre a bizalom. Ha ez nem történik meg, és marad a helyben járás, csak idő kérdése az újabb válság” – értékeli a kilátásokat Wieser, az EWG korábbi elnöke.

Friss

Rémhírek után. Az amerikai VW gyárban továbbra sincs szakszervezet

Az amerikai autóipari szakszervezetnek nem sikerült helyi szervezetet alapítania a Volkswagen csoport egyesült államokbeli gyárában, a Tennessee állambeli Chattanoogában. A gyár dolgozói a háromnapos eljárásban leszavazták az erről szóló kezdeményezést.

Hőség – Zivatarokkal ér véget a kánikula

Vasárnap országszerte zivatarokkal ér véget a kánikula. Igaz, még a riasztás is érvényben marad.

Autógyárak násza? Sok megkötött és egy meghiúsult frigy

Kooperációs lázban ég az autóipar: A Mercedes a BMW-vel, a Peugeot a Citroënnel, a Toyota a Suzukival és mindenki a kínai gyártókkal. A Renault-Nissan és a Fiat-Chrysler konszernek egyesülését ugyan elhalasztották, új együttműködési megállapodásból jut azonban minden hónapra.

Hétfőtől nyári menetrend a BKK-nál

Hétfőn életbe lép a Budapesti Közlekedési Központ nyári menetrendje. Változik az 1-es villamos, továbbá a 32-es, a 219-es és a 23E busz közlekedési rendje is.

Hírek

Hőség – Zivatarokkal ér véget a kánikula

Vasárnap országszerte zivatarokkal ér véget a kánikula. Igaz, még a riasztás is érvényben marad.

Aldi: veszélyes az állatos építőjáték

Az Aldi Magyarország és beszállítója, az U. Leinss GmbH azonnal visszahívja a Fa építőjáték termék "Város", "Virágos rét", illetve "Állatos építőjáték" fajtáit, mivel ezekről a játékokról kis részek leválhatnak, amit a gyermek lenyelhet - közölte az Aldi.

Szülők gondozói szabadságáról döntött az EU

A gondozásra szoruló családtagjaik ápolására fizetett szabadságot is igénybe vehetnek a jövőben Európai Unió Tanácsának új irányelve alapján: a szülőkre és a gondozást végző személyekre vonatkozó új munkaügyi szabályokat tartalmazó irányelvet fogadott el a testület.

Ausztrália. Milliók élnek a klímaváltozás veszélyzónáiban

Bozóttüzek, áradások és hurrikánok több mint kétmillió embert veszélyeztetnek Ausztráliában, világszerte pedig közel egymilliárdan vannak kitéve a klímaváltozáshoz köthető természeti katasztrófáknak.

Kiberakadémiát nyitott a honvédség Szentendrén

Megkezdődött a kibertérben járatos katonák kiképezése a Magyar Honvédség kiberakadémiáján, a szentendrei Altiszti Akadémián. Létrehozására azért volt szükség, hogy a haderő tagjai megfelelő választ tudjanak adni a kor kihívásaira.

MNB. Pénztárak és tőkepiac: negatív hozamok

Továbbra is dinamikusan nő a biztosítási piac, de az inflációt is beszámítva a bővülés elmarad a gazdasági növekedés ütemétől és az uniós felzárkózási pályától. A pénztári piacon a fő kihívást a tíz év után először jelentkező negatív hozamok és a cafeteria rendszer átalakításai jelentik.

NAV-adósok – Pest megyei a legtöbb tartozó

Mintegy 83 milliárd forint részbeni vagy későbbi befizetésére biztosított lehetőséget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly, miközben elengedett csaknem 4 milliárdnyi tartozást. A legtöbb fizetési kedvezményre irányuló kérelem Pest megyéből futott be.

Huawei válasz: Android helyett itt a Hongmeng oprendszer

A kínai Huawei Technologies mobil távközlési berendezés gyártó vállalat megkezdte saját Hongmeng mobil operációs rendszere védjegyének a bejegyzését világszerte.

Új ügyvezető az Unilever Magyarország élén

Az Unilever Magyarország, valamint a három országot - Horvátországot, Szlovéniát és Bosznia-Hercegovinát - felölelő Adria régió ügyvezető igazgatójának nevezték ki Alberto Di Leót. A szakember az ügyvezetői poszton Regina Kuzminát váltja.

Átadták Az Utazó turisztikai díjait

Átadták társlapunk, Az Utazó magazin szavazása alapján a 2018-as év legjobb turisztikai szolgáltatóinak járó díjakat. Első alkalommal a legjobb határon túli magyar szálláshelyet és a legjobb külhoni magyar éttermet is díjazták.

Lassult az amerikai infláció – nem várható kamatvágás

Az üzemanyagárak, a villamosenergia és a használt gépkocsik árának csökkenése csaknem teljesen ellensúlyozta az élelmiszerek drágulását, ennek következtében májusban havi szinten alig emelkedtek a fogyasztói árak, éves összevetésben pedig lassult az infláció az Egyesült Államokban.

Kartellező pénztárgépes cégeket bírságolt a GVH

Kartellezés miatt együttesen 70 millió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Irodatechnikai és Pénztárgép Szervizek Országos Ipartestületét (IPSZOI), valamint több forgalmazó és szervizelő céget.
Hirdetés

Gazdaság

Újabb szlovén bankot vásárolna az OTP

Az OTP Bank és az Apollo amerikai befektetési alap tett ajánlatot a harmadik legnagyobb szlovén bank, a teljes egészében állami tulajdonban lévő Abanka megvásárlására.

MNB. Pénztárak és tőkepiac: negatív hozamok

Továbbra is dinamikusan nő a biztosítási piac, de az inflációt is beszámítva a bővülés elmarad a gazdasági növekedés ütemétől és az uniós felzárkózási pályától. A pénztári piacon a fő kihívást a tíz év után először jelentkező negatív hozamok és a cafeteria rendszer átalakításai jelentik.

Nem sértünk jogot a távközlési különadóval

Nem sért közösségi jogot a magyarországi távközlési különadó - foglalt állást az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka, végleges döntést azonban a luxembourgi bírák egy későbbi időpontban hoznak majd.

Új vezére van a román OTP-nek

Fatér Gyula az OTP Bank Románia új vezérigazgatója, aki Diósi Lászlót váltja a tisztségben.

NAV-adósok – Pest megyei a legtöbb tartozó

Mintegy 83 milliárd forint részbeni vagy későbbi befizetésére biztosított lehetőséget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly, miközben elengedett csaknem 4 milliárdnyi tartozást. A legtöbb fizetési kedvezményre irányuló kérelem Pest megyéből futott be.

Az online rendelésért is készpénzzel fizetünk

A készpénz a legnépszerűbb fizetési mód a magyar online vásárlók körében, 84 százalékuk leginkább utánvéttel, készpénzben szeret fizetni holott, a webáruházak átlagosan négyféle fizetési lehetőséget kínálnak.
Hirdetés
Hirdetés